101
Magor nevű városka Caerdydd (Cardiff), magyarul ’Várad’ közelében
Szóbokrok, szócsaládok
KELTA MAGYAR
Egybetűs (-hangú), azaz mássalhangzó-nélküli szavak:
A who = aki (vonatkozó nm.) A-ki, A-mi, (az) A
A (vocative particle > megszólító ’rag’) Ő [> A DHUINE UASAIL =
ŐFELSÉGE]
A his, her, its = övé (birtokos nm.) -A [> A ATHAIR = AP-j-A]
A poss. adj. 3sg m &f (birtok, mellékn. 3. sz. egy. szám) -A
[> BHI SÉ Á CRÁ ACU = VÓT AZ KÁR-A NEKI]
É, EH he, him, it (ő, őt) / Í, EE she, her, it (ő, őt) Ő, Ő-t
Ó (-ÚIA) from (-ból, -ből / -i) -I (> marosvásárhely-i)
Ó in surnames (családnevében) -I [> Ó BRIAN ~ O’BRIAN] (>
János-I)
Ó since (-óta) Ó-ta
Ó -wards (-felé) O-da, I-de / E-hejt, A-hajt
102
Két- vagy hárombetűs (-hangú), egy mássalhangzóval képzett szavak:
ACH ha HA
ADHA „Atya” (Isten) ATYA
> ATHA-ir apa (> vogul ATIR „Atya”)
> AITE nevelőapa, úr, gazda > ATYA
AED tűz (DO ég) ÉG, IZZ-ik
ÁIG-e íjász ÍJ-ász
ÁITH aszal, szárít ASZ-al
ALA sugallat ILLA
ÁMH ámbár, ámde, noha ÁM
ÁN csillogó (> ÁN-AFF [leg-]fényesebb NAP)
AN-ás ínség, szegénység ÍN-ség
ANU „Anya” (az Ősanya) ANYA
BÁ báj BÁJ
BAI hiba, bűnösség BAJ
BÓ (BOOAG) tehén BUGA
BUÍ sárga, vöröses-barna PEJ
ÇHEH [heh] hő HÖ
DA jó ÉD-es[-anya /-apa] (> hun EDI jó)
(> lásd még: IACH, IAWN = JÓ, JÓL)
DÁ azonban, de, ámde DE
EACH ló ASZA
(> v. ö. ACHADH rét, legelő ASZÓ)
ÉAD irigység UT-ál
AIG-ne agy, ész AGY
˃ EAG-na bölcsesség (AGY)
> GA-ois okosság OK-os
> GEA-ois tudás ÉSZ
˃ ÉIC-se bölcsesség ÜGY-es
(> lásd még: GOND ész, értelem GOND,
ÉARD értelem, TAIGHDE tudás,
TEIDHE tét, TÁTEL tétel, TÁIDE titok)
AOIS [is] kor, öregkor ÖS
> AOÍS-igh megöregedni ŐSZ-ül
103
AOS [ísz] ember, személy (ált.) IZÉ
ÁR mészárol, pusztít, feldúl ÖL (> ÁR-t, AR-at)
ÁR-sa öreg, idős ÖR-eg
ARAE, ÓIR, -AR -ért -ÉRT
AS el. elinnen OSZ-olj, ISZ-kolj, ISZ-kiri
ATH öreg, régi Ó, ÓD-on
ATH később, majd OD-ább, OD-ébb
> ATH-LA elhalaszt (el-)OD-áz
ATH- következő UT-án, UTÓ-
ÁTH gázló ÁT, ÁT-kelő, HÍD
BÉ fiatalasszony, menyecske NÖ
(> v. ö. BAN, BEÁN asszony, férjesasszony,
öregasszony ~ BANYA)
CU kutya, agár KU-tya, AG-ár
DE ha
> DE BHARR habár, pedig DEBÁR
DE dél DÉL
EAS [ász] vízesés ESÖ, ÁZ-ni
(> v.ö. EIS-igh kifolyik, kiered, kifakad,
ÍS-L-igh leesik = „es-el-ik”)
EDD fészek ODU
EE evés EV-és
ÉM valóban ÍME
ÉRI-igh kel, emelkedik, nő KEL, fel-ÁLL
ÉRI-igh ér, elér, megér, megérik ÉR, ÉR-ik
EISI-au szüksége van, akar ESE-dez
EITE toll (> török TÜY, jakut TŰÖ toll) TOLL
EARR végrész ORR / KAR
> RÍ alkar ÖL (> török EL kéz, kar)
EARRA áru ÁRU
FAI sírás, kiáltás, jajveszékelés FÁJ
GA sugár HÚGY
IÁ jég JÉG
IACH, IAWN jó, jól, ép, egészséges JÓ
104
(> japán YO, YOKU jó, jól)
> IOC [ík] ápol, gyógyít ÁP-ot
IAR szentséges URI
JEH egy EGY
LEÁ olvad, oldódik OL-vad, OL-dód-ik
> v. ö. ÓL ital, folyadék LÉ
LÉ-igh olvasni OL-vas
LIA orvos OR-vos
LLE [lye] hely HELY
MÉ én ÉN
NÍ valami AMI
NÍ a csodálkozás kifejezésére NE
NÍ „kisasszony" családnevekben -NÉ („neje")
ÓC-ád ok, indok OK
ÓG fiatal, öcs ÖCS
> ÓGH szűz HÚG
OES, UZ ős ŐS
OET öreg, idős ID-os
OIE, OICHE éj, éjszaka ÉJ
(> v. ö. török AY hold)
RÉ időszak, korszak RÉG
TE meleg, forró TÜZŐ
˃ TE-as forróság, hő > TŰZ
^ TE-as-ai forró, égő, tüzes > TÜZ-es
> TE-ol-at me/eg > DEL-el, „TULI”-piros
UBH, WY, VI tojás ÍV-ás, IV-ar, IV-ad-ék
ÚD ázott, amott, oda, odaát OTT, ODA
ÚIR föld, ország OR-szág {> török YER föld)
UIRE-asa hiány, hiányosság ŰR, ÜR-es
ÚLL, OOYL alma AL-ma
ÚR új (> ÚIRE újdonság) ÚJ
ÚR- elé-, elő- ELÉ-, ELÖ-
ÚS kamat UZS-ora
(> tőrök ASI haszon, bevétel)
105
EOL jel JEL
˃ EOL-ach okos, ügyes JEL-es
> EOL-ais útjelző, útmutató JEL-ző
FIÚ érték, becs; méltóság FŐ
GO hogy HOGY
IB, IU ivás IV-ás
IDU vajúdás VAJÚD-ás
INA fenn, fent FENN
INNIU ma, mai nap MA
ITH eszik, etet ESZ-ik, ET-et
YAR-ík fiatal tyúk JÉR-ce
LUÍ álló, mozdulatlan állapot ÁLL, ÜL
LUÍ tevékenység, történés iránya EL-
LUÍ vm-re irányuló törekvés
> -AIL, -ÁIL -AL, -ÁL, -EL, -ÉL, -OL, stb.
