A - Debreceni Egyetemmnytud.arts.klte.hu/papay/papay22.doc · Web view–El O. t"mI loul"l holn"...

S

sXr Ok. sörsXrcn-m‰ucn l‰bcts‰ict, sörrel-mézzel tápláltattak (é. megvendégelték őket) (X. 83.)

sEnk- Ku. üt, vágohn" sEnksflI fejbe vágta (X. 88.)

s¨mg" Ku. ládas¨mg" libin" pon/s" a ládába tette (tk. tetetett (X. 90.)sumg'in" pon/s" id.vö. or. сумка táska, tarisznya

sok- Ku.s"ngEbEm hXlt–" soklEm a botomat ahova szúrom (X. 97.)

sAm Ku.sXrch-sAm-lou"t pVlcn (fl.) lazac-pikkely nagyságú felhő (X. 98.)

sXrcn Ku.sXrcn (v. s•rcm?) l"nt "r liubfs "rcl lIs" m‰ucn-iin/k "r pVz"n "rcl •mfts" mindenféle lisztből való(?) eleség sokját ették meg, méhseres sok asztal sokját helyezték elvö. Patk. sar, sar-jink (poet. sör)sXrcn = mindenféle. Ezt így magyarázták, de aligha helyesen (X. 102.)

s‰iik Ku. vidáms'ig"mt-s'ig"m/sct fölvidultak (a lakoma után) (or. отрнзвились*) (X. 102.)

sittEln M. erre aztán (X. 168.)

sAS- M.molti si pitmAl sASl mintha valami esett volna, hallszik (X. 169.)

sArAm M. nagy üstl•bct pRlpi sArAn hét fülű nagy üst (X. 170.)vö. Patk. t•bct-pkdep sarAn siebengriffiger kessel

si-mor/t M. annyira (X. 171.)k+NArncn si-mor/t icmncn szegények annyira jók (uo.)

sRr M.uAndi-sRr! nézd csak (X. 171.)

sEh Ku. göngyöleg=grl iErm"k "r sEh "rcl "lts" | =grl kAmg" "r sEh "rcl t§s" vékony selyem sok göngyölegének sokját emelték, vékony kamuka sok göngyölegének sokját vitték (X. 103.)

sAmlcn Ku. csengő'i-k+rdI sAmlcn siin" kis-csengő csengő hangjával (X.104.)vö. vog. s•mLin suj csengő hang (III. 320.)

sisk"n Ku. zsebkendő, ingnek a cifrája"ycl hAtn" tincn kAmg", tincn sisk"n …uctm"n +s atyja házában drága selyem kendőt drága inghímzést cifrázott (tk. vágott) (X. 105.)vö. vog. s…skŔn zsebkendő, ingnek a cifrája

s¨s-hAr Ku.s¨s-hArI "r soh "rcl mVl" az őszi

1

rénbika sok bőrének sokját adjuk (a fiatalasszonyunk kikészítésére) (X. 105.)

sju Ku. bot–Xbcr ictpI iidcn sju –.-izületű, izületes bot (fl. (X. 108.)

scr"n Ku. remegtető(?)uai pVldI nin scr"n sii állat ijesztő nőt remegtető(?) hang (X. 109.)vö. Patk. serem, serejem C. reszketni, remegni

siiit- Ku.hXt˛l pVrcn siiItl", "tl pVrcn siiItl" nap irányában(?) forog, éj irányában(?) forog (X. 110.)

sii…mf- Ku. forogni kezditt" pArg" sii…mfs" ím a bárka körbe forgott (X. 110.)

suiit- Ku. sülyesztiing ilbin" suiitt" pits" a víz alá sülyedni kezdett (tk. sülyesztetni) (X. 110.)

sQrNi M.sQrNi t=rrm! hodi-sAgAt Rnt tRrcmlaimcn? aranyos isten! hogyan hogy nem laktunk jól? (X. 175.)

s+ntfmf- M.in imi kEl sEudv si s+ntfmfl erre az asszony a kötél fonásához rögtön hozzáfogott (X. 176.)

sut M. köszörűkőmolhA molti-porain ai sut-š+piiE tRiscn, sidEn +l? azelőtt valamikor egy kis köszörűkő darabod volt, megvan-e az (tk. ezed)? (X. 177.)vö. Ahlgv. sut schleifstein

s*hs3 Kaz. talg (einer kuh, eines pferdes), fett (FUF. XIX. 171.)

sAs O. hermelin (горностай)Kaz. s+s id. (FUF. XIX. 132.)

s¨s O. ¤ˇ¤ id. unterhaut; hŔutchen (über dem knochen, der feder, dem fleischAhlgv. šuš-hĎr harnblaseTrj. °šU*°¤ feine haut über dem (haud-, fuss-) knocken; haud über dem fleisch~ fi. sontu hŔutchen (FUF. XIX. 120.)

s*zfmd" O. ¤=*fmt Kaz. giessen, ausgiessen; giessen (kugeln) (FUF. XIX. 93.)

s¨s O. eine art pritsche aus brettern an der wand das tschuvals(°¤U°š (ou*t/*) Trj. raud der schlaf-pritsche °¤U°šp/R–±/ id; holzrahmen der feuerstŔtte)Kaz. ¤ˇ*lp raum unter der schlafpritsche (FUF. XIX. 91.)

s2st" O. ¤*°š, ¤*¤t K. schreiten (FUF. XIX. 90.)

sXzI O. ¤:* Kaz. hiesig : wohn-, aufenthaltsort (FUF. XIX. 88.)

sÁ*cg±Â Vj. klissen, klingeln, klappern (hoar schnunk der frauen, steine in der demra*syr. Wiehm. I. źiLedni etc. klingeln, hell klingen machen (FUF. XX. 69.)

sŻurę O. schneematsch unter dem eisKaz. s[{rk/ id. (FUF. XX. 76.)

sim- O. morsch werden, durch feuchtigkeit verderben (kleid, seilKaz. šm- id.O. s‡m- sich beim sauerwerden heben (teig) (FUF. XX. 137.)

s~ O. odas~ mRn"! oda menj! (X. 168.)

sEmli-palli mEn/k igcncn-imcncn M. a vak-süket mEn/k öreg és a felesége (X. 169.)

2

sArAn M. üstl•bct palbi sArAn hétfülű nagy üst (fl.) (X. 170.)vö. Patk. t•bet-pkdep sarAn siebengriffiger kessel

sRr M.hql…uct-sRr l•bct tRl =lrm hQr uQhlcm holnap majd hét éves erdei rénbikát kérek (X. 170.)

sar M.uAndi-sar! nézd csak! (X. 170.)

si-kiNźA M.si-kiNźA t©nA si piôU ennélfogva im megegyeztünk (X. 233.)

sQr/t M. csukapQri sQr/t h=lcm š+p (fl.) az ételáldozatos csuka három darabja (X. 234.)

s…ucr- M.pQri sQr/t h=lcm š+p s…ucrlclAm, pQri sqr/t NRl š+p s…ucrlclAm az ételáldozatos csuka három darabját vagdalom, az ételáldozatos csuka négy darabját vagdalom (é. vagdallak titeket) (X. 234.)

s~ M. azs~ h+ mRndi uEr Rnd+m az az ember nem megy (vagy: annak az embernek nem kell menni) (tk. menő dolga nincs) (X. 235.)

s+n M.Ancn-s=ncn hQnl•ict tálba, nyírhéjedénybe merik (az ételt) (X. 236.)

siiit- M.hAt˛l mRndv-sAgAt siiitlA a nap menése irányában (é. a nap járása szerint) megforgatják (t.i. a szánt) (X. 238.)

si-kiNźA M. erre aztánsi-kiNźA u!li uEllA erre aztán a rénszarvast megölik (X. 240.)

sQrNi M.l•bct mou-h+ uAntlA noui sqrNi hét föld embere látó fehér arany (a világügyelő sQrNi +r/t ( =Arany Fejedelem) mellékneve) (X. 240.)

s…ucn lqu M. sörényes ló (X. 241.)

s=grptf- M. elszakítani(?)s+hncm kEl ~ Qlncl nRnEn s=grptfsli az elszakadt(?) kötél egyik végét neked szakította el (X. 241.)

soimEn-loh M.= nomsEn kedélyedin hodi …uclt•ncn soimEn-loh nRn h+n …ucllcn? most persze hívő bensődben te hogyan hinnél? (X. 242.)

s=grn- M. elszakadni(?)s+hncm kEl ~ Qlncl nRnEn s=grptfsli az elszakadt(?) kötél egyik végét neked szakította el (X. 241.)

si-kiNźA M. ezen kívül (X. 241.)sQrNi M. bálványszellem

An-švu u!imAn, p¨t-švu u!imAn Ar sQrNEm m¨icl moNŁcm? a tál gőzét vett, üst gőzét vett sok aranyomnak (é. bálványszellemnek) mire lenne még szüksége? (X. 241.)

si-k…mcn M. ezen közben (X. 244.)

s+hnfm M.t©mi =gfs i=grl Alt s+hnfml annak az =gfs-nak az íjja persze hirtelen elpattan (tk. kieresztődik) (X. 244.)

sitcln M.seltA sitcln lou iingA n•ucrmfl erre aztán ő hirtelen a vízbe ugrik (X. 244.)

3

sedA M.k+rdeu sedA si a falunk im ott van (X. 245.)

sorcm M. haláltRmi tRm sormA pArôEm ezt ezen halálra rendeltem (X. 245.)

sASl M.~ hoiAt s¬ iitAl sASl egy valaki errefelé jön, hallszik (X. 245.)

sistAm tAgaicn M. tiszta helyen (X. 246.)

sAgAt M.sidi +ldAn (v. +ldfn) sAgAt k©dcnA si iilncn amint így vannak, összepörlekednek (v. civakodnak) ím (X. 247.)

sedA M. ottsedA hWlcs ott meghált (X. 248.)

s+htf- M.u!lcl k©r noh-s+htfmAl-k…mcn miközben a rén lábát fölhúzta (v. fölrántotta) (X. 249.)

siNA-iogAn M. Szinja folyó (az Ob mellékfolyója)siNA-iogAn Elti iQh pA iAngAliilct (v. iAngfliilct) lou hoźcl a Szinja folyó mellékéről való nép is jár ő hozzá (t.i. áldozni) (X. 250.)

si M.m¨i mouA nE t+lA, tRltA-sAgAt loucl iirfstv si mou Elti pA t¬ iogrtlA amelz földre nőt visznek (é. házasság útján), innek őneki áldozni arról a földről is idejönnek (X. 250.)

simiS M. olyansimiS hQt u…rcl olyan házat csinál (X. 250.)

si-k©š M. bármennyirehQt k…rctmAn k•mcn si-k©š lAriiil a házat kerülgetve bármennyire forog is (X. 251.)

siii- M.siiis keringett (X. 251.)

sWdcp M. hüvely (X. 252.)sišcn M. akkor (X. 254.)sAmc M. rozsda, rozsdás(?)

kRt Angcl-k©t lol sAmv lQt két ágas köz olvadó rozsdás gödör = n+n (X. 254.)

s+ma M.iRbv s+ma a bagoly nyak örvekUs s+ma az osztják suba fejnyílásánál levő prémes szegély (X. 254.)

ser M.ser +n/t rengeteg erdővö. vog. ser unt sötét vadon (III. 137.) (X. 254.)

soh M.lEldcmtcm lAucm =grl soh megtöltött hamvas zsák (X. 255.)

s+htf- M.t¬ s+htflA ide cibálják (t.i. a hamvas zsákot (X. 255.)

sEm M.iin/k ilbi sqt sEm (=uQštv uWžcm v. u=žcm) víz alatt száz szem (= vészháló) (X. 256.)

s¨mct M. nyírfa (X. 256.)seu- M. szőni

uQsnA seudv si pitsfli vészhálót kezdett szőni (tk. vészhálóba kezdte szőni) (X. 258.)seusfli szőtte, megszőtte (uo.)

siii M. odauQšmEn siii Qm/si! a vészhálódat oda helyezd (tk. ültesd)! (X. 258.)

sqr/ M. csuka (X. 258.)sAbcl M. nyak

sAplEm nyakam (X. 259.)sAgA M. majd (X. 259.)

4

sar M.hĎrEm uAntlEm-sRr! hadd lám a zsákomat! (X. 259.)

s+rli M.s+rli sqrNi csupa arany (X. 258.)s=rli~NAN-uASln (v. uAScln) miiliisA csupán csak egy kis kenyérhéjat kapott (uo.)

sRmcl uQhlA M. éhezik (tk. a szíve kívánja) (X. 259.)

sĎgfmt- M.uQšmi-m¨iitEln iRgA-sĎgfm/-sfli a vészhálóval-mivel együtt összegöngyölte (X. 261.)= mondfltsfli

s+r- M.k…rctliimAn-s+rmAn iogr-{ongfs esve-kelve(?) belépett (a szobába)vö. vog. (il-) surkntkht- megbotlik | stolpen (T. 314.)

sQrA-sQrA M. nagy hamarosan (X. 261.)

sĎglii- M.lit-quEn iogr-sĎgliii! ruhaújjad nyílását gyűrd föl! (X. 264.)

s+r M.iQš-s+r keze száraNAr iQš-s+rEn ElbA ±tltiii! a puszta kezed szárát mutasd meg! (X. 264.)

sišcn M. akkorNQlEn sišcn mRlEm akkor a nyiladat odaadom (X. 264.)

s…ucrcm i¨h M. vágott fa (X. 265.)

s+r M.sEmA pittAln u!r-s+rcn sEmA pitl mikor megszületik (t.i. a gyermek) véresen születik (X. 266.)u!ri n+n-poh véres p…fi (szitokszó)

sEmA pitl M. születiksEmA pittAln születésekor (vagy: mikor megszületik) (X. 266.)

sogrptf- M.ArtnEn sogrpti! az adósságodat fizesd meg! (X. 267.)

-sRr M.sR-sRr! hQštv-h+, Rstaršin At iogrtlct-sRr! Várj csak! A jegyző, az elöljáró jöjjenek csak (ide)! (X. 268.)

sogrn- M.At sogrnl! hadd legyen vége (t.i. a mesének) (X. 268.)

sEmlot (v. sEml(i)-ot) M. vak (é. bekötött szemű) (X. 269.)

sEmli-pRlli M. süket-vak (X. 269.)sirA-sirA uqi-piLA M.

gyermekjáték (X. 269.)si-k©t Elti M. eközben (X. 270.)souA M. epe

siski-souA madár epéje = siski tCbclL. t±p alatt. (X. 270.)vö. Ahlgv. sova niere(?)

sAi- M. elrothadpottn s•iis = il-pitmAlnA pottn sAiis leestében elrothad (egy gyermekversben)vö. vog. sai, sŔi, šŔji id. (X. 270.)

s+nA-s+nA-lEngi M. tréfás személynév, férfinévEgy gyermekvers kezdete után:s+nA-s+nA m¨i pEr? etc. (X. 272.)

sqr/t (v. sQr/)-iogAn M. (tk. csuka-folyó) vog.sortBn-j• a Nagy-Szoszva mellékfolyója: sortin-j•-us (tk. Csuka-folyó-város) (or. Сартынинское Сосвинское)As-k+r/t-ban egy leánynak sqr/t-iogAn volt a neve, mert egy idevaló asszonyra ütött csecsemő korában

5

sQr/t (v. sQr/)-iogAn š=nrt M. csuka-folyó (vidéki) a megboldogultholtA LAksfs, s¬ n…mctlA. sqr/t-iogAn Elti n± +s, sit p+z•lcl, sEmA pidcm Eui si i©gAnA noh-iElbilcl-louEl LAksfs Ahova ütött, úgy (tk. oda) nevezik el a csuka-folyó vidékéről egy asszony volt, ez meghal, a született leány ehelyett föltámad, ő rá ütött. (X. 272b.)

sQrNi M. Arany-Fejedeleml•bct-iin/k/-h+ uAntlA noui sqrni hét víz-férfia látó fehér Arany (é. Arany-Fejedelem) (X. 274.)

sRm M.i¨h-sRm fabéllEptcn sRmbi (i¨h) puha bélű (fa) (X. 274.)

siicn M. hangoslQr-sorv siicn hQt uErlfdv mA Rnt uAntlEm, As-sorv siicn hQt Wmfstv mA Rn/ uAntlEm tavi sirály hangos házat csinálni (é. sírni-ríni) nem látom (az okát), Obi-sirály hangos házat ülni nem látom (az okát) (X. 276.)

sWrcm M. szárazsWrcm lqui šRšl sqt iir n=mfn u!ii! száraz lóhátad bűvös oldalára vedd föl (t.i. a beteget) (fl.) (X. 275.)

sorv M.lQr-sorv, As-sorv tavi sirály, obi sirály (X. 275.)

sArcm M. halálsAsmcl +l-ki, Rnt •iillfli ha a halál bekövetkezik, nem mondja (tk. jelzi)sormA pittAl-kEm Rnd+m, iimA iidAl-lAmbA még nem olyan, hogy meghalna, talán jobban lesz (X. 276.)

sQrNi M.l•bct u!rbi u!rcn sqrNi, n¨m-sqrNi! hét oldalú oldalas aranyos, Égi-

Aranyos! (a világ ügyelő-fejedelem megszólítása) (X. 277.)

simiS M.sit hodi si +lmAl, simiS At +l! ez hát így van, ilyenformán (is) legyen! (X. 278.)

sArch M.sArgEm lazacomr=dcn ohpi Ar sArgEm tarka (tk. himlős) fejű sok lazacom (X. 278.)

sir M.sircl mRnmfn Ar +r/t = r+t az egy szeren levő sok fejedelemhős = törzs, nemzetség (X. 280.)

s…ucr-tRdA t¨t-i¨h s…ucrlcn-ki, t©dA ~sidi t¨t-i¨h s…ucrdv sii sASl ha itt fát vágsz, ott is favágó nesz hallszik (X. 281.)

sogrm M.hou sogrmnA mRnl nagyokat lép (X. 281.)

sAS- M.mou-sAStv t•rcm l+n/k híres-nevezetes (tk. föld-híres) erős bálvány (X. 281.)

sAngfm M. domb, halomNAr uEšpi sAngfm zöld arcú (tk. nyers) domb, halomh=lrm-p¨š sAngcm hármas halom (X. 282.)

sinbi M.kRt sinbi sincn =grl két elejű elejes szán (a bálvány szánja)+hlfl (v. +glfl) k…rcttv uEr Rnd+m, iogr-mRndAln ~ sincl kirlA, +r/t-tAS k•t˛ltv i©gAnA iAngfliiil a szánját megfordítani nem lehet, visszamenőben a másik elejét fogják be. A bálványnak szánt

6

adományokat (tk. bálvány-vagyon) összegyűjteni jár (X. 282.)

sRk-tRi-igi M. a Szigvafői öreg (bálványszellem)u!rtAl mEngi s…ucn +r/t-poh hegyi mEn/k-ekhez tartozó fürtös fejedelemfi (X. 283.)

siucs M. sassucs-horAl sasképű (v. alakú) (X. 283.)

sQrNi M. isten (a bálvány szellemeket is rendesen így említik) (X. 283.)pl. mArkfl lAkncm i…mcn siucs-horAl sqrni (= šižcn-k+r/t-igi) szárnyatolla hullott szentséges sasképű (v. alakú) Arany (é. isten) = a šiš-falvi öreg (bálványszellem) (uo.)

sEnkmAn M.hQt-libcl ohsAr-sohcn sEnkmAn +l a ház belseje tele van tókabőrrel (X. 283.)

siiEmi- M.siiEmilcm odavillanokmWnmAl-sAgAt siiEmiiis, hWicmtiiis mentében odakerült, odavetődötthAt˛l mRndv-sAgAt lou sii…mfs, uEl*Si uoliiis a nap járása (tk. menése) szerint keringett ő, aztán eltűnt (t.i. az Aranyos Fejedelem) (X. 284.)

sQrNi M. isten, bálványszellemlou tRilA SEl-oh uEnžfn Ar sQrNcl = lou l+n/klAl az ő birtokában levő ezüst arcú sok aranyosa = az ő bálványszellemei (X. 284.)

s+ri M.An s+ri a tál széle (X. 285.)

sRk-tRi-igi M. Szigvafői öreg (bálvány)sRk-iogAn tRicn, lou i…mcl sedA a Szigva folyó forrásvidékén, az ő szenthelye ott van (X. 285.)

s=grn- M.si iAsncl s+hnfs, sidi si +llct ez a beszéd véget ért, igyen vannak im (X. 287.)

sAh-Nir M.sAgcl-Nircl ~si horbi a ruhája (v. öltözete) egyforma (X. 287.)

s+l M.iin/k-s+l vizi léc (a nyári cége alkatrésze)vö. Sirelius Sperrfisch. 108. jŔk-s=l wasser-stange jink-s=l (u. Ob. Tun.) id. (X. 288.)

sis M.+S-poraicn tEkn~liiil iAnlcm hAt˛l-sis halszállás idején megtelik (t.i. a varsa) kb. tíz napig (X. 290.)

s+htf- M.tAgAr-oh nohšik s+htflA a lésza* fejét egy kissé följebb húzzák (X. 290.)

sWrcm M.lQr sQrmA pitl az áradvány apadni (tk. száradni) kezd (X. 291.)

sWgfl-qu M. deszkaajtó (X. 291.)S+Lmct-š+p-qu hoźA sWgfl-qu, sWgfl-qu n¨m-p…lck iircl kEucn iirlA a varsa torokdarab nyílásánál deszka ajtó (van), a deszkaajtó felső részének oldalára követ kötnek (X. 291.)

soktf- M.?v. s+htf-Qn honžA soktflli a cölöpöt hanyatt állítja (X. 291.)

7

sWrcm M. szárazšEnk sWrcm tAgaiA, šEnk mRl tAgaiA uWžfm Rnt u!lA igen száraz (é. könnyen apadó) és igen mély helyre hálóvarsát nem állítanak) (tk. vesznek (X. 292.)

seltA-hodi M. aztán persze (X. 292.)

sišcn M. ezértuWžfm Qndcl-h=lft hoźA WmfslA, sišcn uWžfm-+ngct a hálóvarsát cölöpközökben helyezik el, ezért hálóvarsa-gödrök(nek mondják) ezeket (X. 292.)

si-k©tnA O. miközbensi-k©tn" lju +llct, tom iAh ho—" sEmn" Vn nil‰ict miközben ők (így) élnek, azon népnél szemmel nem láthatók (X. 48.)

sEb"n O. samán, varázslatsEb"n-uErdI-h¨i samán ember, varázsló-embersEb"n-h¨i samán ember (X. 48.)

sXh-Nir O. ruha (tk. suba-botos) (X. 52.)lou sXh-Nir Vn tVicl, mol'in" s=mfttflEm? neki nincs ruhája, mibe öltöztetem? (X. 52.)

-s" O.m" iilcm-s", sidi-gI uAntlEm-s" nos hát megyek, ha így van (a dolog) majd meglátom (X. 52.)

sohnfmt- O.s+st"l sXgAt ujsn" sohnfmdcs lépése közben egy nyílásba süppedt(?) (X. 58.)

s•gfl O.hAt-hXr-sAglct noh-rAgAn/sct a szoba-padló-deszkák fölszakadtak (v. fölpattantak) (X. 60.)

sog"s- O.n=bct-hou"t sog"z"! egész életedben (így) kínlódjál! (X. 63.)

sirn" O.mA– sirn" mese gyanánt (vagy mese módjára) (X. 69.)

sidI O.m" L‰lcslcm sidI-gI ha úgy van a dolog, harcolok (is) (X. 70.)

sob-iogAn-NXl-tVin" O. a Szob folyó mellett levő hegyfoknál (X. 72.)

s+s- O.m" mVnlcm mou"mn", k©s s+sm"n mVnlcm én megyek a földemre, akár gyalog (is) megyek (X. 75.)

sAbL" O. szablyaor. сабля kard (X. 76.)

scr O.mola-scr amifélemola-scr uai, toglrn uai, k©rcn uai, kVl"ncln" VzAt sed" Etsct amiféle állat (csak van), szárnyas állat, lábas állat a rénszarvassal együtt mind itt támadt (X. 80.)

sor M.sEmli-pRlli hoiAt uEldv-sor holtšA u!lncn? Vakok, süketek valakit megölni hogyan tudnának (tk. megölni alkalmat honnét vennének)? (X. 174.)

sQrNi t=rrm! M. Aranyos isten! (tk. arany isten)sQrNi t=rrm! hodi-sAgAt-Rnt tRrcmlaimcn? Aranyos Isten! Hogyan hogy nem laktunk jól? (X. 176.)

sArA M. hamarsArA-sArA iogr si mRnl hamar-hamar hazamegy ím? (X. 176.)v. sQrA

sut M. köszörűkőai sut-š+piiE kis köszörűkő (X. 177.)

8

p¨LAn M.sRmcl p¨L"n a szíve irányában (X. 177.)

simcS M. olyan (X. 183.)s•bcl tAng•rcl M. nyakszirtje

(X. 185.)sAźilii- M.

ApSiicl sAźiliicl az öcsikéje elkiáltja magát (X. 185.)

sAh M. suba, ruhaNogrs-sAh, uqi-sAh nyuszt suba, hód (tk. állat) suba (X. 187.)

sorli M. csupasorli u!li csupa rénszarvas (é. sok rénszarvas) (X. 189.)

s…ucs M. kormányseltA hQp-Nol Elti, ponlfli, s…ucsn noh, ±tl aztán a ladik orra felől (a vízbe) helyezi (t.i. az evezőt), a kormánynál kijön (a vízből) (X. 193.)

sRr M.k+r/t-lEngEm hoźA iJnlcm-(v. iAhlcm)-sRr! nos hát a szegény falum felé (tk. falumhoz) megyek ím! (X. 193.)

s©mp M.m¨iu s©mp-podcrn podcr(t)lcn? micsoda zagyva beszéden szól?vö. vog. sump potkr zagyva beszéd (IV. 174.)

s=rcs M. araszs=rcs-houAt Qšni-p¨nct araszni hosszúságú medveszőrök (X. 196.)

si! M. no hát!si! h=rrn +r/t h=lcndA! no hát h=rrn(-falvi) fejedelemhős hallod-e (tk. halljad)? (X. 197.)

sQrncn-oh M. arany pénz (X. 197.)

sAyilii- M.sAziliiil megszólal (tk. hangzik) (X. 199.)

siiWlcn M.in h+ siiWlcncn si p=grlmflli majd az embert a vékonyánál im megszúrja (X. 202.)

sis-k©rck (v. k©rEk) M. kakas (X. 202.)

siski-k©rck (v. k©rEk) M. kakas (X. 204.)siski-k©rck oufldcs a kakas kukorékolt (uo.)

sEmsai-ot v. sEmsYiot M. a kórterjesztő szellem vezére= hĎN (tk. szem mögötti valami) (X. 205.)

s¨s M. őszs¨zA i!ucm-sJgAt ősz felé (X. 205.)s¨zA iil őszre válik (az idő) (X. 206.)

sogrm M. fonálsogmA uEr/sA fonállá csinálták (t.i. a vörös csalánt) (X. 205.)

sEn/k- M.u!r/-p=lcn mRšsA-sEn/sA a vörös csalánt megszaggatták, verték (é. sulykolták) (X. 205.)

(kArdi) s+h M. mythikus állat, melynek vaspáncélját a mQS-h+ (= regebeli ember) verte le halászkalapáccsal (X. 205–206.)

sArAn M. zürjénsArAnct zürjének (X. 208.)

sišn M. akkorsišn akkor =(si išn) (X. 208.)l. išvö. vog, is kor | zeitraum-ŔN-Tk istk ebben a korban. Szil.-Munk.

s+hnfm- M.š+žiliidEn sJgAt k©rEn il si

9

s+hnfml járás közben a lábad im lesüpped (X. 209.)

s+htf- M.k©rEn noh-s+htfdEn-k…mcn Saulfhcn sASl! mikor a lábadat fölhúzod, csengő-bongó nesz(?) hallszik (X. 209.)

sQrA M. gyorsan (X. 211.)sQrA si i!umEn gyorsan jöttél ím (uo.)

sit M.nRn m¨i mRlcn, sit amit adsz, azt (kérem ára gyanánt) (X. 212.)

s+r M.togclšik pol s=rcl pElA iAngfs egy kissé odébb a cégétől messzebb eső hely felé jár (X. 212.)

sAgAt M.iA, hĎliiE, tRmEm-sAgAt +glEn mRlEn? no hát, unokácska, ezért (tk. ezemért) a szánodat odaadod? (X. 212.)

sJgAt M.mA hQr š+pn mRs•icm +glEm-sAgAt nekem (az urambátyám egy erdei rénbikácskát (tk. rénbika-darabot) adott a szánomért (X. 213.)

sAh-kRr M. ruhagöngyölegimcl-imiiin sAh-kRrlAl si mRsli (v. mRs•ict) a nénje asszony a ruhagöngyölegét ím odaadta neki (X. 213.)

k-sA M.imi-hĎli-sA mRnA, mA nRnEn-sRr l…žftlEm! asszony-unoka menj csak, majd én elbánok veled! (X. 213.)

sAh-Nvr M. ruhanRn h+, sAgEm-NvrEm hodi-sAgAt nRnEn l=mfttflAn? te férfi (vagy), az én ruhámat te hogyan vennéd föl? (X. 213.)

s‡mflc- M.kArdi n‡mcl-uant(?) Sihcn (v: Sihlcn) sii si s‡mfllcs (v. s‡mflcl) vas hótalp… csikorgó nesze hallatszott im (X. 214.)

s+hnfmt- M.kArdi i=grl si tAldv sASl, ~-molt išn si s+hnfmdcs a vas íj fölhúzása hallszik, egyszer csak elpattant (tk. kieresztődött) (X. 214.)

s+h-p=žrh M.~ s+h-p=žrh uEl/scm egy kis tokfiókát fogtam (X. 293.)

sQr/t M. csuka | hecht (or. щука) (X. 295.)vö. vog. ÉV. sort KLV. KV. PV. TV. s`rt ALV. sart

sEnk- M.h¨lcl si sEnklfli a halat im (agyon) üti (X. 294.)

sArrh M. lazac neme (Coregonus Vimba) (or. сырокъ)vö. vog. ÉV. KLV. sorkh, ALV. s«rkh, FKV. s=rkh, TV. sorkkh („kis csabak”) (X. 295.)

s+h M. tokhal | stör (acipenser sturio) (or. осетръ) (X. 296.)

sAgAtl M.lou-sAgAtl uElpfslfl magától halászik (X. 298.)

sir M.ncn-s~rfncn h+ltv-ki ogrllU ha ti szerintetek kecével (or. kolydan) megyünk halászni (X. 298.)

sorfm M.sormEmA mA si mRnlcm én a halálomba megyek ím (X. 298.)

s¨mdi-moui M. nyires görbület (v. hajlat (hn. (X. 300.)

sEltA hodi M. aztán persze (XVI. 121.)

