Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIX/2. (2011), pp....

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIX/2. (2011), pp. 351–386

A NYUGDÍJFOLYÓSÍTÁS SZABÁLYAI

VARGA ZOLTÁN *

Bevezető gondolatok A nyugdíjbiztosítás intézményi rendszerén belül nyugdíjfolyósítás rendszere az, amely a megállapított ellátások jogosultakhoz történő eljuttatásáról gondosko-dik. A tevékenységet akkor tudjuk igazán megítélni, ha egy kicsit visszatekin-tünk a nyugdíjfolyósítás szabályaira az elmúlt években, illetve a fejlődési ten-denciákat is vizsgáljuk. Különösen fontos a vizsgálat azért, mert már több mint hárommillió személy, az ország lakosságának közel harminc százaléka részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű egyéb ellátásban. Az ellátásra való jogosultság megállapításának és folyósításának intézményi szétválasztása 60 éves múltra tekint vissza, az eltelt évtizedek tapasztalatai mindenképpen egy működőképes rendszerre utalnak, amelynek jövője a folyósítási technika fejlesztésében, az in-teraktív feldolgozás teljes körű bevezetésében van.

A központi nyugdíjfolyósítás kialakulása

A II. világháború előtt, 1939-ben a biztosítással kapcsolatos feladatokat két nagy és számos kisebb intézmény látta el. A két nagyobb intézmény az Országos Tár-sadalombiztosító Intézet (OTI) és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) volt.

Az OTI látta el, mint Magyarország akkori legnagyobb biztosítási intéz-ménye:

– a bányászati munkavállalók bányanyugbér biztosítását országosan, – a házfelügyelők ugyanilyen biztosítását Budapesten, – a háztartási alkalmazottak betegségi és baleseti biztosítását országosan,

valamint – a magánalkalmazottak biztosítását a MABI illetékességi területén kí-

vül, – az ipari munkások betegségi, öregségi, rokkantsági és baleseti biztosí-

tását országosan.

* DR. VARGA ZOLTÁN egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem ÁJK, Pénzügyi Jogi Tanszék

Varga Zoltán

352

Az intézet önkormányzati alapon működött, testületeiben 50-50 százalékos arányban vettek részt a munkáltatók és munkavállalók küldöttei. Önkormányzat élén álló elnököt és a két alelnököt az államfő nevezte ki. Az ügyek viteléért ve-zérigazgató volt a felelős, az intézet felügyeletét pedig a belügyminiszter látta el.

1939-ben az OTI 250 ezer munkaadóval állt kapcsolatban. A biztosítottak száma:

– a betegségbiztosításban: 914,4 ezer fő, – az öregségbiztosításban: 674,5 ezer fő, – a baleseti biztosítás körében több mint 1 millió fő, – a bányanyugbér-biztosításban: 57 ezer fő. Bevételeit főként járulékokból teremtette elő, de a kirótt járulékok mintegy

10 százalékát nem tudta behajtani, ami működési gondokat okozott. A MABI (Magánalkalmazottak Biztosító Intézete) döntően Budapest és a

körzetéhez tartozó települések magánalkalmazottainak társadalombiztosítási fel-adatait látta el. A hozzátartozó biztosítottak létszáma jóval alacsonyabb volt:

– a betegségbiztosításban: 117,4 ezer fő – az öregségbiztosításban: 111,5 ezer fő. A MABI is járulékokból teremtette elő bevételeit, de a korabeli források

szerint itt jóval kedvezőbb volt a járulékfizetési fegyelem. E két nagy intézményen kívül számos kisebb nyugdíjbiztosítási feladatokat

ellátó intézet is létezett. Ebben az időben a lakosságnak csupán 31 százaléka volt biztosított.

A társadalombiztosítás struktúrája széttagolt volt. Az ellátások feltételei és mértéke között jelentős különbségek voltak. A társadalombiztosítás joganyaga is rendkívül szövevényes volt. Az önkormányzati szervek működésében a munka-vállalók részvétele fokozatosan szűkült.

A háború pusztításai a társadalombiztosítás intézményeit sem kímélték. Az át-vonuló frontok magukkal hurcolták az intézmények vagyontárgyait és készpénzva-gyonát. A társadalombiztosítási rendszer gyökeres átalakításához hiányoztak az anyagi feltételek, nem volt meg az átalakult társadalmi-gazdasági viszonyoknak megfelelő új társadalombiztosítási koncepció, ezért a korábban kialakult intézmé-nyek tovább működtek.

Szervezeti téren is számos gond várt megoldásra, elsőként az önkormányzat visszaállítása (2/3 munkavállalói, 1/3 munkáltatói arány). Az összetétel átalakítása mellett kiszélesítették az önkormányzat feladatát és jogkörét. Az önkormányzatok jogkörébe került

– a törvények, rendeletek és az alapszabály végrehajtása, – az intézet képviselete az alapszabályban meghatározott szervei által, – elnök és alelnökök megválasztása,

A nyugdíjfolyósítás szabályai

353

– költségvetés és zárszámadás megállapítása, – közvetlen kapcsolattartás az illetékes felügyeleti hatósággal. Az önkormányzat ezt megelőzően csak formálisan, hatáskör nélkül működött,

a jogkör kiszélesítéssel szerepe jelentősen megváltozott. A rekonstrukció éveiben az első társadalombiztosítási rendeletek a munkásön-

kormányzat létrehozásán túl, megvalósították az ingyenesség elvét, kimondták, hogy a társadalombiztosítási járulékok teljes egészében a munkáltatókat terhelik. A válla-latok államosításával szükséges volt rendezni a vállalati nyugdíjpénztárak tagjainak helyzetét is.

1950. július 1. előtt a társadalombiztosítási rendszerhez tartozó intézmé-nyek, az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI), a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI), az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet (OMBI), a bányatárspénztárak mindegyike maga gondoskodott saját biztosított-jai járadékának, nyugbérének folyósításáról. Az intézmények önkormányzatukat megőrizték, de ebben döntő befolyáshoz jutott a szakszervezet irányító szerepe. A szakszervezetek programot dolgoztak ki a társadalombiztosítás egységesítésé-re és fejlesztésére, amely a szervezetrendszerre is kiterjedt. A OTI ekkor már átvette a bányatárspénztáraktól a biztosítással járó teendőket és a bányanyugbé-rek folyósítását, majd az OTI-ba beolvadt a MABI, később az OMBI is.

1950-ben az egészségügyi szervezetek leválása után a társadalombiztosí-tásban megvalósult a szakszervezeti irányítás, megszűnt az Országos Társada-lombiztosítási Intézet és átadta helyét a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központnak, az SZTK-nak, ide koncentrálódott a járadékok és nyugbérek folyó-sítása.

A közszolgálati alkalmazottak nyugdíját a Központi Illetmény Hivatal fo-lyósította. Az intézmény gondoskodott a közszolgálati alkalmazottak munkabér-ének központi számfejtéséről és feladatkörébe tartozott a hadigondozási pénzel-látások utalása is. Az illetményszámfejtés decentralizálása után megszűnt a Központi Illetmény Hivatal, de Állami Nyugdíj Hivatal néven továbbműködött a szervezet nyugdíjfolyósítással foglalkozó része.

A vállalati nyugdíjbiztosításban minden nyugdíjpénztár maga fizette nyug-díjasait. A több mint 120 elismert nyugdíjpénztárat és 200-ál is több el nem is-mert nyugdíjintézményt figyelembe véve a folyósító szervek száma meghaladta a 300-at. A vállalati nyugdíjintézményeket a vállalatok államosítása után kor-mányintézkedéssel megszüntették és megszervezték az Állami Vállalatok Köz-ponti Nyugdíjpénztárát (ÁVKNY), amely 1948 végétől folyamatosan átvette a megszüntetett intézményektől a nyugdíjakkal kapcsolatos teendők ellátását. Hozzájuk tartozott a fővárosi hivatalok és üzemek közül egyebek között az Elektromos-, a Gáz- és Vízművek, a Fővárosi Kertészet, a Temetkezési Vállalat,

Varga Zoltán

354

a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság biztosítottjai, akik ko-rábban mind saját biztosító intézménnyel rendelkeztek.

Ily módon a szakszervezetek egységesítési programjának megfelelően a MÁV kivételével három helyre összpontosult a nyugdíjfolyósítás az Országos Nyugdíjintézet megalakításáig.1

Az Országos Nyugdíjintézet létrejötte A Magyar Népköztársaság Miniszter Tanácsának 190/1950. (VII.15.) Mt. számú rendelete, az Állami Nyugdíj Hivatal és az Állami Vállalatok Központi Nyugdíj-pénztárának egyidejű megszüntetésével, 1950. július 1-jei hatállyal hozta létre az Országos Nyugdíjintézetet. E szervezet fő feladata volt a Szakszervezeti Társa-dalombiztosítási Központtól, az Állami Nyugdíj Hivataltól és az Állami Vállala-tok Központi Nyugdíjpénztárától átvenni és továbbfolyósítani az ellátásokat, megállapítani a nyugdíjas halála esetén a hozzátartozók részére járó ellátásokat, valamint folyósítani, mindazokat az ellátási díjakkal egy tekintet alá eső járadék-szerű ellátásokat, amelyet a pénzügyminiszter a feladatkörébe utalt.