(> RAP-ÁIL dohog, kopog, zörget, ritmust veri)
MÓ (~ MÓR) nagyon sok MENNYI-ség
-NE ’miénk’ -UNK
NÓ ámbár, ámde, noha NO, NO-ha
NUI-ge amíg AM-íg
OIL felhúz, felajz AJ-z
(> v.ö. OILIÚ-int edzés AJZÓ-szer)
ÓIR vm-hez illik, vk-it megillet ILL-ik, ILL-et
OLW-yn kerék ORÚ, ÖRŰ
ÓR arany (> AR-ian pénz) AR-any
OS, OSS, OIS őz ŐZ
OS- felső, fenti, mindenekfeletti > IS-ten
(> v. ö. török ÖZ- fő, legfőbb)
SA, SE az, ez AZ, EZ
TÉ a személy-aki (TÚ te) TE
TO, TO-enn tető, háztető TETŐ
TU út, mód ÚT (> finn TIE, japán TO, DO)
TY [taj (TEACH) ház ODU, [szálIó]-DA
(> finn TALO, török ODA, japán TAKU)
106
URRA erő, testi erő ERŐ
˃ URR-ús erő, erősség > ERŐ
˃ URR-ús-ach erős > ERŐ-s
URRA őr ÖR
> URRA-igh őriz > ŐR-iz
˃ UR-s-ain őrs, őrség > ŐRS, ŐR-ség
URRA főnök, vezér ÚR
> URR-am megbecsülés > „URAM”
˃ URR-ad szabadember, gazda > URA-ság (> URA-da-lom)
Három-(vagy több)-betűs, de csak két mássalhangzóval képzett egyszerű szavak:
B-R
ABAIR beszél BESZ-él (ABAJ-gat)
BAAR időt tölt, pénzt költ el-VER
BÁIRE verseny VERS-eny
> BÁIRE-oir versenyző VERS-eny-ző
> BÁIR-se-oir játékvezető (BIR-ás-kod-ó BÍRÓ)
BARR-óg birkózás BIR-ok
BEAR-ach borjú BORJÚ (> török BURAGU)
BEIR hord, hoz, visz, cipel BÍR, el-BÍR
BEIR-igh forral, főz / süt FORR-al, PIR-ít
BÓR-ach görbe, ferde FER-de
BOR zúgó, pezsgő víz BOR-víz
BORR dagad, emelkedik FORR
> BORR-adh forrongás > FORR-ad-al-om
BRI (BARR) hegy, csúcs BÉR-c
>BRIO hegyszoros (~ „VER-ec-ke”, „BER-ec-k”)
BRIW [briú], BARN bíró BÍRÓ
R-B
RÁB-ach gondatlan, tapintatlan RIB-anc
RÉAB tép, tör, hasít, szakít RIB-ál, REP-ed
RÉAB szétzúz, repeszt ROB-ban (> REP-esz)
107
RIABH vonás, csík ROV-ás
ROB-ál rabol RAB-ol
F-R
FAIR vár, elvár, megvár VÁR
> FAIRE őrzés, virrasztás VIRR-aszt
FARA vele VELE
FARA olyan mint FELE
> FARAS-barr felesleg > FELES-leg
FEAR férfi, férj FÉR-fi, FER-j
FIAR ferdít, forog, ferdül FER-dít, FER-dül
> FIAR lejtő, kanyar, hajlat > FER-de, FOR-gó
> FIAR átlós > FER-de
>FIAR ferde hajlamú > FER-de (> FURA)
FÍOR zálog, jogadalom, ígéret BÉR-mál
FÍOR igaz, való VALÓ (> FIR-tat)
> FÍORA-igh jósol, jövendöl
FIOR-uísce forrásvíz FOR-ás-víz
FOR-ás növekedés, kifejlés FORR-ás
FUAR-án kút, (fúrt) forrás FÚR-ás
FUIR-igh vár, megvár VÁR
R-V
RÁMH [ráv] evező RÉV
> RÁMH-aí [ráví] evezős > RÉV-ész
> RÁMH-ail-le [rávêle] > RÉV-ül-és
B-L
BAIL bőség BŐ (> török BOL)
BAILI érvényes, helyes VALÓ
BALL bel, belsőszerv BEL, BÉL
BALL, BOAYL hely HELY
> BAILE helyiség > HELYS-ség
BALLA fal FAL, VÁLY-og
108
> BAILE (PLU) falu > FALU
BÉAL száj, nyílás VÉL, VALL
NYÍL-ás
> BEAL-aith-r-is szájhagyomány, elbeszélés NYIL-at-koz-ás / VALL-at-ás,
VALL-ás)
BUAIL üt, verekszik
> BUAL-adh (BWOALLEY) vita, verekedés
(~ BALHÉ)
L-B
LÁIB sár, láp LÁP
> LÁIB-ach lápos > LÁP-os
LUB-án labda LAB-da
LUIBH növény, gyógyfű LAP, LAPI, LAPU
F-L
FAIL nyelés, falás NYEL, FAL
FÁL fal, kerítés FAL, PAL-ánk
> FÁLA-igh bekerít > (be-)FALA-z
> FÁIL gyűrűvár, bekerített település
(~ FALU / VÁR)
FALL rossz, gonosz BAL-[szerencse]
FÉIL fátyol, lepel PILLE, PÓLYA