10

sigcltii- M. fölgombolyítanik+r/t Ari Ar NaurEm pRldvpi icm k©štEl sigcltiillAm a falu sok sok gyermekét félelmetes jeles karommal fölgombolyítom(?) (XVI. 123.)

sin M. hajtovány, (a bölcső) támasztékakArdcn sinbi sincn Qndcp (fl.) vas hajtoványú hajtoványos bölcső (XVI. 125.)Karj. sn/ K. „biegung der schlittenkufe” der vordere theil eines schlittens (OLG. 209.)

sAi M. mögh+lmcn i¨h u!rdcn (v. u!rdcm) s•icn három fa szétválasztó köze mögül (XVI. 126.)vö. vog. hurkm jiw urtkm sajnkl három fa szétválasztó köze mögül (VNGy. III. 87.)

sogrm M. lépés, ugrásN=rrm-uqii hou sogrm iEl-n•ucrmiilcm réti-állat hosszú lépésével (v. ugrásával) odébb urgálok (XVI. 127.)

s+htilii- M.kArdcn sinbi sincn Qndcp n=mfn-pA s+htiliilA a vas hajlatú hajlatos bölcső meg fölhúzatik (XVI. 127.)vö. vog. s=hti gombolyít | aufwinden (II. 111.)s`hti id. (II. 64.) sohti föl-összeszed | auflesenPatk. s=htem húzni, cibálni, szakítani, szedni soht‡dem (fr.)

scr-+n/t M.scr-+ndi šRnžEm pElA a vadon erdőm háta felé (XVI. 127.)vö. vog. ser rengeteg, járatlan v=r erdő | wilder unwegsamer wald (III. 30.) (I. 99.)

scr-unt sötét vadon | fiustere wildniss (III. 137.)

sei M. föveny (XVI. 127.)vö. vog. ski homok, iszap | saud, schlaum (VNGy. I. 160.) (III. 324, 496.)(?)

sWgfl M. deszkah+lmcn sWgfl pRlAt lobAs három deszka magasságú éléskamra (XVI. 127.)

sWicm M. patak | bachqucn sWicm qucl-ki oidiliilEm a torkolatos patak torkolatát ha megtalálom (XVI. 129.)vö. vog. s®jim id.

sRr M. igazi, erőssRr Wlrm igazi álomvö. vog. sari igaz | wahrsari ulkm igazi álom (VNGy. II. 40.)

sWdcn M.iiicl sWdcn Am/p-uqilAm mRnAdi! apjuk drága (é. a drága apátokat!) ebállatjaim menjetek (csak)! (XVI. 130.)

sRm M.i¨h-sRm fabélsQrNcn sRmbi sRmcn i¨h (fl.) aranyos bélű beles fa (XVI. 131.)

sEltA-hodi M. aztán pedig (XVI. 132.)

sWdcn M.ai-hWbcn h+ sWdcn uol tRdA si lEllAicm kis csónakos ember drága helyén itt ím rám ülnek (é. megtérdelik) (XVI. 137.)vö. vog. s®t szerencse | glück (I. 73.) (II. 333.) s•tkn s=tin szerencsés | glücklid (III. 417.)

s+r M.t¨dcn hQdi icm s=rclA iohtiliilU

11

tüzes ház jeles beljesébe(?) megérkezünk (XVI. 138.)

soncn M. szögeletessoncn hQdi sonEm hoźA szögeletes házam szögeletében (XVI. 138.)

sah M.sagiiE subácskaN=rrm-u'ii icm sagiiEm sI ±nklA réti állat jeles subámat ím levetik (XVI. 138.)

s+ri M.švucn Ani h=lrm s+ri sidi u!lEm gőzölgő edény három gőzét(?) igyen veszem (XVI. 138.)

sar M.l+n/k-sEm mRnlA sarlAl icm At ohtclnA bálványszem átható (tk. menő) igazi jeles éjjel (XVI. 138.)L. sari alatt.

si-k©š M. jóllehet (XVI. 144.)s+r M.

t¨dcn hQt s+rEm Elti tüzes házad zugából (XVI. 144.)

sar dohánysar tArcbna ponlcm bagózom v. tAllcli bagóziksar Nal vesna tAllcm burnótozom*

sĚ idesĚiS idesĚiS •m/sA! ide ülj!lou sĚ iohtcs ő ide jött

sagA M. majd (XVI. 146.)sEnk- M.

iin/k sEnkmAn a vizet csapkodva (XVI. 148.)

sormA pitl M. meghal (XVI. 149.)s=mflt O.

NXlcl-kI l‰bct s=mflt" pitsEm az orrát hét rovással róni kezdtem (VIII. 469.)

siiI- O.iin/k ujicm iim p=grr Vl-sii‡lcm a vízből támadt (tk. vett) jeles szigeten csak úgy szédülök (IX. 472.)

s‡kcn O.N…mi–-l+ngcr s‡kcn t¨r iXnlct az egér cincogó hangjával járnak (IX. 474.)

sXuI- O.sXuI "m/p iim s+b t"d" "t sXuIl‰icm szuvos eb jeles darabja gyanánt itt hadd szuvasodjam (IX. 475.)

sib O.h¨l-sibI iim s+b k‰mcn mVncs hal-epe jeles darabja gyanánt kiment (t.i. a falat) (IX. 478.)* •gftsclI kiokádta az ételt (uo.)

sEm O."r sEmI iim s+b"n hol p‰iitscl"m? Sok szemű jeles darabomat hová vetettem? (IX. 479.)

soh O.+n/t-longI k©l soh k‰tllt" ujr"tl‰ict az erdei bálvány vastag bőre (é. köde) el akarja borítani (tk. fogni) őket (IX. 482.)

sir O.p©knfl Eucdcm hXndI-h¨i •mfst"l sircl Vnd"m –"tl köldöke vágott osztják ember (é. közönséges ember) még csak ülni sem tud, hallszik (IX. 482.)*) •mfst" Vn uEritl", si-mXr/t *udcl S"tl ülni sem lehet, annyira üvöltenek, hallszik (uo.)

sXngfrt- O.hXndI-h¨i iim s=bcl t"m sXngfr/lcl az osztják ember jeles darabját ím megsütik (IX. 511.)vö. Ahlgv. sangart*em braten

12

sirdcn O.hïcn r¨–-hï tVis‰icn sirdcn noi "r s+b "rcl tUseu emberes orosz ember birtokában volt gyapju-posztó sok darabja sokját vittük (IX. 511.)vö. Karj. ¤¬r/t/ wollenes garnO. s~r-k+l schmales, wollenes baud< syrj. sört gespinst, garn, zwirn (OL. 210.)

sai O.sai-loufn-iAh, uai-loufn iAh keceréce-csontos, állat-csontos nép (fl.) (IX. 483.)

sEm O.lï-sEmI (v. sVmI) iim s+blU

holiliisct az ujjunk bögyének(?) jeles darabjai elkoptakk (IX. 483.)

soktf- O.ogAm N=mcr sXh l=mft iXln" soktfsEm a fejemet a kerek suba alá behúztam (IX. 484.)

sonhrcm O.sonhrcm p¨nbI lau-s+nhrcl p" lEllcl …szőrű öszvéreikre(?) megint fölülnek (IX. 489.)sonhrcn(?) p¨nbI lau-s+nhrcl szőrű öszvéreik (IX. 490.)

s+nhrI O.ujrdI p¨nbI lau-s+nhrI vörös szőrű öszvér(?) (IX. 488.)sonrcn(?) p¨nbI lau-sonhrcn(?) EltI p" lEl/sct …szőrű öszvérükre(?) megint fölültek (IX. 491.)

sAs- O.kEm-ogI k©l s+b k©ld"n sAslEm a kámai (é. silány) ezüst vastag darabját vastagon (é. bőven) szórom (tk. öntöm) (a vízbe) (IX. 493.)

silt"n O.lju •mfsmcl keu-silt"n +n u•zcl t"m …dcs a maguk lakta kő-kerítésű nagy

városunk (v. váruk) ím előtűnt (IX. 496.)vö. Patk. sitan, sittan kerítés, palánk a régi vársáncokon

si-ujnt O.sArNI +n "—eu si-ujnt Alncl si kErlfm"l arany fenséges atyánk olyan végre fordult ím (IX. 498.)

s¨s O.p" uErl" hAr Eucl" l+gI s¨s ohtcln" a következő rénbika patájának(?) való őszön (IX. 501.)vö. Reg. kBrlBch eli vagy: kBr lonh eliv: hAr l+ngclIvö. még vog. hAr-la/«l hares takwks jávorbika lábának való vékony havú ősz (II. 46.)

s¨rI O.lEldcm hAb iim s¨rI lEld‰lcn! megszállt ladik jeles beljesébe(?) ültessétek! (IX. 500.)

s"s O. térds"scl-k©dcb iim iin/k houliicm térde közepéig érő jeles víz merült föl (é. térdig a vízbe sülyedt) (IX. 502.)

s+mlI- O.s+mlfl-kI h¨t s=mcl s+mlId"

pitsEm rovása hat rovást róni kezdtem (IX. 503.)

silch-keu O.silch-keu p¨trfn p"n kavicsos szélű fövenypart (IX. 504.)

sonhrIsch O.sonhrcn p¨nbI lau-sonhrIsigEn …szőrű öszvérecskédet(?) (IX. 501.)

siiI- O.‰rcn-kI h¨t-p¨s siiIiis, mXr/l-kI l‰bct-p¨s siiIiis ha sokat hatszor körbeforgott (t.i. a ladik)

13

meghatározva (tk. mértékéhez képest) hétszer körbe forgott (IX. 507.)

sii…mf- O.NXlcn hAb NXlcl sii…mfslI az orros ladik orrát megforgatta (IX. 507.)

sEblI O. páncél(?)N=mcr sEmbI s…mcn sEblI (fl.) sértetlen szemű szemes páncél(?) (VI. 206.)

sok- O.t¨t l‡ucm h¨t Anklcl h¨t" sokleu, tűz emésztette hat oszlopát hattá állítjuk (VI. 207.)

sArNI-hXrI O. az ég boltozata (VI. 209.)holn" n=mfn sArNI hXrIn" l•iil még fönn az égboltozaton áll (t.i. a nap) (uo.)

sVmflt- O.uAngcm i¨h "r lXbAs "rcl sVmfltl" vágott fából való sok éléskamra sokját tömik meg (VI. 211.)

sii-NAl *) u'i pVl"tn" ogrltfs" O. fölfelé lőtt nyílnyél magasságnyira szállott (é. ment föl)*) nogr– ijudcm NAl pVl"tn" fölfelé lőtt nyíl magasságnyira (VI. 217.)

s+h-p¨t O. tokhal-enyv (tk. tokhal-üst) (VI. 218.)

s=iclt O.tXuI-lXrNcn imeu hXtl-k©dcb iim s=iclt t¬ k"rim"l tavaszi verőfényes asszonyunk (é. a nap) nap-közép (é. dél) tájra fordult ím (VI. 223.)vö. Patk. sui lkk. oldal, tájhatl-sui déli táj

sEb O.NVn-p" s…bcn Andcb s…bct-tEln" pAldcn Andcb +ld"n-tEln" te pedig fatörmelékes bölcsőd

fatörmelékjével együtt fatörmelékes bölcsőbeli korodban (tk. levésedkor) (VI. 221.)vö. vog. sAp fatörmelék (II. 64., 188.)

s=mct- O.uEt-lïbI lïcn k©r n=mfn s+mdinil" öt újjú újjas lábadra húzd föl (ezeket), (t.i. a két botost) (VI. 226.)

s+nhsf-Niiil-hï-ueibI-k¨—"-i=grl +rdEmn" uEt lïcbI lïcn k©r-NXl s+nhsfdIn" nyolc-ember-erejével-hajlított-íj (nevű) fejedelemhősöm újjú újjas lábheggyel amint elrúgta (t.i. a labdát) (VI. 226.)

sogrt- O.iirEm ‰ncl •lcn sogrtl" k…lcn hÏ mogI a nagyapám tála végét állító üzenethordó-férfi apródja (VI. 227.)

s+nh- O.hï-oh-p=zrh iim l"kI sidI s+nhl" a férfi-fej (nagyságú) jeles labdát igyen rúgják (VI. 226.)

sii O.kildI pai mVrcn sii uErm"n t"d" iilcn támadó (tk. kelő) mennydörgés csattogó zajával jön (tk. jössz) ím (t.i. N¨r-l"kI a szíj-labda (VI. 228.)

siu O.nVnEn •mfttI siurn "n iim siu m" Vnt tVilcm neked elhelyezni való gőzölgő edény jeles gőzön sincsen (VI. 231.)

siski-lil O.siski-lil Alncl- sidI ujiI! veréblelke végét igyen vedd! (VI. 291.)a párhuzamos sorban: sii-lilI iim pElgcl sidI ujiI! nesszel lélekző jeles felét igyen vedd! (é. az életet) (uo.)

14

s'i O.(t"m uAs"m) toglrn NAl iim s'in" s'uid" uEritlEn-pElI (ezt a váramat) tollas nyíl jeles mögén meg-tudod-e majd őrizni? (VI. 233.)

s©s O.t¨t-i¨h-p…lck u…rcm s©s tűzifa hasáb tartó állvány (VI. 240.)

sirI hArI ogrl lin t¨dfn az elől járó rénbika fejét ők (ketten) viszik (é. elől mennek) (VI. 242.)*) ohn" +llfncn elől vannak (é. elől járnak) (uo.)sirI hArI ogfn-s" nin tju‰lcn! az elől járó rénbika fejét (tk. fejeteket) ti (ketten) vigyétek! (uo.)

s=grt h+nhm"n s=grn "s (fl.) O. tokhalak szállta tokhalas Ob (VI. 242.)

tVl p‡dcm s=icn lA– (fl.) O. télen esett kedves(?) hó (VI. 243.)

s…rch O.s…rch k"r…mfl" pVl p"nI pVl ‰uct …uclt hirtelen(?) forduló magas fövenyparti magas fokon (VI. 244.)vö. vog. skrŔh gyér, ritka | dünn, schütter (T. 320.)

sEhrcmdii- O.–Xrcn ou –Vrcl t=grrmEm-sXgAt sEhrcmdiicl a sarkos ajtó sarka, amint becsuktam megcsikordul (VI. 248.)

sis O.l~dI sis-k…mcl •mfsmeu-kEmn" evés idejeformán amint ültünk (é. ameddig az evés szokott tartani) (VI. 260.)

sir O.•mfstIpI sircl Vnd"m még ülni sem lehet (vagy: ülni sincsen mód) (VI. 260.)

s+htf- O.N"lmcn t¨t N"lmcln" iirEm-igI nvk-s+htfl" a lángos tűz lángja (tk. nyelve) öreg nagybátyámat magához rántja (VI. 261.)

sogrn- O.iugrn +n/t sVscln" hol sogrnlcm a fás erdő hátán hol jutok ki (tk. végződöm) (VI. 262.)(?)hol-sogrnlcm a fás erdő hátán véget érek

sib O.(og"m) mou-sibI s‰icln" Et˛tflEm (a fejemet) (egy) földszakadék mögén kidugom (VI. 263.)*sib = nvk-N‰icmdcm mou-sib, rou" …uclt nvk-tAgnfmdcs leomlott földszakadék, a meredek partról szakadt le (a vízbe) (uo.)

sok O.sokcn "m/p t‡ncn uXl ujtn t‰lfslcm kölöncös eb drága helyen kihuzódom a partra (VI. 264.)*) k+l …ucttI i¨h-sokn" iirl", sogI-tEln" t"lfsiiil a kötelet* a kötelet egy vágni való fadarabra kötik kölöncöstül huzódik

sAs O.sAs-u"zI t‡ncn uXl uAnhm"n menyét-réce drága helyén (é. módjára) mászva (v. kúszva) (VI. 264.)

s¨rdcn O.p…ycn hAr, s¨rdcn hAr u•gfntl borjas rénbika, talkos* rénbika gyanánt hívogat (VI. 265.)vö. vog. surti-har réntulok (II. 108.) (III. 110.)

si-mXz" O. addig (VI. 267.)s©g"t- O.

tVicn NAl ujsn" m•zcn s©g"tl

15

‰icm hegyes nyíllal talán lyukat törne rajtam (VI. 269.)

si O.N•lcn +r/t mogEn kVslEn-ikI, m" si! Ha nyilas fejedelemhős magzatodat keresed, én az (vagyok)! (VI. 271.)

s+s˛tf- O.kit iugI Altn"n hAt iXlšn s+s˛tfllI a két fából összerótt házba belépet (t.i. engem) (VI. 271.)

sir/t O.sirtcn noi iim s+b l"nklEm szalaggal (szegélyezett) posztó jeles darabjával takarózom (VII. 365.)

sXllii- O.hAdEm-kI Nil s©n sXlLiid"l a házam négy szögletében csak úgy ragyogott (VII. 370.)

s+hn" O.‰—cl tVicm l‰ucrt lXgfr iims+b s+hn" u…rcmlflI az atyja birtokában volt nehéz páncélt csak nehezen bírja (VIII. 374.)

sVicn O. kedves, vagy csendes(?)iim hïI sXicn lil sidi ujleu jeles férfi csendes v. kedves lelkét vesszük ím (VIII. 378.)

sXl- O.sXldI sArnI l‰bct p"n hol-sXlliiis sajgó(?) arany hét markolata mindent beragyogott (é. csak úgy csillogott) (VII. 370.)vö. s®lkt arany | gold (II. 329.)

sXu O.sXucl-mVrI-kXncn-i=grl (fl.) hangja-dörgő-morgó-íj (szn.) (VIII. 380.)vö. sXl-mVrI-kXncn-i=grl

s©k-i+n/k O.s©k-i+ngI iim s+b"n holcm

i©bin" a darabos jeges jeles darabja miután elfogyott (VIII. 388.)

süit- O.l‡lcn i+r t…lcn iin/k ho—" mor-kEuI iim s+b ‡lin süits"iU az eleven i+r-állattal teli vízben terméskő jeles darabja gyanánt sülyesztetünk (VIII. 389.)

sAs-p¨n O. hölgymenyét-prémsAs-p¨n-k©l"t n"uI tEl hölgymenyét-prém vastagságú fehér subát(?) (VIII. 390.)

sXngrm O.n~nI-kI iim sXngrm lailct, N"r-

uE–pI iim sXngrm laidcl ujntcl +l nős jeles halom gyanánt állnak, mintha csak csupasz arcú jeles domb gyanánt állnának (VIII. 393.)

sEb O.pAldcn tEl pAl/lcl pVrg"tlEm, s…bcn tEl s…bcl pVrg"tlEm a fatörmelékes páncél fatörmelékét leverdesem (v. lerázom), a fatrömelékes páncél fatörmelékét leverdesem (VIII. 391.)vö. s•p fatörmelék (II. 64.)

sXhl" és sonkl"vog. sah nap hevevö. Patk. sanka, sana világos, derült, tiszta, világosság, istenn¨m-t=rrm sXkl" sArNI (fl.) a felső ég tiszta aranya (é. a magas égboltozat)(*u) n©m-t=rrm sXkl" sArNi k+rdcn NAl pVl"tn" n=mfn Ellfs (a kiáltás) a felső ég tiszta(?) aranyához (é. a magas égboltozathoz) vasas nyíl magasságnyira fölemelkedett (VIII. 400.)

s…ucs O. kormánys…ucs-hï t‰rcm "ngcl •mfsl a

16

kormányos férfi erős tönkőjén ül (VIII. 400.)

sikin O.N…mis-l+ngcr sikin t¨r uErm"n iXngfl az egér cincogó hangját utánozva (tk. csinálva) járkál (VIII. 402.)vö. Ahlgv. šuh*em pfeifen

sEb"n O.lou sEb"n +lm"l u…li– uAntseu (hogy) ő samán lenne (tk. ő samán voltát) rögtön megláttuk (VIII. 403.)

sArNI O. istensArNI +n hï "—eu (fl.) si s=bcl si "r/l si k"r…mfl arany fenséges férfi atyánkolyan darabjára, olyan idejére fordul ím (VIII. 415.)

s¨s O.t"m uErdI hAr eulI(?) l+gI s¨s ohtcln" (fl.) ezen a most alkotandó rénbika nyomos(?) őszön (VIII. 426.)

sVr(scr)sVr-keul"n-s…ucrl"-n‰rcn-lon/k-sigeu, mor-keul"n-s…ucrl"-n‰rcn lon/ksigeu kavics-vágó-szablyás-bálványocskánk, terméskő-vágó-szablyás-bálványocskánk (szn.) (VIII. 423.)vö. vog. ser-ku kavics (T. 165.9Reg. mor-keu (39, 119.) terméskőmor, mBr, morr (ONGy.)vö. VNGy. II. 32.) Ser-k…wi-mor-k…wi kumlin n•ri vadon-kő, pusztka-kő… kard.*)

s‰iilt O.k"t hïI s‰ictn", h=lrm hïI s‰ictn" h=lrm-p¨s s‰iclt uEn" két férfi mögén, három férfi mögén

háromszorosan (v. takart) vőcske (VIII. 429.)

somA O.ogrr somA s‰ictn" lXngcs, ogrr mil s‰ictn" lXngcs hegyes sapkáját(?) maga elé tartva belépett, hegyes süvegét maga elé tartva belépett (tk. hegyes süvege mögén) (VIII. 429.)vö. vog. sum` : sum`net sŔpel zacskója és (kés) hüvelye (IV. 403.)somentah, s`mentah S. fejkendő

soktf- O.sAt Nogrs liiI horEm Eltcm soktflEm a száz nyusztfarokból készült takarómat magamra húzom (VII. 330.)? s+htflEm

sAs-uAzI O. menyétréce~ k©r"m sAs-uAzI tincn uXl sidI uAnhlcm az egyik lábammal menyétréce drága helyén (é. módjára) kőszom (VII. 329.)

sAs O.pVstI pEn/kpi hï-sAs éles fogú hím-menyét (VII. 329.)

s‡mflc- O.+r/t-k©rI mVrcn sii t¬ smflcl fejedelem hősi láb dörgő (v. dobogó) hangja ide hallatszik (VII. 333.)

s©s O.i¨h-p…lck u…rcn s©s (fl.) fa hasábból csinált fatartó állvány (VII. 338.)

siilI O.hï-lArI nAbm"n hAt siilI hAt uXlfl p‡dcs ay ember-tavi bukdácsoló ház hangtalan ház helyére jutott (tk. esett) (é. elcsöndesedtek) (VII. 338.)

siiI- O.tVbrcn hAt tVbsctn" siiIl‰icm

17

szemetes ház szemetje kering körültem (VII. 343.)

s"s O…ucn s"s iim n=grl •mfsmEm iEl-n+mlEm leányos térd jeles támasztékán(?) ültömre tovább is emlékezemN3. …ucn s"s leány-nemzedék (is lehet) (VII. 348.)

siucs O.hXmlcn k©nzfb lEl siucs (fl.) horgas karmú alacsony halászó sas (VII. 343.)

siltfbNAgscm i¨h siltfb uAs (fl.) faragott fa palánkú vár (VII. 351.)vö. Patk. sitan, sittan kerítés, palánk a vársáncokon

s=kcn O. inségeslAntcln" skcn iin/k (fl.) táplálékban inséges víz (VII. 352.)

sai (vagy: s'i?) lXbl" hou hor hosszú folyóvonal (VII. 351.)sai anas claugulas'i mög

sii O.mï siiI siifn nEm t§l" milyen hírű híres nevemet híresztelik (tk. híres név viseltetik)? (VII. 352.)

sii~- O.sitn" n"uI-lA–-m¨r/-tEl sii~icl azért Fehérűhó-deres-páncélnak híresztelik (VII. 352.)

sin/k O. anas nigrasingcncn-u"s-tEl-c—Em sidI +lm"l Fekete-réce-páncélruhás öcsém ez (tk. volt íme) (VII. 353.)vö. sink O. fehér récefajAhlgv. sĎnk anas nigra

sii O. hírl‰bct iin/k-hï tXhtin" mï siicl

t¨l"? a hét víz férfia (föld)darabján minő híre vitetik (é. hogyan nevezik)? (VII. 354.)

sArnI +n "zeu | si-ujndI Alncln" si kErlfm"l VLl" aranz fenséges atyánk olyan végre fordult im, azt mondják (az időváltozást jelzi így) (VII. 356.)

sXmcldii- O.–¨–-ogI "r l¨m nVn +rN"nn" m" h¨nt sXmcldiisEm? a –¨–-ezüst sok kincsét a te számodra én hogyan raktam (tk. ástam) volna el? (VII. 358.)

s¨r O.il"-n'i s¨rcl t¬ k"riiis az esti nap tája ide fordult (é. estére vált az idő) (VII. 359.)tXuI-NirN"n(?) imEn pogrn (…ucn) hAt s¨rcln" lXngfs a tavaszi verőfényes(?) asszonyod (é. a nap) fias házába bement (uo.)

sium"n O.m" tVimEm iAs sium"n(?) sium"n n"rI az én birtokomban levő (tk. volt) kézben forgó(?) forgó(?) szablya * sii~m"n(?) (VII. 361.)

sEm O.iEs-iin/k mVnm"n iim s…mcl t"m tiucltsflI könnyező (tk. siralom-víz befutotta) jeles szemét ím fölnyitotta (tk. megszülette) (a nap) (VII. 362.)

sXu O. ligethonlI p‡dcm sXu-h=lrh (fl.) gyomortalanná lett ligeti-holló (VII. 362.)vö. vog. saw liget

seu O.tAl-=grl-t…lcn-seu (fl.) üres szánt megtöltő (tk. teli) hajfonat (szn.)h•brn-kI-iim-lXl-t…lcn-seu a

18

csónakos-jeles-rekeszt-megtöltő-hajfonat (szn.) (VII. 363.)

sXl O.sXl-mXrI-kXncn-i=grl šigEn (fl.) mennydörgéshez (hasonló)-morgó-íjjacskád (szn.) (VII. 363.)vö. Paas. sJt : p"*i-sJt blitzO. sX** id. vog. Ahlgv. sali blitzen

sXlfn sEm-iin/k k©l s=bcl lourl k©l k©l lou Am/s"ntl sós szemvizük (é. könnyük) vastag darabja csontja vastag vastag csont gyanánt ülepedik*) hAllfm"n sEml"l poulflct sírván a szemeik megdagadnaksEm-poulfdI i‰zcn (a szemdagadásra vonatkozó kifejezés) (VII. 275.)

s" O.t¬ iju"-s"! t¬ iju"! nos gyere ide! gyere ide! (VII. 274.)

sXrt O.hou sXrdI Alneu hou" sXrtleu, u"n podfr Alneu u"n" podfr/leu sokáig tartó beszédünk végét sokáig beszéljük meg, rövid ideig tartó beszédünk végét rövid ideig beszéljük meg (VII. 280.)*) sXrt : hou sXrdI Alneu= hou podfrsXrt = podcr beszéd (uo.)

s+n/k-ujr : h¨mbctn" iXgA-hvrcm i+n/k-ujrct a hullámoktól összehordott jéghátak (VII. 283.)vö. vog. s®nhŔlt : tujŔ s®nhŔlt turkl tavaszi jég aláhullása zajával (III. 452.)

s¨t O.long-+nI iim s¨tn" mVndfn –"tl bálványi nagy jeles száguldással mennek, hallszik (VII. 284.)vö. vog. sutgkli futkosšottali száguld

sXr/t O.l‰icm sEucrcm nircn i+s-sXr/t (v. uXl) sElt" pittfn fejszével vágott gerenda-szélességű útrészre(?) jutnak aztán (VII. 284.)vö. nir-ujd"t i+s-sXr/t sElt" pittfn gerenda szélességű útrészre(?) jutnak aztán (uo.)