A Nyugdíjintézet átvette a jogelődöktől egyebek között: – a társadalombiztosítási jogszabályok alapján járó öregségi, rokkantsá-

gi, özvegyi és árvasági járadékok, – a mezőgazdasági dolgozók öregségi járadékai, – a közszolgálati és vállalati nyugdíjak és ezen ellátásokon alapuló hoz-

zátartozói nyugdíjak, – a kegyeletdíjak, nevelési járadékok, – a bányanyugbérek – hadigondozottak pénzellátásai és az ellátásokhoz kapcsolódó pótlékok

folyósítását és kezelését. Árnyékot vetett az ügyek intézésére a diszkriminatív rendelkezések végre-

hajtása, amely a nyugdíjak felülvizsgálatát rendelte el a hírhedt „B-lista” alapján. A „B-lista” az 1940-es és 1950-es években politikai okokból a rendszer által ki-választott személyek listája volt. Azok kerültek rá, akiket az előző rendszerben elkövetett bűnöket kutató igazolóbizottságok nem igazoltak, vagy akiket igazol-tak, de megfeddtek és azok is, akik Nyugatról tértek vissza az országba.2 A nyugdíjmegvonások elsősorban a közszolgálati és vállalati nyugellátásban része-sülőket és azok özvegyeit sújtották.

1 BÁLINTNÉ FÜLEKY Jolán, A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 60 éve, Bp., Nyugdíjfolyósí-tó Igazgatóság, 2010, 5–8. 2 Lásd bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/B-lista#mw-head (letöltés ideje: 2011. 06.13.)


355

A Nyugdíjintézet működésének korai időszakában jelentős ügyviteli mun-kát igénylő feladatot jelentett az azonos személyek részére több jogcímen, kü-lön-külön utalt ellátások egyesítése. Az intézkedés elsősorban az el nem ismert vállalati nyugdíjpénztári tagok ellátásait érintette, akik nem mentesültek a köte-lező biztosítás alól, így társadalombiztosítási járadékra voltak jogosultak, amit a nyugdíjpénztár ellátásrésszel egészített ki.

A két intézkedés: a nyugdíjmegvonások, valamint a párhuzamos jogosult-ságok kiiktatása következtében – 1950-ben és 1951-ben – alig két év alatt a nyugdíjasok száma 600 ezerről 130 ezerrel, 470 ezerre csökkent.

Az ONYI megalakulása pillanatában igen heterogén, egymástól szinte minden tekintetben eltérő folyósítási rendszereket örökölt. A folyósítási rendsze-rek önmagukban is tagozódtak a különböző biztosítási kategóriákra vonatkozó eltérő jogi szabályozás és az azokhoz igazodó nyilvántartási rendszer miatt. Mindhárom jogelőd szervezet a saját munkatársai által kialakított és egyedi ügy-vitellel rendelkezett. Az ONYI a három intézménytől a feladatok mellé az ott foglalkoztatott munkatársakat is átvette. Három teljesen különböző szemlélet, munkastílus és folyósítási technika találkozott. Az egység megteremtése, a mun-ka megszervezése, a nyomasztó hátralék feldolgozása az elnök feladata volt. Gyors egymásutánban a harmadik elnökre hárult a rend megteremtése, aki 1951-től irányította az Országos Nyugdíjintézetet. Fodor Gyula közel húsz éven át volt az intézmény vezetője, 1970-ben történt nyugdíjazásáig.

A folyósítás szervezeti egységéről 1950-től kezdve beszélhetünk. Az ONYI létrehozása jelentős lépés volt a nyugellátások, valamin egyéb, nem nyugdíjszerű ellátások központi folyósításának tervezett egységesítése irányá-ban. A központosítási törekvések a későbbiekben is megmaradtak, melynek eredményeként 1954-ben az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet által folyósított ellátások kerültek az intézet hatáskörébe.3

Az ONYI által folyósított ellátások fedezetét az állami költségvetés bizto-sította, az irányítását és a felügyeletet a Pénzügyminisztérium látta el. 1957-ben az állami irányítás feladatát az újonnan felállított Munkaügyi Minisztérium vette át. A munkaerő-gazdálkodás és a nyugdíjazás irányításának összekapcsolása ré-vén kívánták megoldani az akkoriban meglévő munkaerőgondokat.4

Az intézmény szervezeti felépítését az ’50-’60-as években a feladatok je-lentőségéhez, az ügyintézői létszámhoz, valamint a különböző jogszabályok alapján megállapított ellátásokhoz igazodó, célszerűen kialakított egységekből

3 BÁLINTNÉ FÜLEKY , i. m., 9–13. 4 Uo., 14.

Varga Zoltán

356

álló osztályszerkezet jellemezte. A szervezet irányítója az elnök volt, akivel a pártszervezet és szakszervezet azonos szinten helyezkedett el. Az intézet 1952-ben 315 főt foglalkoztatott. Az elnök közvetlen irányítása alatt állt az ellenőrzési és a személyzeti csoport. Az intézet fő tevékenységét ellátó és a technikai hátte-ret biztosító nyilvántartási és igazgatási főosztályok szintén az elnök közvetlen irányítása alatt álltak.

A nyilvántartási főosztály négy osztályt irányított: – az új nyugdíjak megállapítási osztály, – az SZTK járadék nyilvántartási osztály, – egyesített vállalati nyugdíjak nyilvántartási és a – közszolgálati nyugdíj nyilvántartási osztály. Az osztályok további csoportokra tagozódtak, így az új nyugdíjak megál-

lapításának osztálya koordinálta az SZTK határozatok, származékos megállapí-tás, egyesítési és kivételes nyugdíjak megállapítása csoportokat. Az SZTK jára-dék és a közszolgálati nyugdíj nyilvántartási osztályok irányítása alatt két-két egység állt, a sajátjogú és származékos járadék csoportok. Az egyesített vállalati nyugdíjak nyilvántartási osztálya négy csoportot vezetett az egyesített nyugdíj, a vállalati nyugdíj, a kegydíjak és a hadigondozási csoportokat.

Az igazgatási főosztály ügyviteli, irattári, gépkönyvelési-elszámolási és költségvetési osztályra tagozódott, amelynek keretei között a szervezési, jogi, információs, statisztikai csoportok működtek. Ennek a főosztálynak a keretei között végezték a postabontási, iratkezelési, index-kezelési feladatokat. A költ-ségvetési osztály irányította a pénzügyi, központi könyvelési és gondnoksági csoportot.

A folyósítási technika szempontjából a három összevont ágazat közül az akkori idők kiemelkedően modern technikájával az Állami Nyugdíj Hivatal ren-delkezett. Az IBM-től bérelt Hollerith-lyukkártya gépekkel végezte a nyugdíjak számfejtését és utalványozását. Kézen fekvő lett volna a társadalombiztosítási és vállalati ágazat munkáját is átszervezni erre a technikára, ehelyett az ONYI fel-mondta a gépek bérlését és áttért a sokkal kevésbé korszerű Adrema gépek hasz-nálatára. A Magyar Nemzeti Bank által leselejtezett Adrema parkot könyvjóvá-írással szerezte meg az intézmény, ,,megtakarítva” ezzel a Hollerith bérleti díját.5

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megalakulása

Az Elnöki Tanács 1964. évi 6. számú törvényerejű rendelete a társadalombizto-sítási tevékenység teljes körét a szakszervezetek hatáskörébe utalta, egyidejűleg

5 Uo., 13.


357

rendelkezett a Társadalombiztosítási Főigazgatóság létrehozásáról. Ugyanezen rendelet megszüntette az Országos Nyugdíjintézetet, de az intézmény változatlan hatáskörrel a Társadalombiztosítási Főigazgatóság egyik igazgatóságaként Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elnevezéssel tovább működött.

1965-ben átszervezés kapcsán a feladatkör ismét bővült, az egyidejűleg megszüntetett Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet (KSZKBI) fel-adatait vette át. 1975-ben az Állami Egyházügyi Hivatal ellátásai kerültek az igazgatósághoz.

2007-es évben a MÁV Nyugdíj Igazgatóság által folyósított vasutasokat megillető nyugellátások is átkerültek a NYUFIG feladatkörébe. 6

Több mint egy fél évszázaddal az után, hogy a nyugellátások és egyéb nem nyugdíjszerű ellátások központi folyósításának egységesítését tervezték, megva-lósult, a központi nyugdíjfolyósítás egy intézmény keretein belül.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság irányító szerve és szervezeti felépítése

Az 1984. évi 5. tvr. a társadalombiztosítás ellátását állami feladattá minősítette. 1989-ben létrehozták az önálló Társadalombiztosítási Alapot, a társadalombizto-sítási ellátások és a társadalombiztosítás által finanszírozott egyéb juttatások fe-dezetének biztosítására, tehát 1989-től a társadalombiztosítás az állami költség-vetéstől elkülönített, önálló, de azért állami garanciát élvező pénzügyi alappal működött (államháztartás részeként). Az alapot az Országos Társadalombiztosí-tási Főigazgatóság kezelte, éves költségvetését és annak végrehajtását az Or-szággyűlés fogadta el.

1988–1990 között az állami felügyelet és irányítás a Szociális- és Egész-ségügyi Minisztérium kezében volt.

1991-ben törvény született a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatá-sáról, hogy azt demokratikusan választott önkormányzat irányítsa és ellenőrizze. Az önkormányzatok létrehozásának alapvetően politikai okai voltak (a demokrá-cia érvényre juttatása, a szakszervezetek szerepének meghagyása), megválasztá-sukra 1993-ban került sor, állami felügyeletüket az Országgyűlés és a Kormány látta el. Az önkormányzatok megalakulása után a korábbi egységes irányítású társadalombiztosítási szervek (OTF) szétváltak, létrejöttek az önkormányzatok igazgatási szervei, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), valamint a megyei (fővárosi) nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási pénztárak. A pénzügyi alapok is szétvál-tak Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási alapra. Problémát jelentett, hogy a

6 Uo., 18.

Varga Zoltán

358

törvény nem határozta meg pontosan az önkormányzatok hatáskörét és jogkörét, a kormány szabályozási lehetőségeit. A felügyeleti jogok szétosztása nehezebbé tette az ellenőrzést, a számonkérést. A Horn-kormány alatt a társadalombiztosí-tás költségvetését nem a társadalombiztosítás apparátusa, hanem a Pénzügymi-nisztérium állította össze, ami az Antall-kormány alatt meglévő, igaz akkor sem nagymértékű önállóságuk csökkenését mutatta. Az önkormányzati irányítás mel-lett elsorvadt, azaz évekig jól működő gyakorlat, hogy a megyei igazgatókból álló „igazgatótanács” szakmai szempontból megvitatott minden társadalombiz-tosítást érintő rendelkezést.