> FÉILE-ac-án pillangó > PILL-an-gó
FUÁIL varrás, horgolás VARR
FUAL vizelet FOLY-ad-ék, FOLY-ás
FUIL vér VÉR
> FUIL-t-each véres > VÉR-es
>FUIL-EADA'N véredény > VÉR-EDÉNY
L-F (V)
LÁMH [láv] kar ÖL, ÖLEM (> v. ö. török EL kéz)
ÖL a kizárt karok távolsága
>LÁMH-ach lövés LÖV-és
109
M-R
MAIR él, átél MAR-ad
MAIR-g bánat, szomorúság MÉR-eg
> MAIR-g-each dühös, ingerlékeny > MÉR-g-es
MAR-ca ló (> v. ö. MAR-t szarvasmarha) MAR-ha
MAR azért, mert, mint MER(-t), MÁR
MAR ha, hamar MÁR
> MEAR hirtelen, hamar > MÁR-is
MÍR darab (> v. ö. finn MURU darab, töredék) MOR-zsa
MÚR part MART
MURA már, csak MÁR
R-N
RIN-c táncol RÁN-g, REN-g-et, RIN-g-at
RIONN bevésni RÓNI
RIAN út, keskeny víziút RIAN, RÓNA
RAON út, irány IRÁNY
(> v. ö. „RAJNA”/ „RÓN” – folyók neve kelta eredetű)
P-R
PUR-óg kerek kő, kavics PÓR, PÖR-gő
M-L
MAELL-an mellvédő MELL-ény
MAILLE vk-vel, mellé, mellett MELLÉ
MÉALA bánat MÉLA
MIOL nyúl, állat NYÚL
MIOL féreg, rovar, tetű NYÜ
MOAL lusta, buta, gyenge MÁLÉ
N-L
NÉAL felhő FEL-hő, FEL-leg
(> v. ö. török BUL-ut / finn PIL-vi)
110
L-N
LÁN görbület, hajlítás LAN-ka, LAN-kad
LANN lemez, pikkely LEM-ez
LÉANA gyep, rét RÓNA
LEIAN leány LEÁNY
LEON oroszlán orosz-LÁN
LOEN állat LÉNY
LONNA-igh áll, megáll ÁLLON-gál
„BOR-” (kelta–magyar) szócsalád:
ír BEIR-igh = FORR-al, FŐ-z, PIR-ít
> BEIR-f-ean = FORRÓ-ság
ír BORR = FORR-ik
ír BORR-adh = FORR-ong-ás / FORR-ad-al-om
vels BRAF = FORRÓ
> BERWI [berúj] = FORR-al, PÁR-ol
ír BRU-ith = FORR-al-ás, PIR-ít-ás
> BRU-ith-en = FORRÓ-ság
ír FIUCH = FŐ
ír BREAC-adh = PIRK-ad, VIRR-ad
> ,,BIRGHID” a pirkadat istennője
(jelképei a „PÍROS" szín és az öröktűz)
régi ír BÁR-ach reggel > VIRR-ad-ás
régi ír BOR zúgó, pezsgő, forró víz > BOR-víz
> „BORVO” a gyógyvizek istene
ír FOR- (igei előrag) = FÖL-
> FOR-ás növekedés, fejlődés > FORR-ás
> FIOR-UÍSCE = FORR-ás-VÍZ (BOR-VÍZ)
ír FUR-án kút, fúrt forrás > FÚR-ás
ír FAAR-key, FAAR-aige = FÜR-dő, FÜR-ed
ír FOLC = FÜRD-és
> FOLCADÁN fürdőkád > FÜRDÖ-EDÉNY
ír BÓR-ach = FER-de
111
ír FIAR(-igh) = FER-dül FER-dít
ír FIAR = FER-de
ír FILL = (meg-)FOR-dul
> FILL-eadh = FOR-dul-at
ír FRE-an-ga = FOR-g-ás (> „FOR-on-gó")
A „vizeket" négyféle néven neveztük:
szumir ADA > ír TUILE (nagy) folyó magyar ITIL, ETEL (> török ADA. nagy víz)
szumir BOR > ír BOR zúgó, pezsgő, forró víz magyar BOR-víz, FORR-ás-víz
szumir HAB > ír AUB folyó, COIP (HUF-en) hab, krém (> köp-ül) magyar HAB hullám, krém
szumir FIS > ír UÍSCE víz, BÁIS-t-each eső („víz-es") magyar VÍZ, ESŐ (> finn PESTÄ mosás)
B-C(G)
ABHÓG indulat BOK-r-os, BOG-ar-as
ABHÓG ugrás BUK-ik, BUG-dács-ol
BAC gerenda, akadály BAK, BÖK-ken-ö
> BACAI botlás, akadozás, döcögés > BAKI
BACH, BEAG kicsi, PIOC parányi PICI
BAIC nyak NYAK
BEACH méh MÉH
BÉIC bőgés BÖG (> török BÖGÜR bőg)
BOC tör, zúz, tép VÁG (> BAKÓ)
> BONG-at vág, tép > BONC-ol
BOCK kicsi zömök ló MOK-ány
BOOAG (BÓ) tehén BUGA
BUACHA fiatal katona BAKA
> BAC-án kiképzés, (katonai) edzés
M-C(G)
MAC fiú MAG
MAGH, MAEZ mező MEZŐ
MAG-adh tréfa MÓKA
MAÍGH dicsekszik MAGY-ar-kod-ik(?)
