101

Magor nevű városka Caerdydd (Cardiff), magyarul ’Várad’ közelében

Szóbokrok, szócsaládok

KELTA MAGYAR

Egybetűs (-hangú), azaz mássalhangzó-nélküli szavak:

A who = aki (vonatkozó nm.) A-ki, A-mi, (az) A

A (vocative particle > megszólító ’rag’) Ő [> A DHUINE UASAIL =

ŐFELSÉGE]

A his, her, its = övé (birtokos nm.) -A [> A ATHAIR = AP-j-A]

A poss. adj. 3sg m &f (birtok, mellékn. 3. sz. egy. szám) -A

[> BHI SÉ Á CRÁ ACU = VÓT AZ KÁR-A NEKI]

É, EH he, him, it (ő, őt) / Í, EE she, her, it (ő, őt) Ő, Ő-t

Ó (-ÚIA) from (-ból, -ből / -i) -I (> marosvásárhely-i)

Ó in surnames (családnevében) -I [> Ó BRIAN ~ O’BRIAN] (>

János-I)

Ó since (-óta) Ó-ta

Ó -wards (-felé) O-da, I-de / E-hejt, A-hajt

102

Két- vagy hárombetűs (-hangú), egy mássalhangzóval képzett szavak:

ACH ha HA

ADHA „Atya” (Isten) ATYA

> ATHA-ir apa (> vogul ATIR „Atya”)

> AITE nevelőapa, úr, gazda > ATYA

AED tűz (DO ég) ÉG, IZZ-ik

ÁIG-e íjász ÍJ-ász

ÁITH aszal, szárít ASZ-al

ALA sugallat ILLA

ÁMH ámbár, ámde, noha ÁM

ÁN csillogó (> ÁN-AFF [leg-]fényesebb NAP)

AN-ás ínség, szegénység ÍN-ség

ANU „Anya” (az Ősanya) ANYA

BÁ báj BÁJ

BAI hiba, bűnösség BAJ

BÓ (BOOAG) tehén BUGA

BUÍ sárga, vöröses-barna PEJ

ÇHEH [heh] hő HÖ

DA jó ÉD-es[-anya /-apa] (> hun EDI jó)

(> lásd még: IACH, IAWN = JÓ, JÓL)

DÁ azonban, de, ámde DE

EACH ló ASZA

(> v. ö. ACHADH rét, legelő ASZÓ)

ÉAD irigység UT-ál

AIG-ne agy, ész AGY

˃ EAG-na bölcsesség (AGY)

> GA-ois okosság OK-os

> GEA-ois tudás ÉSZ

˃ ÉIC-se bölcsesség ÜGY-es

(> lásd még: GOND ész, értelem GOND,

ÉARD értelem, TAIGHDE tudás,

TEIDHE tét, TÁTEL tétel, TÁIDE titok)

AOIS [is] kor, öregkor ÖS

> AOÍS-igh megöregedni ŐSZ-ül

103

AOS [ísz] ember, személy (ált.) IZÉ

ÁR mészárol, pusztít, feldúl ÖL (> ÁR-t, AR-at)

ÁR-sa öreg, idős ÖR-eg

ARAE, ÓIR, -AR -ért -ÉRT

AS el. elinnen OSZ-olj, ISZ-kolj, ISZ-kiri

ATH öreg, régi Ó, ÓD-on

ATH később, majd OD-ább, OD-ébb

> ATH-LA elhalaszt (el-)OD-áz

ATH- következő UT-án, UTÓ-

ÁTH gázló ÁT, ÁT-kelő, HÍD

BÉ fiatalasszony, menyecske NÖ

(> v. ö. BAN, BEÁN asszony, férjesasszony,

öregasszony ~ BANYA)

CU kutya, agár KU-tya, AG-ár

DE ha

> DE BHARR habár, pedig DEBÁR

DE dél DÉL

EAS [ász] vízesés ESÖ, ÁZ-ni

(> v.ö. EIS-igh kifolyik, kiered, kifakad,

ÍS-L-igh leesik = „es-el-ik”)

EDD fészek ODU

EE evés EV-és

ÉM valóban ÍME

ÉRI-igh kel, emelkedik, nő KEL, fel-ÁLL

ÉRI-igh ér, elér, megér, megérik ÉR, ÉR-ik

EISI-au szüksége van, akar ESE-dez

EITE toll (> török TÜY, jakut TŰÖ toll) TOLL

EARR végrész ORR / KAR

> RÍ alkar ÖL (> török EL kéz, kar)

EARRA áru ÁRU

FAI sírás, kiáltás, jajveszékelés FÁJ

GA sugár HÚGY

IÁ jég JÉG

IACH, IAWN jó, jól, ép, egészséges JÓ

104

(> japán YO, YOKU jó, jól)

> IOC [ík] ápol, gyógyít ÁP-ot

IAR szentséges URI

JEH egy EGY

LEÁ olvad, oldódik OL-vad, OL-dód-ik

> v. ö. ÓL ital, folyadék LÉ

LÉ-igh olvasni OL-vas

LIA orvos OR-vos

LLE [lye] hely HELY

MÉ én ÉN

NÍ valami AMI

NÍ a csodálkozás kifejezésére NE

NÍ „kisasszony" családnevekben -NÉ („neje")

ÓC-ád ok, indok OK

ÓG fiatal, öcs ÖCS

> ÓGH szűz HÚG

OES, UZ ős ŐS

OET öreg, idős ID-os

OIE, OICHE éj, éjszaka ÉJ

(> v. ö. török AY hold)

RÉ időszak, korszak RÉG

TE meleg, forró TÜZŐ

˃ TE-as forróság, hő > TŰZ

^ TE-as-ai forró, égő, tüzes > TÜZ-es

> TE-ol-at me/eg > DEL-el, „TULI”-piros

UBH, WY, VI tojás ÍV-ás, IV-ar, IV-ad-ék

ÚD ázott, amott, oda, odaát OTT, ODA

ÚIR föld, ország OR-szág {> török YER föld)