1990-től 1998-ig a törvényességi felügyeletet a Népjóléti Minisztérium gyakorolta. Az 1998-as országgyűlési választások után megszűnt a társadalom-biztosítás viszonylagos függetlensége, az Országgyűlés feloszlatta a társadalom-biztosítási önkormányzatokat, a pénzügyi alapok közvetlen kormányzati ellenőr-zés alá kerültek, a felügyeletet a pénzügyminiszter gyakorolta, ő terjesztette be a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetését is. 2003 óta az Országos Nyugdíjbiztosí-tási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kormány irányí-tása alatt álló, országos hatáskörű központi államigazgatási szervként működött.7

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazga-tóság közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló önállóan működő és gazdál-kodó költségvetési szerv. Illetékessége a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása tekintetében kiterjed az ország egész területére.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot – a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi

LXXXIV. törvény, – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egész-

ségbiztosítási Pénztár, valamint igazgatási szerveik létrehozásáról és ezzel összefüggő egyéb intézkedésekről szóló 91/1993. (VI.9.) Korm. rendelet,

– az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII.23.) Korm. rendelet hozta létre.

Az Igazgatóságot az igazgató vezeti. Az igazgató az Igazgatóság egysze-mélyi felelős vezetője. Az igazgatót és helyettesét az ONYF főigazgatója nevezi ki és menti fel. Az Igazgatóság működésének rendjét a főigazgató által jóváha-gyott szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Alapító okiratát a fő-igazgató adja ki.8

7 IGAZNÉ PRÓNAI Borbála, A kötelező társadalombiztosítás kialakulása, fejlődése Ma-gyarországon, PhD-értekezés, 2006, 88–89. 8 2/2011. (II.11.) ONYF utasítása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Szervezeti és Működé-si Szabályzatáról melléklet 1.


359

A szervezet felépítése, a szervezeti egységek feladatai A struktúra kialakításánál az alapkérdés nem a vezetői szintek száma volt, ha-nem az elvégzendő munkának az összehangolása. Az Igazgatóság munkájában az egymáshoz kapcsolódó tevékenységek sorozata megy végbe. A szervezet fel-építésénél arra összpontosítottak, hogy a kialakított forma segíteni tudja az ügy-vitel működését, az ügyintézés hatékonyságát, az ügyfelekkel való kulturált kap-csolattartást, a többszintű ellenőrzés rendszerét, valamint az adott időben rendel-kezésre álló számítástechnikai háttér optimális kialakítását és felhasználását.9 Az igazgató közvetlen felügyeletével működő szervezeti egységek és feladataik10 A következőkben a néhány osztály legfontosabb feladatait mutatom be.

Méltányossági Ügyek Osztálya Feladata az ONYF által a méltányossági ellátások fedezetére rendelkezésre bo-csátott keret felhasználása, nyilvántartása és az adatszolgáltatás teljesítése. A méltányossági ügyekről jelentések, statisztikák készítése, továbbítása.

Döntéselőkészítés (javaslattétel, határozathozatal) a 25. életévüket betöltött továbbtanuló árvák árvaellátásának továbbfolyósítása iránti kérelmekkel, a hoz-zátartozói nyugellátásban részesülők méltányossági emelésre irányuló kérelmei-vel, a kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelmekkel, egyszeri segély iránti ké-relmekkel, a jogalap nélkül felvett ellátásokkal, késedelmi kamat címén megál-lapított tartozásokkal kapcsolatos a méltányossági döntéshez tartozó feladatok ellátása.

Illetékességből továbbítja, a nem az igazgatóság hatáskörébe tartozó mél-tányossági kérelmeket. Szuperrevíziós Osztály Az éves munkaterv alapján az Igazgatóság ügyviteli egységeinek folyamatos vizsgálata a feladata a szervezettség és a hatályos ügyviteli utasítások betartása szempontjából. Az elintézett ügyiratok utólagos felülvizsgálatával az esetleges téves intézkedések vagy hibák feltárása az egységes jogalkalmazás megvalósítá-sának, illetve az egységes ügyviteli eljárás biztosításának elősegítése érdekében.

9 BÁLINTNÉ FÜLEKY , i. m., 69. 10 2/2011. (II.11.) ONYF utasítása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Szervezeti és Műkö-dési Szabályzatáról 18–35.

Varga Zoltán

360

Vizsgálja a bizonylati fegyelem és a bizonylatkitöltés helyességét, az utal-ványozás rendjét, a visszamenőleges utalásokat, a nyugdíjemelés végrehajtását, jogszabályváltozás esetén az új eljárást, ügyviteli és informatikai kapcsolatok működésének összhangját.

Szakigazgatási Főosztály A jogszabályok alkalmazásával, végrehajtásával kapcsolatos tevékenység meg-határozása szabályozásával, szakmai ügyviteli utasítások kiadásával, az Igazga-tóság munkájának koordinálásával, a korszerű információáramlás biztosításával, a vezető döntések gondos előkészítésével foglalkozik. Illetve az Igazgatóságra háruló azon kötelezettségek végrehajtásának megszervezésével, amelyre jogsza-bály vagy felettes szerv utasítása az Igazgatóságot kötelezi. A mindennapi mun-kavégzéshez szükséges, az Igazgatóságnál használatos nyomtatványok igény szerinti mennyiségben történő biztosítása.

Az újonnan jelentkező, soron kívüli feladatok keretében megoldandó mun-kálatok megszervezésében, tesztelésében is közreműködik. Kapcsolatot tart a felettes szervvel, a társszervekkel és egyéb szervekkel, részt vesz az ONYF által létrehozott munkacsoportokban, bizottságokban. Elkészíti a NYUFIG Évköny-vet, illetve adatot szolgáltat az ONYF Évkönyvhöz. Ellátja az Igazgatóság sta-tisztikai feladatait az informatikai igazgatóhelyettes alá tartozó szervezeti egysé-gekkel együttműködve.

Nyugdíjindítási Főosztály Fő feladata az Igazgatósághoz a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó szervektől, illetve az egyes fegyveres testületek megállapító szerveitől érkező határozatok, informatikai adathordozók fogadása. Az ellátások meghatározott kört érintő törzsszámozása, illetve az ellátatlanság elkerülése érdekében soron kívüli feldol-gozás biztosítása.

Indítási I. osztály feladatai:

− az informatikai feldolgozást követő feladatoknak az elvégzése az indítá-sok, valamint a nyugdíjmegállapító (NYUGDMEG) rendszerben hozott határozatok esetében,

− a megállapító szervektől érkező határozatok és a nyugdíjindítási rend-szer (NYÍR) által készített anyagok összeszerelése (dossziézás, etikettel való ellátás),

− a teljes körű előzményező lista feldolgozása, szünetelő és élő iratanya-gok felkérése,

− a manuális intézkedést igénylő iratanyagok továbbítása az illetékes ügy-viteli egység részére,


361

− a gépes feldolgozás során a folyósítási rendszerbe bekerült tételek reví-ziója, szükség szerinti javítása,

− ügyfelek részére kedvezményes utazási utalvány, nyugdíjfolyósítási törzsszámról szóló igazolás, elszámolás és jogosultságot érintő általános tájékoztatás kiküldése,

− a fegyveres szervektől nyugdíjazottak saját jogú nyugdíjának manuális feldolgozása,

− a fegyveres testületek által a nyugállományba helyezést követő két hó-napra nyugdíj helyett kifizetett juttatások visszautalási bizonylatának ki-állítása és továbbítása az Ellátási Pénzügyi és Számviteli Főosztályra,

− elkészült bizonylatok továbbítása az adatbázisba történő bedolgozásra.

Indítási II. osztály feladata: − a megállapító szervek által megküldött új indítások gépes feldolgozása

során félpénzesnek, illetve nem pénzesnek minősített tételek manuális feldolgozása,

− a megállapító szervek által megküldött hozzátartozói nyugdíjmegállapító határozatok manuális feldolgozása,

− a határozatok észrevételezése, az indításhoz szükséges adatok telefonon, faxon történő bekérése,

− ügyfelek részére kedvezményes utazási utalvány, nyugdíjfolyósítási törzsszámról szóló igazolás, elszámolás és jogosultságot érintő általános tájékoztatás kiküldése,

− elkészült bizonylatok továbbítása az adatbázisba történő bedolgozásra, − a korengedményes nyugdíjazásról szóló 5/1990. (I. 18.) MT rendelet

alapján megállapított korengedményes állomány lezáratlan munkáltatói iratanyagainak kezelése, az adóhatóság és MNV Zrt. felé átadott állo-mányokkal kapcsolatosan információ szolgáltatása,

− a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. ren-delet alapján

− megállapított korengedményes állomány kezelése, befizetés, terhelés, jóváírás, egyenleg, munkáltatói adatok karbantartása, változások átveze-tése a központi költségvetési szervek nyugdíjasai vonatkozásában, és ez-zel kapcsolatban a feldolgozó informatikai rendszerek szinkronitásának biztosítása,

− az új korengedményes naplók banki anyagának lekezelése, törzsszámo-zás, fogadórendszer részére történő továbbítás, havi zárások elkészítése, egyeztetés az Ellátási Pénzügyi és Számviteli Főosztállyal.