MAÍGH közöl, ismertet MAGY-ar-áz
112
IMIGH megy MEGY
C-B(P)
CAB nyílás, száj KAPU (> japán KÖBE)
CABH-all alak KÉP
CABH-all keret KÁVA
CABH-all mellény KAB-át
CABH-air harc, üldözés HÁB-orú
CABH-air segélynyújtás „KABAR törzsek”
COIP (HUF-en) hab. krém HAB
> COIP-eadh rázás, erjesztés, habzás KÖP-ül
G-N
GEAN szeretet GYÁM / GYÖN-géd
GENAU fenyő FENYŐ
GÚNA ruha GÚNYA
GWAN [gúán] gyenge GYEN-ge
B/P/F/M-S(Z)
BÁS halál VÉSZ
BIS-igh nyom, baszik, ’illetlenkedik’ BASZ-ik
BIS-igh téved, hibázik (el-)BASZ-ik
BÚS füst FÜST
FÉSS bajusz BAJSZ
MAES, MAEZ mező MEZŐ
MEZ méz MÉZ
PÓS házasodik NÁSZ
PUS száj, mogorva beszéd BESZ-él, PUS-mog
P-C(G)
PAC-áil fog, megfog FOG / FOG-oly
PAC-áil csomagol PAK-ol, BUGY-ol-ál
PEOC’H béke BÉKE (> baszk BAKÉ)
POC kecskebak, őzbak BAK, BIKA
113
PÚIC vak VAK
> PUIC-in vakon, vaktában > VAK-on
> PÚICI-úil sötét, komor, mogorva POK-ol
F-C(G)
FAICH-ill figyel, ügyel, vigyáz FIGY-el
FAIGH fog, képes lesz (megtenni) FOG
FIAC-ail fog FOG
>FIAC-l-oir fogász (FOG-ász) > FOG-ász
> FIÓG-ach fogas (hal) FOG-as
FUAIGH megköt (be-)FOG / > FOG-at
C-M
CAM hajlított, görbült GAMÓ
> CAM folyókanyar > „ESZTER-GOM"
CAM-as kisfiú, fickó KAM-asz
COIM-eád megfigyelés KÉM / KÖV-et (?)
>COIMH-éad-i [kovedí] megfigyelő
G-B
GABH kap, elkap KAP
GABHA kovács KOV-ács
GOBÁN „minden lében kanál” GÓBÉ
C-N
ACAOIN-cadh szomorú sírás KÖNNY
ACAOIN-t-each szomorú, fájdalmas KÍN-os
ÉCEN szükségesség IGÉNY
CEANN fej / fő, főnök KÁN
> CYN-ta [kanta] első > KEN-de (?)
CÍN könyv KÖNYV
CÍNE nép, faj HUN, KÚN
CUAN kanyar KANY-ar
CUN-ús szemét /gyalázatos GANÉ / GON-osz
114
S-B/N
SÁBH vág, fűrészel SZAB
> SÁIB-le szablya > SZAB-lya
SA(D)B szép SZÉP
SAIBH-ir gazdag, jómódú „SZABIR”(?)
SANN követel SZÁN-dék-oz-ik
SEÁP ütés CSAP
SÉIMH-igh lágyít, szelídít SIM-ít, SIM-og-at
SEINN zenéi, énekel ZENE
SWN zaj ZENE-bona
B/F-D/T
BAT, BATA bot BOT
BED föld FÖ(L)D
FEAD fütty FÜTTY
> FEAD-ail fütyöl > FÜTY-öl
> FEAD-aire fütyüld > FÜTY-ülő
FIATA vad VAD
FID fa FA
FOD fú, gyep FÜ
FUAD-ar sietség FUD-ri / FUT-ás
T-B/P/F
TAF-lu dob DOB(-ál)
> TÁBALL parittya > „DOBÁLLÓ”
TAOBH-ach téves, ferde TÉV-es
TAPA fürge > TAPA-igh felgyorsul TIP-eg, TAP-og, TAP-os
> TAP-óg düh, indulat TAP-og (> DOB-og, DÜB-ög)
> TAPÁ-íg-ean ugrás TAP-od, > TAP-od-tat
TIUBH tömör TÖM-ör
> TIUBHA-igh tömít > TÖM-ít
TIUBH vm-nek vastagabbik része TŐ
TIUBH tömeg, sereg TÖM-eg / TÁB-or, TOB-or-oz
115
B/P/F-N
BAR BEÁN asszony BANYA (> BÉ nő)
BÁN, FÍNN fehér FÉNY
> BÁNÚ hajnalodik, világosodik > FÉNY-l-ik
BAIN kitermel, kiás, bá nyuszik BÁNYA
BÉN-aid ver, elver BÁN-t
BONN fémpénz, érem FÉM
BUN fenék, alj FEN-ék
FONN vágy vonzalom VON-z
FÚIN fon, összejön. mintáz FON, VON
FŰIN vonás (vk-nek vonása) VON-ás
PEN(N) fej FEJ (> FENN)
M/N-T/D
MAT merő MEZŐ (> KECSKE-MÉT)
MAITH méltó, jó MÉLTÓ (> török METIN)
MEAD hatalmas, nagy/ NAGY
MEITH kövér, bő, gazdag MÓD-os
METH megrövidülés MET-él, MET-sz
MIDH-ir főbíró, felhatalmazott (> tör. MÜDÜR)
MÓIDE még MÉG
NEAD-igh lefekszik NYUG-sz-ik
NUADHU „Nagyvezér” NÁD-or (?)