UIRE-asa hiány, hiányosság ŰR, ÜR-es

ÚLL, OOYL alma AL-ma

ÚR új (> ÚIRE újdonság) ÚJ

ÚR- elé-, elő- ELÉ-, ELÖ-

ÚS kamat UZS-ora

(> tőrök ASI haszon, bevétel)

105

EOL jel JEL

˃ EOL-ach okos, ügyes JEL-es

> EOL-ais útjelző, útmutató JEL-ző

FIÚ érték, becs; méltóság FŐ

GO hogy HOGY

IB, IU ivás IV-ás

IDU vajúdás VAJÚD-ás

INA fenn, fent FENN

INNIU ma, mai nap MA

ITH eszik, etet ESZ-ik, ET-et

YAR-ík fiatal tyúk JÉR-ce

LUÍ álló, mozdulatlan állapot ÁLL, ÜL

LUÍ tevékenység, történés iránya EL-

LUÍ vm-re irányuló törekvés

> -AIL, -ÁIL -AL, -ÁL, -EL, -ÉL, -OL, stb.

(> RAP-ÁIL dohog, kopog, zörget, ritmust veri)

MÓ (~ MÓR) nagyon sok MENNYI-ség

-NE ’miénk’ -UNK

NÓ ámbár, ámde, noha NO, NO-ha

NUI-ge amíg AM-íg

OIL felhúz, felajz AJ-z

(> v.ö. OILIÚ-int edzés AJZÓ-szer)

ÓIR vm-hez illik, vk-it megillet ILL-ik, ILL-et

OLW-yn kerék ORÚ, ÖRŰ

ÓR arany (> AR-ian pénz) AR-any

OS, OSS, OIS őz ŐZ

OS- felső, fenti, mindenekfeletti > IS-ten

(> v. ö. török ÖZ- fő, legfőbb)

SA, SE az, ez AZ, EZ

TÉ a személy-aki (TÚ te) TE

TO, TO-enn tető, háztető TETŐ

TU út, mód ÚT (> finn TIE, japán TO, DO)

TY [taj (TEACH) ház ODU, [szálIó]-DA

(> finn TALO, török ODA, japán TAKU)

106

URRA erő, testi erő ERŐ

˃ URR-ús erő, erősség > ERŐ

˃ URR-ús-ach erős > ERŐ-s

URRA őr ÖR

> URRA-igh őriz > ŐR-iz

˃ UR-s-ain őrs, őrség > ŐRS, ŐR-ség

URRA főnök, vezér ÚR

> URR-am megbecsülés > „URAM”

˃ URR-ad szabadember, gazda > URA-ság (> URA-da-lom)

Három-(vagy több)-betűs, de csak két mássalhangzóval képzett egyszerű szavak:

B-R

ABAIR beszél BESZ-él (ABAJ-gat)

BAAR időt tölt, pénzt költ el-VER

BÁIRE verseny VERS-eny

> BÁIRE-oir versenyző VERS-eny-ző

> BÁIR-se-oir játékvezető (BIR-ás-kod-ó BÍRÓ)

BARR-óg birkózás BIR-ok

BEAR-ach borjú BORJÚ (> török BURAGU)

BEIR hord, hoz, visz, cipel BÍR, el-BÍR

BEIR-igh forral, főz / süt FORR-al, PIR-ít

BÓR-ach görbe, ferde FER-de

BOR zúgó, pezsgő víz BOR-víz

BORR dagad, emelkedik FORR

> BORR-adh forrongás > FORR-ad-al-om

BRI (BARR) hegy, csúcs BÉR-c

>BRIO hegyszoros (~ „VER-ec-ke”, „BER-ec-k”)

BRIW [briú], BARN bíró BÍRÓ

R-B

RÁB-ach gondatlan, tapintatlan RIB-anc

RÉAB tép, tör, hasít, szakít RIB-ál, REP-ed

RÉAB szétzúz, repeszt ROB-ban (> REP-esz)

107

RIABH vonás, csík ROV-ás

ROB-ál rabol RAB-ol

F-R

FAIR vár, elvár, megvár VÁR

> FAIRE őrzés, virrasztás VIRR-aszt

FARA vele VELE

FARA olyan mint FELE

> FARAS-barr felesleg > FELES-leg

FEAR férfi, férj FÉR-fi, FER-j

FIAR ferdít, forog, ferdül FER-dít, FER-dül

> FIAR lejtő, kanyar, hajlat > FER-de, FOR-gó

> FIAR átlós > FER-de

>FIAR ferde hajlamú > FER-de (> FURA)

FÍOR zálog, jogadalom, ígéret BÉR-mál

FÍOR igaz, való VALÓ (> FIR-tat)

> FÍORA-igh jósol, jövendöl

FIOR-uísce forrásvíz FOR-ás-víz

FOR-ás növekedés, kifejlés FORR-ás

FUAR-án kút, (fúrt) forrás FÚR-ás

FUIR-igh vár, megvár VÁR

R-V

RÁMH [ráv] evező RÉV

> RÁMH-aí [ráví] evezős > RÉV-ész

> RÁMH-ail-le [rávêle] > RÉV-ül-és

B-L

BAIL bőség BŐ (> török BOL)

BAILI érvényes, helyes VALÓ

BALL bel, belsőszerv BEL, BÉL

BALL, BOAYL hely HELY

> BAILE helyiség > HELYS-ség

BALLA fal FAL, VÁLY-og

108

> BAILE (PLU) falu > FALU

BÉAL száj, nyílás VÉL, VALL

NYÍL-ás

> BEAL-aith-r-is szájhagyomány, elbeszélés NYIL-at-koz-ás / VALL-at-ás,

VALL-ás)

BUAIL üt, verekszik

> BUAL-adh (BWOALLEY) vita, verekedés

(~ BALHÉ)