Varga Zoltán

362

Indítási III. osztály feladata: − a megállapító szervektől postai úton vagy futárral érkező határozatok

fogadásával kapcsolatos feladatok elvégzése, − az informatikai fogadó rendszerek – fogadó, fogadó2, visszaérkezett or-

vosi felülvizsgálat határozataira vonatkozó rendszerek – működtetése, − az átadott tételekhez érkező papírformátumú határozatok jegyzékkel tör-

ténő egyeztetése, − a határozatok listák alapján történő szortírozása és továbbítása, − a manuális határozatok érkeztetése, jegyzékkel történő egyeztetése, típus

szerinti válogatása, manuális gépi lekérdezése és elbírálása, − az új indítású határozatok törzskönyvezése, rögzítése a munkakönyves

rendszerbe, − a hozzátartozói, nemzetközi és fegyveres megállapító határozatok elő-

rögzítése, a lerögzített tételek adatainak vonalon történő átadása a gépte-rem felé,

− a folyósítási osztályokra továbbítandó határozatok és egyéb érkezések szétválogatása és rögzítése a munkakönyves rendszerbe, valamint to-vábbításuk az illetékes osztályra.

Belső ellenőrök A belső ellenőrök az ellenőrzési tevékenységen kívül más munkával nem bízha-tók meg. Éves munkaterv alapján:

− szabályszerűségi ellenőrzéseket, − pénzügyi ellenőrzéseket, − rendszer ellenőrzéseket, − teljesítmény ellenőrzéseket, ezen belül: gazdaságossági, hatékonysági,

eredményességi ellenőrzést, illetve az Igazgató megbízása alapján eseti ellenőrzést végeznek.

A szakmai igazgatóhelyettes irányításával működő szervezeti egységek11

Jogi Főosztály Fő feladatai: jogszabálytervezetek véleményezése; az Igazgatóság képviseleté-nek ellátása a bíróságok, ügyészségek, rendőrség és más közigazgatási szervek előtt folyó eljárásokban; nemperes és peres ügyek intézése; szakmai vélemények kiadása; az Igazgatóságot érintő egyéb, nem a nyugdíj folyósításával kapcsolatos

11 2/2011. (II.11.) ONYF utasítása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Szervezeti és Műkö-dési Szabályzatáról 35–47.


363

jogi feladatok ellátása; valamint az Igazgatóság munkavégzését befolyásoló új (vagy módosított) jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése, a változásokra a figyelem felhívása. Irányítása alatt áll:

− Általános Jogi Osztály − Peresügyi Osztály.

Folyósítási Főosztályok A folyósítási főosztályok (I–VI.) és az irányításuk alatt működő folyósítási osz-tályok fő feladata az osztályok közötti munkamegosztás, a törzsszámmező sze-rinti feladatmegosztás figyelembevételével az ügyek teljes körű intézése, az ügy-intézők által elkészített ügyek revíziójának elvégzése, az ellátatlanság elkerülése érdekében a soronkívüliséget igénylő ügyek rendezése, kérelemre, illetve jog-szabályban előírt esetekben a folyósítás szüneteltetése, megszüntetése.

Az illetékességi körükbe tartozó igényelbíráló, megállapító tevékenység lebonyolítása. Az elhunyt biztosítottak és nyugdíjasok hozzátartozói részére megállapított ellátások folyósítása, szükség esetén módosítása, megszüntetése, igazoltatások végrehajtása és egyéb folyósítással összefüggő tevékenységek el-végzése.

Nemzetközi Főosztály A Nemzetközi Főosztály hatáskörébe a hatályos szociálpolitikai egyezmé-

nyeket és a szociális biztonsági egyezményeket kihirdető törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben, valamint a harmadik országban élő nyugdíjasokat érintő jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtása, szolgáltatások bizto-sítása tartozik.

Feladata továbbá a szociálpolitikai egyezményeket felváltó új szociális biztonsági egyezmények, valamint a szociális biztonsági egyezményeket felváltó 1408/71/EGK rendelet, illetve a 883/2004/EK rendelet egyidejű és párhuzamos alkalmazása, valamint a törzsszám-illetékesség alapján az egészségkárosodott személyek rehabilitációs járadékának folyósításával kapcsolatos feladatok el-végzése, az ellátatlanság elkerülése érdekében a soronkívüliséget igénylő ügyek rendezése. Irányítása alatt működő osztályok:

– Európai Uniós Ügyek Osztály – Egyezmények Osztálya.

Varga Zoltán

364

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szakmai feladatainak meghatározása12

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a nyugdíjbiztosítási ágazaton belüli alapfel-adata a nyugdíjak, nyugdíjszerű rendszeres ellátások, illetve az azokhoz kapcso-lódó különböző ellátástípusok folyósítása, elszámolása. A tevékenységi körének másik fő csoportja a hatáskörébe tartozó, hozzátartozói, igényelbírálói tevékeny-ség ellátása. Feladatát szakmailag, ügyvitelileg a decentralizált elbírálási tevé-kenységhez szorosan kapcsolódva, az ügyfelek igényeihez igazodóan, országos hatáskörrel látja el.

Jellemző adat, hogy havi rendszerességgel visszatérő és kiemelkedő jelen-tőségű folyósítási tevékenysége keretében 2009. éven havonta átlagosan 3 083 322 fő részére történt járandóság utalása mely átlagosan 4 023 891 db ellá-tástípust jelentett. Az utalt összeg nagyságrendjére jellemző, hogy az havonta megközelítette a 240 milliárd Ft-ot.

A jogszabályokon és megállapodásokon túl az Igazgatóság tevékenységét, szakmai alapfeladatait és hatáskörét az ONYF Szervezeti és Működési Szabály-zata, illetve az abban foglaltakra tekintettel szakmai irányítási, költségvetési fel-ügyeleti jogkörben kiadott főigazgatói utasítások, szabályzatok is meghatároz-zák.

Az Igazgatóság fő feladataként a következő ellátásokat folyósítja: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

alapján: − saját jogú ellátások: öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rok-

kantsági nyugdíj; − hozzátartozói nyugellátások: ideiglenes özvegyi nyugdíj, özvegyi nyug-

díj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások.

Egyéb jogszabályok alapján megállapított ellátások: Korengedményes nyugdíj, szolgálati nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, bányásznyugdíj, polgármester öregségi nyugdíja, polgármester közszolgálati járadéka, átmeneti járadék, rendszeres szociális jára-dék és a rendszeres szociális járadékos eltartott hozzátartozója utáni növelés, egészségkárosodási járadék, rokkantsági járadék, kártérítési járadék, baleseti já-radék, politikai rehabilitációval összefüggő ellátások, hadigondozotti és nemzetgondozotti ellátások;

12 2/2011. (II.11.) ONYF utasítása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Szervezeti és Műkö-dési Szabályzatáról, 5–8.


365

a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény alapján megállapí-tott rehabilitációs járadékot.

Folyósítja továbbá: A kárpótlási jegy életjáradékra váltásával, a termőföld átváltásáért járó életjára-dékokat, a tudományos fokozattal összefüggő ellátásokat, a világbajnoki arany-érmet nyert sportolók ellátását, a bányászok szénjárandóságának pénzeli megvál-tását, a cukorbetegek támogatását, a lakbér-hozzájárulást és szociális támogatást, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, a tartós idejű szabadságelvonást el-szenvedettek részére járó juttatást, a házastársi pótlékot és a házastárs utáni jö-vedelempótlékot, a szépkorúak jubileumi juttatását, valamint a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI.24.) Korm. rendelet (KtR) alapján megállapított egyszeri juttatást.

A fő feladatához kapcsolódóan a nyugellátások és a baleseti járadék éven-kénti rendszeres emeléséről szóló, mindenkor hatályos kormányrendeletben fog-laltakat határidőben végrehajtja, a felemelt ellátást folyósítja.

A tevékenységi kör másik fő csoportját képezi az igényelbírálás, határo-

zathozatal a jogszabály által meghatározott esetekben: – a nyugdíjasként elhunyt személyek hozzátartozói által előterjesztett

nyugellátási igények, – a korhatár elérésére, árvaellátás folyósítása vagy megrokkanás miatt

feléledő „állandó” jellegű özvegyi nyugdíjra vonatkozó igények, – az árvaellátás megállapítása után szülőtlenné vált árva ellátása össze-

gének felemelésére vonatkozó igények, – a hozzátartozói ellátások megállapítása után született árva (utószülött)

ellátásának megállapítására vonatkozó igények, – a 173/1995. (XII.27.) Korm. rendelet alapján a nemzeti helytállásért

elnevezésű pótlék megállapítása saját és hozzátartozói jogon, – a 267/2000. (XII.26) Korm. rendelet alapján az egyes, tartós időtarta-

mú szabadságelvonást elszenvedetteknek járó juttatás megállapítása sa-ját és hozzátartozói jogon,

– a jogszabályban foglaltak szerinti méltányossági jogkör gyakorlása, hozzátartozói ellátások emelése, árvaellátás továbbfolyósítása; tartozás fennállása esetén annak mérséklése, elengedése, fizetési könnyítés, egyszeri segélyezés engedélyezése, illetve a folyósítás szüneteltetésé-vel (megszüntetésével) kapcsolatos feladatok.

Varga Zoltán

366

Intézkedik a hatáskörébe tartozó megtérítési ügyekben, valamint a TnyR. 80. § (2) bekezdése alapján a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetése iránt. Tartozás (követelés) mérséklése, elengedése tekintetében méltányossági jogkört gyakorol.

A nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesülők vonatko-zásában, ha a foglalkoztatás alapján járó jövedelem az éves keretösszeget meg-haladja, a nyugdíj szüneteltetése.

A keresőtevékenységet folytató személy rokkantsági nyugdíjra, rehabilitá-ciós járadékra jogosultságának megszüntetése, illetve a folyósítás korlátozása, valamint az egészségkárosodott személyek szociális ellátásának korlátozása, il-letve megszüntetése a hatályos szabályozás alapján.