D/T-M/N
DAM tinó TINÓ
DÁM, TEANN támasz TÁM-asz
DÉAN, DÚINN tenni TENNI
> DÉAN-ta teljes, befejezett > DÖN-tő
> DLIINE, DEN személy > TEVŐ (TENŐ)
DON(N) Isten IS-TEN
DÚN megerősített hely, erőd TANYA
EADAN edény EDÉNY
116
TÁÍMHE részvétlenség (letargia) TUNYA
> TÁM-áil-te lusta, nehézkes > (el-)TUNY-ul-t
TÁMH [táv] transz, kábulat TÉB-oly
TÁIN csorda; sokaság TUMÁN, TÖM-eg
TONN hullám, tenger TEN-ger (> GER nagy)
M-N
MAN-da inda IN-da (> MIN-ta)
> MAN-d-áil mintás (IN-dás)
MÍN-igh előad, mesél MON-d
MIONN eskü MENY-eg-ző
MNÁ nő (asszony) NŐ
N-M
NAOMH szent, áldott NEM-es
NEAMH mennyország, ég MENNY
(> v. ö. vogul NUMI felső, égi)
NEM-ed szentélv, menedékhely MEN-ed-ék
A helyzetváltoztatás szavai: LUÍ áll = ÁLL
→ LUAD-ar mozgás, megmozdulás ↔ LÓD-ul (> LÓT fut) [> LUTH fürgeség, gyorsaság]
→ 1M1GH (> MYND) megy ↔ MEGY (> MEND-)
→ IARR valamerre tart ↔ JÁR [> IARR törekedik- „abban JÁR” / IARR követel- „neki
JÁR”]
→ TAR jön, megy, jár ↔ TÉR [> TAR AR AIS térj vissza 1 > TARR-áil vmerre tart ~ TER-
el]
→ CORRÁ-igh mozog, megy ↔ KER-ül [> CORRAÍ siess, gyere = GYERE]
→ SIÚIL gyorsan megy, sietve megy ↔ SZAL-ad
→ SITH rohan ↔ SIET
→ FUAD-ar sietség, gyors tevékenység ↔ FUT (> FUD-ri. FlJT-ás) [> FUAIDIRE utazó ~
FUTÁR]
→ RITH futás (> RIAD) > RUID rajt, vágta, sprint ↔ RAJT
→ TÉANA-igh jön (régi magyar „DJÜN”) + LEAN megy. követ G ↔ TENG-LENG
→ TANÁ-igh csökken. eltűnik ↔ TÜN-ik
C-R
ACHAIR kér, kérlel / AGAIR akar KÉR, AKAR
CAER, GÊR, WYR vár VÁR
CAOR kerek tárgy KÖR, KARI-ka
117
CAR kerék KER-ék
CAR gurul GUR-ul
CARR jármű GÖR-gö, GÖR-dül
CARR karéj, kéreg KAR-éj, KÉR-eg
CAUR nagy, óriás GAR
CEARR károsodás KÁR
CIAR sötét KOR-om (> török KARA fekete)
(>GORM sötét (>GWRM korom > GOURM komor) KOM-or
CÍORRA-igh vág (> japán KIRI vág, KORO öl)
COIR hiba KÁR
COR forog, pörög (a táncban) CSÁR-dás
CÓRE szerződés, béke SZER
CORR kerek KER-ek
CORR dobás, hajítás GÓR (doh, hajít, elhány)
CORR hosszúlábú GÓR (hosszúlábú)
> CORR BHÁN gólya („fehér gosszúlábú”) > GÓLYA
> CORR ÉISC kárókatona > KÁRÓ-katona
CORRA-igh mozog, kever KER-ül, KEvER
>CORRAI siess > GYERE (> japán KURU jön)
CORR-ág csípő FOR-gó
CRÉ pór PÓR (> japán CHIRI pór)
CRÓ gyűrű/ karám GYÜRÜ / KAR-ám
CUAR 'görbe GÖR-be
CUIR kering KER-ing
CUR betegség KÓR
CUR kö, futam (sport) KÖR.
G-R
GAlR-eas gép GYÁR
GÁ1R sír, káromol SÍR / KÁR-om-ol
GÁIR kacag (> török GÜL-mek kacag)
GEARR- kicsi GYER- / GYAR-ló (kis képességű)
> GEARR-c-ach fióka > GYER-k-őc
> GAR-LACH gyerek, ’kislegény’ > GYER-ek
118
>GAR-MACH gyerek‚ kisfiú‘ > GYER-MEK
GÉARÚ felgyorsulás GYORS
GEIR zsír ZSÍR
GOR forróság, szerelmi hevület GYÚL
> GRI-AN Nap („gyúló-fény”)
GOR sebgyulladás GYULL-ad
GWAWR [guaúr] virrad (> török GÜR fényes)
GWR [gúr], GOUR férfi, férj -GOR, -GUR
(> pl. KUTI-GUR, ONU-GOR, ONO-GUR)
> WAS-GAR „idegenbeszakadt (vels)” BAS-KIR (?)