L-B

LÁIB sár, láp LÁP

> LÁIB-ach lápos > LÁP-os

LUB-án labda LAB-da

LUIBH növény, gyógyfű LAP, LAPI, LAPU

F-L

FAIL nyelés, falás NYEL, FAL

FÁL fal, kerítés FAL, PAL-ánk

> FÁLA-igh bekerít > (be-)FALA-z

> FÁIL gyűrűvár, bekerített település

(~ FALU / VÁR)

FALL rossz, gonosz BAL-[szerencse]

FÉIL fátyol, lepel PILLE, PÓLYA

> FÉILE-ac-án pillangó > PILL-an-gó

FUÁIL varrás, horgolás VARR

FUAL vizelet FOLY-ad-ék, FOLY-ás

FUIL vér VÉR

> FUIL-t-each véres > VÉR-es

>FUIL-EADA'N véredény > VÉR-EDÉNY

L-F (V)

LÁMH [láv] kar ÖL, ÖLEM (> v. ö. török EL kéz)

ÖL a kizárt karok távolsága

>LÁMH-ach lövés LÖV-és

109

M-R

MAIR él, átél MAR-ad

MAIR-g bánat, szomorúság MÉR-eg

> MAIR-g-each dühös, ingerlékeny > MÉR-g-es

MAR-ca ló (> v. ö. MAR-t szarvasmarha) MAR-ha

MAR azért, mert, mint MER(-t), MÁR

MAR ha, hamar MÁR

> MEAR hirtelen, hamar > MÁR-is

MÍR darab (> v. ö. finn MURU darab, töredék) MOR-zsa

MÚR part MART

MURA már, csak MÁR

R-N

RIN-c táncol RÁN-g, REN-g-et, RIN-g-at

RIONN bevésni RÓNI

RIAN út, keskeny víziút RIAN, RÓNA

RAON út, irány IRÁNY

(> v. ö. „RAJNA”/ „RÓN” – folyók neve kelta eredetű)

P-R

PUR-óg kerek kő, kavics PÓR, PÖR-gő

M-L

MAELL-an mellvédő MELL-ény

MAILLE vk-vel, mellé, mellett MELLÉ

MÉALA bánat MÉLA

MIOL nyúl, állat NYÚL

MIOL féreg, rovar, tetű NYÜ

MOAL lusta, buta, gyenge MÁLÉ

N-L

NÉAL felhő FEL-hő, FEL-leg

(> v. ö. török BUL-ut / finn PIL-vi)

110

L-N

LÁN görbület, hajlítás LAN-ka, LAN-kad

LANN lemez, pikkely LEM-ez

LÉANA gyep, rét RÓNA

LEIAN leány LEÁNY

LEON oroszlán orosz-LÁN

LOEN állat LÉNY

LONNA-igh áll, megáll ÁLLON-gál

„BOR-” (kelta–magyar) szócsalád:

ír BEIR-igh = FORR-al, FŐ-z, PIR-ít

> BEIR-f-ean = FORRÓ-ság

ír BORR = FORR-ik

ír BORR-adh = FORR-ong-ás / FORR-ad-al-om

vels BRAF = FORRÓ

> BERWI [berúj] = FORR-al, PÁR-ol

ír BRU-ith = FORR-al-ás, PIR-ít-ás

> BRU-ith-en = FORRÓ-ság

ír FIUCH = FŐ

ír BREAC-adh = PIRK-ad, VIRR-ad

> ,,BIRGHID” a pirkadat istennője

(jelképei a „PÍROS" szín és az öröktűz)

régi ír BÁR-ach reggel > VIRR-ad-ás

régi ír BOR zúgó, pezsgő, forró víz > BOR-víz

> „BORVO” a gyógyvizek istene

ír FOR- (igei előrag) = FÖL-

> FOR-ás növekedés, fejlődés > FORR-ás

> FIOR-UÍSCE = FORR-ás-VÍZ (BOR-VÍZ)

ír FUR-án kút, fúrt forrás > FÚR-ás

ír FAAR-key, FAAR-aige = FÜR-dő, FÜR-ed

ír FOLC = FÜRD-és

> FOLCADÁN fürdőkád > FÜRDÖ-EDÉNY

ír BÓR-ach = FER-de

111

ír FIAR(-igh) = FER-dül FER-dít

ír FIAR = FER-de

ír FILL = (meg-)FOR-dul

> FILL-eadh = FOR-dul-at

ír FRE-an-ga = FOR-g-ás (> „FOR-on-gó")

A „vizeket" négyféle néven neveztük:

szumir ADA > ír TUILE (nagy) folyó magyar ITIL, ETEL (> török ADA. nagy víz)

szumir BOR > ír BOR zúgó, pezsgő, forró víz magyar BOR-víz, FORR-ás-víz

szumir HAB > ír AUB folyó, COIP (HUF-en) hab, krém (> köp-ül) magyar HAB hullám, krém

szumir FIS > ír UÍSCE víz, BÁIS-t-each eső („víz-es") magyar VÍZ, ESŐ (> finn PESTÄ mosás)

B-C(G)

ABHÓG indulat BOK-r-os, BOG-ar-as

ABHÓG ugrás BUK-ik, BUG-dács-ol

BAC gerenda, akadály BAK, BÖK-ken-ö

> BACAI botlás, akadozás, döcögés > BAKI

BACH, BEAG kicsi, PIOC parányi PICI

BAIC nyak NYAK

BEACH méh MÉH

BÉIC bőgés BÖG (> török BÖGÜR bőg)

BOC tör, zúz, tép VÁG (> BAKÓ)

> BONG-at vág, tép > BONC-ol

BOCK kicsi zömök ló MOK-ány

BOOAG (BÓ) tehén BUGA

BUACHA fiatal katona BAKA

> BAC-án kiképzés, (katonai) edzés

M-C(G)

MAC fiú MAG

MAGH, MAEZ mező MEZŐ

MAG-adh tréfa MÓKA

MAÍGH dicsekszik MAGY-ar-kod-ik(?)