A nyugdíjasok (ellátásban részesülők) tekintetében további feladatai: – évente igazolás kiadása az ellátás január havi összegéről, illetve a

tárgyévet megelőző évben utalt összesen összegről, – adóköteles ellátásokból személyi jövedelemadó-előleg levonása, – adó vonatkozású igazolás kiküldése, – az ellátások meghatározott körére vonatkozóan az előírt nyugdíjjárulék

és magánnyugdíj-pénztári, valamint egyesületi tagdíj levonása, – meghatározott kört érintően az ellátásból levonások teljesítése (jogalap

nélküli kifizetések, tüzelőutalvány, biztosítási díjlevonás esetén, illetve a nyugdíjas harmadik személlyel szemben fennálló tartozásainak levo-nása és a levont összeg ki- vagy átutalása),

– közgyógyellátási igazolvány kiadásához igazolás megküldése, – utazási utalvány és tüzelőutalvány kiküldése, – működteti és fejleszti az ügyfélszolgálatot a rendelkezésre álló források

figyelembevételével, az ügyfelek elvárásainak is megfelelően gondos-kodik a kulturált ügyintézésről.

Közreműködik a nyugellátások, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

folyósításával kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó tájékoztatók, sajtóközlemé-nyek, értesítések elkészítésében, megküldésében, illetve ezzel összefüggésben tájékoztatási tevékenységet végez.

A számítógépes nyilvántartási adatbázis és a papír alapú nyilvántartások alapján a törvényben előírtak szerint adatszolgáltatást végez, gondoskodik az adatvédelem érvényesítéséről.

Ellátja:

– a közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok intézésével kapcsolatos feladatokat,


367

– az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban meghatározott és fő-igazgatói utasításban számára előírt adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatokat,

– az ügyfélkapun keresztül érkezett beadványok, elektronikus iratok ke-zelésével, elintézésével kapcsolatos teendőket.

Összhangban az ONYF, illetve a nyugdíjágazat informatikai stratégiájával,

a mindenkor hatályos ONYF utasításnak megfelelően gondoskodik az Igazgató-ság informatikai rendszerének szinten tartásáról, működtetéséről, biztosítja az adatok előírásszerű védelmét. Az ONYF irányításával részt vesz az Igazgatóság informatikai rendszereinek fejlesztésében.

A folyósítási tevékenységről általában

A folyósítási tevékenység, a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, illetve egyéb megállapító szervek, valamint az Igazgatóság igényelbírálási tevékenysége kere-tében hozott határozatok feldolgozásával indul. A megállapított ellátást minden esetben határozat alapján, a határozat beérkezését követő tizenöt napon belül kell folyósítani. Amennyiben a megállapítás az igazgatóságnál történik, akkor a hatá-rozat meghozatala és az azt követő 15 napon belüli folyósítás együttesen a 30 napot nem haladhatja meg. A folyósítási feladatok ellátásával összefüggésben gondoskodni kell a visszamenőleges hatályú utalásokról, az elkülönített elszá-molást igénylő ellátástípusok speciális kezeléséről, az egyezményes, valamint külföldre folyósított ellátások nyilvántartásáról.

A törvény alapján megállapított nyugellátásról lemondani, átruházni (en-gedményezni), miután a jogosult személyéhez kötött ellátás nem lehet.13

A nyugellátást havonta kell folyósítani. 1962. április hónapja óta a nyugel-látásokat a tárgyhónapban fizetik, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították. A nyugellátás attól a naptól állapítható meg leg-korábban, amely napon a jogosultsághoz szükséges összes feltétel mindegyike bekövetkezik.

Az ellátás összege megilleti a jogosultat, a jogosultság megszűnésének, megszüntetetésének napjáig, de legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját ma-gában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.14

13 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (továbbiakban: Tny) 83. § (1) bek. 14 Tny. 79. § (2) bek.

Varga Zoltán

368

A saját jogú és a hozzátartozói nyugellátást, továbbá a nyugdíjbiztosítási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyugdíjfolyósítási törzsszám mint azonosító szám alatt folyósítja, és az ellátás folyósításának kezdetekor a nyugdíjfolyósítási törzsszám igazolására, az e célra rendszeresített nyomtatványon, díjmentesen igazolást ad ki.15

A folyósítási törzsszám 9 számjegyű egyedi azonosító. A törzsszám balról számított első három pozíciója a vezérszám, amely általánosságban meghatároz-za az ellátás típusát. Az ellátások nyilvántartása a vezérszámok alapján ún. nap-lókban történik. A törzsszám balról számított 4–8 pozíciója az ellátásban része-sülőnek a vezérszámon belüli egyedi sorszáma. A törzsszám balról számított 9. pozíciója az ellenőrző szám.

Az ellátásban részesülő kérelme alapján, ellátását készpénzfizetés kézbesí-tése (postai úton), vagy az általa megadott postafiók számára, illetve a jogosult belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára kell folyó- sítani.16

Rendkívüli méltányolást érdemlő esetekben lehetőség van az ellátás házi-pénztárban történő kifizetésére.

A nyugellátásban részesülő személy köteles minden olyan tényt vagy ada-tot bejelenteni, amely a nyugellátásra való jogosultságát vagy annak folyósítását érinti.

A bejelentési kötelezettségről az indítás megkezdésekor minden esetben tájékoztatni kell az ellátásban részesülőt a konkrét ügynek megfelelően. Az ügy-fél a bejelentését személyesen (Ügyfélszolgálati Irodában), postai úton és elekt-ronikus úton teljesítheti. A bejelentés megtételének általános határideje a válto-zás bekövetkezésétől számított tizenöt nap. A bejelentési kötelezettség teljesítése nemcsak azt a célt szolgálja, hogy ne kerüljön sor jogalap nélküli folyósításra, hanem azt is, hogy a nyugdíjas érvényesíthesse azt az igényét, melyre jogosult-sága fennáll.

Külföldi tartózkodás

A nyugdíjjogosultság nem szűnik meg azért, mert a nyugdíjas külföldön él, vagy külföldön tartózkodik, csak a folyósításnak speciális szabályai vannak.

A külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását, baleseti járadékát kérelmére 2006. január 1-jétől

15 Tny. 79. § (1) bek. 16 Tny. 79. § (2) bek. a) pont.


369

– a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (bankszámlájára), vagy

– az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területén élők részére tör-ténő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely tagállamban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, vagy

– belföldi meghatalmazottja részére kell folyósítani. A folyamatos utalás érdekében naptári évenként március hónapban adat-

egyeztetést kell végezni. Az ebből a célból kiküldött nyomtatványt az ellátásban részesülőnek megfelelően kitöltve, aláírva, aláírásának sajátkezűségét közjegy-ző, külföldi hatóság, illetőleg a Magyar Köztársaság külképviseleti szerve által hitelesíttetve, 30 napon belül kell visszaküldenie.17

A házastársi pótlékra (jövedelempótlékra) való jogosultság megszűnik ab-ban az esetben, ha az ellátásban részesülő az ország területét állandó letelepedési szándékkal elhagyja.

Átmeneti járadékra, rendszeres szociális járadékra, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékra való jogosultsága megszűnik, ha az ellátásban ré-szesülő három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózko-dik.

A jogosult előzetes letartóztatása, vagy szabadságvesztés büntetése esetköre

Ha a jogosult előzetes letartóztatását vagy szabadságvesztés büntetését tölti, nyugellátását kérelemre

– általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára, vagy

– kérelemre, az általa – visszavonásig érvényes – szabályszerű (két tanú aláírásával igazolt) meghatalmazással ellátott személy kezéhez, vagy bankszámlájára kell utalni, vagy

– kérelemre a büntetés-végrehajtási intézethez (a jogosult nevére és az intézet címére vagy az intézet számlaszámára) kell utalni.

Amennyiben a 2010. január 1-jén hatályos rendelkezés alapján a nyugellá-tás folyósítása az előzetes letartóztatás vagy a szabadságvesztés ideje alatt a nyugdíjas kérelmére szüneteltetve volt, akkor a nyugellátást a büntetőeljárás be-fejezése, illetve a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelem alapján a jogosult részére egy összegben ki kell utalni.18

17 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról, 75. § (1) bek., 76. § (1) bek. 18 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 73. § (1)–(2) bek.

Varga Zoltán

370

Amennyiben az egy összegben kiutalt ellátást a nyugdíjas nem vette át, akkor a már esedékessé vált, de fel nem vett ellátást a mindenkori esedékességtől számított öt éven belüli kérelemre lehet ismét kiutalni.

Az ellátás folyósítását meg kell szüntetni:

A végrehajtható határozat alapján

– a meghatározott ideig járó ellátás időtartama lejár, – a megállapító szerv megszüntette a jogosultságot, – a jogosultság nem áll fenn és a megszüntetés igazgatóságunk hatáskö-

rébe tartozik (pl.: árva nem tanul tovább).

A határozat egyidejű meghozatalával, ha – a kiutalt ellátás – az igazgatóságon kívüli okból – a megadott folyósítá-

si címről visszaérkezik és az ellátás kiutalásához szükséges intézkedé-sek nem vezetnek eredményre,

– a nyugellátást az igazgatóság bankszámlára utalja és az ellátásban ré-szesülővel nem tudnak kapcsolatot felvenni, mivel a kiküldött levelek „ismeretlen” „nem kereste” vagy „elköltözött” jelzéssel visszaérkeznek és a nyugdíjas felkutatására tett intézkedések eredménytelenek marad-nak.19

Az említett szabály alól kivételt képeznek azon hajléktalan személyek, akiknek az ellátását belföldi lakossági folyószámlára utalják. Nem lehet felfüggeszteni az ellátása folyósítását annak a személynek, aki ellátását számlára utaltatja és a „bejelentett tartózkodási helye: hajléktalan”. Az ilyen esetekben a tartózkodási helyre vonatkozó vizsgálatot évente le kell folytatni.

Az ellátás újbóli folyósítására és a megszüntetetésről szóló határozat ha-tálytalanítására a jogosult írásos megkeresése vagy az Ügyfélszolgálati Osztály által felvett panasz alapján van lehetőség.

Határozat meghozatala nélkül kell megszüntetni az ellátás folyósítását, ha a jogosult elhalálozik.