sis O.siscl-kI hou sissI iil az időtartama (akkor már) sokáig tart (é. hosszú időbe telik) (VII. 288.)

s©s O.uAngcm i¨h iim s©s (fl.) vágott fa(tartó) jeles állvány (VII. 289.)

sEblI O.N=mcr sEmbI s…mcn sEblEn uAndI-s"! a hibátlan szemű szemes páncélodat nézd emg! (VII. 290.)

siim"n O.iAs siim"n iim n"rI kézzel forgatott (v. kézben forgó) jeles szablya (VII. 291.)

sXnhr" O.tVl pdcm s=icn lAN–"n k©l sXnhr" s•dcn uXl Vl-rourtlflcn a télen fagyott kedves(?) havadat a vastag kása jeles helyén (é. kása módjára) fölkavarják*) lAN– n=mclt" sii~icl (v. siuiicl) a hó fölülről kerint (VII. 296.)

s•zfm- O.lai ujrI t…lcn sXurn t¬ sAzm"! alvilági vérrel teli nyírhéjedényedet ide öntsd ki! (VII. 302.)

siilI O.siilI uAs s=bcl sidI p‡dcs zajtalan város darabja lett ím (é. a város elcsöndesedett) (VII. 304.)

s=icn O."r nomsfn s=icn +ntrEm nXmfsl

19

sok felé elmélkedő kedves(?) bensőm (tk. gyomrom) elmélkedik (VII. 308.)

scr O.scr-+ndI s©ncl pEl" k"r…mfmcl a vadon erdő zuga felé fordult (tk. fordultak) (VII. 310.)

s…ucrl‰icn-sei-sEmbcr-hï (fl.) vagdalkozó-homok-szem férfi (szn.) (VII. 312.)

s=rcs O. araszs+rscn h+ s=rcs-k©l"t iim tEl (fl.) araszos ember arasz-vastagságú jeles páncél (VII. 321.)

sXu O.tAl hAdI l=grln" tAl "rI k©lI sXu "riliileu az üres ház zugában a puszta ének vastag (é. sok) igézetét énekelgetjük (VII. 324.)

s+hr"sii- O.l‰icm-u'iEm ujrcn uXl s+hr"siilcm fejsze-nyelem oldalas helyén (onnét) fölpattanok (v. fölugrom) (VII. 328.)vö. n®nh-s®hrŔti fölugrik

s‰iclt O.h=lrm hï s‰iclt/ uEnU h=lrm hï s‰ictn" hXN"diiil a három férfitól fedezett (v. takart) vőnk három férfi mögén (v. mögött) rejzőzködik (VIII. 430.)

sXgAt O.iAh-sXbcr n'i AlEn N‰lcn nin t~ncl lIsEn-kI, nVnsXgAttEn "t lIsEm! nemzetsége sXbcr nő asszonyod nyilas nő díját ha megetted, ám magadtól edd meg (tk. etted meg)! (VIII. 432.)

s¨r O.itt" N"r-longI s¨r lon/k n‰mcn +llcn most tehát csupasz bálvány szürke(?) bálvány gyanánt alul vagy

(VIII. 436.)vö. Patk. sur (C.) szürkezürj. dźor gran, unreif

s¨r O.lXndI n'i s¨rcl mXz" a nyugvó nap tájáig (VIII. 435.)

s…gfmtii- O.vagy: sEg"ntii-N¨rI-kI iim sEh s…gfntiiil, kElI-kI iim sEh s…gfntiiil szíjból való jeles gombolyagként gombolyodik, kötél jeles gombolyagja gyanánt gombolyodik (é. elvágtat) (VIII. 436.)

soh O.k‰rcn soh sVscl ujr n=mfn hXi–mcl –"tl, limcn soh sVscl ujr n=mfn hXi–mcl –"tl a kérges sár(?) hátán fönnmaradtak, hallszik, … sár hátán fönnmaradtak, hallszik (VIII. 437.)

sogrs- O.pXr-tVibI tVicn hAt sogrsm"l VLl" furó hegyű hegyes sátor van leszúrva (v. leállítva), azt mondják (VIII. 441.)

sarcn(?) O.hXl…uct sXrcn(?) tVibI iim l‡bct uErlfs" másnap mint valami … hegyű levél ébredt föl (t.i. a házi asszony) (VIII. 443.)

s+nA O.lXldI p‡dcm lXl-s+nA +l olvadni kezdett olvadós hely van itt (a jégen) (VIII. 447.)

sou O.nVn-s" iXlt" ijurm hï +ldEn órcnn" iilfb soubI sourn h•lcb Eslii"-s"! nos hát te utóbb jött ember voltod miatt friss karójú karós hálódat ereszd le csak! (VIII. 448.)

s+nA O.lXldI pdcm lXl-s+nA olvadni kezdett (jég) olvadásos helye (VIII. 451.)

20

vö. karj. s°*A nicht zugefrovene stelle im eise

si-p" O.„mol" nEmbI nEm"l +rt/tnil"n +sncn?” „itl-p" si-p" lXurlts‰icn h=lrm-sXbcr-n=grl +r/tiiEn, itl-p" si-p" lXurldiicm sVr-keul"n-s…ucrl"-n‰rcn-lon/k sigEn” „minő nevű jeles fejedelemhőseid (ezek)?” „az egyik az úgynevezett Három-sXbcr-dúc-fejedelemhősöcskéd, a másik meg az úgynevezett kavicsaidat-vagdaló-szablyás-bálványocskád (VIII. 452.)

sXrfh-h¨l iim p©gct k"tlcs"tcn! lazac hal jeles falkájába (v. csoportjába) fogódzatok! (VIII. 456.)

sAm O.lXufn-s•mfn p=rcttI tXgain" ogrn h¨l ogfn n‰mclt" tju‰lcn! ahol csontotokra, pikkelyetekre rátaposnak, fejes hal fejeteket alul vigyétek (VIII. 455.)

si-p" O.si-p" tVimEn n…mcn tEl n…mcl l=lcn | mai-h¨iI puzfn tEl m"nEm mVlEn ezt a birtokodban levő neves páncél nevét pedig vendég-embernek való… páncél gyanánt nekem adnád (VIII. 458–459.)

sEmI O."r sEmI iim s+b"m lVp-iirs‰ict sok szemű jeles darabomat (é. szememet) bekötötték (VIII. 461.)

sourn O.t‰rcm uAt sourn sii t"m –"tl erős szél zúgó nesze hallszik ím (VIII. 463.)Patk. sau (KK.) hang, ének, dallam, dallamrész

vog. s`wkn LuNSkl hangos sírással (II. 79.)

s…ucrmf- O.sVri-pAngcl i=grl h+l m"nEm s…ucrmfslI a váll-lapockám kedves közén belém vágta (é. a karmait) (VIII. 464.)

sVzfm O.sVzfm i¨h sVz‰ncl kVst" pitsEm kiálló (tk. kinyújtott) fa kiállását keresni kezdtemsVzfm i¨h sVz‰ncl tog*-sEnklcl"m a kiálló fa kiállásához odaverem (VIII. 468.)

sAm O.s•mcn i¨h s•mcl NXgfst" pitsEm héjas fa héját hántani kezdtemvö. sogrn i¨h sogrl p‰iitt" pitsEm bőrös (é. héjas) fa bőrét levetni kezdtem (VIII. 463.)

sVilcn O.i…mclt/-n'i kimlcn sXh s'ilcn +r/t +r/tcl =scn arctakaró nő szárnyas subája mögös (é. elrejtőzködő) fejedelemhős vagyl‡dcn sXh s'ilcn +r/t őjjas suba mögös fejedelemhős* s‰iildiilcm rejtőzködöm (osztják nő módjára eltakarom az arcomat) (V.176.)

s‰iildii- O. rejtőzködiks‰iildiilcm osztják nő módjára eltakarom az arcoma (V. 176.)

s©t O. erő | kraftlvkcn h¨i s©dctn" mVnm"l-l"mb" mintha haragos férfi erejével ment volna (V. 177.)

sXlfn O. sóssXlfn sEm-iin/k iim s=bcl m" EltEm pXziliiil sós könnyének (tk. szem-

21

vizének) jeles darabja reám csorog (v. szivárog) (V. 177.)

sAr- O.podfrttcl …uclt N"lmcl uollI s•rcs beszéd közben a nyelvük egészen kiszáradt (V. 178.)

sii"lf- O.mArDI-mou s…ucn n'in" sii‰lftEm *) a délvidéki hajfonatos fejedelemnő meglát engem (VI. 180.)*) uAnts‰icm meglát engem (pass.) (uo.)

sii O.k©l l+ndI *um"n sii(fl.) k©l u"zI t¨rcl sii sűrű (vastag) lúd gágogó nesz | sűrű réce hangos nesz (é. úgy lármáznak, mintha csak ludak gágognának) (VI. 182.)

sin/k O. anas nigrak"rdI pVdfn iim mongcl sing-"nnfb +n uEssI oimfs a vasfenekű (tk. aljú) jels bunkó (a tó közepén) fekete réce állú nagy vízi szörnyeteggé merült (v. süllyedt) el (VI. 191.)*) iin/k-k©LLI iis, uEssI iis vízi szörnyeteggé lett (uo.)

sirI hAr O.sirI hArI ogrl tju‰lcn-s" elöl járó rénbika feje gyanánt nos vigyétek! (VI. 193.)*) nVn ohn" mVn" (•lini– mVn") te elől menj! (uo.)

s"uI- O.l‰bct +r/t k©dctn" s"u‡l‰icm hét fejedelemhős között őriznek engem*) tVil‰icm tartanak engem (é. közbül tartanak, hogy el ne szökhessem (VI. 193.)

s…ucn lau O. sörényes ló (VI. 194.)

souidii- O.(~ k©r"m) "m/p hircm mVl iim lAt souidiisEm (az egyik lábamat) ebásta mély jeles gödörbe támasztottam (é. megvetettem) (VI. 195.)vö. vog. suwintahti támaszkodik (VNGy. III. 448.)

s'ilii- O.NXlcn hAb NXlcl …uclt s'iliill" mor-N‰urr Am/sfndiiil (v. Am/s"ndiiil) az orros hajó orra felől mögöző rengeteg hab ülepedik (VI. 200.)*) hAb-NXl uA–tI iin/k k‰ti– mVndI iingcl n‰urrliiil a hajó orra hasította (tk. hasító) kétfelé menő vize ugrál (é. a hajó oldalához csapódik) (VI. 200.)

s"kncn O.iimV– hXldI "r +rd"n N+rmil" s"kncn t¨r ~-p¨s uErlcl szépen halódó sok fejedelemhősöd a medve fulladó hangját egyszer hallatja (tk. csinálják) (VI. 199.)

siiIlii- O.l…bct mou "r t©ng"n l…rcn i¨h k©tpctn" siiIliilct a puha földű sok mohád a gyökeres fa közepén keringenek (VI. 197.)

sogrn- O.sVnzcn i=grl sVnz"m …uclt k+rdil" iim mon/k hX– sogrnm"l hátas íjjam hátán a vasból való jeles bunkó alig fért el (VI. 197.)

sArNI -i¨h O. isten (tk. arany)-fa (VI. 196.)

–Vk- O.¨b"m Vl-uAnttEmn" iim +rdI iim uE–cl –Vkm"l-l"mb" ipamnak, amint látom, jeles fejedelemhősi jeles arca egészen oda lett, olyanforma volt

22

(VI. 190.)*) sVmcl ‰dcmmI iis megijedt (tk. a szive rosszá jött (é. lett) = rosszúl lett (uo.)

sinis O.uEs-‰ncn hXmlcn sinis vízi szörnyeteg állához (hasonló) horgas padkatönkő*) nXrI sinis-iuh padka(tartó) tönkő (VI. 188.)

s…bcl (fl.) O. páncélN=mcr sEmbI s…mcn sEblEm lou t"m nil" hibátlan szemű szemes páncélom(?) ő ott látszik (VI. 185.)

sXr/t O.sXrdcn tVl, sXrdcn l©n s=bcl lju "t •mfslcl! bajos(?) tél, bajos(?) nyár darabját ők hadd üljék! (VI. 196.)

sibfn O.uAt h¨mbfn sibfn p"n (fl.) széltől hullámos meredek part (VI. 201.)*) uAtn" Eucdcm sibfn p"n széltől vágott meredek part (uo.)

sju O.i=grl-sjun" k+rd"n toglrn uai-idI p+rlcs az íjra támaszkodva könnyen, szárnyas állatként repült (ki a partra) (VI. 202.)

simi– nEmbI O. ilyenforma nevű (VI. 203.)

s•yfm- O.kVrIb"noh tVicn ogrl s=rcs-ujd"t lilcn oh sidI sAzmcm kecsegefejhez hasonló hegyes feje (é. a sisakja) arasztszélességű eleven fémmel van beöntve (VI. 201.)*) oh-iin/kn" NXzitm"n +l (olvasztott) fémmel (tk. fém-vízzel) van bekenve (uo.)

siiidii-l‰bct-p¨s siiidiil" (v. siiitl") hétszer körül forog (VI. 203.)

soknilii- O.uEt l¨ibI l¨icn k"t k©r k"rdfn n"rI-pVl"tn" sokniliilncn öt újjú újjas két lába vasas szablya magasságnyira fölkapódnak (é. a földről) (VI. 205.)

sjugn lXll…lcm hAb sjufn lXl a megült ladik puha (tk. mohás) rekesze (VI. 205.)vö. NAr/sju gyeptőzegvog. suw mohlegelő (VNGy. I. 133.)

sobtcn iogAn O. sobtcn folyóvö. Patk. s•ptkn fekete rókaPaas. s"ptcn schwarzer fuchs (V. 140.)

sEb O. fatörmeléks…bcn Andcb s…bctn" m"nEm si EnmfltsEn fatörmelékes bölcső törmelékeiben engemet ím fölneveltél (V. 142.)vö. vog. s•p fatörmelék | holzspŔne (II. 64.)s•pin jiw korhadt fa | morscher baum (II. 61.)*) pAldcn Andcb, N'urEm-pAl/t fatörmelékes bölcső, csecsemő törmelék (a bölcsőbe a csecsemő alá fatörmeléket raknak)vö. Patk. potkn =ndap mit morschem holze gefüller wiege

sXgflt-+n/t O. füzes erdőp¨dI i¨hpI sXgflt +n/t (fl.) fekete fájú füzes (tk. fűz) erdő*) 'I i¨hpI +r, i¨hl"l lEl kis fájú erdő, a fái alacsonyak (tk. alacsony) (V. 142.)

sXh O.NVl-pEzI =grl sXh (fl.) rénborjú prémből készült vékony (finom) suba

23

(V. 143.)= =grl suiU sXh vékony rénborjúbőrből készült suba (uo.)

sogmfb O.~-sogmfb iim uai mVnd…mcn mol" ‰dcm? egy lépésű jeles állat gyanánt (é. együtt) mennünk talán rossz volna? (V. 145.)*) iXgA-mVnd…mcn együtt mennünk

sir/t O.hïin r¨–-hï sirtfn *) noi tog* iindcm az emberes orosz ember keskeny gyapjuszalagját is odavarrta (ti. a botosra) (V. 145.)*) k"t-scr noi: ujrdI noi, uXstI noi kétféle posztóból: vörös és zölt posztóból készült szalag (uo.)

sir/-k+l O. keskeny gyapjú-szalag (V. 145.)

s+r O.i"s"m-pElI =grl s+r k‰t˛l‰icm a kezem vékony száránál fogva megragad engem (V. 146.)iAs-s+r keze szára (tk. kéz-szár)

s•mfn O.hXt–" iohtcm mouct,-s•mfn s•dcn +r/tn" iogrts‰icm? honnan jött, hovávaló (tk. földszögeleti) drága fejedelemhős érkezett hozzám?vö. vog. s•m vidékn… minkm n…gin s•m nő járta nős vidék (I. 5.)

sogm…mmI sogm…mfslI egy lépéssel (tk. lépésre) meglépte (V. 150.)

sohl" O.t"m •mfsmeu sohl" t=rrm numbeun" ezen a magunk lakta derült földi világunk fölöttvö. Patk. sanka, sana világos, derültsanka-turum világos földi világ | (nell

welt) die helle irdische welt (V. 150.)*) …dcr t=rrm derült világ

sim- O.simlI k+rdI t‡ncn uXl holn" simcl rozsdásodó vas drága helyén még (ott) rozsdásodikvö. vog. il-skmus (pass.) megrozsdásodott | es wurde roztig (T. 307.) tù-sEmwEs id.Ahlgv. samĎ rostsamĎt*em rosten macheu, rostig werden lassen

sim- O.simd" pidcs rozsdásodni kezdetth¨lIn" hXrn"tt" pits‰ict a piszoktól (v. koromtól) rozsdásodni(?) kezdtekhXrn"n" k‰tllt" pits" a rozsda (v. penész?) fogni kezdte (V. 154.)

s+htf- O.(k"t m+n/k) Xz" lAn k©l"tn" mï s+htfmncn (a két bunkó-nyíl) mint vékony fonál vastagon vagy mi van gombolyítva (V. 156.)vö. vog. s=hti gombolyít*) Xz" lAn idI N+grfmncn, n…mcz" m•rcm Vnt tVilfncn, n…mcz" m•rcm Vnt tVilfncn vékony fonál (v. húr) gyanánt vannak megfaragva, semmi ránc sincs rajtuk

sis O.lou siscl •lcn p" m©n Vnt l‰iilleu az ő időtartamának végét meg mi nem várjuk meg*) lou uErlfd"l +ndI m©n Vnt l"ilcslU amíg ő fölébred, mi addig nem várunk (V. 161.)

sVr O. lapát(lA–) sVrcn hï t‡ncn uXl t…mcsl (a hó) mintha csal lapátos ember hányná, úgy szóródik

24

*) sVrn" i•urldI-idI pitl úgy esik, mintha lapáttal hánynák (uo.)

scr-+n/t O. sötét vadon (V. 166.)vö. vog. ser unt sötét vadon | finstere wildniss (III. 137.)

lau sAdI iim sogrl mXhtI l+n/t-p=zrh iircn N‰ucr Am/sfmdiiis a ló drága jeles bőrén át lúdtojás nagyságó (tk. oldalas) hab ülepedett (V. 167.)*) sogrl mXhtI sVn/k-iin/k …dcs, sVn/kmfs" a bőrén át az izzadság kijött, megizzadt (uo.)

sVn/kmf- O.sVn/kmfs" megizzadt (V. 167.)

sogrn- O. szabadul, elválik | sich lösen, sich trennenVl"n keu l"ngcl …uclt iAscl iir •lcn tob sogmcs a ragyogó Ural tetején a lába (tk. keze) oldalt alig fért át (V. 168.)sVnzcn uai sVscl –El …dcr l‰bct pon/k …uclt tob sogncs hátas állat háta a tiszta ég hét szélességétől csak (épphogy) megszabadult (uo.)

sok- O.k©rl"l soksflI = l•iis a lábait leállította = megállt (V. 168.)

s¨ngcr O. herélt ló(?)ujrdI p¨nbI lai-s¨ngrEn a vörös szőrű alvilági herélt lovad (V. 168.9

s+r O.m"nEm-p" iAsEm-pElI =grl s+r *) k‰t˛lflI engemet meg a kezem vékony száránál fogva megragad*) uAndI s+r (V. 170.)

s'i O.i…mclt/ n'i kimlcn s'i sidI pitmEn, i…mclt/ n'i ltcn s'i sidI pitmEn arc takaró nő ruhaszárnyas mögébe estél ím, arctakaró nő ruhaújjas mögébe

estél ím (é. úgy takarod az arcodat, mint az asszonyok szokták)*) ~-iXgA hoisftcn sXh-s‰ictn" együtt alusztok a suba mögött (é. alatt) (uo.)

sis O.l~dI "n siscl-kEm (míg egy) ennivaló tál (elfogy, annyi) ideig (V. 174.)

sou O.'I uaiI N"lmcl sou loidcl –"tl kis madár (tk. állat) nyelve hangja (tk. szava) módjára csicsereg, hallszik (V. 175.)

sii V. hangmolt-sr sii Si sASl valami hang hallatszik(vog. matkr-sir suj ta sujti) (XVI. 5.)

sai V. möguEt iuh sAicn öt fa mögén (vog. at jiw-s•jkn) (XVI. 9.)

s±n/ V.l-s±nklA leveretik(vog. jol-r•tawk) (XVI. 10.)

sASl V. hangzik (v. hallszik)siicl houA sASl híre messze hangzik (v. hallszik)(vog. suji hosan sujti) (XVI. 12.)

srp V.molt-srp uqi valamiféle vad (XVI. 15.)

sAi V. mögsaicn mögött sAiA mögéiuh-saiA Qmrsleu (v. WmrslU) üljünk a fa mögé! (vog. jiw-wajin untteuw!) (VNyj. 19.) (XVI. 17.)uEt iuh saicn k•mcltA mogrlt! öt fa mögül kerüld ki! (vog. at-jiw- sajnkl kwonkl mowkltŔln! (VNyj. 19.)

s¨mct V. nyírfa (XVI. 17.)

25

s©s V. ősz (vog. takwks)s©scn ősszel (vog. takwsiŔn) (VNyj. 22.) (XVI. 24.)

sAi V.~-kat hatl sAicn i…mcn hatl +s egy két nap előtt (or. за два-три дня) ünnep voltvog. au-kit h®tkl-sajit jelpin h®tkl ®ls (VNyj. 23.) (XVI. 27.)

ss V. bizonyos idő (vog. sis id. hát?) (VNyj. 23.)i+š kaštEm-ss (v. sscn) mialatt az utat kerestemvog. L®nh kisnkm-sis (VNyj. 23.)nWbcttAl-s¬s (VNyj. 23.) (XVI. 27-28.)

sAi V.+n/t-p©ncl sAiA iil az erdő széle (tk. oldala) védelmünkre (tk. möggé) leszvog. v=r-v•ta saj«/ j…mti (VNyj. 28.) (XVI. 28.)

s#icn V. hangoss#icnA podcr/l hangosan beszélvog. sujiniS poterti (VNyj. 25.) (XVI. 30.)

sQrA V. hirtelensQrA sormA pidcs hirtelen meghaltvog. iltt«/ sorkmnk patks (VNyj. 26.) (XVI. 34.)

sormA pidcs V. meghaltvog. sorkmnk patks (VNyj. 26.) (XVI. 34.)

s±n/ v. s±nk- V.louEl šenA-šogA s±n/t (v. s±nkt) mQsl őt derekasan el kell verni (XVI. 35.)

soh V. bőr (vog. saw id.)soh puncl a bőr szőre (prémje) (XVI. 37.)

sWdcp V. hüvelysQtpcl Elt hüvelyéből (XVI. 37.)

sQrA V. gzorsanvog. moLkh id. (VNyj. 28.) (XVI. 36.)

srcn M.mcl u…rcm (vagy: uErd) srcn amint a neje csinálta v. csináljavog. n…tŔ v•ri-mushil dem verlangen seines weibes gemŔss (Reg.) (VNyj. 29.) (XVI. 40.)

sr V.mA srEmn (v. srEmcn) szerintem (vog. am-mushklkm) (or. по моему) (VNyj. 29.) (XVI. 40.)

sagAt V.kat hQp sagAt (v. hQpcn) lAn/t t+sA két ladik szerrel hozatott a liszt (vog. h•p-mushkl kwolŔs totwks *or. двухъ лодкахъ привезъ) (VNyj. 29.) (XVI. 40.)

srcl-sagAt V.molt iAstcl, srcl-sagAt iAstcl amit mond, helyesen mondjavog. matkr l•wi, mushkl l•witŔ (or. что скажетъ, правильно) (VNyj. 29.) (XVI. 40.)srcl iAzcn helyes, megfelelő szóvog. mushkl l•tin (VNyj. 29.)

srcl S V. a rendje, módja ezvog. mushklŔ ti (Reg. (VNyj. 29.) (XVI. 41.)

srcn V.k+r/t-srcn iangrl falunként jár vog. paulŔ-l`pkl (a közlőm szerint: paul-m=sA) jŔli (VNyj. 29.)hQt-srcn iangrl házanként járvog. kwolŔ-l`pkl jŔli (uo.) (XVI. 41.)

sQrA V. gyorsani…mcn sQrA manA! igen gyorsan menj!

26

vog. jelpin moLkh minkn! (VNyj. 30.) (i…mcn tk. szent) (XVI. 42.9

sar V.tam i•zcn manEm iAstA (v. iAstE)-sar, m¨i-horb i•zcn? – mA an/ iAstclEm: i±lEm.vog. ti l•tin •nkm l•wŔln, mankr-sir l•tin? – am at l•we/im, …skrmŔ nankn l•wunkwk (VNyj. 32.) (XVI. 49.)

sšcn V.sšcn tangA ant S iis úgy látszik, azért nem jöttvog. t=nin t…l at ti jis (Reg.) (VNyj. 34.) (XVI. 53.)

sol V. sósol tjuA! hozz sót!vog. solwkl totkn! (VNyj. 35.) (XVI. 54.)

sšcn V. azért (vog. t=nŔ id.)mA sšcn iogrtscm, nanEn iAstcd molt uEr tailcm én azért jöttem, (mivel) valami mondanivalóm van számodravog. am t=nŔ johtskm, nanEn matkr l•wunkwk ®NSe/im (VNyj. 35.) (XVI. 55.)

sogrptf- V.uohcn sogrptflEn pénzzel fizeted (az adódat)vog. ®lnkl pinŔln! (VNyj. 36.) (az osztjákban imperativus helyett praesens van) (XVI. 59.)

sogrm V. lépésn±-lQlmrh uAn sogrmn Sd uAntltclEm nőstény borznak apró lépésével veretem ímvog. kaL tulmah v•Ti usilakwkl v•ntikŔlkm (VNyj. 40.) (XVI. 66.)

sor V. száriQš-sor kézszárvö. vog. k•t-sor id. (VNyj. 40.)uAS sor-lEng vog. `SSŔ sorkwk gyönge (keze) száracskáját (uo.) (XVI. 66.)

samcn (fl.) V. szemes (karikás)vö. vog. samin id.sAmcn tuct szemes (karikás) tegezvog. samin taut (VNyj. 41.) (XVI. 66.)

sQrN V. aranysQrN S±rmAt aranyos kantárvog. s`rNi S…rmŔt aranyos zabola(?) (VNyj. 41.) (XVI. 67.)

s±nk- V.s±nkt verni (vog. r•tunkwk) (VNyj. 42.)mA At s±nkl•icm! hadd veressem én! (XVI. 69.)

sAi-tagA V. árnyékos helysAi-tagaiA WmrslU, uQtcn Alt hqilAiU! üljünk árnyékos helyre, hogy a széltől ne éressünkvog. sajmon untiwkn, vuotnk ul kh`j`nkwau! (VNyj. 43.) (XVI. 70.)

s…ucr- V.s…ucrt iuh levágni való favog. sa/«rknk jiw (VNyj. 43.) (XVI. 70.)

s…ucn V.±tt hatl s…ucn +r/t kelő napsugaras (tk. hajfonatos) fejedelemhősvog. kw•lpŔ h®tkl sagin ®tkr (VNyj. 44.) (XVI. 71.)

sQrN-+r/t V.sQrN-+r/t mouct ian/t h+, ±tt hatl s…ucn +r/t Arany-fejedelem, a földeket körüljáró férfi kelő napsugaras (tk. hajfonatos fejedelem

27

vog. s`rNi-®tkr m•t jahpŔ hum kw•lpŔ h®tkl sagin ®tkr (VNyj. 44.) (XVI. 71.)

seu V. hajfonatsQrN seup icm hatl (fl.) aranysugaras szép napvog. sorNi sagip j`mks h®tkl (VNyj. 44.) (XVI. 73.)

s¨mct V. nyírfai…mcn s¨mct uošcln n¨m-t=rrm AźEnnA m¨ltmEn szent nyírfád tövéhez vagy rendelve N. T. atyádtólvog. jelpin h•Lkn-titkn Numi-T®rkm •Sknnk jolt«mkn (VNyj. 45.) (XVI. 75.)

s…ucn V.s…ucn ogEm fürtös fejem (tk. hajfonatos)vog. sagin punkkm (VNyj. 46.) (XVI. 77.)

s¨s p±lgA V. ősz felé (XVI. 78.)sEm V. (vog. sam )

sEmnclAm szemeim (dual.)vog. samagkm (XVI. 102.)

s¨ltcm V. szikrat¨t s¨ltcmn ±tl a tűz szikrázikvog. uLŔ sultmkl n…/«li (tk. szikrával jelentkezik) (VNyj. 9.) (XVI. 104.)

sCmct V.t=rrm-sCmct iogrtlcm Isten szeme előtt (mondom), eljövökvog. t®rkm-samt, johte/im (or. ей Логу приду) (VNGy. IV. 425.) (XVI. 107.)

soh V. bőrpA-sohnA pidcs más bőrbe jutott = elment az eszevog. mot s`wnk pats (VNGy. IV. 425.) (XVI. 107.)

sASl V.i#n/k sASl mou Elt() iohtcs vize hirtelen földről jött(hou mou Elt iohtcm i•zcn S messze földről érkezett mondás ez) (é. érkezés kifejezése)vog. vit-sujtal m•nkl johts (VNGy. IV. 425.) (XVI. 107.)

s±z V. kelepces±z uQrtscn kelepcét állítottálvö. vog. N•L vortskn (VNGy. IV. 423.) (XVI. 110.)