C-L
CAIL-in cselédlány, menyecske CSEL-éd
CAILL, KELL here HERE
CAL, KAL hímtag (> v. ö. CUAOLLE kolló, karó) KALLÓ (bot, rúd)
> CAL-ed kemény, szilárd SZIL-árd
> COLL-aí érzéki, nemi KÉJ (> KÉJ-i)
CALL szükség, követelés KELL
CEAL kell, akar KELL
CEALL, CILL, KEEILL templom IGAL
CÉILE társ
> CEIL-lí baráti összejövetel, bál KALÁ-ka
CEOL, CIUIL ének, csengő hang KURJ-ant
> CEOL-án kis harang, kolomp KOL-omp
CHELL furfang CSEL
> CAL-aois szemfényvesztés, csalás > CSAL-ás
CLA-wdd kerítés KER-ít-és
CLO ajtózár KUL-cs, KIL-incs
COL-g (CLA-id) kard KAR-d
(> COL-g hirtelen, lobbanékony, haragos)
CUIL-én kutyakölyök KÖLY-ök
CÚL, KIL hát KULL-og (hátul)
KOLL elvész (el-)KALL-ód-ik
119
H-R/L
HIR hosszú HORI- (> japán HIRO)
HOLL-t hasít KALLÓ-z
HWYL [hual] hajó HAJÓ
> HWYLIO hajózni
UCHEL. UHEL fel-, felső HÍJÚ
G-L
AGAILL giliszta GIL-iszta (> FRID féreg)
AGALL, GAAL kiáltás KIÁL-t
GAL gőz (> GAIL-EADÁN gőzkazán) GŐZ > GŐZ-EDÉNY
GEAL fehér, csillogó CSILL-ag, VIL-ág
> GEAL-an felcsillanás VILL-ám
> GEAL-ach Hold („csillogás, világos”) (> v. ö. török GÜR fényes, GÜR-AY hold)
GEALL eskü, ígéret, fogadalom ÍGÉR-et
GIALL fogoly KALO-da
GIOLLA szolgalegény, pásztor GULY-ás
GOIL sír, sírdogál GILI-ce (gerle)
GYLL mogyoró GYÍJÓ
KÖR
MAGYAR
KÖR
KEREK
KEREK
KARIKA
KORON-g
KER-ing
KAR-éj, KER-eg
GYŰRŰ
GYÜRÜS (göndör)
KEvER
KELTA
CUR
CORR
CAR
CAOR
CEIRN-in
CUIR
CARR
CRO
CRYCH
CORRA
ANGOL
CIRCLE
ROUND
WHEEL
FIOOP
DISC
ROTATE
CROUST
RING
CURLY
STIR
FRANCIA
CERCLE
ROND
ROUE
CERCLE
DISQUE
TORN-er
CROUTE
BAGUE
BOUCLE
REMU-er
NÉMET
KREIS
RUND
RAD
REIFEN, RING
SCHEIBE
KREIS-en
KRUSTE
RING
LOCK-ig
RÜHR-en
OROSZ
KRUG
KRUGLEJ
KOLJESZA
OGRIJCS
KROG
OKRUZSAT
?
KOLCA
KUDRAVEJ
MJEZSAT
120
KER-ül, GYERE
GÖRGŐ
PÖR-ög, CSÖR-öl
FOR-og, GUR-ul
FOR-dul-at
GÖR-be (KANY-ar)
GÖR-be
(meg-)GÖR-bít-ett
KOR-csoly-a
HOR-og
SAR-ló
KORSÓ
KER-et
KER-ít-és
KERT
KA RAM
GÖRÖN-gy
KER-es (KÖR-öz)
CERU-za (KÖR-ző)
SZER
KORONA
VÁR, VÁR-os
CORR
CARR
COR
CAR
COR-adh
CUAR (CUAN)
CUAR
CORR
CARR-sleamh-na
CORR
CORR-án
CRÚSCA
CLI-ath
CLAI, CLA-wdd
GORT, GARTH
CRÓ
GREAN
CUAR-d-aeh
CRÓ
CORE
COROIN
CAER, GÊR,
WYR, KER
MOVE
ROLLER
REEL
TURN
TURN
CURVE
BENT
CURV-ed
SKATE
ANGLE
SICKEL
JUG, JAR
FRAME
FENCE
GARDEN
FOLD
GRAVEL
SEARCH
PEN
TREATY
CROWN
FORT,
T TOWN
MOUVO-ir
ROULE-ment
en-ROUL-er
TOURN-er
TOUR
VIRAGE
CROCHU
COURBÉ
PATIN
CROC
FAUCILLE
POT
CADRE
ENCLOS
JARDIN
PARC
MO'ITE
RECHERCHES
CRAYON
TRAITE
COURONNE
CITADELLE,
VILLE
BEWEG-en
ROLLE
WICKEL-n
WEND-e
WENDE
KURVE
KRUMM
ge-KRÜMM-t
SCHLIT(-schuh)
HAKEN
SICHEL
KRUG
RAHMEN
ZAUN
GARTEN
SCHAFHORDE
(Erd-)KLUMPEN
SUCH-en
BLEISTIFT
VERTRAG
KRONE
BURG. STADT
DVIGAT
KATUSKA
MOTAT
POVORJACIVAT
POVOROT
KRIVOJ
KRIVOJ
KRIVOJ
?
KRJUG
SZERP
KRUSKA
RÁMA
ZABOK
SZÁD
ZAGON
GLEJBA
ISZKAT
KARANDAS
DOGOVOR
KARUNA
GÓROD, MESTO
B-C/G
AIRIUC örök ÖRÖK
RÁCA állvány, váz RAK.ás
RAC-án lárma, zajongás, zendülés RIK-kann, RIK-olt RIK-ít
RÁIG lökés, taszítás, rúgás RUG, LÖK
REIC nyilvános előadás, verselés REGÖ-lés
(> v. ö. RÁG-ús kívánság, kívánságolás)
ROC ránc, redő RAK-ás (> ROK-olya)
121
ROG-ile ragyogó RAGY-og-ó
I-L
IALL szíj, póráz JÁR-om
L-C
LACHA kacsa RÉCE
LAG gyenge, puha LÁGY
LOG lyuk, üreg LYUK, LÉK
>LOCH tó
LOIC kivonja magát vm. alól meg-LÓG
> LOIC-each munkakerülő > LOG-ós
LUCH egér LÜKE apró, mafla
L-R
JAR-ík tyúk JÉR-ce
IARR valamerre tart JÁR
> IARR kér, követel, óhajt JÁR (neki)
C-D/T
CAD, CATH csata, hadtest CSATA, HAD (> KAT-ona)
CÁ1DH piszok, kosz KOSZ
CAÍT-in gomolya, csomó KÖT-eg
CAITH dob, eldob HAJÍT
(> v.ö. CÁITH szemét)
CÉAD- első KEGY(-ed)
CÉAD- sok, száz (> kabard KOD sok) KÉT, HÉT [> „HET-ed HÉT’]
az íreknél is a „hetes” értelme „rengeteg”(!)