MAÍGH közöl, ismertet MAGY-ar-áz

112

IMIGH megy MEGY

C-B(P)

CAB nyílás, száj KAPU (> japán KÖBE)

CABH-all alak KÉP

CABH-all keret KÁVA

CABH-all mellény KAB-át

CABH-air harc, üldözés HÁB-orú

CABH-air segélynyújtás „KABAR törzsek”

COIP (HUF-en) hab. krém HAB

> COIP-eadh rázás, erjesztés, habzás KÖP-ül

G-N

GEAN szeretet GYÁM / GYÖN-géd

GENAU fenyő FENYŐ

GÚNA ruha GÚNYA

GWAN [gúán] gyenge GYEN-ge

B/P/F/M-S(Z)

BÁS halál VÉSZ

BIS-igh nyom, baszik, ’illetlenkedik’ BASZ-ik

BIS-igh téved, hibázik (el-)BASZ-ik

BÚS füst FÜST

FÉSS bajusz BAJSZ

MAES, MAEZ mező MEZŐ

MEZ méz MÉZ

PÓS házasodik NÁSZ

PUS száj, mogorva beszéd BESZ-él, PUS-mog

P-C(G)

PAC-áil fog, megfog FOG / FOG-oly

PAC-áil csomagol PAK-ol, BUGY-ol-ál

PEOC’H béke BÉKE (> baszk BAKÉ)

POC kecskebak, őzbak BAK, BIKA

113

PÚIC vak VAK

> PUIC-in vakon, vaktában > VAK-on

> PÚICI-úil sötét, komor, mogorva POK-ol

F-C(G)

FAICH-ill figyel, ügyel, vigyáz FIGY-el

FAIGH fog, képes lesz (megtenni) FOG

FIAC-ail fog FOG

>FIAC-l-oir fogász (FOG-ász) > FOG-ász

> FIÓG-ach fogas (hal) FOG-as

FUAIGH megköt (be-)FOG / > FOG-at

C-M

CAM hajlított, görbült GAMÓ

> CAM folyókanyar > „ESZTER-GOM"

CAM-as kisfiú, fickó KAM-asz

COIM-eád megfigyelés KÉM / KÖV-et (?)

>COIMH-éad-i [kovedí] megfigyelő

G-B

GABH kap, elkap KAP

GABHA kovács KOV-ács

GOBÁN „minden lében kanál” GÓBÉ

C-N

ACAOIN-cadh szomorú sírás KÖNNY

ACAOIN-t-each szomorú, fájdalmas KÍN-os

ÉCEN szükségesség IGÉNY

CEANN fej / fő, főnök KÁN

> CYN-ta [kanta] első > KEN-de (?)

CÍN könyv KÖNYV

CÍNE nép, faj HUN, KÚN

CUAN kanyar KANY-ar

CUN-ús szemét /gyalázatos GANÉ / GON-osz

114

S-B/N

SÁBH vág, fűrészel SZAB

> SÁIB-le szablya > SZAB-lya

SA(D)B szép SZÉP

SAIBH-ir gazdag, jómódú „SZABIR”(?)

SANN követel SZÁN-dék-oz-ik

SEÁP ütés CSAP

SÉIMH-igh lágyít, szelídít SIM-ít, SIM-og-at

SEINN zenéi, énekel ZENE

SWN zaj ZENE-bona

B/F-D/T

BAT, BATA bot BOT

BED föld FÖ(L)D

FEAD fütty FÜTTY

> FEAD-ail fütyöl > FÜTY-öl

> FEAD-aire fütyüld > FÜTY-ülő

FIATA vad VAD

FID fa FA

FOD fú, gyep FÜ

FUAD-ar sietség FUD-ri / FUT-ás

T-B/P/F

TAF-lu dob DOB(-ál)

> TÁBALL parittya > „DOBÁLLÓ”

TAOBH-ach téves, ferde TÉV-es

TAPA fürge > TAPA-igh felgyorsul TIP-eg, TAP-og, TAP-os

> TAP-óg düh, indulat TAP-og (> DOB-og, DÜB-ög)

> TAPÁ-íg-ean ugrás TAP-od, > TAP-od-tat

TIUBH tömör TÖM-ör

> TIUBHA-igh tömít > TÖM-ít

TIUBH vm-nek vastagabbik része TŐ

TIUBH tömeg, sereg TÖM-eg / TÁB-or, TOB-or-oz

115

B/P/F-N

BAR BEÁN asszony BANYA (> BÉ nő)

BÁN, FÍNN fehér FÉNY

> BÁNÚ hajnalodik, világosodik > FÉNY-l-ik

BAIN kitermel, kiás, bá nyuszik BÁNYA

BÉN-aid ver, elver BÁN-t

BONN fémpénz, érem FÉM

BUN fenék, alj FEN-ék

FONN vágy vonzalom VON-z

FÚIN fon, összejön. mintáz FON, VON

FŰIN vonás (vk-nek vonása) VON-ás

PEN(N) fej FEJ (> FENN)

M/N-T/D

MAT merő MEZŐ (> KECSKE-MÉT)

MAITH méltó, jó MÉLTÓ (> török METIN)

MEAD hatalmas, nagy/ NAGY

MEITH kövér, bő, gazdag MÓD-os

METH megrövidülés MET-él, MET-sz

MIDH-ir főbíró, felhatalmazott (> tör. MÜDÜR)

MÓIDE még MÉG

NEAD-igh lefekszik NYUG-sz-ik

NUADHU „Nagyvezér” NÁD-or (?)