sarcm V.h+n u+št sarcm kažl?! hogyan volna fájdalom nélkül az elvesző halál?vog. huN usnk sorkm a/«mtal?! (VNGy. IV. 423.) (XVI. 108.)

sAS- V.tAkAn sASt-ot erősen hallatszó valami (zaj) (XVI. 109.)

sam V. szívsamiiEn al-mariicl, lÍkcn tEhncs a szivecskéd csak úgy dörög, megtelt haraggalvog. simkkn ness mirgi, ta/«nts kantkl (VNGy. IV. 423.) (XVI. 110.)

suiU V. rénszarvas borjú (XVI. 112.)

s¨mct V. nyírfaiclcp ai s¨mct fiatal nyírfavog. h•L-p«/ (VNGy. IV. 406.) (XVI. 113.)

sQt V. szerencseSEltA sQt uQhlA azután szerencsét kérnekvog. tul s®t v=w•wk (VNGy. IV. 407.) (XVI. 114.)

sWžcm- V.p¨tl i#ngcn sWžcmlcll az üstjébe vizet önt

28

vog. putŔ vitkl s®sitŔ (VNGy. IV. 407.) (XVI. 114.)

s•lcn(?) V. főtt étel(p¨tl) sAlncl Cs˛lcl¬ főzni való eleséget bocsát bele (t.i. az üstbe)vog. tŔlkl t•rŔtitŔ (VNGy. IV. 407.) (XVI. 114.)

s+n V. nyírhéj-csészevog. sAn (VNGy. IV. 407.) (XVI. 114.)

sQr/t-hul V. csukahalvog. s`rt-hul (VNGy. IV. 409.) (XVI. 116.)

sEm-uWbcn V. bűvös szemű (rejtett dolgokat is látó)sEm-uQpl szembűvösség nélkül valóvog. sam-vopin, sam-voptal (VNGy. IV. 409.) (XVI. 116.)

sQr/t-l+n/k V. csuka bálványsQr/t-l+ngA oh pond h+ csuka bálvány imádó ember (tk. csukabálványnak fejet hajtó ember)vog. s`rt-pup«/ hutkhlknk hum (VNGy. IV. 409.)sQrt-l+n/k-hor csukabálvány alakvog. s`rt-pup«/-huri (VNGy. IV. 409.) (XVI. 116.)

sšn V. akkorn-molt ant-k =ictt sr h+llA, sišn iAstcl: „an u=ictlEn” ha pedig úgy mutatja (tk. hallatszik), hogy nem találja meg, akkor (azt) mondja: „nem találod meg”.vog. aN-mantin at-ke h®ntnk-mus h=ltawk, t=nt l•wi: „at h®ntilkn” (VNGy. IV. 411.) (XVI. 117.)

sšnA V. azért (XVI. 118.)s¨mct-uQš V. Berjozov (tk. nyír-

város)vog. h•L-us (VNGy. IV. 440.) (XVI. 119.)

sÍrA-uQi V. két éves nősténymedve= kat tal +ld n±-uQi (XVI. 140.)

s+žAm V. kis medvebocss±mA ptmAl ai uQivö. vog. susŔm egy éves medvebocs (VNyj. 87.)(Az osztjákom szerint: ai =rcnnA S-d aicLtlA azért nevezik így, mert kicsiny) (XVI. 140.)

sidi-sJgAt M. ilyenformán (X. 217.)

si-mor/t M.si-mor/t uEs noh-i•urlmfl annyi (v. olyan sok) vízi szörnyeteget hajigál föl (a cégéből) (X. 217.)

sir M.mA tAS šidcl sidi-sJgAt +l az én vagyon szerzésemnek a módja ilyenformán van (X. 217.)

sAh-kRrlEnclAm M. az én ruhadarabjaim (X. 219.)

s+ri M.pol-s+ri pElA iAngfs a cége távolabbi része(?) felé járt (X. 218.)

sR-sRr! M. no megállj! várj csak! (fenyegetés)sR-sRr! mRnlcn-kEbA mRnA, imi-hĎli, mA k©š-pRdEmn ~si +llcn! no megállj! ha méssz, hát menj, asszony-unokácska, az én karmaimban vagy mégis! (X. 218.)

sil M.t¨t-s·ln s…ucrdv pitlEm a tűz szélén vagdalni kezdem (az erdei rénbikát) (X. 218.)

sQnd…mf-(?) M.seltA si sQnd…mflcm, noh si lWicm/lcm aztán im hirtelen tűzbe jövök(?), fölugrok (X. 220.)

29

vö. vog. sonŔti izzóvá leszs=neti észrevesz

sAgAt M.mRnEm hAlA-sAgAt l…žftmcn engem egy halottért adtatok oda (é. nőül) (X. 221.)

scr M.scr-+n/t vadon erdőscr-+ndA (t+lli) a vadon erdőbe (viszi) (X. 223.)

sAr•lf- M. unszol, rátukmáltAS oh i+rn sAr•lflct pénzt vagyont erővel kényszerítenek az emberre (X. 225.)vö. vog. sarelahti kiunszol (II. 248.)

sAt M.t=rrm sAt tAS, t=rrm sAt oh! az isten száz(?) prémje, az isten száz prémje (é. rengeteg sok kincs) (X. 225.)

sRr M.mA-pA sRr iAn/lcm (v. iAhlcm) én is hadd menjek (tk. járjak) (X. 226.)

si hAt˛l =sct, Atl =sct M. azon a napon vannak, éjjel vannak (tk. voltak) (é. egy nap-egy éjjel) (X. 226.)

sAgA M. majd (X. 227.)sišn M. ezért, emiatt

h+-NaurEm-idi iAngfl, sišn iQnttv iol-•lcn Rnt =iitl, uErdv uEr-•lcn Rnt =iitl fiu-gyermek módjára jár-kel, ezért (aztán) varrni való varrást nem tud, tenni való dolgát sem tudja (é. se varrni, se dolgozni nem tud) (X. 229.)

s=rcs M. arasztiAn s=rcs tíz araszt (X. 231.)

sor-tEln (v. t…lcn) M.rAhtodA m¨i sor-tEln +llct a megengedettnél ez jóval több (tk. a hat rubel) (X. 232.)

ss-k©rEk/ K. kakas(?), tyúk

sis-k©rEk O. or. курица tyúk (II. 49.)sis-k©rEk-p=zrh tyúktojás

ss-k©rck/-p=žrh B. tyúktojáss‡scn O. hosszú, tartós

v. siscn l. sis (II. 53.)siscn-+r/t O. bálványistenség

kun‰uctn" +l, kun‰uct-NXlnA kunovaton van, a Kunovat-folyófokon (II. 74.)

siskI O. veréb"r-N‰lcm-siskI pacsirta (tk. ének-nyelvű madár)

siskI (Kunž.) cinege (or синепчка)siskI O.

m" siskI-lil Aln"m nVn "l ujiI! az én veréb lelkem végét te ne vedd! (III. 489.)

siskI-rch O. földieper, szamóca (rubas arcticus)

siskI-rEh O. Rubus arcticus (tk. madár-bogyó) (I. 97.)

sisk©rck-p=zrh B. tyúktojáspuDA (v. putA) molšaict At k•ucrl

sist"m O. tiszta< zürj. Wied. söstöm id.)

sist"mI iis O. megtisztult (I. 85.)sstAm/ K. tiszta

< zürj. Wied. söstöm id.)sit- O. szerez, kapšit- (Kunž.)

iirt"n iih šitlcn, hol t¨sl"n? kilenc fiad van, hova tetted őket (tk. vitted őket)?

sit- O. végez vmivelhou sitt"l –"tl sokáig jár oda (vagy: sokáig végez), úgy érzem (II. 57.) (or. долго ходить)si nEn-hoi ho–-pEl" mVnl, hou sitt"l –"tl ez az ember bárhová megy, sokáig jár oda (soká tud végezni) (uo.)

30

sit- O. szerezm" iiiEm-kI l‰bct pXh …uclt lXgAr"n h¨ndI sitlEm? én az apám hét fiától a páncélodat mikor szerzem meg? (II. 208.)

sit- O. megszerezEuI ‰—cl …uclt sitlflI-gI, si h=lrm kVl"n louEl pitlct ha a leányt az atyjától megszerzi, a három rénszarvas neki (t.i. a kérőnek) jut (76.)

sit- O.sidilii- frequ. szerezget, gyűjtöget (II. 248.)sidiliicm iimVtncn szerzett javak (II. 248.)

sit- O.sitt…mcn Vnd"m nem szerezzük meg (mi ketten) (II. 250.)

sit- O.s…ucn oh-tXhtcl sidcm Vnd"m hajfonatos fejebőrét nem szerezték meg (III. 286.)

sit- O.iXršn sXnrA s…ucn n'i m"-l=lcn "t sitsEm a szamojéd sXnhrA-hajfonatos fejedelemnőt én szeretném megkapni (III. 308.)

sit- O.lXgrcn h¨i h=lrm tEllU mol"-sirn" sitlclU páncélos férfi három páncélruhánkat mi módon szerezzük meg (III. 381.)iiiEn l‰bct pXh …uclt sidI! az apád hét fiától szerezd meg (t.i. a páncélt)! (III. 383.)

sit- O. kérikm" iogrtscm, lou hou sitl, holn" Vnd"m én megérkeztem, ő sokáig késik, még nincs (itt)hou "l sid"! sokáig ne késsél!

nVn mVn", hou "l sid"! sArA iogr-iju"! te (csak) menj, sokáig ne késsél, hamar visszajöjj!hou sidcs, hou iXngrs sokáig késett, sokáig jártnin iogr-mVn‰tcn, hou "l sid‰tcn! ti (ketten) menjetek vissza, sokáig ne késsetek! (I. 30.)

št- K. szerez, kapst/ K. jóllakott (or. ситый)

(?)st-možA jóllakásigsit O.

sidi– : uAnd" sidi–! nézz oda!sit O. az

n¨m-t=rrm h=icm-iin/k h+n/sEm-sitl Vnd +–lEm hogy a felső ég álló (tk. nyugvó) vizébe hágtam-e föl, azt nem tudom (IV. 41.)

sit p" O. hát ez (V. 107.)sit, si O. az

si kVl"n, tom kVl"n az a rénszarvas (or. тотъ олень)

sidct azoksitncn azok (ketten)sidEm ezem (вотъ это мое)sidI így, úgy

sit O.sid" uAntt" ‰dcm, noh-m°ng‰lcn arra (t.i. köpésre) nézni rossz, törüljétek föl (I. 62.)

sitn" O. akkoriXršn hXrd¨t s…ucn n'i nXn-kI ujlEn, m" sitn" =grl-lXl-tEl hor"n seu m" ujlEm a szamojéd tundra-tűz hajfonatos fejedelemnőt ha te veszed el, én akkor a szánrekeszét megtöltő hajfonatot veszem el (III. 351.)

sit hodI m" uEr"m ez hát az én dolgom (III. 371.)

31

sitn" O.m" ncn ho—cn sitn" iiscm én ti hozzátok azért jöttem… (III. 405.)

sit hodI si +lm"l ez hát igy van (III. 431.)

šitAk (vog.)šitAk +lA! csendben légy! (vog. 'st'l =lkn!)

siu O. köd | nebelsiu O. köd (II. 160.)siu O. köd

lon/k-siufn sVrI "t bálvány-ködös igazi éj = pVlcn "t felhős éj

siu O. köd, gőzlong-+nI iim siucl h•ncm "n uXlcln" k‰urrl bálványi nagy jó ködük (v. gőzük) kimert tál módjára gőzölög (II. 236.)

siu O. ködlon/k-siucn h=lrm n'i bálványi ködös három nap (II. 252.)

siu O.siun" …s˛l‰iU köd ereszkedik ránk (III. 282.)

siu O. k0dlon/k-siufn i…mcn lAr (fl.) bálvány ködös szentséges tó (III. 435.)

svu O. botsi-k©t nEn-hoi lXurl: s+stI svu"m hXdA +l pElI? némely ember azt mondja: a járó botom hol is van? (II. 57.)

siu O.siufbIkit siufbI k"t ujr/-hï"m két botú két kérő emberem (II. 190.)

siu O.hAr uXstfdI siu rénbika űző rúd (tk. bot) (II. 214.)

siu O. botl…rcn i=grl siuctn" mVnd" pidcs

gyökeres íjját bot (gyanánt fogva) menni kezdett (II. 240.)

siu O. bottogrsih l…rcn i=grl siun" l•iis egy kissé odább gyökeres íjjára támaszkodva (tk. gyökeres íj-bottal) megállott (II. 250.)

siu O. botsiuctn" O.k"rdcn nArI siuctn" vasas szablyára (mint botra) támaszkodva (II. 110.)

š#u/ K. köd | nebelš#ucn/ ködös

siucn O. ködösl:n/k iXn/tI siucn "t, n…mcy" Vnt nil" bálványszellem járó ködös éj, semmi sem látszikhAt-k©t Vnt nil" a házköz sem látszik (I. 94.)

siu- O.i"i"! Nogcl tVrmcm l‰bct n'i siusEm, Vnt si iiscn bátyó, a húsa elég (é. húsos) hét napon hivogattalak(?) (téged) nem jöttél ím (III. 439.)vö. vog. s«w*i: siwwklo`l•t süvöltöznek KL. 316.

siucs O. halászó sas | fischadler v. s‡ucs

t"m lon/k-sEm pVtl"m sVrI "t, t"m siucs-hï s¨ltmfn "t ohtcln" ezen bálvány-szem sötét igazi éjen, ezen sas-ember szikrázó éjjel (III. 417.)

siucs O. halászó sasigI ogrl k©rck-t…grl-idI, siucs-t…grl-idI az öreg ember feje olyan mint a sasfészek, olyan mint a halászó-sas fészek (I. 70.)

siucs O. halásyó sassiucs-hï s¨ltmfn "t = …dcr "t (pVlcn-s©k Vnd"m) sas-ember

32

(mythikus személy) szikrázó éj = derült éj (felhődarab nincs) (II. 106.)

sucs K. halászó sas | fischadleršuct/ K. tapló | zundersizcbs" (Reg.)

mEN-ninI sizcbs" h¨ndI lEldcm a menyasszonyi kas már meg van szállva (é. a menyasszonyt már elhelyezték)sizcbs" = mEN-nin leltl" noi-hor"n iim k©zcbs" menyasszony ülte posztóval födött jeles kas (a szánon vagy kárpit a ladikon) (III. 506–507.)

s+b-k+r/t vagy: s+b-i:g"n-k+rt (or. Собские юрты) északi osztják falu Obdorszktól délre 30 versztnyie, a téli posta-út első állomása. Obdorszkból kiindulva kb. 8-9 ház, elég népes falu (II. 12.)

s+b-iogAn (Kunž.) Szob-folyós+btcn-l+r Szobteng áradvány

s+bEh-p…lck (Kunž.) félcsizma~ s+bEh-p…lck p" l=grbtislI, m¨ndI s+bEgcl pilcl t"m u+lm"l az egyik félcsizmáját megint lehúzta, az előbbi csizmájának a párja ezt volt

s+bEh-i¨h-š+p (Kunž.) kaptafasŻBcs B. háló kötőtűsoDAm/ K. veszekedés,

garázdálkodás | zank streit, unwesensogA O. fogoly (or. куронатка)

sogA-lIs fogolyhuroksogA-lIs •mft fogolyhurkot vet (II. 59.)sogA-lIsl"m hou •mfssct a fogoly-hurokjaim régóta meg vannak vetne (tk. ülnek (II. 59.)

š:GA K. fajd–ogAl O. kandallóforma tűzhely,

kémény

SogAl/ K. kandallóforma tűzhely, kémény

–ogAl O. kandallóforma tűzhely a sarokban, az ajtó mellett jobbra

SogAl/ B. kandallóféleSogAl/-ou/ kémény

s+g"s- O.•dcm "m/p hXlt‰ncl hou Vnt s+g"slcm rossz eb döglődésével sokáig ne kínlódjak (III. 439.)

s+g"sm"n +l O. szegényesen, nyomorogva él (or. бпдно живетъ) (I. 16.)

sog"s- v. sog"s- O. tűr, szenved–og"s- O. szenved, kínlódik

–og"stI hï v. imI özvegy ember v. asszony

sog"sm"n hXlcs O. kínozva halt meg (é. agyon kínozták)"tmV– hXlcs

s+g"–- O. kinlódikpVln" pitl, sitn" hou Vnt s+g"–l fülbe jut (a titkos dolog), aztán sokáig nem kínlódik (a nő) (I. 86.)

s+g"t- O. kínozt=rrm-"ngI s+g"tlclI vagy: t=rrm-"ngin" s+g"tl" az isten-anya (é. kVld"–) kínozza (I. 86.)

sog"t- O. kínoz, gyötörk©Ln" m" s+g"ts‰icm az ördögtől kínoztatom (II. 48.)

sogrm- O.uEt lïbI lïcn k©r tombcl …uclt tVicn kEzI tVicln" sogrm/sEm öt újjú újjas lába mögött (v. hátulján) a hegyes kard hegyével megböktem (III. 399.)

sogrm/- O.i•icln" k©rcl tomb…uclt sogrm/s" a bátyjától a lábánál elgáncsoltatott(?) (II. 176.)

33

sogrm- O.t¨t l‡urm l‰bct Anklcl l"bt" sogrml tűz emésztette hét oszlopa hétté áll (leszúrva) (III. 506.)

sogrmdii- O. leállítm" m¨ndI kim-sogrmdiisEm, N'urEmctn" pElI t§s" én az imént kitettem (a botomat), talán a gyerekek elvitték (II. 58.)

s=grn- O.N•lcn nin tinU s+hncs nyilas nő díjunk véget ért (é. már mind kifizettük) (III. 375.)

sogrn-uEt lïbI lïcn iAs sokncm tXgAn" öt ujjú ujjas keze végződése helyén (V. 115.)vö. Paas. s6]]rtscm, s6]]rntlcm beendigen, schliessen

S:Grr K. herélt ló–ogrr (Kunž.) Coregonus lavaretus

(or. щокуръ)–ogrr O. or. щокуръ (osztj.

jövevényszó) Coregonus lavaretus (I. 43.)

–ogrr O. Coregonus lavaretus (or. щокуръ)NŻmcr pVd"n h¨l (I. 90.)

sogrt- O."nEm •lcn sogrtl" k…lcn hï mogEm a tálam végét leállító(?) hírhordó férfi apródom (III. 466.)

–=grt O. nehéz–+kt"t teherrel megrakva–+kt"t iid"l =rcnn" pVtlfm"n iogrtl minthogy teherrel megrakodva jön, sötéttel érkezik megtogr– k+nd"n mVncs, tiii– –+kt"t oda könnyű teherrel ment, ide teherrel (tk. nehezen) (II. 45.)

–=grt O. nehéz•lrm-hï k©l –=grt hoilcn tXngA? az álmos ember vastag(?) nehezét alszod talán? (III. 425.)

–=grt O.n"n/k-i¨gI iilcn ou l‰ifrt kEyI –=grtn" iXln/ p=grlmfl" a vörösfenyőből csinált bálványképes ajtót a nehéz szablya súlyával (tk. nehezével) betaszítja (V. 102.)

–=grt O. nehéz–=grt k©rbI hïcn uai mVnm"l –"tl nehéz lábú hímállatként ment, hallszik (III. 288.)

s=grt- O.il-pEn/k NogA s=grtm"n alsó foghúsát összeharapva (II. 242.)

sogilii- O. befuródikkurcl-iir-•lcn sogiliimcl tXgA ahova a lábuk íze befuródott (II. 234.)

s=grl B. deszkah+t/-hAr-s=grl padlódeszkah=lcp/-s=grl hálótartó deszka

sogrm O. cérna | zwirnsogrm O. lépés

sogmfb: hou sogrm iim uai iogr-iju"! hosszú lépésű jeles vad gyanánt gyere vissza! (II. 101.)

sogrm O. lépéslou sogmfl pVnt p=rctl" N•lcn +r/t ~ mogI tViil az ő lépésének nyomát (tk. utját) taposó nyilas fejedelemhős egyetlen fia (tk. magzata) van (II. 85.)

sogrm O.hou sogmfb iim uai mVn/sfncn hosszú lépésű jeles állat gyanát mentek (III. 369.)

sogrm O. lépéssogmfb: ~-sogmfb iim uai iXgA mVnlfmcn egy lépésű jeles állat

34

gyanánt együtt megyünk mi ketten (é. egyszerre lépnek) (II. 106.)

sogrm/ B. cérnasogrm/ pont-iˇh gombolyítósogrm/ pont-iˇh l©nGcl foga

sogrm O. cérnasogrm-m+nrl cérna csomó (uзелг)sogrm sohnfmdcs a cérna elszakadt

sogrm-p©n O. cérnagombolyagsogrm-ohpI lon/k cérnagombolyag fejű bálvány (név) (III. 460.)vö. kElI-p©n ohpI lon/k

sogrm/ K. cérna | zwirnsogrn- O. végződik

part. praet. act. sohncm végződött, szakadt

sogrn- O. végződik véget érsidcln" i"snU sohncs erre aztán a beszédünk véget ért (III. 270.)

sogrn- O. végződikAs ©neu sohncm tXgA Obunk torkolata végén (II. 176.)

sogrn- O.N•lcn nin sAt tincl sogrnm"l a nyilas nő drága (v. száz) díja véget ért (é. többet már nem kivántak)sogncm i©bIn" rXzcn pVtpI l‰bct i=grl uAhl" miután véget ért, rojtos aljú hét íjjat kérnek (II. 192.)si-kiN—" nin-tincl sogncs ezzel aztán a nő díja véget ért (uo.)

sogrbtf- fizets=grbtf- O.

lXgrcn h¨i tEl"m …uclt k©nzfn uai "r k©scl s=grbtfll"m páncélos férfi páncélruhámról karmos állat sok karmát leszaggatom (IV. 79.)

s=grbtf- O.N•lcn nin sAt tincl s=grbtfllI a nyilas nő száz díját megfizeti (III. 375.)

sogrbtf- O. fizetEuI ‰—cl p" sogrbtfd" pitl a leány atyja is fog fizetni (a kérőnek) (I. 76.)

–Żgc– O. sarok | ferse–Żgrs O. boka

–=grs-lXu bokacsont (I. 24.)s=gcS K. sarok | fersesŻgrt- O. szakít, tép | pflücken,

zupfens=grt- O.

"nEm-•lcn s=grtl" k…lcn h¨i mogiiEm tálam-végét elszedő hírhordó férfi apródom (III. 310.)

s=grt- O. tép, szaggats+htilii- O. szaggat, tépiiicn h+s n'i s+htiliicm pAm-mXnd"l apás husz nő szaggatta szénaboglya (II. 132.)

s=grt- O. szakít, tépil-pEn/k-NogA, n¨m-pEn/k-NogA s=grtm"n az alsó foghúst, a felső foghúst összeharapva (II. 107.)

s=grt- K. szakít, tép | pflücken, zupfen

sogI O.t‰rcm uAt iim sogI erős szél súgása(?) (II. 246.)vö. vog. s«w*i : v=t s«w*i a szél sivít (VNGy. IV. 400.)

s+grfs- O.l‰icm u'i ujrcn uXl s+grfslcm *) fejsye nyél oldalas helye módjára faragtatom*) l‰icm-u'i idI N=grrl‰icm id. (V. 105.)vö. vog. Sohri kés (II. 20. 219.)

soh- O.og"m ‡li– sohl" fejem lefelé hajlik(?) (II. 242.)k©rl"m ‡li– sohl‰ict a lábaim lefelé hajolnak(?)

35

og"m noh-Ellfl a fejem fölemelkedik (uo.)

sohcn O.ujdI sohcn "m/p tincn uXl t

‰lfscs összehuzódó(?) eb drága helyén a partra huzódott (II. 226.)

soh O.m…ucl-soh melle bőre (II. 254.)

soh K. bőrmou-soh pázsiti#n/k/-soh sársogcn/ bőrös

soh O.iin/k-soh a víz szine

soh B. bőroh-soh (tk. fej-bőr) haj

soh O. bőrmou-soh páysitiin/k-soh sársogcn bőrösp"-sohnA +l magánkívül van, megbolondult (tk. más bőrben van)soh-mil bőrsapkat‰rcn-soh: tŻrrm …uclt …s˛l" t‰rcn-siuiI iil az égből bocsáttatik: t‰rcn-köddé lesz (II. 73.)tŻrrm-t‰rcn-soh (uo.)

s°h O. tokhal'i-s°h kis tok

s+h O.s=grt h+nhmfn (v. h+nhm"n) s=bcn 'i-"s tokhal szállta darabos kis Ob (III. 276.)vö. unzet h+nhmfn (v. h+nhm"n) l"ndcn "s lazac szállta táplálékos Ob (uo.)

s°h O. tokhal (or. осетръ) (acipenser sturio)Nil t¨spI h¨l, ©nlcl ilt" l•iil, tXrcbn" tXngA lIl, tXrcbl"l houct négy szakállú hal, a szája alul van (tk.

áll), talán az ajkával eszik, ajkai hosszúk (I. 91.)

s°h-hXnI O. tokhal-enyv (I. 98.)s+h K. tokhal

ai-s+h kis toks+h O. kín, baj, fájdaloms+h O. baj š+k/ K. id.s+h O. ínség

s=gfl-kI +n s+h mï s+hn" haiscn? ínsége nagy ínség minő ínségbe jutottál?mol" s+hn" pidcs? mi szükségbe esett? (II. 125.)

s=gcn O. szűkölködői¨grl s=gcn fában szűkölködő (III. 512.)

s+h O.kimbcn hAt (kimbcln") s=gcln" mVncs a külsős ház (külsejére) nagy nehezen kiment (é. az ajtón alig fért ki) (III. 336.)

s+h- O.sVrI-pAglcn i=grl h+l …uclt NizI k"rdI l‰bct pXrLIn" s+hl‰icm a lapockám kedves közénél fogva horogvasas két jégtörő vassal (é. karmaival) fölránt engem (W. 69.)vö. vog. s=hti gombolyít | sohti föl-összeszed | auflesen (P. 10.)

sohl"-tEl O.mai-hïI sohl"-tEl s=mftsEm a nász embernek való bőrruhát (v. bőrös páncélruhát) fölöltöttem (III. 341.)

sohl"-tEl O.mai-hïI sohl"-tEl nász-embernek való bőrös(?) páncélruha= mAL–"nEm s=mftlEm a málica-subámat fölveszem (II. 119.)

sohn…mf- O.hAr h=grll" hou sogrm sohm…

36

mflcm rénbika futotta hosszú lépésre állok hirtelen (III. 266.)

s+hnfmt- O.i—Emn" k©s k"tliis‰icm, uEt lïbI lïcn iAs hos-s+hnfmdcs ay öcsém jóllehet megragad engem, öt újjú újjas keze levált (rólam)= hos-l¨ttfslI eleresztette v. elhibázta (é. nem tudta megfogni (IV. 28.)

soht"-p¨t-Vl O. agyag fazék födősoht"-p¨t O. agyag fazék

soht" …uclt u…rcm "n чашка: "n-sXurnsoht‰icn mou agyagos föld

soht"-u•zcn i…mcn +r-NXl O. agyag-városi szentséges hegyfok (III. 278.)

soht"-uAs O. agyag-várossoht"-u•zcn l‰bct –Xrcs agyagvárosi hét ezer (II. 134.)

soht‰icn O. agyagos (II. 236.)soht" O. agyag

soht" p¨t agyag edénysoht" O. agyag

Nog•icl moun" pitl", ujrdI soht'i" ijl, lil mVnl a test a földbe jutva vörös agyaggá lesz, a lélek elszáll (tk. megy) (I. 38.)

soht"-uAs O. (agyag-város), a vulpasli nemzetségi áldozat helye (I. 51.)