CEADA-igh hagy, engedélyez HAGY [> -HAT, -HET]
CÉIDE járat, út HAJT
CITH zuhany ZÚD-ít, ZÚD-ul
CÓIT-in kötény, köpeny KÖT-ény
COTHÚ hatás, ráhatás, buzdítás HAT-ás
CUD mosó, mosdó, fürdő KÁD
122
> FOTHRU-CUD > FÜRDŐ-KÁD (?)
CUID vág, szel, oszt (> szumir CUD vág, bevág)
G-D/T
GEAD-án fenék, segg GATYA (?)
GUTH hang, szó, kifejezés IGE
GUÍ ima IGE
C-G / G-C
CÁG csóka CSÓKA
CÉACH-ta eke EKE
CAEWCH csuk CSUK
CEG száj (> japán KUCHI száj)
CHEH forró, meleg HÖ
CHÍCH csecse CSECSE
CUACH csokor, ölelés CSOK-or, CSÓK
CWCH csónak (> török KAYIK csónak) CSONAK
GÉAG ág ÁG
GOIC kakas KAK-as
> COC-ach hetyke, bóbitás GŐG-ös
C/G-S
CÁS keret, kalitka, ketrec KAS
CÉIS vékony, sovány, csínos KECS-es
CIS-eán kosár KOS-ár
COS láb KOS-l-at, CSOSZ-og, CSÚSZ-ik
COS-m-úil hasonló HAS-on-ló
GAISCB hős, hősködő HÖS
> GAISC-ioch harcos, hős {> török OGUZ)
GAOIS okosság, tudás OKOS
> GAOIS-each okos, ügyes
GEAOIS bölcsesség ÜGYES
> GEAOIS-each bölcs
GEIS tiltott szó (tabu) KUSS
123
GÉIS hattyú KACSA
GUAIS veszély VÉSZ
GUAS szolgáló > (KUvASZ?)
GUS erő, életerő GYÖZ
D-C/G
DIACH ördög ÖR-DÖG
DIAGA isteni, szent, legjobb, legméltóbb DICSŐ
T-C/G
TACA támasz, dúc DÚC
TAGH-d indulat, makacsság DAC
TEACH, TY [te] hm -DA (> óvó-/ író-/ szálló-/ csár-DA)
TÓCH gyökér TŐ, TŐKE
TOICE bőségjómód TŐKE (> TOKA)
TÓG épít TÁK-ol
TÓG növekszik, emelkedik TÁG-ul, DAG-ad
TOGH-yr teker, gömbölyít, csavar TEK-er
D-T / T-D
DÚID-in duda, bőrduda DUDA
> DÚID-ire-acht sípolás DUD-ál-ás
TÁIDE titok TIT-ok
TAIT-in tetszeni TETSZ-ik
TÁT-ei következtetés TÉT-cl
TEIDHE tét, ötlet TÉT
TIT esik. dől, elájul TOTTY-an
TUATH vidék, táj TÁJ
>TUATHA nép, vidéki, pornép TEUT-on, (> „TEUT-sch”) TÓT
> TÚT-ach buta, tudatlan TUTYI-mutyi
S-C/G
SAGH-as jelleg, fajta SZAK, SZAK-asz
SÁIGH üt, szúr, döf (át-)SZEG
124
> SÁIGH-ead nyíl, szeg, nyilallás
SCIUCH hang SZÓ
SCOIG nyak, szegy SZEGY
SÉAC-la elsorvasztott ZSUG-or / SEK-ély
SEK-el kiváló katona SZÉK-ely (?)
SÍÓG-ai gyenge, szegény SZEG-ény
SÚIGH hely, helyzet SZEG, ZEG, ZUG
SUIOCH-án szék SZÉK (> régi török SÄKU)
SYCH száraz, terméketlen SZIK-es
SYCH folyadékmentes SZIK-la
D-L/R
ADER-yn madár (> japán TORI madár) MADÁR
DÁIL gyűlés, gyülekezet GYŰL
DÁIL kitölt, kiönt TÖL-t
DAILLE ostobaság DILI (> finn TYLSÄ)
DAIR tölgy TÖL-gy
DAR dereng, kiderül DER-eng, DER-ül
DÁR -tói, -tol -TOL, -TÖL
DEALA-igh szel, szeletel GYALU
DEAL-ra-igh kivilágít, megvilágít DEL-ej-ez
DEIL-ín éneklő elbeszélés, ének DAL
DBOIR tör, letör DAR-ab-ol, DAR-ál
DEYR kedves, sokba kerül DRÁ-ga
DIAIL csodálatos, táltos DALI / TÁL-t-os
D1LE ár, áradat DÚL-ás
DIOL-aim gyülem, gyűjtemény GYÜL-em
DIÚL szopás, szoptatás DAJ-ka (?) / TEJ
> DIÚL-thiacail tejfog TEJ-FOG
DIUL-ta-igh megtagadni TIL-ta-ni
> DIÚL-t-aeh tilos TIL-os
DRAOTA (DRAOI) druida (táltos) TORDA
DÚ1L dolog (előállított tárgy, elem) DOL-og
> DUAL-g-as munka, feladat > DOL-g-oz-ás
125
DÚR durva, kemény DUR-va (> török DIRI)
DÚREO dér DÉR
L-D/T
ALLAID, ALLTA vad, vadállat ÁLLAT
ALTA-igh áldani ÁLD
>ALTÚ áldás ÁLD-ás
LÁD vizes medence, teknő LAD-ik
LAD-ús-ach hetyke, pimasz, huncut LUD-as
LÁITH-r-igh jelentkezni, előtűnni
> LÁITH-air megjelenés > LÁT-om-ás
LÁM íme (lám) LÁM
LÚTH mozgáserő, fürgeség LÓT, LÓD-ul
D/T-S(C)
DEAS szép, kellemes, illő DÍSZ-es
DOUS édes, gyöngéd ÉDES
DUAIS ajándék, díj DÍJ
TAIS nedves, dohos DOHOS
TAOS (TEIS-en) tészta TÉSZ-ta
TÁSC dicsőség, hírnév TISZ-tel-et
TEAS forróság, hő TÜZ
> TEAS-ai forró, égő, tüzes > TÜZ-es
TIÚS sűrűség DÚS (> DÚS-ít)
TOISC kérés, feladat, szándék TESSÉK
T-L/R
ATHAIR apa ATYA (> vogul ATIR)
TÁIR-g gyárt, készít TER-m-el
> TÁIR-ge termék TER-m-ék / TÁR-gy
> TÁIR-ge-oir gyártó / áldozatot bemutató TÁR-kány
TAL anyatej TEJ
TAR tér, betér, megtér TÉR
TARR törzs TÖRZS
126
TEOL-aí meleg DEL-i (> TÚLI)
TERR-in törni TÖR-ni
> TORR-ed törött TÖR-ött
Bretánniai kelta szentély. Ma itt kettős kereszt áll.