D/T-M/N

DAM tinó TINÓ

DÁM, TEANN támasz TÁM-asz

DÉAN, DÚINN tenni TENNI

> DÉAN-ta teljes, befejezett > DÖN-tő

> DLIINE, DEN személy > TEVŐ (TENŐ)

DON(N) Isten IS-TEN

DÚN megerősített hely, erőd TANYA

EADAN edény EDÉNY

116

TÁÍMHE részvétlenség (letargia) TUNYA

> TÁM-áil-te lusta, nehézkes > (el-)TUNY-ul-t

TÁMH [táv] transz, kábulat TÉB-oly

TÁIN csorda; sokaság TUMÁN, TÖM-eg

TONN hullám, tenger TEN-ger (> GER nagy)

M-N

MAN-da inda IN-da (> MIN-ta)

> MAN-d-áil mintás (IN-dás)

MÍN-igh előad, mesél MON-d

MIONN eskü MENY-eg-ző

MNÁ nő (asszony) NŐ

N-M

NAOMH szent, áldott NEM-es

NEAMH mennyország, ég MENNY

(> v. ö. vogul NUMI felső, égi)

NEM-ed szentélv, menedékhely MEN-ed-ék

A helyzetváltoztatás szavai: LUÍ áll = ÁLL

→ LUAD-ar mozgás, megmozdulás ↔ LÓD-ul (> LÓT fut) [> LUTH fürgeség, gyorsaság]

→ 1M1GH (> MYND) megy ↔ MEGY (> MEND-)

→ IARR valamerre tart ↔ JÁR [> IARR törekedik- „abban JÁR” / IARR követel- „neki

JÁR”]

→ TAR jön, megy, jár ↔ TÉR [> TAR AR AIS térj vissza 1 > TARR-áil vmerre tart ~ TER-

el]

→ CORRÁ-igh mozog, megy ↔ KER-ül [> CORRAÍ siess, gyere = GYERE]

→ SIÚIL gyorsan megy, sietve megy ↔ SZAL-ad

→ SITH rohan ↔ SIET

→ FUAD-ar sietség, gyors tevékenység ↔ FUT (> FUD-ri. FlJT-ás) [> FUAIDIRE utazó ~

FUTÁR]

→ RITH futás (> RIAD) > RUID rajt, vágta, sprint ↔ RAJT

→ TÉANA-igh jön (régi magyar „DJÜN”) + LEAN megy. követ G ↔ TENG-LENG

→ TANÁ-igh csökken. eltűnik ↔ TÜN-ik

C-R

ACHAIR kér, kérlel / AGAIR akar KÉR, AKAR

CAER, GÊR, WYR vár VÁR

CAOR kerek tárgy KÖR, KARI-ka

117

CAR kerék KER-ék

CAR gurul GUR-ul

CARR jármű GÖR-gö, GÖR-dül

CARR karéj, kéreg KAR-éj, KÉR-eg

CAUR nagy, óriás GAR

CEARR károsodás KÁR

CIAR sötét KOR-om (> török KARA fekete)

(>GORM sötét (>GWRM korom > GOURM komor) KOM-or

CÍORRA-igh vág (> japán KIRI vág, KORO öl)

COIR hiba KÁR

COR forog, pörög (a táncban) CSÁR-dás

CÓRE szerződés, béke SZER

CORR kerek KER-ek

CORR dobás, hajítás GÓR (doh, hajít, elhány)

CORR hosszúlábú GÓR (hosszúlábú)

> CORR BHÁN gólya („fehér gosszúlábú”) > GÓLYA

> CORR ÉISC kárókatona > KÁRÓ-katona

CORRA-igh mozog, kever KER-ül, KEvER

>CORRAI siess > GYERE (> japán KURU jön)

CORR-ág csípő FOR-gó

CRÉ pór PÓR (> japán CHIRI pór)

CRÓ gyűrű/ karám GYÜRÜ / KAR-ám

CUAR 'görbe GÖR-be

CUIR kering KER-ing

CUR betegség KÓR

CUR kö, futam (sport) KÖR.

G-R

GAlR-eas gép GYÁR

GÁ1R sír, káromol SÍR / KÁR-om-ol

GÁIR kacag (> török GÜL-mek kacag)

GEARR- kicsi GYER- / GYAR-ló (kis képességű)

> GEARR-c-ach fióka > GYER-k-őc

> GAR-LACH gyerek, ’kislegény’ > GYER-ek

118

>GAR-MACH gyerek‚ kisfiú‘ > GYER-MEK

GÉARÚ felgyorsulás GYORS

GEIR zsír ZSÍR

GOR forróság, szerelmi hevület GYÚL

> GRI-AN Nap („gyúló-fény”)

GOR sebgyulladás GYULL-ad

GWAWR [guaúr] virrad (> török GÜR fényes)

GWR [gúr], GOUR férfi, férj -GOR, -GUR

(> pl. KUTI-GUR, ONU-GOR, ONO-GUR)

> WAS-GAR „idegenbeszakadt (vels)” BAS-KIR (?)

C-L

CAIL-in cselédlány, menyecske CSEL-éd

CAILL, KELL here HERE

CAL, KAL hímtag (> v. ö. CUAOLLE kolló, karó) KALLÓ (bot, rúd)

> CAL-ed kemény, szilárd SZIL-árd

> COLL-aí érzéki, nemi KÉJ (> KÉJ-i)

CALL szükség, követelés KELL

CEAL kell, akar KELL

CEALL, CILL, KEEILL templom IGAL

CÉILE társ

> CEIL-lí baráti összejövetel, bál KALÁ-ka

CEOL, CIUIL ének, csengő hang KURJ-ant

> CEOL-án kis harang, kolomp KOL-omp

CHELL furfang CSEL

> CAL-aois szemfényvesztés, csalás > CSAL-ás

CLA-wdd kerítés KER-ít-és

CLO ajtózár KUL-cs, KIL-incs

COL-g (CLA-id) kard KAR-d

(> COL-g hirtelen, lobbanékony, haragos)

CUIL-én kutyakölyök KÖLY-ök

CÚL, KIL hát KULL-og (hátul)

KOLL elvész (el-)KALL-ód-ik

119

H-R/L

HIR hosszú HORI- (> japán HIRO)