š+h- K. fütyöl, sivít | pfeifenš+ht-uqi/ tetrao bonasia

sohtf- O.k©rcl-iir-•lcn iogI-sohtfslI a lábát (tk. lába-íze-végét) visszarántotta (é. a takaró alá) (III. 312.)

s+htii- O.ogcn uai ogrl s+htiid"ln" m"nEm hXl" hXldI sogcn mou i•urlmfllI fejes állat fejét amint ráncigálja,

engemet a halott haló bőrös (é. füves) földre hajít (V. 117.)

soi O.il"-hï soicln" esti ember tájára (II. 248.)

soi O.il"-hui soilcln" hXdcs esti-ember tájára hatolt (a nap) (é. alkonyodni kezdett) (III. 331.)vö. Patk. sui KK. oldal, tájhatl-siu déli táj, jit-sui északi táj

soi O.s¨s-i=rfn iim m"iU il"-hï soilcln" hXdcs az őszi erős jeles napunk az esti ember tájára hatoltlon/k-sEm pVtl"m sVrI "t kErlfs bálvány szeme sötét igazi éjre fordult (III. 379.)

soi O. oldal, táj | seite, gegendholmct …dcm tXuI lXrncn imEn hXtl k©dcb h=lrm s=iclt (v. soi) Elt(I) hXdcm-kEmn" a harmadik feljött tavaszi verőfényes asszonyod (é. a nap) amint a nap közepe három irányába(?) hatolt (III. 441.)vö. Patk. sui (KK.) oldal, tájhatl-sui (hattem-sui KK. poet.) déli táj | sonne-seite) jit-sui északi táj

s=iil O.il"-hï s+ilcllI iis: il" pEl" pVtlcs este felé alkonyodott (tk. esti férfi irányába(?) tért v. jött (a nap) (IV. 63.)

s=iil O.il"-hï s+ilcln" Vnt iogrtlU esti férfi tájára(?) nem jutunk (é. az estét nem érjük meg) (V. 104.)

s=iclt O.t"m u…rcm tXuI-lXrngn imeu hXtl-k©dcb iim s=iclt pidcm-kEmn" ez a (ma) szerzett tavaszi verőfényes asszonyunk (é. a nap),

37

amint dél (tk. nap-közép) jeles irányába(?) esett (IV. 55.)

s=iclt O.tXuI-lXrNcn imEn il"-h¨NTL h=lrm s=iclt hXdcm-kEmn" amikor a tavaszi verőfényes asszonyod (é. a nap) esti pirkadat három irányába(?) hatolt (IV. 74.)

s=icm iXl k…mcln" O. övkötésig (IV. 39.)vö. Paas. sUicm-iJ*t der zwischen nabel und geseblechtts organen befündliche teil das körpers*

s=icn O.n"nik-i¨gI k"t log"m tVl p‡dcm s=icn lAN– il-pon/scl"m a vörös fenyőfából való két hótalpamat a télen esett puha(?) hóra lehelyeztem (IV. 66.)A párhuzamos sorban: iEmcn lAN– van.

s=icn O."r nXmsfn s=icn +ntrEm (fl.) sok felé elmélkedő szelíd(?) gyomrom (III. 465.)vö. vog. uj-•gi soji n`mtkm „állat”-leánynak szelíd lelkem (VNGY. III. 315.)s=icn +ndcr l+g"mn" (fl.) szelíd gyomrom zúgába

s=icn O.tVl pidcm s=icn lAN– télen esett… hó (III. 423.)

s=icp (Kunž.) háló, vonó hálós=icp-k+l a háló kötele (70-80 m hosszú)s=icp-keu a háló neheyéke (nyírhéjba van takarva)s=icp i=urlmf- a hálót kivetnis=icp-lElt- a hálót fölszedni a ladikbaL. 149., 150.

s=icp-s=grl a parafát pótoljas=icp-hvr a háló zsákja

s=icp-k+l (Kunž.) hálókötéls=icp-k=lcl uji", t"l"! a háló-kötelet fogd meg, húzd!

s=i#p/ B. vonó háló | zugnetzs=icp/ (or. неводь)

šoilf- K. sülyed, belefúlsok- O. leszúr, leállít

k"t p…lck pEl" Nil s¨mct soklct, tVmct lailct, nŻmcn nir, si nir …uclt lailct a két oldal felé négy nyírfát szúrnak le. Ezek állnak, fönn egy gerenda van, ezen gerendának támasztva állnak. (I. 54.)

sok- O.lin mVncm l•dcn kAldcm l•dcn (v. lAtcn) ujrcn NAl-s=bctn" lVp-sokm"l az ő gödrös nyomuk gödre véres(?) nyíl darabokkal beállította (tk. szúrta) (III. 492.)

sok- O.lai-ujrI t…lcn NAl s+ppI sokm"l alvilági (é. fekete) vérrel teli nyíllal beállította az útat (é. elzárta a menekülő utat) (III. 488.)

sok- O.k…ycl hXt–A sogrl (hAt-hXrIn") ahova a kardja leszúródik (II. 140.)

sok- O. leszúr, leállítsArNI h=mfn n‰rcl i+–-i¨h tincn uXl soksflI arany sávos szablyáját nyársoló fa drága helyén (é. nyársoló fa módjára leszúrta (a földbe) (III. 449.)

sok O.sokcn i¨h karó(?)©ncl sokcn i¨hn" uAdcm-idI p…lck-t¨s" a szája mintja karóval(?) (v. pecekkel) feszítették volna kis, eltátódott (II. 204.)

38

š+k/ K. baj, kín, fájdaloms=kcn O. inséges

hXl" hXldI s=kcn mou halott haló inséges földvagy: sogcn réteges (tk. bőrös)!? (IV. 33.)

–+kt"t O. teherrel megrakodvavö. –=grt nehéz

sok- O.l‰icm-uXl ho—A l©ngcl soklclI a fejszével csinált repedésbe az éket beleveri (II. 43.)

sokt"nt- O.k‰mcn sokt"ndcs kiperdült (az ajtón) (III. 469.)

soktf- O. állíthAbAm iing …uclt ujdI soktflEm a ladikomat a vízből a partra állítom (vonom)

soksf- O.sArNI h=mfn iim n"rI sAglcn hAt-hXr ho—A iog* soksfllI (III. 324.) arany sávos(?) jeles szablyáját a deszkás szobapadlóba bele szúrja

soktc- O.noh-soktfllI fölgyűri (II. 240.)vö. vog. sohti föl-, összeszedpŔr s`khti fölgyűri a ruháját

soktf- O.+n/t-igI k©nzfn tEl EltEm soktflEm az erdei öreg (é. medve) karmos páncélruhát magamra húzom (II. 119.)

sol K. só | salzsolcn/ sós

s:l B. sós:l (vog.) só

s:lcn h¨l besózott hals:lcn k•ucrlA, lou Eltcl s:l Etl a só kifő belőle

sol (Kunž.) 2 ˝ m hosszú pálcika (vörös fenyőből) nyárs

sol N=grrlcm nyársat faragoksol-uXlt–"m nyársforgácsvö. vog. soLti fölnyársal (II. 322.)

s+l O. bél s+l K.s+l-moui (Ap.) béltekervény

hon li*iiin s+l mouilAl +llct a gyomorban a béltekervényei vannak

s+l-kEl M. hasló (rénszerszám) (tk. bél-kötél)s+l-kEl-puklA hasló csathAltsv-lou …csat*a haslóhoz van kötve az oldalsó kötél = p…lck-kEl (II. 26.)

s+l-kEl hasló (tk. bél-kötél) *) Ehhez van kötve az oldalsó kötél = p…lck-kEl (II. 26.)*) s+l-kEl-puklA a haslón levő csatlonAlv v. longAlv a huzó szíjak (istrángok) ehhez vannak erősítve a szán orrán (uo.)

s+l K. béls+l-kEl hasló, a befogott rénszarvas haslója

–+L O. dér–=Lcn derestVl pidcm S=Lcn lA– (lAn—"n) télen esett deres hó (havad) (III. 345.)

–=lcn O.lXgfr sAt –=lcn sii a páncél száz csörgő zaja (III. 469.)

–=Lcn O. zörgő, csörgőlXgAr –=Lcn sii a páncél zörgő (v. csörgő) nesze (II. 140.)

–=Lcn sii O. csörgő nesz (V. 100.)

–=Lcn sii O.'I k+rdI –=Lcn sii t¬ s‡mflcl kis-csengő csilingelő nesze hallszik ide (II. 123.)

–=lcn O.–=lcn sii s‡mflcs csengő hang

39

hallatszott (II. 246.)vö. Patk. saulin Dem. csengő, bongósaulin sei (II. 6.) schallender lŔrm

–olk+uI (Kunž.) rubeliErm"k-noi h=lrmi+n –olk+uIn" l+tl harminc rubelért selyem-posztót vesz

tsolk+uI (Kunž.) rubels+Lt O. hársfa

soLdcn +n/tpI "r +n/t-NXl hársfa erdő sok hegyfok (III. 266.)vö. vog. soLt pq hársfa (vö. m. száldob, szádok Szil.-Munk. Vog. Nyj. 112.)

s+m/ B. pikkelyhˇl-s+m/ B. pikkely

s+m (vog.)h¨l-s+m halpikkely (vog. hul-sam id.)

šomA K. egyenesen, egyenes irányba

š=mrh B. szárított halhátpAn-n:-š=mrh nalym-halból (lota vulgaris)

šomfh-tagcrtv h=zct B. szárított halhátat akasztó rudakvagy: šomfh tagcrtv norv-iuh id.

sŻmcl O. rováss°lcn-i¨h rovófa

s=mcl O. rovás, vágás š=mcl K.s+mlcn i¨h O. rovó fas=mcln" u…rcm i¨h rovásos fa

š=mcl (Ap.) rovásogrr š=mcl mély rovásNWgflt š=mcl rövid rováskalD"Sn" ogrr š+mlA-ki š=mcltsA, n+ptcl hou, NWgflt š+mlA-ki, n+ptcl uAn ha k. mély rovásra rójja, az életkora hosszú, ha rövid rovásra, az életkora rövid

s=mflt- O.mai-ogI, L"L-ogI ogrr s=mcl louEl s=mfldcs nászfejének, hadfejének mély rovással magát rótta föl (III. 334.)mai-puzI s=mcl m"nEm s=mfldcs nászfejének való rovással engem rótt föl (uo.)

š=mcl-iˇh B. rovófaš=mcl K. rovásš+mlcn-iˇh rovófasŻmclt- O. róš=mclt- B. ró

kEžnA š=mcltlcm késsel rovokš=mclt- K. rósŻmct- O. fölölt, fölvesz, öltöziksŻmctlii- O. öltöziksŻmctlii- O.

lau –Erm"tn" sŻmctliisl" a lovat fölkantározták (tk. fölkantároztatott)lau –Erm"tn" sŻmctliislI a lovat fölkantározta (II. 39.)

s+mlcn-i¨h O. rovófasi s°mlcn-i¨h EuI "—in" k"tlcbtfl" ezt a rovófát a leány atyja elveszi (I. 81.)

š+mš K. ribiszkes+n/ K. nyírhéj edény

An/-s+n/ nyírhéjból készített táls+n/ B. nyírhéjedénys+n/ (Kunž.) nyírhéjból készült

edénysŻnrt O. a halott emlékére készített

fabábs=nrt O. a halott emlékére csinált

babauA–-s=nrt gyász baba, sirató babaN'urEmem hXlcs, imEm lXurl: „is-horcl uA–-s=nrttI iintt" mAsl!” „Xnd"m, m" lXulcm, sidI ijnttI mAsl, min pern‰icncn a gyermekem

40

meghalt, a feleségem (azt) mondja: az árnyékát sirató-s=nrt-tá kell varrni. „Nem a — mondom én — így varrni nem szabad, babává kell varrni, mi keresztyének vagyunk” (Muchrin P.)nitcrm" : "g"N horbI baba forma (ilyen célra kész játék-babát vesznek)

š=nrt/ K. a halott emlékére készített fabáb

s+nhrI O. vmi rovarfélel. hXrcn (v. hXr"n) s+nhrI

s°ngfs- O. rúg, rúgdals°nh- O. rúg, kirúgs+nh- O.

s+ng"nt- O.iEz" h=iis, s+ng"ndcs egy kevés ideig feküdt, rugdalódzott (a kuya) (II. 204.)

š+nh- K. rúg, kirúgs+nhsii- O. rugdos (III. 435.)–+n/k O. szárított hal (II. 142.)~ –+n/k-p…lck k"t +r/tn"

mVnzIs" O. egy fél szárított halat két fejedelemhős így marcangolt (III. 326.)

–+n/k O. szárított hal | gedörrter, gekockter fischrücken

s°b O. darab | stücks+ppI-s…ucrlcm

s+b O. š+p/ K. darab•lcn-s+b O. első résziXlt"-s+b hátsó rész'I s+b kis darabi¨h l‰icmn" s+ppI …uclts" a fát a fejszével ketté vágták

s+b O.lA–-s+b hórakássXs lA–-s+bnA uEl/s" a menyét egy kis hórakásban öletett meg (az ilyen hórakásban szokták elhelyezni a csalétket) (II. 30.)

s+b O. darabi¨gcn uAs s+bn" iog* kErlflmcn a fa váracskánkba (tk. a favár darabba) térjünk vissza! (II. 246.)

s+b O.t=rrm +n s…ucn iih Nogsfn sVs-s=bcln" tog* ponlEm az isten fenséges hajfonatos fiának nyusztos hátára (tk. hát-darabjára) oda teszem (III. 296.)

s+b O. fél, darab~-s=bcl iE–lEm = ~-bElgcl iE–lEm az egyik felét iszom meg (II. 52.)

-s+b O.t¨dcn hAt-s+b"m il"mb" Vnd +–lEm, si-mXr/t uot"s lehetséges hogy a tüzes házacskámat sem találom meg, olyan nagy vihar (hófuvás) van (I. 95.)

l‰bct-mou-h¨i "r +rd"n moucl hol +–m"n s+ppI mVn/sct a hét föld embere sok fejedelemhősöd a földjüket amerre tudván szanaszét mentek (III. 417.)

mou"m hol +–m"n s+ppI mVnlcm O. a földem amerre tudom, keresztül (kasul) megyek (III. 433.)

s+ppI O.iogAn s+ppI Vn iil (+t–I) a folyón keresztül nem jön (III. 473.)

s+ppI sokm"l (sohm"l) O. összetörte (II. 234.)

š+p/ K. darab | stücks:r O. szár

iAs-s:r kéz száras+r

iAs"m-pEl =grl s+r a kezem vékony csuklója (III. 341.)

s+r O.~ iAs-s+rcl s+ppI-hXtT–flEm, ~ k©r-s+rcl s+ppI-hXtT–flEm az

41

egyik keze szárát ketté-töröm, az egyik lába szárát ketté-töröm (II. 116.)

s+r O. száriAs"m-pElI =grl s+r k‰t˛lflI a kezem vékony szárát (v. csuklóját) megragadja (II. 106.*)

s+r O.mVndI tXg•icl k©r-s+r pVl"tn" s¨ilfd"l menő helye lábszár magasságnyira lesüpped (II. 248.)

s+r O.ujr k©r-s+r pVl"tn" r©ngctliil" a vérben lábsyár magasságnyira gázolnak (II. 228.)

s+r O.l¨b-s+r +ll" mVl iim iin/k houlf leu evezővel járható mély vízen lebegtetjük (a csónakot) (III. 507.)

s+rI (Reg.)rit-s+rI EtpI iin/k houlfleu ladik járó vízen lebegtetjük (a csónakot) (III. 507.)

s+r- O.¤u-s+rn" üvöltéssel (III. 274.)

s+r-s=rcm (Kunž.) szárazs=rcm moun" mVncs szárazföldre ment

s+rA (Kunž.) hamarhou "l mVn", s+rA iogr-ieu"! messze ne menj, hamar visszajöjj!

SorAs-h+ K. kereskedőS:rAstf- K. kereskediksorbI O.

(? sirbI)hXndI-r¨–-sorbI +r/t osztják-orosz forma úr (v. fejedelemhős) (II. 54.)

SorAslfps K. kereskedéss:rrh K. Coregonus vimba (or.

сырокъ)

сorrh B. lazac-fajta hal (or. сырокъ)сorrh-lou csontja

sorrm/ K. halál | tod*s:rrm B. halál (vog. sur«m)s=rcs O. arasz

i+n s=rcs pVdfroh-p¨t tíz arasztos vörösréz üst (I. 79.)

sor¬ B. bíbic(?) | larusSorcs K. ezersorft-

sor"t- O.sor‰dcm uIn" megromlott bor(?)sorfdcm

sori B. sirálysor-pŻhrr (vog.) osztják falu (tk.

bíbic-sziget)or. Сорыпугорские ю. Berjozovtól északra, nyáron itt szoszvai és ljapini vogulok halásznak

ŁorGAn/ B. hermelin lövő kelepceŁorGAn/-i=grl az íjaŁorGAn/-i#nD v. i#nt íjidegŁorGAn/-sogrm/ v. ai i#ntŁorGAn/ ai-BˇklA kispecek

s+rN-oh (Kunž.) arany pénz–°rNI O. répa

< zürj. Wichm. SorTniSorkNi Karj. 144.ujrdI –°rNI vörös répa(?)–+rNI-l‡bct répalevél

s+r/t O. csukamou-s+r/tfn-iitfn-tEl földi-csukás-ízületű-páncél (név) (II. 85.)

s:s- K. aszikšoš K. hölgymenyétsos B. hölgymenyét | hermelin

(mustela erminea)šoš K. anas boschas (récefaj)

(?) šAšs+s- O. lép

42

s+s- O.nin s+sl" hou k©rcm t¬ s+sm"l –"tl nő lépő hosszú lépéssel idelépett, hallszik (III. 429.)

s+s- O.s+sm"n mVnlcm O. nagy léptekkel megyek (I. 97.)

š+š- K. léps+sltf- O. vezet (tk. lépet)

n"n/k-i¨gI iilcn ou s+sltflEm a vörösfenyőből csinált bálványos ajtóhoz vezetem (III. 294.)

s+sltf- O.s+sltfsEm (így) léptettem (t.i. a nőt)

s+smf-iog* s+smfscm visszaléptem (III. 262.)

s+s- O. léps+stf- vezetm"nEm… hAtnA s+stfllI engem… házba vezet (II. 106.)

s+t (Kunž.) százm¨r s+t hï a nép száz ember

s=tcp/ B. hüvelysWtcp/kEž-z=Dcp/ késtok

sou O. hang, ének (v. m. szó)hXndI-h+ t¨rcl sou h=lctlEm, hXndI-h+ N"lmcl sii ~sI h=lftlEm az osztják ember torka énekét meghallgatom, az osztják ember nyelve hangját meghallgatom (III. 503.)

šou K. bimbó, rügy | knospešou- K. savanyodiksou/ K. botsou/ (Kunž.) rénszarvashajtó rúd

sou-:nt a rénszarvashajtó rúd hegye, dárdája

soucnt- O. alkalmaz, használ‰dcm i‰zcnn" soucntl káromló (tk. rossz) szóval él

souct/ K. botocskák a halak szárítására

souI O. használatsouI- O. használ, alkalmaz

‰dcm i‰zcnn" souiiil káromló szót használ (v. káromló szóval él)

souIt- O. használ–oz"m O.

–'I iE–mEm Vnd"m, –oz"m (hon"m) Vn t+gncs (v. t+kncs) teát nem ittam, a gyomrom üres (tk. nem telt meg) (III. 48.)

sozI O.soyI hAt n+glcn uXl u…li– n=mfltseu a szülő házunk oszlopos(?) helyére gondoltunk legott (III. 280.)

s+yilii- O. lépdel, járkál (frequ.)s¨dit- O. itéls¨dit- (Kunž.) itél

hodI s¨ditl"? hogyan lehetne elitélni?–ugc– O. sarok

–ugc–-hï pVrncl s…ucrm"n t§l" sarkos ember sarkát(?) vagdalva követi (tk. vitetik) (IV. 41.)= k©r-iXtl"n i©bIn" p=rctm"n t§l" a sarkát taposva követi

–ugr–-hï pVrcnlcn s…ucrm"n t¦dcncn(?) sarkas férfi sarkukat(?) vagdalva űzik őket (kettőjüket) (IV. 50.)

šˇGAp/ B. yajsmcS šˇGAp/, n…mclt/ Rnt sASl ilyen zaj, semmit sem hallunk

s¨g"b O. lárma, zajs¨g"b +stI lármáztak (tk. lármásan vagytok) (I. 64.)

s©g"lf- O. eltörik‰iilt"-‰iilt"! il-k+riiil, hos-s©g

43

‰lcs (csak) lassan, lassan! (ha leesik, eltörik (t.i. az ablak)‰iilt"-‰iilt"! "lt s©g‰lcl! lassan, lassan! el ne törjék (II. 40.)

s©g"llf- O. eltörik, összetöriks©g"llfd"l tXgA …uclt azért, hogy el ne törjenek (tk. eltörése miatt) (II. 36.)

s©g"t- O. széttépuain" s©g‰dcmct v. s©g"ts‰ict a farkastól (tk. állattól) széttépettek (II. 32.)

s©g"t- O. összetör–©grn&h O. újjbütyök

–©grn&h-h+l az bütykök közti nyílás (mélyedés)tb. –©grn&h-h+l"t (I. 23.)

–©grn O.hAttcl NElt+ndI h=lrm –©grn m"niiil a ház (tk. házuk) leváló nyírhéj három zsugorodásával(?) meggörbülvö. vog. šukwari összehuzódik

–©grn O.ninn" –©grnn" p=grll" a nő a könyökével(?) megböki (II. 208.)

s©h O. darabsuiit- O. süllyeszt

iiiEn-kI h=lrm pXh XudI "s mVl i+r Xl-suiitscl"n az apád három fiát az áradó Ob mély forgójába sülyesztetted (III. 423.)

sïct- O. süllyesztnVnEn XudI "s mVl i+r sïctlEm(?) téged a sebesen folyó Ob mély örvényébe süllyesztelek(?) (IV. 23.)

sïlf- O. sülyed, belefúl (vízbe)hAb si sïlfs a csónak elsülyedt (elmerült)tob si sïlfscm majdnem elsülyedtem

sïlc- O.sïlcm hAb mélyre sülyedt ladik (III. 507.)

sïlf- O. lesüppedmVndI tXg•icl k©r-s+r pVl"tn" sïlfd"l menő helye lábszár magasságnyira lesüpped (II. 248.)

sïlfbtf- O. sülyeszteniiin/kn" sïlfbtfd" vízbe sülyeszteni

sïU O. rénborjúhAr-sïU O. rénbikaborjú, ha még nincs egy éves

sïU-soh (Kunž.) rénszarvas borjúbőr

(?)sïU-Wlcnl"l O. почки (Sobrin) (I. 22.)

s©k O.'I h¨l-s©k-tXhtI egy kis haldarab (II. 30.)

s©k O. darab(NAl-tVi) s©kkI t•gfl (a nyílhegy) darabokra törik (IV. 36.)

sUk O.sUkkI mAriiis összetörött (tk. darabra törött) (III. 290.)

s©k-i+n/k O. darabos jégs©k-i+ngcl hol/s" a darabos jég elfogyott (IV. 54.)L. kVslcb

š©k/ K. darabš©kcn/ darabos

š©k (Kunž.)h+t-š©gcl a ház megtámasztására való fadarab (fatönk)

s¨ldcm O. szikras¨ldcm O. szikra

NXlcn uai NXlcl …uclt lIdI t¨t iim s¨ldcm pXziiil orros állat orrából égő tűz jeles szikrája szivárog (v. csepeg) (V. 129.)

44

s¨ldcm O. szikral~dI t¨t-s¨ldcm (fl.) égő tűz szikrája (gyanánt) (III. 470.)

s¨ldcm O. szikrasˇltcm/ K. szikraSˇl¬- K. csillog, fénylikSˇ*ź K. egérfajšˇm- K. savanyodik (zürj. som

sŔure)s¨mct O. nyírfa

s¨mct-uAs Berjozov (tk. nyír-város)sˇmct-u\š B. Berjozov osztják

elnevezése (tk. nyír-város)sˇmct/ K. nzírfa

sˇmct/-uQš Berjozov (tk. nyír-város)s¨mg" O. útitáska

pAglrn s¨mg" gombos útitáska(< or. сума, сумка táska) (I. 39.)

šUmt- K. zúg, lármáz (or. шумъ)s¨mp O.

s¨mp-nEnhoi bolond embers¨mp u…rctn" S©ksflcm bolondságokon törődöl

sUnzI O. zsinór šUnž K. id.sUnzI = h=lrm-p©s sogrm seum"n háromszoros cérna (össze)fonva

šunžv K. zsineg (kenderből)s©n O. szögelet (vidék)

nin mVncm ninI s©n, h¨i mVncm h¨iI sun nő járta nős vidék (tk. szögelet) ember járta emberes vidék (I. 69.)

s©nbI O.h=lrm s©nbI három szögletű

–©nncn O. bütykösNirch i•scb n'i"nn" iir-hArI –©nncn iAs ujtn" uArtl" zsenge kezű urasszonyodtól áldozati bikás (é. bikát leütő) bütykös kézzel beljebb (v. félre) taszíttatik (IV. 19.)

–¨N O."s-l"ndcn iim –¨Ncl uEllcm (v. uEllEm) az Obi táplálékos jeles bőségét fogom (tk. ölöm) (III. 478.)S¨Ncn +– bőséges halszállás (uo.)

–¦Ncn O.hXtl-–uNcn n'i-–¦Ncn –¦Ncn

sArNI litlct-kI, iiicl-kI s•dcn EuI N•lcn nin sAt tinl "t k‰t˛lcl! aranyat akarnak (é. ha azt akarják, hogy jó dolguk legyen), az apjuk drága leányának nyilas nő száz díját fogadják el! (III. 371.)

–¨N O. bőség–¨Ncn bőséges

SˇN/ K. bőségSˇNcn bőséges

s©n O. szöglethAt-s©n ház szöglete

s©n-•lcn O. szögletvégis©n-•lcn iim pil szögletvégi jeles társ (II. 116.)

s©n O.ninct-s©n O. a nők szögelete (kárpittal borított elkülönített hely a jurtában) (II. 202.)

s©n O.uAs-s©nct …uclt a városi szögeletek felől (é. a város minden részéből) (III. 320.)

s©n/ K. szöglethQt-s©n/ ház szöglete

–©ncn O. bütyök–©nncn iAs bütykös kéziir-hArI –©nncn iAs (III. 393.)

–Un/k O.uAt "lmcm pVl –Un/kn" =grl pVlcl tob hXniliicl a széltől emelt (v. hordott) magas (hó)rakásba a talpas szán talpa alig ragad (III. 423.)

45

–¨n/k O. domb, halom(?)pVl" t«ucm pVl –¨n/k p'ilI uErlflI a magasra nőtt magas dombot(?) simává teszi (II. 109.)pVl keu p'ict = –¨ngct magas kőrakások = dombok (uo. 110.)

–©n/k O. halom, dombn+n-s©n/k szeméremdomb | schamhügel (II. 9.)

sUr O.surcnt¨t-i¨h p…lck surcn iAs (fl.) tűzifahasábhoz hasonló száras(?) kéz (V. 103.)

S¨r O. barázda Sur K.hAt-l"ngcl S¨r p"i"rt a háztető facsatornája

–¨r O. vonal, barázdaSˇr/ K. vonal, barázdasur O.

h•zcm hAt iim surcl iog* pitscm meleg ház jeles zugába(?) bejutottam (III. 385.)

sUr O.hab-sUr a ladik hátulsó vége (III. 507.)

sUr/ K. száriQš-sUr/ kéz szára

sUrdcn hAr O.t=rrm k"N sogmfb "r hAr iXlt" sUrdcn hAr, p…scn hAr u•gfnttcl –"tl az égi rénszarvas lépésű sok rénbika a hátra (maradt) réntulkot, szarvasborjút hivogatja, hallszik (III. 421.)vö. vog. surti har réntulok (VNGy. II. 108, III. 110.)

–¨r…mc.- O. megkarcolnAril" tVin" –¨r…mfllI a kard hegyével megkarcolja (II. 238.)

–¨r…mf- O.–¨rEmii-iogr-hX—cm lau sAt t+b"-tVi iin/kn" –¨r…mcs (vagy: –¨r…miiis) *) a hátra maradt bűvös lópata hegye a vízben barázdát vont*) tob hXncmdiiis csak egy kissé hozzáért (v. alig ért hozzá) (V. 135.)

–¨rct- O. barázdát von–¦rct- v. –¨rct- O.

h=lrm sVs-l¨bcn hAb, Nilmct h¨i s…ucs –urctl három háti evezős ladik, a negyedik ember a kormányt húzza (é. kormányoz)

–¨rct- O. barázdát vons…ucs –¨rctl kormányoz (é. a kormánylapátot vonja)

Sˇrct- K. barázdát vons¨rI O.

h•zcm hAt iim s¨rI "l lail‰lcn! meleg ház jeles zugába ne várjatok (II. 250.)

s¨rI O.hAb-s¨rI EtpI iin/kn" Vl-•mfslct ladik járó vízen csak úgy ülnek (III. 506.)vö. Paas. sur* :=ęr*t sur*n3 *g**ct sie stehen bei dem schlittenN'ur«*mct r¬t sUr«*t" ę+htc*t die kinder licfen zum boot

s§rI O.h•zcm hAt iim s§rI m"nEm uji"! meleg házad jeles zúgába engem végy be! (IV. 37.)

Sur/n3 K. répau@rt Sur/n3 vörös répaSur/n3 lBct/ répalevél

s¨s O.t¨t-i¨h-p…lck u…rcm s¨s tűzi-fahasábból csinált tartóilbI …uclt hAr-NXhscb ujnd"n l

46

‰icm ujlEm alól rénbika lapocka nagyságú fejszét veszek elő (II. 119.)s¨s = isnI ilbIn" s•gfl uErm"n +l, ilt‰icl hXy"b az ablak alatt egy deszka állvány van csinálva, alatta (szerszám) tartó (II. 120.)

s¨s O. láda < zürj. susegsuSeg I. verschlag, getreide kasten Wied.t¨t-i¨h-p…lck u…rcn s¨s fahasábból csinált ládam. szuszék (or. суспкъ)

s¨s O.t¨t-i¨h-p…lck u…rcn s¨s tűzifa-hasábból csinált láda (III. 339.)

s¨s O. őszsˇs K. őszs¨t O. bíró, itélet, törvény (or.