Elhalálozás igazolása a TAJ adatbázisban történik, az adatokat a BM Köz-ponti Adatfeldolgozó Nyilvántartó Hivatal adja át, ezért a TAJ állomány adatai hivatalos értesítésnek minősülnek. A TAJ állományban szereplő elhalálozási (passziválási kód=5) dátum megléte esetén az elhalálozás igazolására csak vita-tott esetben kérhető be az eredeti halotti anyakönyvi kivonat. Amennyiben az elhalálozás tényét a közeli hozzátartozó (gyermek, házastárs, unoka) vagy szoci-

19 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/C. §; ONYF 7/1-90-2/2005. számú iránymutatása.


371

ális intézmény anyakönyvi kivonat nélkül jelenti, az ellátás folyósítását be kell szüntetni, még abban az esetben is ha a TAJ állományban az elhalálozás dátuma nem szerepel.

Hagyatékot képező nyugellátás belföldre történő utalása A jogosult halála esetén a fel nem vett nyugellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyaté-ki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül. Amennyiben kére-lem nem érkezik be, akkor a hagyaték csak jogerős hagyatékátadó végzés, vagy öröklési bizonyítvány alapján utalható az örökösök részére. Abban az esetben, ha jogerős hagyatékátadó végzésben (öröklési bizonyítványban) bejelentett és elismert hagyatéki teher szerepel, akkor az utalható hagyaték összegéből azt kell elsődlegesen rendezni.20

II. fokú Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szakvéleményének elkészültéig az ellátás folyósíthatósága Munkaképesség-csökkenés vagy egészségkárosodás fennállása miatt megállapí-tott és folyósított ellátások esetén előfordulhat, hogy az esedékes felülvizsgálat alkalmával az ügyfél állapotának javulása miatt az ellátás megszüntetéséről kell határozni.

Ha az ügyfél, fellebbezéssel él a megszüntető határozat ellen, arra hivatko-zással, hogy nem ért egyet a szakvéleményben foglaltakkal, a megszüntető hatá-rozat nem hajtható végre (nem jogerős). Az ügyben megindult II. fokú eljárást az újabb szakvélemény beérkezéséig felfüggeszteni nem lehet.

Szüneteltetés iránti kérelem A nyugellátást szüneteltetni csak a törvényben meghatározott esetben lehet. Az öregségi nyugdíj, valamint a bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, szolgálati nyugdíj, elő-nyugdíj, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokra vonatkozóan a nyugdíj tárgyhónapra (tárgyhónapokra) járó folyósítását a biztosítási jogviszonyban álló jogosult kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg annak újbóli folyósítását nem kéri.

A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

20 1997. évi LXXXI. tv. 83. § (2) bek.

Varga Zoltán

372

Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének növelt, az időközben végrehajtott emelésekkel felszorzott összege illeti meg.21

A saját jogú nyugellátás szüneteltetéséről a nyugdíjas erre irányuló kérel-me alapján a nyugdíjfolyósító szerv határozattal intézkedik. A saját jogú nyugel-látás szüneteltetésére a kérelem benyújtását követő naptári hónap első napjától kerül sor, ha a kérelmező a szüneteltetés kezdő időpontját követő időre nyugellá-tást nem vett fel, vagy a felvett nyugellátást a szüneteltetésről az első fokú hatá-rozat kézhezvételétől számított 30 napon belül visszafizeti.

A saját jogú nyugellátás újbóli folyósításáról a nyugdíjas erre irányuló ké-relme alapján a nyugdíjfolyósító szerv határozattal intézkedik, ha a saját jogú nyugellátás jogosultsági feltételei fennállnak. Az újbóli folyósítás kezdő idő-pontja a kérelem benyújtását követő naptári hónap első napja.

A keresőtevékenységből származó jövedelem alapján való folyósítási korlátozá-sokról 2008. január 1-től a keresőtevékenységből származó jövedelem alapján, illetve jognyilatkozat hiányában történt foglalkoztatás esetén folyósítási korlátozások kerültek bevezetésre. A nyugellátásokra és az egyéb ellátásokra eltérő szabályok jelentek meg, de ellátás típusonként és az ellátás megállapításának hatályától függően is eltérő szabályok érvényesülnek. A 2008. január 1. előtti időponttól megállapított öregségi nyugdíjakra nem vonatkoznak a korlátozó szabályok.

A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy öregségi nyug-díja folyósításának korlátozása Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyug-díjban, korengedményes nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folyta-tók öregségi nyugdíjában, az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségté-rítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képvi-selők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben, biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legki-sebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig,

21 1997. évi LXXXI. tv. 83/A. § (1)–(2) bek.


373

de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szerv-nek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről, a nyugellátásban részesülő személynek bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján, hivatalból dönt.22

Az ügyfél bejelentése „egyenrangúvá” vált az állami adóhatóság adatszol-gáltatásával. Mivel a korlátozás az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött sze-mélyre vonatkozik és a korlátozás a keretösszeg elérését követő hónap első nap-jától hajtandó végre, december hónapban történő korbetöltés és keretösszeg-túllépés esetén a december havi nyugellátásnak csak a korbetöltés napjáig fize-tett részét kell tartozásként előírni.

Amennyiben a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adatszolgáltatása a tárgyévet megelőző időszakra vonatkozik, az ellátás folyósítását nem kell szüne-teltetni, de a jogalap nélkül felvett ellátást a nyugdíjastól vissza kell követelni. A 90 napon túli összeg is felróható számára, mivel őt 2010. január 1-től bejelentési kötelezettség terheli

Az öregségi nyugdíj felélesztése a következő év január hóra automatikusan történik, a határozat kiküldéséről az igazgatóság gondoskodik. Korhatárt elért nyugdíjasok esetei:

– Az 1949. január 1-je előtt született nyugdíjas (2010-ben már betöltötte a 62. életévét),

– Az 1954. január 1-je előtt született szolgálati nyugdíjas (2010-ben már betöltötte az 57. életévét)

A korlátozásra vonatkozó összegszerűség 2011-ben: a minimálbér tizen-nyolcszorosa 1 404 000 Ft.

A rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjak korlátozása A rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.23

22 Tny. 83/B. § (1)–(2) bek.; 97. § (5) bek. 23 Tny. 36/A. § (1) bek. a) ab) pont.

Varga Zoltán

374

Keresőtevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, to-vábbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vál-lalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenysé-gében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő mun-kavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető-tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési, munkavégzési kötelezettsége, joga fel van tüntetve.24

Az I. és II. csoportba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja-sokra vonatkozóan a jogszabály nem tartalmaz korlátozást, az ilyen ellátásban részesülő nyugdíjasok korlátozás nélkül folytathatnak kereső tevékenységet.

2009. augusztus 31-ét követően az EGT tagállamban, illetőleg szociálpoli-tikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó szerződő államban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett kereseteket és jövedelmet is figye-lembe kell venni.25

Amennyiben rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, illetve rehabilitá-ciós járadékra való jogosultság keresőtevékenység miatt szűnik meg, úgy a rok-kantság alapján megállapított özvegyi nyugdíjat 60%-ban kell továbbfolyó- sítani.26

Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása esetén bejelentés alapján nem lehet az ellátás megszüntetése felől intézkedni. Amennyiben a beje-lentés időpontjában nem rendelkezik Igazgatóságunk Nemzeti Adó- és Vámhi-vatal által megküldött jövedelmi adatokkal, az adóhatóságot meg kell keresni. Az intézkedésről az ügyfelet is tájékoztatni kell. Ettől eltérően, amennyiben III. csoportba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő kiegé-szítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tesz bejelentést arról, hogy kereső tevékenység miatt a nyugdíj megszüntetésének feltételei bekövetkeztek, a rok-kantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra történő jogosultságot meg kell szün- tetni.27

A megszüntetésről határozattal kell intézkedni és minden esetben 3 pél-dányt kell készíteni: egy eredeti példányt kell a nyugdíjasnak megküldeni, egy példányt a jogerőssé válást követően a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak kell megküldeni, a harmadik példány az iratanyagban marad.

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultág egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelé-

24 2007. évi LXXXIV. tv 1. § b) pont; 1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e) pont. 25 Tny. 36/D. § (6) bek.; 36/G. § (5). 26 Tny. 50. § (2) bek a) pont. 27 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 85. § (5) pont.


375

sek, kiegészítések is megilletik. A feléledés vizsgálata nem NYUFIG hatáskör, arról a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság hoz határozatot.

Az ellátásban részesülőket terhelő tartozások A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelező határozattal érvényesíti. 2005. XI. 1. előtt meghatározott ügyekben fizetési meghagyással is érvényesíthető volt a követelés.

Behajtandó követelés az a végrehajtható közigazgatási határozaton, vala-mint jogerős bírói ítéleten alapuló követelés, amely önkéntes teljesítés hiányában nem térült meg. Végrehajtható közigazgatási határozat:

– a jogerős fizetésre kötelező határozat, – a jogerős fizetési meghagyás.

Követelések típusai: – jogalap nélküli kifizetések miatti tartozások,28 – ellátások megtérítése miatti tartozások,29 – mulasztási bírság,30 – bírósági peres vagy nemperes eljárással érvényesített követelések (ide

tartozik a perköltség is), – késedelmi kamat,31 – jogerős hagyatékátadó végzés alapján az örököstől behajtandó összeg

(amennyiben a nyugdíjas terhére még életében jogerősen előírásra ke-rült a tartozás).32

A követeléseket a folyószámla nyilvántartó rendszerbe kell rögzíteni.

Követelés érvényesítésének módja: A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését öt éven belül érvényesítheti.33 Amennyiben a fizetésre kötelezett a fizetésre kötelező ha-tározat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezett-ségét nem teljesíti, akkor igazgatóságunk megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be, a 2009. november 1-től hatályos rendelkezések alap-ján.34

28 Tny. 84. §, 86/A. §, 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 77. §. 29 Tny. 85, 87, 88. §. 30 Tny. tv. 91. §. 31 Tny. 80. §. 32 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 83. §. 33 Tny. 93. § (1) bek. 34 Tny. 93. § (3) bek.