HOLL-t hasít KALLÓ-z

HWYL [hual] hajó HAJÓ

> HWYLIO hajózni

UCHEL. UHEL fel-, felső HÍJÚ

G-L

AGAILL giliszta GIL-iszta (> FRID féreg)

AGALL, GAAL kiáltás KIÁL-t

GAL gőz (> GAIL-EADÁN gőzkazán) GŐZ > GŐZ-EDÉNY

GEAL fehér, csillogó CSILL-ag, VIL-ág

> GEAL-an felcsillanás VILL-ám

> GEAL-ach Hold („csillogás, világos”) (> v. ö. török GÜR fényes, GÜR-AY hold)

GEALL eskü, ígéret, fogadalom ÍGÉR-et

GIALL fogoly KALO-da

GIOLLA szolgalegény, pásztor GULY-ás

GOIL sír, sírdogál GILI-ce (gerle)

GYLL mogyoró GYÍJÓ

KÖR

MAGYAR

KÖR

KEREK

KEREK

KARIKA

KORON-g

KER-ing

KAR-éj, KER-eg

GYŰRŰ

GYÜRÜS (göndör)

KEvER

KELTA

CUR

CORR

CAR

CAOR

CEIRN-in

CUIR

CARR

CRO

CRYCH

CORRA

ANGOL

CIRCLE

ROUND

WHEEL

FIOOP

DISC

ROTATE

CROUST

RING

CURLY

STIR

FRANCIA

CERCLE

ROND

ROUE

CERCLE

DISQUE

TORN-er

CROUTE

BAGUE

BOUCLE

REMU-er

NÉMET

KREIS

RUND

RAD

REIFEN, RING

SCHEIBE

KREIS-en

KRUSTE

RING

LOCK-ig

RÜHR-en

OROSZ

KRUG

KRUGLEJ

KOLJESZA

OGRIJCS

KROG

OKRUZSAT

?

KOLCA

KUDRAVEJ

MJEZSAT

120

KER-ül, GYERE

GÖRGŐ

PÖR-ög, CSÖR-öl

FOR-og, GUR-ul

FOR-dul-at

GÖR-be (KANY-ar)

GÖR-be

(meg-)GÖR-bít-ett

KOR-csoly-a

HOR-og

SAR-ló

KORSÓ

KER-et

KER-ít-és

KERT

KA RAM

GÖRÖN-gy

KER-es (KÖR-öz)

CERU-za (KÖR-ző)

SZER

KORONA

VÁR, VÁR-os

CORR

CARR

COR

CAR

COR-adh

CUAR (CUAN)

CUAR

CORR

CARR-sleamh-na

CORR

CORR-án

CRÚSCA

CLI-ath

CLAI, CLA-wdd

GORT, GARTH

CRÓ

GREAN

CUAR-d-aeh

CRÓ

CORE

COROIN

CAER, GÊR,

WYR, KER

MOVE

ROLLER

REEL

TURN

TURN

CURVE

BENT

CURV-ed

SKATE

ANGLE

SICKEL

JUG, JAR

FRAME

FENCE

GARDEN

FOLD

GRAVEL

SEARCH

PEN

TREATY

CROWN

FORT,

T TOWN

MOUVO-ir

ROULE-ment

en-ROUL-er

TOURN-er

TOUR

VIRAGE

CROCHU

COURBÉ

PATIN

CROC

FAUCILLE

POT

CADRE

ENCLOS

JARDIN

PARC

MO'ITE

RECHERCHES

CRAYON

TRAITE

COURONNE

CITADELLE,

VILLE

BEWEG-en

ROLLE

WICKEL-n

WEND-e

WENDE

KURVE

KRUMM

ge-KRÜMM-t

SCHLIT(-schuh)

HAKEN

SICHEL

KRUG

RAHMEN

ZAUN

GARTEN

SCHAFHORDE

(Erd-)KLUMPEN

SUCH-en

BLEISTIFT

VERTRAG

KRONE

BURG. STADT

DVIGAT

KATUSKA

MOTAT

POVORJACIVAT

POVOROT

KRIVOJ

KRIVOJ

KRIVOJ

?

KRJUG

SZERP

KRUSKA

RÁMA

ZABOK

SZÁD

ZAGON

GLEJBA

ISZKAT

KARANDAS

DOGOVOR

KARUNA

GÓROD, MESTO

B-C/G

AIRIUC örök ÖRÖK

RÁCA állvány, váz RAK.ás

RAC-án lárma, zajongás, zendülés RIK-kann, RIK-olt RIK-ít

RÁIG lökés, taszítás, rúgás RUG, LÖK

REIC nyilvános előadás, verselés REGÖ-lés

(> v. ö. RÁG-ús kívánság, kívánságolás)

ROC ránc, redő RAK-ás (> ROK-olya)

121

ROG-ile ragyogó RAGY-og-ó

I-L

IALL szíj, póráz JÁR-om

L-C

LACHA kacsa RÉCE

LAG gyenge, puha LÁGY

LOG lyuk, üreg LYUK, LÉK

>LOCH tó

LOIC kivonja magát vm. alól meg-LÓG

> LOIC-each munkakerülő > LOG-ós

LUCH egér LÜKE apró, mafla

L-R

JAR-ík tyúk JÉR-ce

IARR valamerre tart JÁR

> IARR kér, követel, óhajt JÁR (neki)

C-D/T

CAD, CATH csata, hadtest CSATA, HAD (> KAT-ona)

CÁ1DH piszok, kosz KOSZ

CAÍT-in gomolya, csomó KÖT-eg

CAITH dob, eldob HAJÍT

(> v.ö. CÁITH szemét)

CÉAD- első KEGY(-ed)

CÉAD- sok, száz (> kabard KOD sok) KÉT, HÉT [> „HET-ed HÉT’]

az íreknél is a „hetes” értelme „rengeteg”(!)