судъ)с¨t uEr- törvényt teszujl-s¨t itélőbíró (II. 67.) (tk. nagy-bíró)

s¨tm" lon/k-s¨d"m tVi'tcn! az én bálványi ítéletemet (v. bíráskodásomat) bírjátok!pVl‰tcn! ne féljetek! (II. 186.)

sˇt/ K. itélet, törvény, bíró (or. судъ)

s¨—ct-ogI-‰uct +r/t (fl.) O. ragyogó fejű-hegyfoki fejedelemhős (IV. 9.)vö. vog. SuS ragyogó | glŔnzendSuS vitpŔ vitkn tur ragyogó vizű vizes tó (II. 341.)

(?)–¨—I O. csecsemő-s" O.

min mVnlfmcn-s"! mi (ketten) menjünk csak! (II. 194.)

-s" O.Et-s"! gyere csak! (III. 262.)

-s" O.hXdA-s", mVdI mou n…mcn +r/l =scn nos hova, melyik földre (való) fejedelemhős vagy? (III. 266.)

-s" O.hXt–" +l-s"? Hol van hát? (III. 262.)

-s" O.t¬ Ed"-s" gyere ide csak! (III. 266.)

m"-s" O.n"n/k-i¨gI iilcn ou m"-s" p©slEm a vörösfenyőfából (csinált) bálványos ajtót én hát kinyitom (III. 322.)

-s" O.t"m sXg"m ujiI-s"! ezt a subámat vedd csak! (III. 411.)t"m ohs"m"m ujiI-s"! ezt a fejkendőmet fogjad csak! (III. 411.)

-s" O.m•ycn hodX– iogrtlcm-s" valahogy talán mégis csak hazajutok (I. 95.)

-s" O.nVn t~ h+l"-s"! ide hallgass! (II. 42.)

-s" O.uAnt"dI-s"! nézzétek csak meg! (II. 39.)

sAbEh O. csizma < or. сапогъsQBEk/ K. csizma (or. сапогъ)s‰bcl O. nyak

s"blcn nyakashotcn s‰bcl (hattyunyak) 10–12 rézhúrú zeneszerszám hattyú nyakkal

s‰bcl-lAn O. nyakszirt (tk. nyak-ín) (I. 20.)s‰bcl-lXu nyakcsigolya (tk. nyak-csont) (I. 22.)

s•Bcl K. nyakhotrn/ s•Bcl (hattyunyak) 10–12 rézhúrú zeneszerszámsABlcn/ nyakas

s‰bcl-–i–k"n nyakkendő

47

S‰bclt- O. piszkít, rondítsXbcr mou O. az Obdorszk-muži

vonaltól az Ural hegységig terjedő vidéket nevezik így (az Ob balparti részét)sXbcr-mou-kVn"– a berjozovi és kazym vidéki osztjákok Tajšin herceget nevezték így (tk. sXbcr-föld-kenése) (or. кназъ) (I. 40.)a sXbcr-mou-kVn"– ujl-pŻgrl (nagyfalu)ban lakott Obdorszktól északnyugatra 12 versztnyiresXbcr-mou-iAh p¨Lcn-‰uct nimbIn" +llct, pAsln" +llct a sXbcr-föld népe Obdorszkon alul van, a folyóágnál vannak (II. 71.)

sXbcr O.sXbcr k© tAs vastag réz(?) teknő(?) (I. 50.)

sAd" O. mocsárjurák szam. s•da, sada pfütze, lachesAd"-h¨l csík(?)L. l¨kscn alatt.

s•dcb O. hüvelykEyEm s•dcb libin" ponlEm a késemet (v. kardomat) a hüvelyébe teszem

s•dcb O. hüvelysAtpcnpI l‰bct kEzI (fl.) hüvelyes hét kard (IV. 33.)

sWDcp/ K. hüvely–"diliicl = –"tl O. (III. 306.)–Ag"r O. (rénszarvas) csorda, falka

–Ag"r-pVt (III. 298.)–"g"r O. legelő–Xg"r O. rénlegelő | weideplatz

der renntiere–Xg"r-pVt "r hAr (fl.) a rénlegelő fenekére (való) sok rénbika (III. 433.)

s‰gcn- O. fulladni | erstickeniimf– hXldI +rd"n N+rmil" s"kncn

t¨r ~-p¨s u…rcl szépen halódó fejedelemhősöd réti állat(?) fulladó hangját egyszer hallatja (tk. csinálja) (IV. 32.)

s‰gcn- O. megfúladš•Gcpt3- K. megfojt (v. trans.)sXgA O. azutánsXgA (Kunž.) később

sXgA kVsl‰icm később keresneksXgA O. majd ha

sXgA sEm"-kI pitlcn, t‰rcnlfmcn-uE–lfmcn(?) uAntlflmcn-s"! majdha ismét szemem elé jössz, pusztulásunkat, vészünket lássuk mi ketten! (III. 493.)

sXgAt O. szerint, módon~zXgAt (egyként, egyszerint) mindtoltA-sXgAt onnan

sXgAt O.iiiEn-kI s•dcn EuI sXgAt*) N•lcn nin sAt tin m" h¨nt mVsEm? az apád drága leányáért nyilas nő száz díját én mikor adtam? (V. 127.)*) =rcnn" (leány)ért

sXgAtt"– –Xrcs-kEm lou-sXgAt iil a nyájk (é. rénszarvas) kb. ezer magától jön (é. nem hajtják)

sAgAt/ K. szerint, -kéntzAgAt (egyként, egyszerint) mind

sXgAt O. szerinthodI-sXgAt? hogyan?hodI-sXgAt +lliiil? hogyan éldegél?'I sEl-oh sXgAt vagy: k"t k+rdI sXgAt l+tscllI egy kis ezüst pénzért (é. 10 kopékás) vagy két vasért (é. két darab öt kopékás rézpénzért) vetteiolt"-sXgAt hátulról | t"lt" v. tVlt"-sXgAt innen | tolt" (v. toltA-sXgAt onnan)tVlt"-sXgAt kVmcn uErcst"-hou"t si

48

pŻgrl? innen hány verszt az a falu? (I. 12.)

sXgAt O.lou-sXgAttcl magátólt=rrm-p©gct sAt liubfs, mou-p©gct sAt liubfs lou sXgAttcl (v. lju s.) iogrtsct az égi fajta száz eleség, a földi-fajta száz eleség maguktól jöttek (az asztalra) (II. 34.)

s•gfl O.NAl-sAglrn iim hXr Vl-mAriiis nyílforgácsos (tk. deszkás) jeles darabra törött az (III. 290.)

s•grl O. deszkahXstI s•grl író táblah°ltI s•grl = s•icb s•grl háló deszka a ladikban

–•gcl (v. –•gcl)-uai O. тюлень* seehund, robbe

sWgrl K. deszkahAšt sWgrl író táblah+lt sWgrl = sWicp/-sWirl hálódeszka a ladikbanšAhmAt-sWgrl sakkozó tábla

p¨dI i¨hpI sXgfl/t +n/t fekete fájú füzes erdő (III. 447.)

sagflt-iuh B. fűzfai. noulAl ágaii. kAr kérge

sXgrl/t-i¨h O. fűzfasXgrlt O.

sXgrlt +n/t-NXl füzes hegyfok (II. 254.)

sAgrlt-iˇh B. fűzfas‰gcn- O.

N=rmil" s"kncn t¨r uErd"l (–"tl) dörmögő(?), fuldokló hangot ad (tk. csinál) (hallszik) (II. 214.)

s•gfr O.iindcn i=grl s•gfr iindI ideges íj …

(?) idege (II. 226.)s•gfr i=grl szaru íj(?) (uo.)

–•gfr-i=grr-i=grl O. szaru-íjvö. vog. (•Nt) s®harim szaru

–•gfr-i=grl O. bunkós íj (II. 238.)s•gct- O. hintázni

s•gcd" pitlct hintázni kezdenekm" NohtflEm én taszigálomk+l-s•gct-i¨h hinta, kötélhinta

sXgl"nt- O. birkóziksAgAlI O.

k©r-sAgAlI boka (II. 40.)sXh O. suba

noi-sXh posztó subal"ngcstI-sXh takaró

sXh O.lou ninn" sXhnA t§s" őt a nő a suba alá húzta (II. 208.)

sXh O.p¨dI Nogrs-sXh fekete nyuszt-suba (II. 172.)

sXh O. suba (II. 93.)sXh-tXhtil"l suba darabjaik (uo.)

sXh O. subaEudcm hXnz"n sXh vágott cifrájú subaEudcm hXny"n sXh l+tlcm-m", tVil3dI? tVil3dI-gI, tinii"dI! vágott cifrájú subát veszek én, van(-e) (tk. birtok(-e)? ha van, adjátok el! (I. 39.)

sAh B. suba¬m¬-sAh asszonynak való subah+-sAh férfi subanoi-sAh posztó suba

sXh-kimcl O. a ruha (suba) aljasXh-lit O. a ruha újja

sXh-Nir (Kunž.) ruhasoldAt-sXh-Nir katona ruham'nEm soldAt sXh-Nir* tou"dI, p" mil, p" s+bEh nekem katonaruhát hozzatok, sapkát is, csizmát is!

49

sXh-svl O. a suba szegélye (II. 66.)sah K. suba

sah-kUsncn ruházatsXhpI O. subájú

t"m moun" nVn-horbEn sXhpI nEn-h+ Vn uAndiliisU, p"-mou-hï =scn tXngA? eyen a vidéken (tk. földön) hozzád hasonló (tk. a te formád) subájú embert nem láttunk (tk. nem szoktunk látni), más földre (vagy: országba) való ember vagy talán? (I. 46.)

–Vh O.i…ucr kVl"n –Vh porcs a farkas a rénszarvast széttépte v. agyon harapta

–Xh-mVn- O.k+zIn" p‡dcm-itn" –Xh-mVncs amint a kard találta, rögtön elájult (IV. 41.)

–Xh O.–Xh-uEld" inf. agyonütni

–Xh-mVnlcm = uollI hXl/scm egészen odavagyok

šAhmAt K. sakkozó táblasXhsI O. faggyú

uoi poscm, sXhsI poscm iim hXz"b zsírtól ázott, faggyútól ázott jeles háló-kárpit (III. 310.)

sXhsI O. faggyúuoiEm-sXhsEm-pXzcm-sincn pVl-uAs-lon/k zsírom-faggyúm-áztatta-támasztékos-magas-város bálványa (név) (III. 452.)

sai O. buvárkacsa (anas clangula)•lcn-As-sai-lAbi-+r/t Ob végi-vubár-kacsa fejedelemhős (név)As-sai horcln" iXngfl obi buvárkacsa alakjában jár (II. 83.)

sai O. kecerécek"rdI-sai-hor"n-+r/t (fl.) vas-keceréce-alakú-fejedelemhős (név)

iXn/tI horcl si a járó alakja ez (t.i. a keceréce alakban szokott járni*) (IV. 2.)*) az osztják hősök ugyanis madár vagy hal alakjában is menekülhettek üldözői elől

s'i (kunž.)k"urcm s'i forrázott sebvö. vog. sai elrothad

s'isVrI-pAglcn i=grl h+l"m s'in" +l"dI! a lapockám kedves köze mögött legyezek! (V. 98.)

s'i O. mögs'in" mögött

s'i O. mögl…rcn i¨h s‰ictn" a gyökeres fa mögén (III. 437.)

s'i O. möghï s'in" iXn/tI nin kurva | dirne (tk. férfi után járó nő) (II. 9.)

sai/ K. mögsVi O. homok, föveny

sVi-p"n (v. sVib"n) песонъsVicn homokos, fövenyes

sVi-p"n O. fövenypartuAt h¨mbfn sVi-p"n (v. sVi-b"n) széltől habos (v. hullámos) fövenypart

–'I O. tea (or. чай)–'i-p¨t teáskanna–'i-put-NXl a teáskanna orra

–'i-p¨t O. teás kanna (I. 82.)šai/-lArAs B. teásszekrényšai/ K. tea (or. чай)

šai/-pˇt/ teáskannašai/-pˇt/Nol a teáskanna orra

s•icb O.saibcn lAr-hï-n=grl +r/t hálós-tavi-ember-dúcos fejedelemhős (név) (II. 89.)

50

s•icm O.+r-s•icm erdei patak (II. 134.)

sCib"n O. fövenypart (II. 90.)saibI- O. vonóhálóval halászik

saibIdI iAh halászoksaibIdI hAb halászó ladik

sqiB- K. vonóhálóval halásziksqiBt v. sqiBD iQh halászoksqiBt hQp/ halászó ladik

s‰ich O. józan | nüchterns•icm O. hegyi pataks‰icm O.*

p+t-i+n/k mVnm"n p=dcn s‰icm (fl.) jégkéreg mente jégkérges vizű hegyi patak (IV. 69.)

s‰icm O.°r-moun"-kI +l, t©ncn lXud" mAsl: s‰icm, +s-moun" pAsl ha erdős vidéken van, helyesen (így) kell mondani: s‰icm, (ha pedig) erdőtlen(?) vidéken: pAsl (II. 46.)

sWicm/ K. hegyi pataks•icb O. vonóháló

s•icb-keu a háló köve, mely a hálót a vízbe lehúzzas‰icb-t"ldI k+l a háló húzó köteles•icb-s•grl deszka, melyen a háló a ladikban fekszik

s‰icb O. vonó háló téli (v. jeges) halászatra 120 öless‰icb-k+l a háló köteles•icb-k+l Alni– t¨dI nir vezér v. vezérrúd (tk. a háló kötelet előre vivő rúd) kb. 15 m hosszú vörösfenyő rúdnir-t¨dI-h¨i vezeresnir k"t pVsn" t"llI a rudat két villalakú ágas fával húzzanir tVicl uAnhrcn-i¨gnA l•iill" a rúd hegyét horoggal várjáktogr-kI iogrt, uAnhrcn i¨hnA k"t˛l" ha odaér, a horoggal

megragadjákk+l t"ll", k"t-p…lck sXgaictn" t"ll", s•icb i+ng ilb…uclt iil a kötelet húzzák két oldalról húzzák, a háló a jég alatt jöns‰icb-keu = k©zcn keu a háló nehezék nyírhéjból vont pánttal bevont kődarabs•icb-hvr a háló zsákja, erre egy fa-kacsa van elhelyezve (aulEh)s•icb …s˛ltI uis bedöntő v. eresztő léks•icb kildI uis háló kiemelő nyílás (ajtó-lék) (I. 42–43.)

s•icb-k+l t¨dI ujsct O. v. nir t¨dI ujsct hálókötél vivő nyílások, sor vagy áglékek, hajtó lékekNil h¨i s•icb t"llct négy ember a hálót vonja (I. 42.)

sWicp/ K. vonóhálósWicp/keu/ a háló köve, nehezékesWicp/ tAlt (v. tAlD)-kEl a háló húzó kötelesWicp/-sWgrl a hálódeszka, amelyen a hálót a ladikban elhelyezik

s•ict O. vessző, rud(zürj. Wied. šaT, š*tm šadź stb. ruthe, dünne stange)

s•ict O. pénz (régi elnevezés)pVdfroh-s•ict-oh harminc kopékapVdfroh k"t s•ict harvan kopéka (tk. két harminc kopékás) (II. 55.)

šWict/ K. vessző, rúd (zürj.)s'ig"m- O. kijózanodik (vö. s"ich

józan)s'ig"m/mcl i©bin" p•dcm iin/k i+–lct kijózanodásuk után hideg vizet isznak (a részegek) (I. 65.)

s•i#k/ K. józan | nüchtern

51

sAk-iogAn (Kunž.) Szigva folyósAk-iogAn-iAh Szigva-folyó vidéki nép

sak/ K. üveggyöngy | glasperlesRk/ B. gyöngy

aizRk/ üveggyöngyfüzértˇrn-tRiD sRgct nyaklánc

–Xk- O.iin/kn" –Vklcm vízbe ugrom (szököm)

–Vk-l•ncn s‰bcl-lou"mn" t¬ sVgcs inas nyakcsigolyámba ide szökik (V. 118.)

–Vk-–Vh- O.sVmcn h¨i sVmEm –Vgfl (–Vgfl) *) szíves ember szívem megremeg (tk. összeomlik)*) sVmcl mVnd" pidcs a szíve (é. bátorsága) menni (é. fogyni) kezdett (V. 94.)l"nt lium"n l"ndcn +ndcr-l+g"n –Vkm"l-l"mb" mintha ételevő (tk. evett) táplálékos gyomrod zúga összeomlott volnaiErm"ttI ijum"l l"mb" mintha összeszorult volna (V. 94.)

–Vk- O.lillI –Vgcs étlen összeesett (V. 101.)

–"k O. sulyok, kalapácsSAk B. fakalapács, amivel a halat

fejbe kólintjákiuh-SAk

–"k, i¨h-–"k O. kalapács, fakalapácsh+lt-SAk B. fakalapács, ezzel ütik fejbe a halat, mikor kiveszik a hálóból

–•kcn siubI igI mankós botú öregember (II. 248.)

–‰kcn sjubI "r igEm (fl.) O. mankós botú sok öregem (III. 472.)vö. vog. S•k sulyok | hammer (III. 500.)S•kin suw-aulkn mankós botra | auf einen stelz stock (I. 137.)

–Vk- O.mXrt k©spI k©nzcn uai iXgA-–VklU dühös karmú karmos állatként összekapaszkodunk (egymásra rohanunk) (III. 383.)

–Vk- O. rohaniXgA-–Vklfmcn egymásra rohanunk (mi ketten) (II. 107.)

–Vk- O.+n/t-lon/k-sogrm-l•icm +r/t s‰bcl-loun" togr-–Vgcs az Erdei-bálványszellem-lépésére-állt fejedelemhős nyaka csigolyájába rohant (szökött) (II. 198.)

–Vk- (kunž.) rohan, beleveti magátiingn" –Vgcs a vízbe vetette magát

–Vklf- O.mart k©nyfb iim uai iXgA-–Vklfmcn dühös karmú jeles állatként egymásra rohanunk (II. 244.)

–Xkncn O.N+rmil" –Xkncn t¨r ~-p©s u…rcs dörmögő(?) fuldokló hangot egyszer hallatott (tk. csinált) (III. 286.)

s"kncn O. fuldoklóN+rmil" s"kncn t¨r dörmögő(?) fuldokló hang (II. 242.)

°¤Ak°¤3 B. esőszalonka v. póling(?)= hˇl •lcmt uYi/ hal emelő állat (é. madár)vö. Páp. čaheče зуекъ (tringa squatarola, brachvogel)

sXl O. só | salzsXl"n sós

52

sXl O. sósol/ K.

–"L O. irgalom, sajnálat (or. жалъ)"l O.

lon/k sAdI iim –‰lcl pVd" bálványi száz jeles sajnálatom miatt (V. 115.)

–"lL O.–"llI +l sajnálatra méltó–"l-h¨i szerencsétlen ember

–"l-sXkcNncn O.–"l-sXkcNncn t¨rcl-sii uErm"n iogI tob l+gncs fuldokló hangot adva (tk. csinálva) (egyszer) csak lecsúszott (a falat) (II. 204.)

šA* K. irgalom, sajnálat (or. жалъ)sXl‰tf- O. besóz

h¨l sXl‰lflEmsXldAt O. katona (or.)sXlku'i O. rubel (or. унлковый v.

уолкъвый)sXlIt- O. sóz, besóz (halat

h¨l sXlId" mAsl a halat be kell sózni (II. 74.)

–"Lit- O. szán, könyörülsXlku'i-p…lck –El-oh O.

félrubeles (ötven kopékás) ezüst pénz (II. 55.)sXlku'i-p…lck –El-oh m" sitscm ötven kopékás ezüst pénzt szereztem (II. 55.)sXlku'i-nEbEk-oh papír rubel (uo.)

T–Xlku'i O. rubel°t t©NAl h¨t T–Xlku'iiI iis az adó tavaly (már) hat rubel lett (II. 38.)

sAlt- O.sAglcn hAt-hXr "r sAgl"n sAldcm i¨h tincn uXl s"lttcl –"tl a deszkás szobapadló sok deszkája (tk. deszkáid) hasított fa drága helyén fölhasad, hallszik (V. 124.)vö. vog. s•lcm szálka | spahn

(II. 143.) (III. 9.)~ m. szalu

sAm O. pikkely, kéregsAm O. pikkely

h¨l-sAm halpikkely, halpénz (I. 90.)sAm O. fakéreg

s•mcn n"n/k kérges vörösfenyő (III. 272.)vö. vog. s=m fakéreg P. 14. Szil.-Munk.

sQm/ K. pikkely, kéregsVm O. szív

i¨h-sVm fabélsVmcn szives sVmbIl…bct-sVmbI (i¨h) puhabélű (fa)

sVm O. szívm" sVm l°gsEm kedves barátomm" sVm lŻgrs-nin"m kedves barátném (I. 73.)

sVm O.t"m sVm-+r/tlfmcn ez a két kedves fejedelemhősünk (III. 482.)

sVm O. szívsVml"l iim iAh O. derék embereksVml"l l~ttI iAh bátrak, merészek (I. 68.)

sVm"m-iir-•lcn sidI mVncs O. megijedtem (tk. a szívem oldal vége igyen ment) (III. 334.)

sVm O. szívsVm"m-iir iErmfs szívem oldala elszorultsXm"m ‰dcmmI iis a szívem rosszul lettsVm"m mVncs kétségbe estem (II. 125.)

sVm O. sam K.sVm"m ‰dcm a gyomrom rossz

sVm O.iiiEn-kI Nil pXh sVmn" +r/t az

53

apádnak négy fia, szívednek (tk. színek) (tetsző) fejedelemhős (II. 224.)

sVm O.sVmcl Vnd"m si +lm"l*) bizony nincs eszük (II. 160.)*) t¬-gI iogrtlct ha idejönnek

sVm O. bátorság (II. 101.)sVm ilbI k©L O. giliszta |

eingeweidewurml. hon-uai id.

sVm"m (v. sVmEm) uAhl" O. éhes vagyok

sRm/ K. szíviˇh-sRm/ fabélsRmcn/ syívesN•mck sRmB lágyszívűl“Bct/-sRmB könnyelmű

sVm O.i¨h-sVm fabélt"h sVmbI "r i¨h (fl.) keménybélű sok fal…bct sVmbI "r i¨h puhabélű sok fa (IV. 78.)

sVmcn h¨i pElg"n mVnm"l-l"mb" mintha szíves (é. bátor) ember szíved (é. bátorságod) elment volna (V. 94.)

sVm"m NohtI sii h+lfttEm (fl.) a szívem dobogását (tk. mozgó neszét) hallom (V. 105.)

sVmcl Noglcs O. a szíve dobogott (V. 106.)

sVm O.hXldIpI sVmcl si halódó szívük ez (é. itt lehet megsebezni) (V. 115.)

sVmcn-p…lck uEt ©nDI p=rctlEm a szíve felé eső öt bordáját taposom (III. 499.)

sXmcn O. pikkelyessAt NAl ponm"n sXmcn t~uct száz nyíllal fölszerelt (karikás) pikkelyes tegez (III. 494.)

–Am O. erő (zürj. Sam)noh-kildI –Am Vnd"m стать силы н*тъ–AmlI erőtelen

–Am O.m" uEltEm (v. uEldEm) –Am Vnt tVicn arra erőd nincs, hogy engem megölhess (III. 270.)vö. zürj. Sam Wichm. verstŔndnis, einsicha, geschislatlichkeit*

–AmlI pitscm O. erőtlenné lettemSQm/ K. erő, tehetség

SQml erőtelensXmAs O.

tVicn NAl iim s+bn" h=lrm ujrbI ujrcn sXmAs Esliil" a hegyes nyíl jeles darabjával három oldalú oldalas sXmAs-nyilat ereszt reá (III. 288.)

sVm"s- O. hajlandó, kedve van hozzálibcn hAt libIn" hoidEn lXngfl? i—Em si sVm‰zcs a belsős ház belsejébe ki (tk. kid) lép be? fejedelemhős öcsém ím hajlandó (kedve van hozzá) (II. 180.)

sVm"s- O.libcn hAt libin" hoidEn lXngfl? +n/t-lon/k sogrm-l•icm-+r/t i—Em sVm‰zcs a belsős ház belsejébe ki (tk. kid) lép be? Erdei-bálványszellem-lépésére-állt fejedelemhős öcsém ím hajlandó (kedve v. bátorsága van hozzá, nekibátorodott) (II. 180.)

sXmAs O. nyílvesszőh=lrm ujrbI ujrcn sXmAs l=grbtflEm a három oldalú oldalas nyílvesszőt előhúzom (II. 111.)

sXmfs (v. sXmAs?) O.h=lrm ujrbI ujrcn sXmfs három oldalú oldalas nyíl (III. 260.)

54

–"mbcl O.togrl h=lrm iim –"mbcl szárnya három jeles csapásával–"mbcl = toglrn uai sii madárnesz (III. 462.)

–"mbcl O.togrl-p…lck h=lcm –"mbcl ‡lin hXtm"l félszárny három csapásával lefelé hatolt (a kakuk) (V. 112.)

–Vmbcl- O.tVicn NAl tXicl sAt lXgfr-l=gcl h•icm-kEmn" toglrn uai ujrcn NAl mXhtI –Vmbclm"l ahogy nyíl hegye amint a száz páncélkarikájába ütődött, a tollas állat (é. madár) (forma) oldalas nyíl keresztül vergődött rajta (III. 488.)

–"mbilii- O.tom uai"n ~ togrl-p…lckn" iil, ~ toglfl n=mflt" t¨llI: tom uai"n hodI –"mbiliiil az a madár (tk. állatod) félszárnyra ereszkedve jön, az egyik szárnyát fölülről viszi, a másik szárnyát lefelé eresztve tartja: az a madár ingadozik (III. 479.)

sXmclt- O. temetsVmclt- O. eltemet

hXl‰icl sVmcltscl-pElc? a halottjukat eltemették-e vagy nem? (I. 42.)

sVmclt- O.'i-lauI-p•zcn s…ucn n'i iim-Vtcn-h=lfn n"n/k-i¨gI iim lXbAs sVmcltl" a kis-ló-jegyű hajfonatos fejedelemnő minden holmiját (marháját) a vörösfenyőfából csinált jeles kamrába elássák (v. temetik) (V. 139.)

sVmclt- O. temetnisXmfrt- O.

uEt l¨ibI l¨icn k©rn" m"nEm sXmfrtlflI öt újjú ujjas lábával engem

összeszorít= k©nž…mfllI a karmaival összefog (IV. 69.)

sXmI O. rozsda, penészsXmI O.

sXmI p'i = h+ngI-p'i süppedékes hely a tundránsXmI +r-moun" +l, 'I pAmnA …dcm tXgA, N"rseu t©n/k piln" +l, s¬-kI p=rrmlcn, uollI il-mVnlcn *) Vts" noh Vn/ sitlcn | a sXmI szamojéd földön van, apró fűvel benőtt hely (ahol) a tőzegmoha a rénszarvas mohával együtt van, ha oda lépsz, teljesen lesüppedsz, ha közeledben nincs valaki, teljesen lemégy, egyedül nem tudsz följönni*) u"nn" nEn-hoi-kI Vn/ tVilcn, uollI il-mVnlcn

sRm K. rozsda, penész–Xmlfn O.

–Xmlfn iohpI N=rrm-hAr (fl.) …fejű réti-rénbika (III. 458.)

–Amlcn O. csengő, zengő–Amlcn sii csengő hang (II. 240.)vö. vog. s•mLin suj (VNGy. III. 320.)

–XmLcn O.'I k+rdI –XmLcn sii kis csengő csengő hangja (III. 471.)vö. vog. s•mLin suj csengő hang | klingen der ton (III. 320.) Samlin (III. 106.)

–"mm"-nin O. hószámos nő–"mm" O. piszkos (véres(?)

n'urEm tVidI nin –"mm" sXgcl t‡li–-kEm tVilclI, si-i©bin" si sXgrl Vl-tXgain" lXskcllI a szülő nő a piszkos (véres) subáját egy hónapig viseli, aztán ezt a subát félre eső helyen eldobja (I. 85.)

s"n O. nyírfa gomba

55

SAn M. nyírfagombal. mAS-nE-sAn (II. 27.)

–"n O. nyírfagomba | birkenschwamm

sAn/ K. tapló–"n O. kád, véka | kübel, wanne

(or. чанъ)–"n O. kád SAn/ K. (or.)SAn/ K. kád, véka | kübel, wannesVnzfb O. hátú

moucn sVnzcb "r +n/t-NXl földes hátú sok erdei fok (II. 240.)

šRnž-oh (Kunž.) térdk©r-šRnž-oh* id.

s"nz-oh o. térd (tk. térdfej)s"nz-ohnA l•iil térdel (térden áll)s"nz-oh-lXu térdcsonts"ny-oh-iit térdízület (I. 24.)s"ny-oh-"n-lXu or. подколннам чашка térdkalács | kniescheibe (II. 8.)

s"nz-ohn" pidilii- O. térdre esik (I. 85.)

SRN- K. összeszárad, összeaszik, összezsugorodik | einschrumpfen, eintroknen

šAnGAn/ K. harang, csengetyűšAnGAn/-hQt/ harangláb (tk. harang-ház)šAnGAn/ s:n/t csengetni, harangozni (inf.)vö. zürj. zynjan Wied.

sXngrm O. hegy, meredek partsXngrm O.

tAnt-nin uEN—"n iim sXngrm (fl.) násznő arcú jeles domb= NXzAh uE–pI sXngrm meztelen (v. födetlen) arcú domb (IV. 34.)

sXngrm O.mai-nin uE–pI l‰bct sXngrm (fl.) lakodalmi nő (födetlen) arcú hét domb (IV. 39.)

sXngrm O.tAnt-nin uEN—fn sXngrm l"ngcl …uclt a nász-nő arcú domb tetejéről (III. 397.)

sXngrm O. magas part, dombh+lmcn p©scn sXngrm három réteges (v. háromszoros) domb (III. 276.)

sXngrm O. domb, halomtAn/-nin uEN—fn sXngrm menyasszony képű domb (II. 210.)

sXngrm O. domb, meredek partsXngrm ilbin" a domb alatt (II. 164.)