Varga Zoltán

376

Az igazgatóság, a végrehajtást, az öregségi teljes nyugdíj legkisebb össze-gét elérő vagy azt meghaladó követelésre kezdeményezheti a rendelkezést, a 2009. november 11-ét követően meghozott, fizetésre kötelező határozatokra kell alkalmazni a rendelkezést.35

A 2009. november 1-től hatályos jogszabály módosítást megelőzően a jog-szabály a követelés érvényesítésével kapcsolatban kimondta, amennyiben a fize-tésre kötelezett a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedéséről számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor igazgatóság a kö-vetelést:

– a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,

– bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetén munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifize-tésből történő letiltással érvényesíti,

– amennyiben a fenti végrehajtási eljárás nem vezet, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a követelést igazgatóságunk megkeresésére az állami adóhatóság ingó- és ingatlan-végrehajtással hajtja be.

2009. november 1-től az igazgatóság a követelést azonnali beszedési meg-bízással nem érvényesítheti. Az ONYF Jogi és Méltányossági Ügyek Főosztálya vezetőjének 2009. november 4-én kiadott tájékoztatása a jogszabályváltozásról tartalmazza, hogy 2009. november 12-ét megelőzően meghozott fizetésre köte-lező határozatok esetén még a 2009. november 1-jét megelőzően hatályos végre-hajtási szabályok figyelembevételével kell eljárni. Ez azt jelentette, hogy ameny-nyiben a természetes személy adósnak van munkáltatója, akkor igazgatóságának a követelést letiltás útján kellett érvényesítenie. Munkáltató hiányában az álla-mai adóhatóság útján csak az a követelés volt érvényesíthető, amelynek összege a 100 000 Ft-ot elérte.

A 2009. november 11-e után meghozott fizetésre kötelező határozatok ese-tén az állami adóhatóságnak végrehajtásra a 28 500 forintot elérő követelést kell átadni.

Az ügyintézésének jellege, valamint az ügyek nagy száma miatt a behajt-hatóság feltétele a folyószámlarendszerben nyilvántartott automatikus jogerődá-tum. Ebbe a jogerő dátumba nemcsak a tényleges jogerőre emelkedés, hanem a teljesítési határidő is belefér, tehát a folyószámla-nyilvántartásban jogerős köve-telés, egyben behajtható is, ha nincs érvényes fizetési kedvezmény.

35 Tny. 93. § (5) bek.


377

Saját térítményként történő levonás Az Igazgatóságtól végrehajtás alá vonható ellátásban részesülő magánszemély adós esetén speciális pénzforgalmi úton történő behajtásnak minősül az ún. saját térítményként történő levonás. Saját térítményként akkor állítható be levonásra a tartozás, ha a tartozás előíró határozat kelte 2009. november 12-ét megelőző időpont. A behajtási modulban a TAJ adatbázis ütköztetés segítségével állapítha-tó meg, hogy az adós részesül-e az igazgatóságtól ellátásban.

A behajtási modulban a bázis ütköztetés segítségével eldönthető, hogy a folyósított ellátás végrehajtás alá vonható-e, vagyis az öregségi nyugdíj összegét meghaladó az ellátás összege.

Amennyiben a folyósított ellátás végrehajtás alá vonható, akkor a törzs-szám szerint illetékes folyósítási osztályra kerül továbbításra az iratanyag.

Nem kell a késedelmi pótlékot felszámítani, ugyanis a folyószámla nyil-vántartó rendszerben a program a jóváírás időpontjáig fennálló késedelmi pótlé-kot automatikusan kiszámolja.

Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából általános szabályként 33%-ot lehet levonni. Nyugellátásból történő levonás esetén az egyik legfontosabb szabály az, hogy mentesnek kell tekinteni a végrehajtás alól a nyugellátásnak azt a részét, amely megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével. (Az árvaellátásból – legfeljebb 50% erejéig – a jogalap nélkül ugyanazon sze-mély által felvett árvaellátást lehet levonni.) Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet. Korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett nyugellátásnak az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Mentes a végrehajtás alól:

– a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az éle-tüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kár-pótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék, a segély (ideértve a szociális ellátásként kapott segélyt is),

– a rokkantsági járadék, – rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók

egészségkárosodási járadéka, – a lakbér-hozzájárulás (szociális támogatás), – a cukorbetegeket megillető támogatás összege, – a mecseki bányászatban munkát végzők bányászati kereset kiegészíté-

se. A rehabilitációs járadékra vonatkozó speciális szabály, hogy a levonásnál

figyelembe kell venni a nyugdíjjárulék, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a tagdíj fizetési kötelezettséget. A rehabilitációs járadék esetén csak a já-

Varga Zoltán

378

rulék, illetve tagdíj levonása után fennmaradó összegből lehet saját térítményle-vonást teljesíteni.

Idegen térítményként történő levonás A bírósági végrehajtásról szóló 2000. évi CXXXVI. törvénnyel módosított, 1994. évi LIII. törvény alapján. A törvény hatálybalépésének időpontja: 1994. szeptember 1.

A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós szá-mára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően, folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltatót) arra hívja fel, hogy a letiltó végzés jogerőre bevárása nélkül az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le és hala-déktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek. A bíróság a letiltó végzést a mun-káltatónak és a feleknek is kézbesíti. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve halasztó hatálya nincs. Általános sza-bály, hogy elsősorban az eredeti bírósági ítéleteket (végzéseket) kell elfogadni, illetve azokra lehet levonásokat teljesíteni.

Új megállapítás esetén a volt munkáltató, tartozásigazoláson (MIL-lap) közli a nyugdíjast terhelő tartozásokat. (Igazolást kell adni arról is, ha a munka-vállalónak nincs tartozása.)

Ha az ellátás utalása a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegében, vagy annál alacsonyabb összegben történik, a letiltási rendelvényt foganatosítás nélkül vissza kell küldeni a végrehajtást kérő részére. Ez alól kivételt képeznek a gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget megállapító okiratok.

A tartásdíj fogalma alatt értendő, a gyermektartásdíj, a házastársi tartásdíj, a szülő, testvér (rokon) tartására szolgáló díj, továbbá a szerződésen alapuló tar-tásdíj.

Nem tartozik a tartásdíj fogalma alá, az állami gondozási díj és az intézeti elhelyezés költségeihez való hozzájárulás.

Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából egy letiltás esetén – ide nem értve a gyermektartásdíjra vonatkozó letiltást – legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

Nyugellátásból történő levonás esetén az egyik legfontosabb szabály az, hogy mentesnek kell tekinteni a végrehajtás alól a nyugellátásnak azt a részét, amely megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével. Ez a mentesség azonban nem vonatkozik a gyermektartásdíj végrehajtására.

Ha az adós nyugellátásának összege a mindenkori öregségi nyugdíj mini-mum összegét meghaladja, és az ellátásban részesülőnek egy tartozása van, a tartozás összegére a levonást úgy lehet teljesíteni, hogy az utalandó nyugellátás összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél kevesebb nem lehet.


379

A levonás a nyugellátásnak legfeljebb az 50%-áig terjedhet, ha a követelés gyermektartásdíjra, jogalap nélkül felvett nyugellátásra vonatkozik.

Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjed-het. Ha több tartozás címén a havi levonás mértéke (összege) a nyugdíj 50%-a, akkor az állományban lévő idegen térítményre a végrehajtás alá vonható ellátás 33%-a, míg a sorrendben következő letiltásra az ellátás 17%-a utalható.

Ez nem vonatkozik a gyermektartásdíj levonására, mely esetben az ellátás 50%-a (egy kedvezményezett részére) is levonható.

Ha az ellátásból egyidejűleg saját térítményt és idegen térítményt is kell vonni, akkor az eljárási szabályok – a kielégítési sorrend betartásával, azonosak a fentiekben foglaltakkal, a levonás legfeljebb az ellátás 50%-áig terjedhet.

Ha a nyugellátásból az idegen térítmény mellett biztosítási díjat, vagy eset-legesen tüzelőtartozást is kell vonni, akkor az ellátás nettó forintja a biztosítási díj, illetve a tüzelőtartozás összegével a mindenkori öregségi nyugdíj legalacso-nyabb összege alá csökkenhet.

Korlátozásra tekintet nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett já-randóságnak az a része, amely meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legki-sebb összegének az 5-szörösét.

Egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból, baleseti járadékból 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

– gyermektartásdíj, – jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

Mentes a végrehajtás alól – a nemzeti gondozotti és hadigondozott ellátás, – az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak

kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék, (személyi életjára-dék),

– a segély (ideértve a szociális ellátásként kapott segélyt is), – a rokkantsági járadék, – vakok személyi járadéka, – a megváltozott munkaképességű személyt megillető juttatás, (átmeneti

járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rendszeres szociális járadék,

– a lakbér-hozzájárulás (szociális támogatás), – a cukorbetegeket megillető támogatás összege, – a mecseki bányászatban munkát végzők bányászati keresetkiegé-

szítése,

Varga Zoltán

380

– fogyatékossági támogatás, – meghatározott kiadás fedezetére szolgáló összeg, – távhőszolgáltatási támogatás.