CEADA-igh hagy, engedélyez HAGY [> -HAT, -HET]

CÉIDE járat, út HAJT

CITH zuhany ZÚD-ít, ZÚD-ul

CÓIT-in kötény, köpeny KÖT-ény

COTHÚ hatás, ráhatás, buzdítás HAT-ás

CUD mosó, mosdó, fürdő KÁD

122

> FOTHRU-CUD > FÜRDŐ-KÁD (?)

CUID vág, szel, oszt (> szumir CUD vág, bevág)

G-D/T

GEAD-án fenék, segg GATYA (?)

GUTH hang, szó, kifejezés IGE

GUÍ ima IGE

C-G / G-C

CÁG csóka CSÓKA

CÉACH-ta eke EKE

CAEWCH csuk CSUK

CEG száj (> japán KUCHI száj)

CHEH forró, meleg HÖ

CHÍCH csecse CSECSE

CUACH csokor, ölelés CSOK-or, CSÓK

CWCH csónak (> török KAYIK csónak) CSONAK

GÉAG ág ÁG

GOIC kakas KAK-as

> COC-ach hetyke, bóbitás GŐG-ös

C/G-S

CÁS keret, kalitka, ketrec KAS

CÉIS vékony, sovány, csínos KECS-es

CIS-eán kosár KOS-ár

COS láb KOS-l-at, CSOSZ-og, CSÚSZ-ik

COS-m-úil hasonló HAS-on-ló

GAISCB hős, hősködő HÖS

> GAISC-ioch harcos, hős {> török OGUZ)

GAOIS okosság, tudás OKOS

> GAOIS-each okos, ügyes

GEAOIS bölcsesség ÜGYES

> GEAOIS-each bölcs

GEIS tiltott szó (tabu) KUSS

123

GÉIS hattyú KACSA

GUAIS veszély VÉSZ

GUAS szolgáló > (KUvASZ?)

GUS erő, életerő GYÖZ

D-C/G

DIACH ördög ÖR-DÖG

DIAGA isteni, szent, legjobb, legméltóbb DICSŐ

T-C/G

TACA támasz, dúc DÚC

TAGH-d indulat, makacsság DAC

TEACH, TY [te] hm -DA (> óvó-/ író-/ szálló-/ csár-DA)

TÓCH gyökér TŐ, TŐKE

TOICE bőségjómód TŐKE (> TOKA)

TÓG épít TÁK-ol

TÓG növekszik, emelkedik TÁG-ul, DAG-ad

TOGH-yr teker, gömbölyít, csavar TEK-er

D-T / T-D

DÚID-in duda, bőrduda DUDA

> DÚID-ire-acht sípolás DUD-ál-ás

TÁIDE titok TIT-ok

TAIT-in tetszeni TETSZ-ik

TÁT-ei következtetés TÉT-cl

TEIDHE tét, ötlet TÉT

TIT esik. dől, elájul TOTTY-an

TUATH vidék, táj TÁJ

>TUATHA nép, vidéki, pornép TEUT-on, (> „TEUT-sch”) TÓT

> TÚT-ach buta, tudatlan TUTYI-mutyi

S-C/G

SAGH-as jelleg, fajta SZAK, SZAK-asz

SÁIGH üt, szúr, döf (át-)SZEG

124

> SÁIGH-ead nyíl, szeg, nyilallás

SCIUCH hang SZÓ

SCOIG nyak, szegy SZEGY

SÉAC-la elsorvasztott ZSUG-or / SEK-ély

SEK-el kiváló katona SZÉK-ely (?)

SÍÓG-ai gyenge, szegény SZEG-ény

SÚIGH hely, helyzet SZEG, ZEG, ZUG

SUIOCH-án szék SZÉK (> régi török SÄKU)

SYCH száraz, terméketlen SZIK-es

SYCH folyadékmentes SZIK-la

D-L/R

ADER-yn madár (> japán TORI madár) MADÁR

DÁIL gyűlés, gyülekezet GYŰL

DÁIL kitölt, kiönt TÖL-t

DAILLE ostobaság DILI (> finn TYLSÄ)

DAIR tölgy TÖL-gy

DAR dereng, kiderül DER-eng, DER-ül

DÁR -tói, -tol -TOL, -TÖL

DEALA-igh szel, szeletel GYALU

DEAL-ra-igh kivilágít, megvilágít DEL-ej-ez

DEIL-ín éneklő elbeszélés, ének DAL

DBOIR tör, letör DAR-ab-ol, DAR-ál

DEYR kedves, sokba kerül DRÁ-ga

DIAIL csodálatos, táltos DALI / TÁL-t-os

D1LE ár, áradat DÚL-ás

DIOL-aim gyülem, gyűjtemény GYÜL-em

DIÚL szopás, szoptatás DAJ-ka (?) / TEJ

> DIÚL-thiacail tejfog TEJ-FOG

DIUL-ta-igh megtagadni TIL-ta-ni

> DIÚL-t-aeh tilos TIL-os

DRAOTA (DRAOI) druida (táltos) TORDA

DÚ1L dolog (előállított tárgy, elem) DOL-og

> DUAL-g-as munka, feladat > DOL-g-oz-ás

125

DÚR durva, kemény DUR-va (> török DIRI)

DÚREO dér DÉR

L-D/T

ALLAID, ALLTA vad, vadállat ÁLLAT

ALTA-igh áldani ÁLD

>ALTÚ áldás ÁLD-ás

LÁD vizes medence, teknő LAD-ik

LAD-ús-ach hetyke, pimasz, huncut LUD-as

LÁITH-r-igh jelentkezni, előtűnni

> LÁITH-air megjelenés > LÁT-om-ás

LÁM íme (lám) LÁM

LÚTH mozgáserő, fürgeség LÓT, LÓD-ul

D/T-S(C)