šAnGrm/ K. meredek partsXngEb O. hóbot

s+stI sXngEb siuctn" járó hóbotjára támaszkodva (III. 458.)

sXngEb-nVl O.sXngEb-nvl k©l"t lA– sidI pidcs hóbot nyél vastagságú hó lett ím (IV. 53.)

iXršn sXnhrA milen lon/k szamojéd sXnhrA süveges bálvány (egy hős neve) (III. 407.)

sXnhrA O.iXršn sXnhrA ujl uAs (fl.) szamojéd s. nagy város (III. 304.)vö. Patk. sonhra apró hal beléből készült étel (* russ. warla genamt)

sXnhrA O.iXršn sXnhrA ujl uAs szamojéd s. nagy város (II. 91.)

–Xnk- O.'i-lauI-p•zcn s…ucn n'i s©ncn hAt s©ncln" h+rI siskI lou"ttI –Xnkm"l a kis-ló-jegyű-hajfonatos fejedelemnő a szögeletes ház szögeletében félénk madár nagyságnyira összezsugorodott (V. 104.)vö. vog. hot-Sankwkmtawk (pass.)

56

összekunkorodik (III. 225.)akwŔn Sakrati összezsugorodik (IV. 421.)

sVn/k O. hő, melegség, hőségsVn/k-iin/k izzadság

sVn/k O.i+n/k-i©bI i=grl sVn/k p"-si k"riiil (fl.) a jég után való kedves melegre fordul (az idő) megint (V. 93.)

sVn/k-iin/k O. izzadság(= +bct-sil …uclt sVn/k-iin/k kim-…dcs, li– pXziiil a hajáról (tk. a haj széléről az izzadság kijött, lefelé szivárog) (III. 507.)

sVn/k O. izzadság (or. поть)sVn/k-iin/k id.sVngcm/scm megizzadtamsVngcml‰icm izzadok (or. потню*)sVn/kmi- izzad (or. потнть)v. sVn/kmii- (I. 23.) (II. 7.)

sVngcn ohlfn "r l©n (fl.) O. hőséges vánkosú(?) sok nyár (III. 462.)

sVn/k O. izzadságsVngcl-iin/k izzadság (II. 236.)sVngcl-iin/k-•lcn …sl˛t" Am/siliimcl izzadságuk vizének végét kibocsátani üldögéltek (uo.)

sVn/k-iin/k O. izzadságmAs-iin/k id.sVng"m-iin/k iim •lcn •ncm "n iim siu k‰urrl az izzadságom jeles vége kimert tál jeles gőzével gőzölög (tk. forr, fő) (II. 111.)

sVn/k O. meleg idői+n/k-i©bi i=grl sVn/k a jég után való kedves meleg idő (II. 144.)sVn/kkI iis melegre vált (tk. jött) (az idő) (uo.)sVn/k …dcs meleg idő támadt

šRn/k/ K. hőség, melegségšRn/k/-i#n/k/ izzadság

sXb- O. szopikN'urEm …zcm sXbcl a gyermek csecset szopik

sXb O. szopik (praes. sing. 3. sXbcl)…zcm sXbtI N'urEm csecsszopó gyermek (I. 24.)

sVr! O. no megállj!sVr! iiiil-kI s•dcn +r/t! (fl.) no megállj! apja drága fejedelemhős! (III. 492.)

sVr O. sar/ K. ásók+rdI sVr заступъ

s"r O. szőr'I s"r-tXhtcl tobVn nil" csak a kis szőrdarabja nem látszik (úgy szétmegy a subája szárnya) (II. 42.)vö. vog. šŔr id. ~ m. szőr

sXr- tXgA O. külön (or. отднлно)m¨ndI i"snEn sXr-tXgA …uclt mVnl az elébbi szavad külön megy (é. nem jól hangzik) (I. 47.)

sAr- O. szárads•rcm szárazs•rcm NogA szárazhús, sonka

sAr- O. száradt¨t-rXunA s•rcl a tűz melegétől megszárad (a fa)

sQr- K. száradsWrcm/ szárazsWrcm uoi kövér halbélből való étel a vendég számára(?) sWrcm-Nog száraz hús, sonka

šAr v. sAr O. dohánysar t"ld" dohányozni, tobákolni (inf.)

s"r O. bagó, dohánys‰rcn tXrcb bagós ajak (I. 21.)

s"r O. dohány, bagós"r tXrcbn" ponlEm bagózom (tk. a

57

dohányt az ajkamra teszem)s"r t"llclI bagózik (I. 35.)s"r NXl-ujsn" t"llEm burnótozom (tk. a dohányt az orrnyílásba fölszívom (tk. húzom) (I. 35.)

šAr-=nrt/ B. tobák tartó (szaruból)šAr-=nrt/-pRt teteješAr-=nrt/-kEl zsinórja

sVr O. lapátN"N •mcttI sVr sütő lapátk+rdI sVr vaslapát, ásó

sRr/ K. lapátNAN Wmctt sRr/ sütő lapátkArD sRr/ vaslapát, ásó

sAr" +l" O. gyorsan készülj (tk. gyorsan légy)sAr" +l"! lXgAr"n s+md"! gyorsan készülj! a páncélodat vedd föl! (III. 435.)

sAr" O. gyorstoglrn uai sAr" togrl sAr" iXng"! szárnyas állat gyors szárnyával hamar járj! (V. 113.)

sArA O. gyors, hamarsi-k©t nin sArA nin némely asszony gyors nő (é. hamar megszüli a gyermeket) (I. 85.)

sArA O.mol" hou iXn/lcm, sArA iXn/lcm micsoda hosszú ideig járok, gyorsan (v. hamar) járok (é. hamar visszajövök) (II. 119.)

sArA O. hamar (or. skoro?)sArA O. rögtön, azonnal, hamar

sArA ieu"! rögtön jöjj!hou "l iXng", sArA iogr ieu"! messze ne menj, hamar visszajöjj!sAr•sch hamarosan

sArA-kiN—" O. hamarosansArA-kiN—" ujdI ioht"t! hamarosan jöjjetek a partra! (II. 166.)

sArA-sArA O. gyorsabban (or. скорне-скорне) (I. 16.)

sQrA K. hamar, gyorsansAr‰sch O. gyorsacskán

m" l=lcn sAr‰sch "t iEtsfscm* én hát gyorsacskán hadd végezzek! (IV. 68.)

s"r"n O. zürjéns"r"n h¨l lazac (a Pecsovában fogják)s"r"n-°n/k zürjén szurok, finomabb szuroks"r"n-hAb zürjén ladik

s"r"n-hAb O. kájük, födött csónaksArAn/-h+p/ B. kájük, födött

ladiksArAn/ K. zürjén

sArAn/-hˇl lazacsArAn/-+n/k/ zürjén szuroksArAn/-hQp/ zürjén ladik

sXrrh O. Coregonus vimba (or. сырокъ)

sXrrh-sAm 'I pVlcn (fl.) lazac-pikkely (nagyságú) kis felhő (IV. 77.)mXhsrn-sAm 'I pVlcn mukszun-hal pikkelyéhez (hasonló nagyságú) kis felhő (uo.)

sXrrh O. lazacfajta hal (Coregonus vimba) (or. сырокъ)u•grs-h¨l (I. 90.)

sXrrh O.'I ohpI sXrgcl-oh s…ucrm"n kis fejű lazac fejet vágva (hasítva) (III. 276.)

sXrrh O. lazacfajta hal (Coregonus vimba) (or. сырокъ osztj. jövevényszó) (I. 43.)

58

s•rclt- O. szárítt¨t-i¨h s•rcltI (v. s•rclt") mAsl a tűzi fát szárítani kell

s•rclt- (Ap.)h¨l s•rcltlcm halat szárítok

s•rcm O. szárazs•rcm l"nt száraz eleség (IV. 17.)

s•rcm i¨h O. száraz fasXrrm O.

hXldI pi iim sXrmcl +–t" k©rôEm*) halódó jeles halálukat nem tudhattam meg*) mVttidcl ho—" hXN"tm"n tVilcl valamelyiküknél titkon (v. rejtve) tartják (V. 108.)

sVrcm- O. serken(?)~gcl noh-sVrcml az öreg fölserken(?) (I. 70.)vö. Patk. serem, serejem C. reszketni, remegniAhlgv. serĎm*em, serĎmt*em schüchtern werden; sich verwundern

sVrcm- O.svrcm/sct megrezzentek, megijedtekninct (a nők) (II. 200.)

–Xrcm uoi O. avas zsír (faggyú) (átv. rénszarvas ganaj) (I. 53.)

–‰rcn L"L O. zajgó ellenség (III. 304.)

–‰rcn O. kurjantó–‰rcn L"L kurjantó ellenség (II. 93.)vö. vog. SŔrri zajong(L. Munk. VNGy. II. 0601.)

si ijurm –‰rcn L"L "r s+b"n (fl.) O. a most jött zajgó ellenség sok darabja (III. 464.)

–Xrcs O. ezer–Xrcs O.l‰bct-–Xrcs h¨ibI uAs hétezer

férfias város (III. 472.)

–•rcs O. tenger–•rcs-©n O. tenger torkolata

–•rcs-l+h O. tengeröbölSWrcs K. tengersXrrm O. halál | tod

sXrmcn halálostŻrrm p"rdcm sXrcm Vn-kI iogrtl, simc– sXrcmn" (t.i. t‰rcnn") mVnl ha nem az istentől rendelt halála jön, ilyen halálba (t.i. t‰rcn-be) megy (II. 74.)

–"rg"n O. hölgymenyét-kelepce–"rg"n O. hölgymenyét kelepce

Egy kisebb íjat kifeszítettek és a nyilat egy pecekkel megakasztják, ezt a pecket egy kis fadarab (k©r p+rmcm i¨h) elrántja és a nyíl a vadat találja.Alkotó részei:–"rg"n-i¨h az alapul szolgáló fa–"rg"n-i¨h-ujs a fa nyílása–"rg"n-N‰lcm | –"rg"n-nyelv–"rg"n-iŻgrl az íjja–"rg"n-iŻgrl-sVs-t"g"mdcb i¨h az íj hátát megerősítő fa (kötőfa)–"rg"n i°glcl iirm"n +ldI lEr az íjat összekötő vessző–"rg"n-iŻgrl-iindcl az ív húrjaN‰lcm k‰t˛ltI p¨kl" kis fapecek (ék) a nyelv megkötésére (tk. nyelv-fogó pecek)–"rg"n-NAl-p¨kl" nyíl pecekk©r-p+rmcm-i¨h tk. lábtaposta fa (II. 28.)

SQrGAn/ K. hölgymenyét-kelepcesVrI O. igazi

sVrI "t iim s+bn" az igazi éj jó darabján (III. 314.)

sVrI "t iim pElgcl kErlfs igazi éj jeles felére fordult (az idő) (III. 431.)

sVrI-pAhlfn i=grl h+l (fl.) a lapocka köze (III. 459.)

59

sVrI pAglcn (v. pAhlcn) i=grl h+l mXhtI mVncm, p¨lcn ©nlfb, N=rrm-s'u mXhtI p=lcm a váll lapockája kedves közén keresztül ment (t.i. a nyíl), falatos csövű (tk. szájú) réti szarka gyanánt keresztül fúrta (III. 441.)

sXrI O. bibic (scolopax)vö. Patk. sore ua. (II. 83.)sXrI-sEm-uai-s=bcn-+r/t bibic-szem-állat-darabos fejedelemhős (egy hős neve) (II. 83.)

sXrI-p=grr O. bibic-szigetsXrI p+grcn iAh bíbic-szigeti nép= lau •lcn hui uel uAs (fl.) ló-végi-ember-nagy-város (é. ahol a ló már véget ér) (III. 300.)

–VrI O.ou-–VrI ajtó sarok

–VrI O. ajtó sarok–Vrcn ou –Vrcln" pitl a sarkos ajtó sarkára esik (V. 100.)

Sar K.qu-Sar ajtó sarok

SAr- K. fáj | schmerzensArNI O. arany

+n sArNI ujnd"n hï "—eu nagy Arany fenséges(?) atyánk (II. 83.)

sArNI O.+n sArNI ujnd"n hï a nagy arany nagyságos férfi (é. isten) (III. 278–80.)

sArNI O. aranysArNI-oh arany pénz

sArNcn +btfb O. aranyos hajú (II. 254.)

sArNcn O. aranyossArNcn-k©r-iit"l-+r/t aranyos-láb-csuklós (v. ízületű) fejedelemhős (név) (II. 97.)

sArNI-+r/t (l°n/t-+r/t) O. Arany-Fejedelem v. Lúd-fejedelem(vö. Munk. VogNGy. II. 053.) (II. 73.)

sArNI O.lai ujrI ujrcn sArNI *) az alvilági vértől véres Aranyk©rcs: t‰rcn ujrn" hXmbflcm t+rmcl si a t•rcn vérbe borult isten ez (V. 94.)vö. vog. kworks menny (I. 45.) (III. 116.)

sQrN K. aranysQrN u:h aranypénz

sXr/t O. bajmol" sXr/tnA pidcs? micsoda bajba esett?vö. mol" s+hn" pidcs? (II. 125.)

sXrt O.hou sXrt •lcnmcn sXrtl…mcn, hou 'ibI 'imcn podfrtl…mcn hosszú ideig tartó ügyünk-bajunkat(?) megbeszéljük, hosszú megbeszélni valónkat megbeszéljük (mi ketten) (V. 125.)

sXr/t O.hou sXrct Alncl sXr/lct hosszú ügyes-bajos dolgukat tárgyalják meg (II. 184.)

sAr/t O. csukasAr/t-iogAn O. csuka-folyó

(Obdorszktól északra egy napi járó földre) (V. 130.)

sQr/t/ B. csukasQr/t/ K. csukasXs- O. asziksXs O.

pVstI pEn/kpI hï-sXs éles (v. hegyes) fogú hím-menyét (III. 312.)

(?) sXs O. hölgymenyétsAs O. hölgymenyét (mustela

erminea)

60

vö. vog. s=LiS, solSi id. (I. 50.)sAs-uArttI-i¨h hölgymenyétbőr feszítő fa (I. 50.)

sXs-u"s O. menyétréce (II. 242.)sVs O. hát

sVnzflpI (v. sVnz"lpI) h+rI uai hontt" pitsct hátukat féltő állat módjára menekülni kezdtek (II. 238.)

sVsn" lailct O. félre állnak (é. elmenekülnek)honttI l"ngI sogmfn uXl sVsn" lailct menekülő evet lépésére félre állnak (II. 109.)

sVs O. hátsVsn" hátul v. mögöttsVs pEl" mögél"ng3-sVs egy kacsa fej (evet hátárul neveztetik-e?)

sVs-l¨vb O. háti evező, kettős evezők‰rcn u'i "r sVs-l¨b pon/s‰ict a kérges nyelű sok evezőt (a vízbe) helyezték (II. 150.)k"t hï ~ sVs-l¨bn" iXgA-lEl/sfncn két ember egy kettő evezőn együtt ült (uo.)

sVs-lAn O. hát-ín (or. шила спинная) (I. 22.)sVs-lAn-sor a két váll-lapocka között levő üreg (or. яма) (I. 23.)sVs-lXu gerinc-csontsVs-lXu kVzI a gerinccsont fáj (or. нить въ поясницн)sVs porl a hát sajog (csúzos bántalmaktól) (or. ныть въ спинн) (II. 7.)

sVs-p…lck O. jobb oldalsVs-pElg"m jobb oldalam (II. 63.)

sVs O. hát (or. спина)sVnz-u…lcm O. gerincvelő (or. спинной мозгъ) (I. 21.)

sVs-l¨b O. háti evezősVs-l¨bn" l•urllcm háti evezővel evezekh=lrm sVs-l¨bcn hAb, Nilmct hï s…ucs –¨rctl (v. –¦rctl) három háti evezős ladik, a negyedik ember a kormányt húzza (é. kormányoz)

sVs-pElgi– O jobbra (or. на право)šašn" (Kunž.) mögött

h+t šašn" si hXn…mfs a ház mögött ím elrejtőzött

sVs-u…ucn O.sVs-u…ucn h=lrm mVr" hát-erős három futamatnyira (III. 343.)

šRš K. hátsVs- O. mutatsVs- (Kunž.) nyújt

r¨mk" mohtI (v. mXhtI) sVss" a pálinkás poharat rögtön nyújtották

sVs- O.n"rI tVicl n¨m-t=rrm ‰—cl EltI nohlI sVslflI a kard hegyét Felső-Ég atyához fölnyújtja (III. 500.)

sVs- O.m¨r uAs-l"ngcl …uclt *ud" pitsct, lï-•lcnl"l sVslct a nép a vár tetejéről kiabálni kezdett, ujjaik hegyét fölnyújtják (v. újj-hegyeikkel mutogatnak) (II. 174.)

šRš- K. mutats"s O. nemzedék

pXgcn s"s fias nemzedék (II. 116.)s"s O. térd

s"nz-oh térd, térdfejes"s O. térd

s"s-iorcn iim seu térd-erős (é. térdig érő) jeles hajfonat (II. 114.)

s"s O. térds"nz"m térdems"nz-oh-lXu térdkalács

61

s"s-ujs k…mcln" O. térdig (IV. 39.)

s"s-ujs pVl"tn" térd hajlásig (tk. nyílásig) (III. 347.)

šAš B. térdšAnžoh térdfej

šAš K. térdšAnž-:h térd, térdfej

saS- K. hallszik | klingen, lauten–"s O. óra (or. часъ)–As-s+b-kEmn" O. félórácskára

(or. часъ) (I. 95.)SQs K. óra (or. часъ)

tRm-SQs mindjárt (or. сей часъ)sVs" O. várj csak! (II. 132.)sVs"! O. fölkiáltó szó No megállj!

vagy: várj csak!sXs"! mVnilii"-s"! no megállj! menj csak (oda)! (fölkiáltás a mese hallgatása közben) (I. 46.)

sVs"! O. nos, várj csak! (II. 176.)SRškAn/ K. kendő

s•Bcl-SRškAn/ nyakkendőNon-p+st-SRškAn/ zsebkendő (tk. orr fuvó kendő)

sRS kAš K. mulatság, időtöltéssXs˛l O. vakond

mVndI tXg•icl nil", lou Vnt nil", p¨dI, l+ngcr-p¨n …uclt p¨disch, moucl NXlnA k‰ti– hvrlflI menő helye látszik, ő nem látszik, fekete, az egér szőrénél kissé feketébb, a földet az orrával kétfelé túrjavö. Patk. sast, sost gyík | eidechseKarj. sXs˛ O. sos*l K. eidechsevog. sosskl vmi féreg (I. 68.) (II. 141.)

sXs˛l O.lilcn sXs˛l i=rcn hAt eleven sXs˛l-állattal erős(?) hát (II. 258.)

-sAt (=sXgAt) (Kunž.)hodI-sAt? hogyan?

m" hodI-sAt (v. hod-sAt) l=lcmlEm? én hogyan lopjam el?

sAt O. száz | hundestsAt O. syáy

N•lcl k"tlcm l‰bct sAd"m nyilát fogó (tk. fogott) hét százam (é. emberem) (III. 270.)

sAt O. százkVl"n h+lmct sAtl rénszarvasa háromszáz (II. 134.)

sQt/ K. száz | hundestsAt O. átok

lon/k sAt iim •dcm m"nEm "l pon"! bálványi átok jeles rosszát nekem ne tedd (é. engem ne okolj)! (II. 102.)

–"t- hallszik | klingen, lauten–"t- O.

ou kimbEmn" –"tlfncn az ajtómon kívül hallatszanak (III. 435.)

–"t- siicl –"tm"n iiiEn-kI s•dcn EuI híre hangzó apádnak drága leánya (é. nőtestvéred) (IV. 10.)

–"t- O.praet. –‰dcst=rrm-sil-h¨i ujl uAsnA mVnd" podfrtm"n (v. podfrtmEn) –‰dcs az ég-széli ember nagy városába menni (akaró) beszéded hallatszott (é. hallották, amikor mondtad, hogy stb.) (II. 154.)

–"tl O. híre vansi h¨i"n iin" iim –"tl, hou sitt"l –"tl az emberednek ugyancsak jó híre van, sokáig jár oda (or. долго ходить) (II. 57.)

sATAź K. nagyapasXu O. bimbó, rügy, szem | knospesXu O.

…zcm-sXu csecsbimból"ngrcl …zcm-sXu-kEmn" p…lck-

62

uA–s" a válla a csecsbimbóig ketté van hasítva (II. 242.)

sXu (v. sou) O.vö. vog. s`w lant, stiume* m. szó'I uaiI N"lmcl sXu loidcl –"tl kis állat (é. madár) nyelve danáját énekli, hallszik (III. 471.)

sXu O. dallamtVl-"rI k©lI sXu (sXueu) "rileu téli énekünk vastag (é. gyakori) dallamát énekelgetjük (III. 304.)

–'ubI O. hószámos (nő)–'ubidI nin O. havifolyásos

asszony (nő)vö. Karj. –"beu < szam. seabu, Sabu

–Xurl- O.iogr– (tXgA) –Xurlm"l befelé kapódik(?) (a páncél-süveg) (II. 224.)vö. vog. sùli id. T. 308.

sXurn O. nyírhéj edény"n-sXurn nyírhéj tált¨t-sXurn lámpa (tűz-edény)t¨t-sXurn-siict lámpabél (II. 56.)

sXurn O. pólyasXuncn EuI pólyabeli leány (III. 462.)

sXurn O.iiicl sEurcm lai-ujrI t…lcn sXurn hol-holcs az apja vágta fekete vérrel teli nyírhéj edény teljesen kifogyott (III. 371.)

~-sidI sXuncn EuI kitl…dcb pitscm-l=lcn bárcsak én is ugyanígy pólyabeli leány áldásra jutnék (é. csak hát nekem is leányom-fiam születne) (III. 462.)

sXurn O. kisebb négyszögletű nyírhéjedénysXurn t+ndI …uclt u…rcmVt, Nil s©nbI nyírhéjból van csinálva négy szögletű

s‰ucr O. nyúl | hasešWufr/ K.nyúl | haseš•ucr-m=grt-pŻgrr egy kis

sziget közel a Kunovatskie jurty-hoz (tk. nyúl-máj(?) sziget)

s‰ucr-soh O. nyúlbőrs‰ucr-pas-p¨kl" (vog.) (tk. nyúl-

irányzék-pecek) egy kis csontdarab az övön

s"ui- o. őrizm©neu s"uiiI! minket őrizz meg!

s"uI- O. őrizt"m t=rrm-sil-hï s…ucn n"i s"uI! ezt az ég széli-ember hajfonatos fejedelemnőjét őrizd meg (II. 172.)t"m ninEn s"uim"n tViI! ezt a nőt (tk. nődet) őrizvén tartsad! (uo.)

šAu- B. őrizlArAs lBn u+lD ogct/ tAGAn šAuiA (v. šAu#iA)! a szekrényben levő pénzt erősen őrizd!

šAu- K. őrizs‰ul"nt- O. birkózik

s"ul"ntlcms"ul"ntt" pidcs birkózni kezdett

s"ul"nt- O.s"ul"ntt" –Vksfncn birokra keltek (IV. 25.)

sAu-nE B. szarkasaun: K. szarka | elstersaunE (Kunž.) szarkas'unin O. szarka | elsters•zcm- O. önt, szórs•zfm- O.

n¨m-t=rrm h=icm iin/k …uclt hXndI nEnhï lai ujr sAsmcm –"tl a felső ég lugos(?) vizéből osztják ember alvilági (é. fekete) vére ömlött, hallszik (V. 97.)

s•zcm- O.iingI sXh iim pElg"m s•zcmlEm

63

vizes subám jeles felét kirázom (tk. kiöntöm (IV. 42.)

s•zcm- O.og"m (pVl) n¨mb …uclt lai ujrI iim sXurn s•zcml‰icm a fejem magas teteje felől mintha csak alvilági véres jeles nyírhéjedényt öntenének rám = ujrn" hXtl" elfutja a vér (dühében) (IV. 28.)

s•zfm- O. önts•zfml" pass. (II. 116.)

s•zcm- O. kiöntiin/k VstXk"n …uclt s•zcm/sEm, Xl-Ebtfmdcs (Xl-Ebtcs) a vizet a pohárból kiöntöttem, kiömlött

šWžcm- K. önt, szórsVz…mf- O. kiterjeszt

ogEm pVl n¨mb…uclt sVz…mflEm a fejem magas teteje fölött kiterjesztem (a páncélt)= s=mftlflI fölötti, magára veszik (II. 130.)

sVz…mf- O. kiterjesztog"m pVl n¨mb …uclt sVz…mflEm a fölött magasra tartva kiterjesztem (a páncélt) vagy: sAz…mflEm magamra öntöm (III. 341.)

šRžcmt- K. egyszer mutat (mom.)sVzI O. (Reg. sosi, sBsŔ)

sVzI-mou szülőföldsVzI-hï bennszülött

sXzI-mou O. szülőföld (III. 443.)sXzI-mou O. szülőföld (II. 5.)sXzI O.

sXzI-mou szülőföld (II. 51.)sXzI-mou O. szülőföld

sXzI-moucln" iogr-mVnl a szülőföldjére visszamegy (II. 76.)

šRž K.šRž-mou szülőföldšRž-h+ benszülött, falubeli

–"źI O. apámnak vagy anyámnak fiatalabb nőtestvére

SAź B. nagyanya (apai v. anyai) (or. бабушка)

SAz K. apám anyja–Az m nagy anyaSAz h+ (Az sAgAt) atyai nagy apap©ncl SAz n: mostoha nagyanyap©ncl SAz h+ mostoha nagyatya

sAyii- O.hXndI nEn-hï lai-ujr sAziiil (kimi– tXgA) az osztják ember alvilági (é. fekete) vére ömlik (kifelé) (II. 222.)

sEbAn O. varázsló ember, samán, varázslatsEbAn uErdI hï varázsló ember

scd" O. ottscd" O.

t'mct u'il"m scd" ezek a botosaim (vagy: ezek itt a botosaim) (II. 35.)

s…gfl/ O.h+s nin mVnl" s…gfl/ hAt húsz nő járta (tk. járó) …ház (II. 194.)

s…gcl/ O.h+s nin mVnl" s…gcl/ hAt a húsz nő járta …ház (az énekek szerint a nők (v. leányok), úgy látszik, külön házban laktak egy öreg asszony felügyelete alatt) (III. 381.)

s…gcs- (Kunž.) göngyölödik, guzsorodikkRTi (v. kVTI) iskin" s…gcsl, hXl…uct iskI iil, mElk"tl-kI, lVrbiilcl a macska a hidegtől összezsugorodik, holnap hideg lesz, ha melegre válik (az idő) elterül(?)

s…gcs- (Kunž.) göngyölödikiXgA-s…gcs összegöngyölödikvö. sEh göngyöleg

sEh O.t+ndI-sEh nyírhéjgöngyöleg (II. 132.)

64

sEh O. göngyölegk+libI N¨r"l sEh t‰lfstcl –"tl köteles szíj göngyöleg módjára húzódnak, hallszik (III. 468.)

sEh- O.tiN—"n sEhlclI a pányvakötelet balkézre fölszedi (tk. fölgombolyítja) (or. собираетъ)tiN—"n sEhs" a pányvakötél föl van göngyölítve (I. 32.)

sEh- O. összegöngyöliXgA-sEhlEm összegöngyölöm (a páncélruhámat (II. 132.)

–EhrcldI- O. csikorogSEhrcldI (inf.) csikorog, nyikorog

| knarren, knirschen–EhrEmf- O. roppanik–Ehrcn O.

l…rcn i=grl –Ehrcn sii s+smfscm a gyökeres (é. gyökérrel bevont) hótalp csikorgó zajával megindultam (tk. lépdeltem) (IV. 66.)vö. vog. Sihlin csikorgó (VNGy. III. 316.) s«hrin (II. 42.)

sii O. hang, zörej, hír | laut, stimme gerŔuschsiicn hangossiilI hangtalan

sii O. hírmVdI siibI sii"l ‰uct t¬ m¨lliimeu? milyen hírű híres hegyfokra igéztettünk ide? (II. 83.)

sci O.m¨r k©r-siin" mou Nogrl (vagy: m¨r iidI k©r-siin") a nép lába dobbanásától a föld mozog (II. 140.)

siilI O.siilI uAs tincn uXl pitmcl –"tl hangtalan város drága helyére estek (úgy) hallszik (é. lecsendesedtek) (II. 228.)

(siicl) siilI uai tincn uXl p"idfsmcl-kEmn" (zajukat) amint hangtalan állat drága helyére vetették (III. 471.)

siilI pidcs O. elcsendesedett (III. 468.)

siilI O.si m¨r hX– siilI p‡dcm-kEmn" ez a nép alighogy elcsendesült (III. 318.)

sii O.si N'urEmncn siictn" iogr-mVnlfncn soht"-uAsnA a gyerekek nagy sivalkodással visszamennek az agyagvárosba (I. 53.)