Több tartozás egyidejű fennállása esetén a kielégítési sorrend: – gyermektartásdíj (a gondozási díj a levonhatóság figyelembevételével), – egyéb tartásdíj (házastársi, szülői), – munkabér (járandóság), – a büntető és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárás-

ban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg (pl.: bűnügyi költség),

– adó, társadalombiztosítási követelés (saját térítmény) és más köztarto-zás,

– egyéb követelés, – végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság. A letiltás foganatosításáról, illetve annak akadályáról a nyugdíjast (adóst),

a letiltó hatóságot, illetve a végrehajtást kérőt (kedvezményezettet) egyaránt ér-tesíteni kell. (Kivétel a gyermek és egyéb tartásdíj levonása, mely esetben a bí-róságot, mint letiltó hatóságot, nem kell értesíteni.)36

Pénzintézeti közvetlen letiltások esetén az Alkotmánybíróság 52/1991. (X. 22.) AB. számú határozatával megállapította, hogy a pénzintézeti közvetlen letil-tásokról szóló 26/1985. (X. 21.) PM. számú rendelet alkotmányellenes, ezért azt 1992. június 30-i hatállyal megsemmisítette. Ennek alapján a pénzintézettől ér-kezett közvetlen letiltást – foganatosítás nélkül – az illetékes pénzintézetnek vissza kell küldeni.37

Kerekítés A 2008. évi IV. törvény rendelkezett az egy- és kétforintos címletű érmék bevo-násáról és ezzel összefüggésben a kerekítési feladatok végrehajtásáról. A kerekí-tést ellátás típusonként és emelésenként külön-külön kell végrehajtani, érintve a levonások összegét. A lényegét tekintve a kifizetendő ellátások összegének nul-lára, vagy öt forintra kell végződnie.

36 Ügyviteli Rendek 910. számú Utasítás 1–18. 37 Ügyviteli Rendek 910. számú Utasítás 42.


381

2008 márciusában 4 103 525 tételt érintett, közel 400 a folyósítási felada-tok zavartalan működéséhez szükséges programot és kapcsolódó informatikai rendszert kellett módosítani a feladat végrehajtásához.38

Ügyvitel és informatika

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságra háruló és jelentősen bővülő feladatok jellegé-ből, sokrétűségéből és nagyságrendjéből adódóan a számítógépes alkalmazások-nak meghatározó szerepük van. Az informatikai támogatásnak a feladatok növe-kedésével párhuzamosan folyamatosan fejlődnie kellett és kell.

Történeti visszatekintés Az Igazgatóságnál 1963-ban az ügyintézés még manuálisan, az utalványozás és a könyvelési elszámolás adréma és hagyományos gépkönyvelési rendszerben történt. 1964-től a lyukkártyás feldolgozást biztosító Hollerith-gép telepítését követően a nyugdíjak emelése és utalványozása felgyorsult, az ügyintézők szá-mára az állományon belüli pénzes- és egyéb intézkedések végrehajtása egysze-rűbbé vált. Az első, a mai értelemben számítógépnek nevezhető kis kapacitású IBM 360/20 elnevezésű gépet, 1968 májusában telepítették és matuzsálemi kort megérve 17 éven át üzemelt.

A hetvenes években kialakult ügyviteli nehézségeket a felsőbb vezetők úgy kívánták megoldani, hogy az „igazgatóság tehermentesítése” címén, levá-lasztották a számítástechnikai részleget, 1977. november 1-jével önálló társada-lombiztosítási számítóközpontot, későbbi nevén Társadalombiztosítási Számítás-technikai Igazgatóságot hoztak létre. Az elképzelés szerint a társadalombiztosí-tás teljes területére kiterjedően, bérmunkában végezték volna az informatikai feladatokat. A megalakulást követően átvették az adatlapos határozatok elkészí-tését, a folyószámlák nyilvántartását, valamint a családi pótlékhoz kapcsolódó járulékos feladatok ellátását a megyei igazgatóságoktól. Az új felállásban, a kü-lönválással, a napi munkavégzés, a nyugdíjemelések végrehajtása egyre nehéz-kesebbé vált, az ügyek áttételekkel intéződtek, a tényleges végrehajtásra egyre kevesebb idő maradt és nem érvényesülhetett az egyszemélyi vezetés és felelős-ség követelménye. Végül, belátva, hogy a szervezet szétválása nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, sőt a helyzeten rontott, a két igazgatóságot 1987-ben újból egyesítették.

Az 1980-as évek első felében indult meg az ügyvitel és az ügyvitelt támo-gató számítógépes rendszer átfogó, hosszú távú koncepcióra épített fejlesztése.

38 BÁLINTNÉ FÜLEKY , i. m., 63.

Varga Zoltán

382

A rendszer tervezése és döntő mértékben azok megvalósítása is önerőből történt. A fejlesztésben résztvevő szakemberek az Igazgatóság teljes ügyvitelét, az ügy-vitelben használatos bizonylatokat, a bizonylatok adattartalmát és a feldolgozás-hoz alkalmazott kódrendszert újratervezték. A feldolgozásokat a korábbi szétta-golt adatállományokat kiváltó integrált állományokra alapozták, melyben bizto-sított volt az adott munkafolyamathoz szükséges, a nyugdíjast érintő adatok egy időben és egy helyen történő rendelkezésre állása. A rendszer kialakítása 1988-ra fejeződött be és százezer tételre kiterjedő, közel egy éves párhuzamos feldol-gozás után került sor az üzemszerű bevezetésére. A „Nyugdíjfolyósítás új rend-szere”, a NYUFUR, 1989 októberétől vett részt a mindennapi munkavégzésben.

Az új folyósítási rendszerrel párhuzamosan és azzal összhangban, az 1980-as évek elejére kialakult kényszerhelyzet következtében, fejlesztésre és beveze-tésre kerültek az ügyvitel egyes speciális területeit támogató kisképes (IBM S/36), illetve középgépes (AS/400) alrendszerek is. Az alrendszerek központi számítógépes kapcsolatot igényeltek, mely a későbbiekben a NYUFUR-ral tör-ténő, viszonylag egyszerűnek mondható összekapcsolása révén valósult meg.

Az alrendszerek által kezelt funkciók:

– munkakönyves érkeztetés (iktatás és iratanyag-követés), – hozzátartozói ellátások megállapítása, egyesítése, – házastársi és jövedelempótlék megállapítása és megszüntetése, – szénjárandóságra jogosultak nyilvántartó és lekérdező rendszere, – nyugdíj adatlapok rögzítése, – nyugdíjhatározatok adatainak fogadása (floppys határozatok), – foglalkoztatáspolitikai nyugdíjak kezelése, – méltányossági ellátások feldolgozása, – gázártámogatással kapcsolatos feladatok, – vizitdíjat először időszakos feltételekkel kellett kezelni, majd véglege-

sen be kellett építeni az ellátásokba, – 5, illetve10 forintra kerekített nyugdíjszámolás, folyósítás, az 1-2 fo-

rintos érmék megszüntetésével, – korrekciós nyugdíjemelések végrehajtása, – a 13. havi nyugdíjak többszöri módosítással történő folyósítása, majd

megszüntetése, – a nyugdíj mellett munkát vállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelése, mely

évente ismétlődő, folyamatosan elvégzendő feladat, – az állami adóhatóságon keresztül érkező jövedelemigazolások alapján

bizonyos ellátások ellenőrzése, szünetelése vagy megszüntetése, – külső adatkapcsolatok elektronikus kiépítése (pl.: állami adóhatóság,

Oktatási Hivatal),


383

– a rehabilitációs járadék folyósításával kapcsolatosan jelentkező új ka-tegóriák kezelése, mint magánnyugdíjpénztári tagdíj és nyugdíjjárulék számítása, nyilvántartása, levonása és utalása a pénztár, illetve a nyug-díjalap felé.

Külön ki kell emelni a MÁV nyugdíjasok ügyeinek és iratanyagainak átvé-

telét és migrációját, mely közel 130000 MÁV nyugdíjügy átkonvertálását jelen-tette a használt adattartalomra. Az állomány átvétele informatikai megoldásokkal vált valóra, csupán 600 tételt kellett manuálisan kezelni.39

A további fejlesztésekkel összefüggő feladatok alapvetően a NYUFUR-hoz kapcsolódtak. Jelentős előrelépés volt 1993-ban a lekérdező és indexkezelő rendszerek használatának általánossá tétele az igazgatóság valamennyi egységé-nél. Az új adatbázis-kezelő rendszerrel lehetővé vált valamennyi ügyintéző szá-mára, hogy terminált használhasson és a szükséges adatokhoz, ésszerű válasz-idővel hozzájuthasson.

A résznyugdíj intézményét bevezető 1993. január 1. hatályú jogszabályvál-tozással kapcsolatos döntés elhúzódása következtében az év első négy hónapjá-ban az új nyugdíjasok számára csak előleg folyósítása történt. Számítva a hatá-rozatoknak a jogszabály kihirdetését követő tömeges beérkezésére, három hónap alatt kidolgozásra került a kettes számú határozatok feldolgozásának számítógé-pes rendszere.

1996. második felében alakították ki a központi irattározás rendszerét. Bel-ső munkaerő átcsoportosítással megalakult az Ügykezelési és Irattározási Főosz-tály, melynek munkája egy teljes egészében újra tervezett rendszeren alapuló, korszerű eszközök igénybevételével működő számítógépes háttérre épült fel. Ezzel párhuzamosan az ügyviteli egységekre kialakított és ahhoz kapcsolódó munkakönyves rendszer átalakítása is megtörtént. A munkakönyves rendszerrel a vezetők számítógépes információ szolgáltatása bővült, az ügyintézői teljesít-mények kimutatásával és összesítésével.

A központi irattár iratkezelési munkájának további támogatására, az ügy-iratok átadásának-átvételének meggyorsítása érdekében az iratanyagok 1998. év végétől vonalkóddal vannak ellátva, így az iratkezelés minden tekintetben, teljes körűen számítógépes hátterűvé vált.

Az ügyvitel területén jelentős fejlesztésként a ’90-es évek második felében megtörtént az „Érkeztető, Irattári Nyilvántartó és Értékelő Rendszer” kifejlesz- tése.

39 Uo., 75–79.

Varga Zoltán

384

A ’90-es évek végén, az

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIX/2. (2011), pp....

Documents

Transcript of Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIX/2. (2011), pp....