DEAS szép, kellemes, illő DÍSZ-es

DOUS édes, gyöngéd ÉDES

DUAIS ajándék, díj DÍJ

TAIS nedves, dohos DOHOS

TAOS (TEIS-en) tészta TÉSZ-ta

TÁSC dicsőség, hírnév TISZ-tel-et

TEAS forróság, hő TÜZ

> TEAS-ai forró, égő, tüzes > TÜZ-es

TIÚS sűrűség DÚS (> DÚS-ít)

TOISC kérés, feladat, szándék TESSÉK

T-L/R

ATHAIR apa ATYA (> vogul ATIR)

TÁIR-g gyárt, készít TER-m-el

> TÁIR-ge termék TER-m-ék / TÁR-gy

> TÁIR-ge-oir gyártó / áldozatot bemutató TÁR-kány

TAL anyatej TEJ

TAR tér, betér, megtér TÉR

TARR törzs TÖRZS

126

TEOL-aí meleg DEL-i (> TÚLI)

TERR-in törni TÖR-ni

> TORR-ed törött TÖR-ött

Bretánniai kelta szentély. Ma itt kettős kereszt áll.

THALL, THAR túl, át, átal TÚL

THALLOO föld TALAJ

TÍR ország, vidék TÉR (terület)

TOILL talál, beleillik TAL-ál

TOIR-t alak

> TOIR-té-is büszkeség TAR-t-ás

TOL-g támad, lök, lökdös TOL-ak-od-ik

TOLL összerak TOL, TOL-at

TÓRA-igh törekszik TÖR-ek-ed-ik

TÓRA-igh keres, kutat vm. után TÚR

TORR-ach terhes TER-h-es

TÚARE étkezés, lakoma TOR

TUÍL tele (> TUILE árvíz, áradat; nagy folyó) TELE (> ETEL, ITIL > „Etelköz”)

TUL-ach dűlő, sírhalom DŰLŐ

R-D/T

ÉARD ért, vm-nek értelme ÉRT

OIREAD sokaság ÁRAD-at

RAD rúg RUG

127

RÁTH raj RAJ

RIATH erőd, földvár ERŐD

RIT gázló RÉT (mocsaras, vizes terület)

RITH jutás RIAD-ás

RUD dolog, ügy, állapot LÉT

RÚID rajt, vágta, sprint RAJT

S(C)-D/T

ASCAID szédülés, émelygés SZÉD-ül

SCATA tömeg, csoport SZKÍTA (> SKÓT)175

SCOITH levág, letép, elválaszt (le-)SZED

SEAD üt, tép, súlyt, szakít, leránt (le-)SÚJT

SÉID fúj, felfúj, fokoz SZÍT

SIDH ’tündérdomb’ (vels SÍR) / vármegye -SÁG (lásd: angol SHIRE vármegye)

SITH-ead sietés, rohanás SIET-ség

SOITH kurva SZAJHA

SOITHE-in suhogó, suttogó hang SÓH-aj / SUTT-og

SUTHA-in örökké tartó SOHA (el nem múló)

JYST tál, serpenyő, edény ÜST

S-L/R

SÁIL rúd, dorong, dúc SZÁL-fa

SÁIL, SEIR sarok SAR-ok

SÁIL kosz, salak SAL-ak, SÁR

SAILL kövér-hús, zsír SZAL-onna

SAOL élet (> SAOLA-igh születik) SZÜL-et-ik

> SAOLU szülés, születés SZÜL

> SEOIL szülőágy, gyermekágy

SAOR ’szabadember’ (> törők SER úr, fejedelem) francia, angol SIR(E)

SÁR- hatalmas, szertelen SZER- [~ se SZERI se száma]

SÁRA-igh megsebesít, zaklat SÉRT

SCÁIL szellem SZEL-lem

175 A skótok a szkítáktól származtatják Írországból átlepeült kelta (gael) népüket.

128

SCAR oszt, elválaszt, szétszór SZEL, SZÓR

> SCAIR rész, szelet, réteg SZEL-et

SCOL hív, szólít, megszól SZOL

SCOL-óg paraszt, szolga SZOL-ga

SCOR vág, hasít, leüt, lecsap (le-)SZEL

SEARR nyújt, feszít SER-ít

SEARR iparkodik SÜR-ög, SIR-ül

SERR-in zárni ZÁR-ni

SÍR sírhalom, kunhalom, 'tündérdomb' SÍR

SILL-eadh csillogás CSILL-ag

SIOL mag, csira SARJ (> CSIRA)

SIOL, utód SARJ

SIUIL tündér SELLŐ

SIÚL gyorsan megy, sietve megy SZAL-ad

SÚIL szem SZEM

SÚIL száj SZÁJ

> SÍL vél. vélekedik SZÓL

Breton népviselet

„SZÁJ” a kelta nyelvekben:

→ BÉAL [bél] (ír) száj, nyílás, ajak ↔ VÉL, FEL-el, VALL / > NYIL-at-koz-ik

> BÉAL-aith-r-ás szájhagyomány, népi szokások, mesék előadása

> BÉAL-oid-eas szájhagyomány, népművészet

→ CAB (ír) száj, nyílás ↔ KIAB-ál / > KAPU

→ CEC (ír) száj (↔ japán KUCHI)

→ MIN (vels) ajak ˃ MIN (breton) szól, kiabál > MÍN-igh magyaráz, előad, mesél ↔ MON-d

→ PUS (ír) száj / mogorva. rosszkedvű beszéd ↔ BESZ-éd / PISSZ-en, PÖSZE / PUS-mog

→ SÚIL [szúly] száj ↔ SZÁJ

SCOL szól, szólít, hív, megszól ↔ SZÓL, (meg-)SZÓL

129

SÍL vél, vélekedik ↔ SZÓL (> török SÖYLE-mek beszél, mond, szól)

SCIÚCH hang ↔ SZÓ [> SÍOGAI pletyka > ’szóbeszéd’)

Lásd még → ABAIR mond (abajgat)

AGALL kiáltás

MAÍGH közöl, ismertet, előad, kifejt, magyaráz / dicsekszik.