THALL, THAR túl, át, átal TÚL
THALLOO föld TALAJ
TÍR ország, vidék TÉR (terület)
TOILL talál, beleillik TAL-ál
TOIR-t alak
> TOIR-té-is büszkeség TAR-t-ás
TOL-g támad, lök, lökdös TOL-ak-od-ik
TOLL összerak TOL, TOL-at
TÓRA-igh törekszik TÖR-ek-ed-ik
TÓRA-igh keres, kutat vm. után TÚR
TORR-ach terhes TER-h-es
TÚARE étkezés, lakoma TOR
TUÍL tele (> TUILE árvíz, áradat; nagy folyó) TELE (> ETEL, ITIL > „Etelköz”)
TUL-ach dűlő, sírhalom DŰLŐ
R-D/T
ÉARD ért, vm-nek értelme ÉRT
OIREAD sokaság ÁRAD-at
RAD rúg RUG
127
RÁTH raj RAJ
RIATH erőd, földvár ERŐD
RIT gázló RÉT (mocsaras, vizes terület)
RITH jutás RIAD-ás
RUD dolog, ügy, állapot LÉT
RÚID rajt, vágta, sprint RAJT
S(C)-D/T
ASCAID szédülés, émelygés SZÉD-ül
SCATA tömeg, csoport SZKÍTA (> SKÓT)175
SCOITH levág, letép, elválaszt (le-)SZED
SEAD üt, tép, súlyt, szakít, leránt (le-)SÚJT
SÉID fúj, felfúj, fokoz SZÍT
SIDH ’tündérdomb’ (vels SÍR) / vármegye -SÁG (lásd: angol SHIRE vármegye)
SITH-ead sietés, rohanás SIET-ség
SOITH kurva SZAJHA
SOITHE-in suhogó, suttogó hang SÓH-aj / SUTT-og
SUTHA-in örökké tartó SOHA (el nem múló)
JYST tál, serpenyő, edény ÜST
S-L/R
SÁIL rúd, dorong, dúc SZÁL-fa
SÁIL, SEIR sarok SAR-ok
SÁIL kosz, salak SAL-ak, SÁR
SAILL kövér-hús, zsír SZAL-onna
SAOL élet (> SAOLA-igh születik) SZÜL-et-ik
> SAOLU szülés, születés SZÜL
> SEOIL szülőágy, gyermekágy
SAOR ’szabadember’ (> törők SER úr, fejedelem) francia, angol SIR(E)
SÁR- hatalmas, szertelen SZER- [~ se SZERI se száma]
SÁRA-igh megsebesít, zaklat SÉRT
SCÁIL szellem SZEL-lem
175 A skótok a szkítáktól származtatják Írországból átlepeült kelta (gael) népüket.
128
SCAR oszt, elválaszt, szétszór SZEL, SZÓR
> SCAIR rész, szelet, réteg SZEL-et
SCOL hív, szólít, megszól SZOL
SCOL-óg paraszt, szolga SZOL-ga
SCOR vág, hasít, leüt, lecsap (le-)SZEL
SEARR nyújt, feszít SER-ít
SEARR iparkodik SÜR-ög, SIR-ül
SERR-in zárni ZÁR-ni
SÍR sírhalom, kunhalom, 'tündérdomb' SÍR
SILL-eadh csillogás CSILL-ag
SIOL mag, csira SARJ (> CSIRA)
SIOL, utód SARJ
SIUIL tündér SELLŐ
SIÚL gyorsan megy, sietve megy SZAL-ad
SÚIL szem SZEM
SÚIL száj SZÁJ
> SÍL vél. vélekedik SZÓL
Breton népviselet
„SZÁJ” a kelta nyelvekben:
→ BÉAL [bél] (ír) száj, nyílás, ajak ↔ VÉL, FEL-el, VALL / > NYIL-at-koz-ik
> BÉAL-aith-r-ás szájhagyomány, népi szokások, mesék előadása
> BÉAL-oid-eas szájhagyomány, népművészet
→ CAB (ír) száj, nyílás ↔ KIAB-ál / > KAPU
→ CEC (ír) száj (↔ japán KUCHI)
→ MIN (vels) ajak ˃ MIN (breton) szól, kiabál > MÍN-igh magyaráz, előad, mesél ↔ MON-d
→ PUS (ír) száj / mogorva. rosszkedvű beszéd ↔ BESZ-éd / PISSZ-en, PÖSZE / PUS-mog
→ SÚIL [szúly] száj ↔ SZÁJ
SCOL szól, szólít, hív, megszól ↔ SZÓL, (meg-)SZÓL
Top Related