+r/tcl iir •lcn siilI pidcs, h¨iil iir •lcn siilI pidcs = m¨r hollI hXlcs, VzAt uEl/s" fejedelemhőse oldal vége hangtalanná lett, embere (v. férfia) oldal vége hangtalanná lett = a nép mint meghalt, mind megöletett (III. 487.)

siiil Vnd"m O. nesze sincs, híre sincs

sii-lilI O.tAl +ldI sii-lilI s+blfmcn iohtrbtfsmcn üresen levő lélekzetünk(?) darabjára juttattuk egymást (é. kifáradtunk) (IV. 44.)

sii-NogI "r pElgcl l+kkI k+r‡sct …húsos sok felük (é. darabjuk) szerteszét esett (V. 116.)vö. sii-lilI pElgcl

sei/ K. homok, fövenyseicn/ homokos

sei/ B. fövenypart (or. песокь)sii‰lf- O.

m¨rn" sii‰lcs" a nép megpillantotta (II. 252.)

siiclt- O. híresztel, hirdetsii…mf- O. egyet fordul

65

siii– O. odat~ iju", scii– (v. siii–) Am/s"! ide gyere, oda ülj! (I. 36.)

siict O. tapló | zundert¨t-sXurn-siict lámpabélt¨t-sXurn-siict k©smcltt" mAsl, pVtl"m a lámpát meg kell gyújtani, sötét van (II. 56.)

siiit O. švuct/ K. taplósiiI- O. kering (madár), zúg (a szél)

| kreisen (vogel) brausen (wiud)siiI- O.

tVbrcn hAt tVb"rn" siiil‰icm a szemetes ház szemetje körül kering engem (III. 336.)

siiI- O. keringl‡lcn-kI iogrtlU sitcln" s~ iogrtlU, m•zcn hXllU t+d", hXl"-horlU tVd" "t sii‡lct! ha életben érkezünk vissza, hát ide vissza érkezünk, talán meghalunk ott, halotti árnyaink itt hadd keringjenek! (I. 48.)

siiIttI uj—fl (v. uj—"l) O. forgó, sellőpVrdXu (III. 485.)

siiI- O. keringogcl n¨mbIn" siu sii~iil a fejük fölött köd kering (II. 160.)

siiI- O.m¨i siiEm siiIl"? minő hírem híreszteltetik? (II. 81.)h=lrm-sXbcr-n=grl-+r/t siiIl‰icm Három-sXbcr-dúc-fejedelemhősnek híresztelnek engem (II. 81.)

siiii- O. zörögiiiEm-kI h=lrm pXh lju tXngA siiiilct az apámnak három fia talán ők zörögnek (III. 320.)

siiIt- O.ogcl pVl n¨mbIn" h•ncm "n pVl siucl pVl N"l-u'i-pVl"tn" siiItlcl a

fejük magas tetején (é. a fejük fölött magasan) a kimert tál magas gőzét magas nyílnyél magasságnyira keringetik (é. a fejük gőzölög) (III. 353.)

siim"n O.iAs siim"n iim n"rI (fl.) kézben forgó(?) jeles szablya (III. 459.)

siimAr O.siimAr-hXnzI-Lagcm-tEl (név) (II. 89.)

siib"l O.mVdI siib"l sii"l iin/k iohtilil…u? (Ha) valami híres hírű vízre érkezünk. (III. 276.)

s…k O.sAt lXgAr-l+gAm sEk h+sl" n‰rcs-i¨h icm pon h+ssEm a száz páncélkarikámat mintha hárfa jeles húrját pengetném, egybefűztem (III. 220.)vö. Ahlgv. sek Rolle (strick und dergl.*)

sEl O.sEl-k+rdI tiszta vas (II. 107.)

–El-hAr-•nct-h¨—cn-i=grl (fl.) vékony-szaru-hajlatos íj (név) (IV. 2.*)–El O. vékonyvö. Paas. Ą…L3 dünn, flüstig

–El O.t"mI loul"l holn" –…lct ennek a csontjai még épekvö. pAltcn lou reves csont (III. 499.)

–El-kEr O. vékony jégkéreg= mElk"tl, lA– lXlfl, si-i©bIn" isk"tl, i+ng-idI pAtl" fölmelegszik (az idő), a hó olvad, aztán hidegre válik, jéggé fagy (IV. 54.)

–El-k+rdI O. tiszta vas (IV. 67.)

66

–El O. fehér(?), tiszta (Reg. schel)–El-oh eyüst–Eln"m/b-°r/iAh O. tiszta eb(fejű) v. tőzsgyökeres szamojédok (II. 53.)–El-oh 10 v. 20 kopékás ezüst pénzdarab (II. 56.)

SEl-uoh (vog.) ezüst pénz (10 v. 20 kopékás)

–El-keu O.–El-keuI-t‰rcm-tEl kovakő(höz hasonló)-kemény-páncélruha (hősnév) (III. 453.)vö. Patk. saT-keu (k.k.) Ak. šiT-keu kovakő | kieselstein

–il-keu O. kavics–il-keu "r p•gfl l+kkI riiil a kavics sok rakása szerte húll= k©r …uclt EllfdI "r keu iim s+b rourtlflcn, h¨i ‰lcmdI N=zcn keu "r p•gfl l+kkI riilct a láb alól emelkedő sok kő jeles darabját fölkavarják (v. kotorják) (s) az ember emelő tarka kő sok rakása szanaszét húll (IV. 44.)

–El O.–El hAllcl hangosan sír (or. осень плачетъ)

–El…mf- O.–El…mfsct = *uctsct elüvöltötték magukat (V. 116.)

–…Lcn+n/t-mEn/k –…Lcn t¨r *uctsct az erdei mEn/k éles hangján üvöltöttek (V. 116.)

–…lcn O.–…lcn t¨rbI l"nt-i…ucr hangos torkú éh-farkas (III. 284.)

–…lcn O.+n/t-longI –…lcn t¨r tob ~-p¨s uEr/sct erdei szellem vékony hangján csak egyszer kiáltnak (tk. vékony

hangját egyszer csinálják) (II. 111.)vö. vog. S•li* tur vékony hang (III. 317.)

selt" O. onnanselt"-sXgAt O. onnan felől

(III. 266.)selt" O. onnan (or. оттзда)

selt"-sXgAt iohtcs onnanfelől jött (I. 16.)

selt"-p" O. megint csakiogr "t n•bctl'idI, selt"-p" u…li– l•urlt"dI! hadd sodródjatok vissza, megint csak evezzetek! (é. ha visszasodródtok, ne törődjetek vele, kezdjétek újra) (II. 160.)

sE*3 v. sEl3 B. lőpors:m/-p“lck/ K. félszemű

s“mcn/ szemess:ml vakiourA s:mB kancsal (tk. ferde) szemű

sEmlI h¨i O. vak ember (II. 58.)sEn O. serke, tetűserkes:n/ K. tetűserke

vog. SŔn«/ tetűserke–in- O. összezsugorodik,

összemegy, összeszárad, összeaszik | einschrumpfen, eintrocknen

sENI O. pitvarhAr hógrll" hou sENI rénbika futotta hosszú pitvarvö. l…bcn (III. 264.)

sENI O.s…Ncn ou O. pitvarajtó (IV. 6.)

–ENI O. előszoba, pitvar–ENI-ou libin" pitm"l –"tl az előszoba ajtaján bejött, hallszik (II. 140.)

sEn/- O. üt, ver | schlagensEn/- (Kunž.) üt

h¨l –"kn" sEngI (ogrl …uclt) a halat a fakalapáccsal üsd fejbe!

67

sEn/- O.nVn uE–-ho—cnn" "t sEn/l‰icn! hadd vágjalak pofon (II. 70.)

sEn- O.sVs-hou"t sEnklEm a háta hosszában ütöms‰bcl …uclt sEnklEm nyakon ütöm (III. 496.)

sEm O. szem | augeiin/k-sEm vízcseppn•grr-sEm mogyoróhŻlrm-sEm három szem a kártyábanp°n-sEm hálószemsEm"t szem előtt, előttt=rrm sEm"t isten előttsEm" pitl születik

sEm O.'I sEmbI s…mcn lXgAr kis szemű szemes páncél (II. 146.)

sEm O. szemtoglrn-lon/k-sEm"l-+r/t szárnyas bálvány szemű fejedelemhős (szn.) (II. 238.)

sEm-l=gcb O. szempilla, szemhéjsEm"m-iir …dcmn" O. mikor a

szemem fölnyílt (IV. 42.)sEm

t=rrm sEmVt uEritlEm-gI, louEl p‰iitlEm az isten előtt ha bírom, őt földhöz vágom

sEm O.mouct uAntl" k"t sEm (fl.) földeket látó két szem (IV. 68.)

sEm O.sEmU-iir u…lis …dcs a szemünk iziben fölnyílt (III. 280.)

sEm-p…lck O. félszeműs…mcn szemessEmlI vakiXur" sEmbI kancsal szemű

sEm O. szemsEmncn (dual.) sEmnil"m szemeim (dual.)sEm-h¨Lcm szemöldöksEm-keu szembogárp¨dI sEm-keu fekete szembogársEm-p¨n szemszőr, szempilla(?)sEm-l"h szemhéj (or. внки)sEm-zil-Nog•ict szemhéjsEm-n"ui-tXg•icl szemfehéresEm-ujs szemnyílás (I. 20.)

sEm O. szemsEm-sil szemhéjsEm-m°s szembajsEm-rXu syemgyulladássEm-s¨s(?) szemhéj(?)sEm-lAt szemüregsEm-k"rdI (tb. k"rdct) szemüvegsEm-pord+n-iink szemvízsEm-NXyittI-pord+n szemkenőcs (II. 2-3.)

sEm O. szemsEmlI sEm gyenge szeműujrdI sEm véres szemhor‰zcn s…mct szép szemekliicn sEmbI (v. lVicn sEmbI) csipás szeműlou s…mcl …uclt lVicn Etl a szeméből geny (v. csipa) jön ki (II. 2-3.)

sEm" pit- O. születikN'urEm "ngcl …uclt sEm" pidcs vagy: "ngcl …uclt N'urEm tiucs a gyermek az anyától született (II. 9.)

s…mcl hXtT–Emiiil O. kacsint, vág a szemével, pillant (II. 2.)

sEm"t O.sEm"t podcrttI i‰zcn! tiszta világos, könnyen érthető beszéd (I. 95.)

68

sEmn" uAndcm hï O. szemtanu (II. 3.)

sEmiiE O.mVdI n"uI sEmiict +lmcl! micsoda világos (tk. fehér) szemecskék! (I. 66.)

s:m-Bˇn/ B. szemszőr (or. бровь)s:m-Geu/ szembogár(?) (or. бнлокь)

s:m/ K. szem | augei#n/k/-s:m/ vízcseppp+n/-s:m/ háló szemnWgrr-s:m/ mogyorós:mA ptl születik

sEm-t+r (Kunž.) szemvédő (két kis üveg bőrbe van varrva)

sEn/- O.k©rcl-kI tVgfrlcl, nourn i¨h sEn/t‰ncn sEnklEm ha a lába megakad, ágas fához csapkodva verdesem vagy: ágasfa törésével tördelem (III. 492.)

s;n/- K. üt, ver | schlagensEngcl- O. megnő, felnövekedik,

naggyá leszš:ngcl- v. š:nGcl- K. fölnő, naggyá

leszsEngcldii- O. ütöget (frequ.)sEngclt- O. üt | schlagen (mom.)sEngclt- O. fölserdít

i•scl-iit •lcn sEngcltsct kezük izületét fölserdítették (é. fölnőttek) (III. 465.)

sEn/- sEngcmt- O.nourn i¨h noul"l iEz"-tXhtI sEngcm/sflI az ágas fa ágait egy kicsinyég letördelte= mArid…mfslI vagy: mAritsclI (IV. 34.)

sEngEb O. fütykösn"n/k-p…lck iim sEngEb (fl.) fenyőhasábból való jeles fütykös (IV. 33.)

sEngEb O. fütykös | knüttelsEnGEp/ B. sulyok (or.

колотушка)s:nG:p/ K. fütykös | knüttelsEngilii- O. ütöget, csapkod

(frequ.)iXgA-sEngilii- összever

sEn/k O. nagyonsEn/k O. igen, nagyonš:n/k/ K. igen, nagyonš:n/k K. igen, nagyonsEnklcm hïiI iis, h+s tVl-kEmn"

+l O. fölserdült, mintegy 20 évessEn/sf- (v. sEnksf-) O. csapkod

(Reg. sengkŔ sŔleuv. sEnksfleu)

–Eb O. zseb(< zürj. Lytk Dzep Wichm. źep id.)

S:p/ K. zseb< zürj. Lytk. Dzep Wichm. źep id.)

š:p- K. szopikscr O.

h=lrm-scr-hï háromféle ember (II. 234.)

sirbI O.toglrn sirbI iim uai szárnyasszerű jeles állat (II. 248.)

scr O.n‰mclt" iidI k©rcn scrbI "r uai, n=mclt" iidI toglrn scrbI "r uai alulról jövő (é. alant járó) lábas-szerű sok állat, felülről jövő szárnyas-szerű sok állat (III. 454.)

ser (v. scr)-u+rn" t§slI (Kunž.) a vadon erdőbe vittevö. vog. ser v=r rengeteg erdő (III. 30.) (I. 99.)

sir"-i¨h (Kunž.) gyújtó (or. сыранка)

–Er"-i¨h O. gyújtó–Er"-i¨h-°n/k a gyújtó kénje (tk.

69

mézgája)–Er"-i¨h-hXz"b gyújtótartó–Er"-i¨h-hXz"bn" NXzittI tXgA +l, si tXg•icl tombIn" p"-tXgain" Vnt k©smfl a gyújtó-tartón dörgölő (v. dörzsölő) hely van, ezen kívül máshol nem gyúlad meg (II. 57.)

sEr"-nin O. özvegy asszonyvö. hAt Am/scm nin id.

–Erdilii- O. varázsol (frequ.)–Erdilii"-s", iimmI "t iil, m•zcn +–lEm varázsolj csak, hadd gyógyuljon meg, talán tudod (meggyógyítani) (II. 62.)

s…rch O.–•rcsn" s…rch uAt h•iis, Ellcs a tengeren nagy szél (vihar) támadts…rch uAt = uAt-p•grl szélvihar

s…rch O.s…rch k"r…mfl" pVl p"nI pVl ‰uct gyéren(?) forduló magas fövenypartos magas hegyfok (III. 349.)

serch O.serch k"rEmfl" pVl p"n pVl ‰uct …uclt togr-Etlct hirtelen(?) forduló magas fövenypart magas hegyfok felől odaérnek (II. 158.)

s…rck O. sietves…rck …dcs sietve ment (or. поспншолъ*) (I. 12.)

scrfm- O. megdöbbenm" scrfmscm = pVld‰mfscm

Scrcbtf- O. megrezzent (causat.)sErI (Kunž.) légytojás

vö. vog. sŔr-v`rkpsErI (Kunž.) légytojás (pl. a húson)

sErI Ning uErl a légytojás nyüvet csinál

–Erm"t O. kantár, fék | zaum(< zürj. Wichm. Sermed, SermIt*

zaum)–Erm"t-k+l gyeplő

–Erm"t O. (ló)szerszám, kantárlilcn sArNI horb"l –Erm"t szín arany formájú lószerszám (III. 294.)

–Erm"t O. kantáriim iAscln" lau-–Erm"t k‰t˛l a jobb kezébe a ló kantárját fogja (I. 56.)lau –Erm"tn" sŻmctliislI a lovat fölkantározta (II. 39.)

S;rmAt/ K. kantár, fék | zaum–crt- O. varázsol

–Ert-–crt- O. varázsol

k"rdI-–crtpI-–crttcn (v. –crtcn)-+r/t (fl.) kard (tk. vas)-varázsos-varázsoló fejedelemhős (név) (IV. 1.)

–Ert- O. varázsol–ErttI-h¨i-idI rourl iogrtl varázsló ember módjára a réülése (tk. melege) jön (III. 502.)

–c– O. háncs | bast–I– O. SES K. háncs

hXndI –i–-k+l osztják, az az közönséges kötél

SES K. háncs | bastsEs O. csapda | tierfallesEs O. csapda

sEs-mXn/k csapdával fogott vakond(?) (II. 202.)

sEs B. kelepce | tierfalleiˇh-sEs

s:s B. csapda, kelepcekAr/t-s:s vasfogóuohsAr kArt s:snc uEllEm a rókát vasfogóval fogom

sEs (Kunž.) vadfogó | tierfallesEs O. tőr, csapda | tierfalle

sXs-sEs högymenyét csapdai¨h-"ngcl …uclt u…rcm sXs-sEs fatörzsből csinált hölgymenyét csapda

70

s'unin pidcm sXs-sEsn" szarka esett a menyétkelepcébe (II. 30.)

sEs O. csapdak+rdI-sEs O. vasfogó

s:s K. csapda | tierfallekArD s:s rókafogó vas

–c–k"n O. kendő(< zürj. Wied. tšyšjam, tšyškan tuch)s‰bcl-–c–k"n nyakkendőnXl-p°stI –c–k"n zsebkendő (tk. orr fuvó kendő)

–i–-kVr (v. k"r) O. vékony háncs(?)–i–-kVr (v. k"r) mEtsfm N=rcn pXl (fl.) vékony hánccsal bedugott porcogós füllel hallgatózom (t.i. h=lftlcm) (III. 454.)

S:tu:r/t/ K. kis hordó (or. csetvert*)

seu- O.lbct-p¨s k+rdIn" sEucm"n +l hétszeres (é. hétsoros) vasból van szőve (a páncélja) (II. 156.)

seu- O. sző, fonimI k+l s…ucl az asszony kötelet fontoglrn uai t…grl s…ucl a szárnyas állat (madár) fészket rak (sző)

seu O. hajfonatseu O.

s…ucn lau sörényes ló (II. 244.)seu/ K. hajfonat

seu/-kEl szalag a hajfonatbansju O. bot

siu(?)sjurn iAs botos kézzel (II. 93.)

sju O. botkEzI-sjun" (v. siun") n"urrmfl a kardjára, mint botra támaszkodva hirtelen ugrik (II. 178.)

sjucn O. puha(?)l…lcm =grl sjucn lXl a megült szán puha rekesze (III. 377.)

sjufn O.l…lcm hAb sjufn lXl lEltl‰icm noi l…rcmtm"n sjufn lXl •mfssEm a megszállt ladik puha(?) rekeszébe ültetnek engem, a posztóval leterített puha(?) rekeszbe ültem (V. 90.)

sjufn O.l…lcm hAb sjufn lXl lElleu a megült ladik puha (mohos) rekeszébe ülünk (III. 507.)vö. vog. suw mohlegelő | moosweide* (I. 133.)

sjufn O.lEr-sjufn N•gflt hAb lElleu gyökér …alacsony (mélyen járó) ladikba ülünk (v. szállunk) (III. 507.)vö. Patk. N•gat r=t tiefgeheudes bootPaas. N•*rt niedzig, kurz, klein*

sju O.sjufn mohosl…lcm hAb sjufn lXl lEltleu megült ladikod puha (tk. mohos) mohával behintett) rekeszébe elhelyezzük (a menyasszonyt) (II. 168.)

s…ucbsI-rEh O. a hamvas áfonyához hasonló bogyó (Vaccinium mydtillus) (I. 97.)

s…ucr- O. vágt¨t-i¨h s…ucrdI h¨i tűzifa vágó emberpAm s…ucrd" füvet kaszálni (inf.)

s…ucr- K. vágtˇt-iˇh s…ucrt h+ tűzi fa vágós…ucrt kArD kasza (tk. vágó vas)p+m/ s…ucrt füvet kaszálni

s…ucr"nt- O. vagdalkoziks…ucr"ntm"n vagdalkozva (III. 274.)

sEur"nt- O. vagdalkoziknAril" sEur"ntt" lailU szablyásan vagdalkozni fölállunk (II. 111.)

71

s…ucrmf- O.hodX– +ldI "r +r/t s…ucrmfdct +ntrcn pXrrhl"l holn" n‰urrlct valamerre levő sok fejedelemhős levagdalt belsőrészes törzsökei még ugrálnak (II. 230.)

s…ucrmf- O. hirtelen vág (mom.)s…ucrm3- K. hirtelen vág (mom.)s…ucs- O. belefűz (Reg. seuslem)s…ucs O. a ladik hátulja, kormány

| hinterstevens…ucs-l¨b kormánylapát

s…ucs O. kormánysEuscn hAb kormányos ladik (II. 115.)

s…ucs –¨rctl O. a ladik kormányát húzza

sEu- K. kering, forogsEuilii- O.

iintpcl k"tlcm s…ucn n'i ~ seu-pElgcl sEuiliim"l tűjét fogó (tk. fogott) hajfonatos fejedelemnő egyik hajfonatát fonogatta (III. 264.)

sEucr"nt- O. vagdalkozikseurAnt- K. vagdalkozik

seurAntt kEž kardseurI O. héring (or. сельдь)

ujl sEmbI h¨l, kEzI-hou"t-kEm" +l, Vz" nagyszemű hal, késhosszúságnyi vékony (I. 90.)

si O. ímsi (mint névelő) O. az

si nXms"n hol iXngrs? Xt–"mI si iiscm tXngA, m" t"m nXms"mn" sidI uErd" k©s Vn litscm az eszed hol járt? esztelenné lettem talán, a mostani eszemmel dehogy tettem volna (tk. akartam volna (lopni) (II. 69.)

sisict O. ilyenek (II. 41.)

si O. azsi nEnh+ m" ho—Em hou +lm"n iohtiliiil, t"mI hXt˛l-lundI iogrtl az az ember én hozzám ritkán jár, ez naponként jön (I. 94.)

si-k©t O.si-k©t tiii–, si-k©t togr– (k'tni–) iXngfs néha ide, néha oda (kétfelé) járt

si-mXr/t O. olyannyirasi-mXr/t sAr" iil, p¨l"n holn" iogr Vnd …sl˛En, lou ¨ž t¬ iohtcs olyannyira gyorsan jön, a falatodat még le se nyelheted (tk. eresztheted), ő már ideérkezett (V. 80.)

si-ujs O. elégsi, sit O. ez, az

si-"r"t annyisi-hou"t oly hosszú, olyan hosszuságúsi-louAt olyan nagyságúsi-kEm annyisi-k©tn" akközbensi-+ndI addigsi-mXr/t annyi, annyira

s~ iXn/tEm …uclt amíg odajárok (tk. oda járásom közben) (III. 332.)

si-kiN—" O.h¨ndsI s…ucn oh-tXhtEm piln" "t ujlcl! m" si-kiN—" itt"m (t.i. tEl"m) Vn/ mVlEm majd valamikor hajfonatos fejdarabommal (é. fejbőrömmel) együtt ám vegyék! Én más különben nem adom. (II. 192.)

si-kiN—" O.si-kiN—" iogr-mVn"! most már menj haza! (II. 130.)

si-hor"s O. ilyenformasi-hou"t ilyen hosszúsi-k©l"t ilyen vastagsi-louAt ilyen nagy

72

si-mVl"t ilyen mélysi-pVl"t ilyen magassi-ujl"t ilyen széles

si-"r"t, t"m-"r"t O.…ucl tin si-"r"t, t"m-"r"t a leánydíj ennyi meg ennyi (I. 79.)

si-kEm m+snA O. akkor inkábbm"-hodI tXrcbn" s"r Vn t"llcm, si-kEm m+snA hAn/s" t"llcm én bizony nem bagózom, akkor inkább pipálok (I. 62.)

s, st K. ez, azs-ArAt/ annyis-houAt olyan hosszús-k:m/ annyis-m:r/t/ annyi, annyiras-u+nD addig

si-kiN—" hodI uErlcm? O. ugyan mikép lehet csinálnom? vagy: most már mitevő legyek?

si-kiN—" O.si-kiN—" iim most már jól van (II. 53.)

si-kiN—" O.si-kiN—" hodI uErl"? így lévén a dolog, mitevők legyünk? (II. 35.)

si +ldI O.~ uAsI s•dcn Aln" ujdI-kI killct, si +ldI ‰icn uai ‰icl tju" ha az egyik város drága végére partra kelnek, erről (tk. ez levő) üzenetes állat üzenetét hozd meg! (III. 415.)

si O.Vnt si hát nemVnt-kI mVllI, Vnt si mVllI ha nem adja, hát nem adja (t.i. a páncélját) (III. 377.)

si O.lE—"tlEn-kI, nVn-si lE—"tlcn ha fölkészíted (a két leánykérő ember), hát te készíted föl (III. 359.)

si-k©š (Kunž.) bármennyiresi-k©š iN—csl, "—i Vnt potcrl bármennyire kérdez, az apa nem beszél (szól)

si-k©t O. némelysi-k©t nin sArA nin, togr-iohtcs, tob ~ "t i N'ur…mcl s…mn" pitl némely asszony gyors nő, odajött (t.i. a kis házba) csak egy éjjel s a gyermeke megszületik (I. 85.)si-k©t h¨i lXurl: k©Ln" h¨–l" némely ember (így) szól: az ördög viszi rá… (II. 69.)

si-k©t-isn" O. ezen közben (I. 49.)si-louAt iim uEr"! O. légy olyan

szíves (tk. olyan nagy jót tégy)!s-louAt i#m/ u:rA! K. légy olyan

szives (tk. olyan nagy jót tégy)!si-mor/t

si-mor/t "r uEl/sct, h+p t+gncs olyan sokat fogtak (halat), a csónak megtelt

si-u+nd" O. addigsi-u+ndI O. addig (or. дo мудого)

si-u+ndI iXng"! addig járj! (or. до мудого сходи) (I. 14.)

s~ O. odalou s~ iohtcs ő odaért (I. 36.)

sibcr (Kunž.) osztják név (or. Vaszilij Sziberov)

sibcr O. sodrott, tekert (or. крученный) (I. 38.)

sibcrt- O. sodor, teker, csavariogr–-sibcrdI csavard össze! (I. 38.)

š¬DAk/ v. štAk/ K. hallgatag, csöndes

sid"m O.iAh sid"mI iisct az emberek elhallgattak (I. 46.)

sid"m"n O. csendesen, hallgatagonsid"m"n +l"dI! csendesen legyetek!

73

(or. тише будте) (I. 16.)sid"m"n mVncs hallgatagon ment (uo.)

šDAm"n K. csendesen, hallgatagonsidct-

lou tVidI h=lfn oh-sogrl m" sidctlEm, m" tVidI "r sEuI h=lfn oh-sogEm lou k"tlflI az ő (sok fürtben) dús fejebőrét én kapom meg, az én sok fürtben dús fejembőrét ő ragadja meg (III. 499.)

sidI O. így, úgysid-…uclt O.

nVn nXmfslEn t"d" si u"nn" –"tl, sid-…uclt lou houfn +l te azt gondolod, itt közel hallatszik, pedig hát ő messze van (III. 473.)

sidI O. ígym" h°l/sEm, iin"-p" sidI +lm"l én hallottam, csakugyan így volt (II. 36.)

sidI +ldI O.si hŻlrm EuI sidI +ldI …uct az a

három leány ilyen (tk. igyen levő) leányok (II. 35.)

sidI O.sidI hodI iim +s l=lcn (v. l=lš) így talán jó is volna (II. 44.)

sidiiI O.lou m" ho—Em ‰dcl iis p" sidiiI (= sidI) podcr/l: „m©neu EltI N"N mii"! ő hozzám egyedül jött és igyecskén beszél: „nekünk kenyeret adj! (I. 33.)

sD K. így, úgyšÍgrr- K. csikorog, nyikorog |

knarren, kuirschen–vgA O. (három fadarabot

fölállítanak és azt dobálják) (or. коротки)hŻlrm hai (vö. Patk. haga játékszer; botocska, mellyel a gyermekek

játszanak)k©dcb hai sit sVm-hai a középső h. a szív-h.a másik két fadarab oldalvást•lcn-tVi-haia vető fa = i¨h-lai–vgA iXnttI i¨h-lai vetőfa (II. 43.)

sIgilii- O. himbálódzikhAbl"l ho—A sIgiliicm ‰icn h¨i mogct a ladikokon himbálódzó hírhordó férfi apródok (II. 164.)

S#h-iEsltiilEm (vog.) megitatom (pl. pálinkával)vog. š'm Ŕitite megitat

s#i/ K. hang, zörej, nesz | laut, strumme gerŔuschs#icn/ hangoss#il hangtalan

š#k/ K. vastag | dicksvk O. sűrű

uai h=grll" svk-+n/t sVscln" tog* s+slcm rén futotta sűrű erdő hátára odalépdelek (IV. 66.)svk-+n/t = s…ucm +r sűrű erdő (tk. szőtt erdő)

svk O.svk i¨hsvgct i¨grn i…mcn iilu"l sűrű fás szentséges iilu"l hegyfok (V. 136.)

SÍh K. agyonSÍh u:l- agyon ütSÍh irurt- agyon lő

s~i- O.s‡icm l~l összegyűjtött, összeszedett(?) lélekzetvö. Paas. s¬¬icm, s¬Ľlcm O перебирать

74

einholen (2 b. strick) (III. 471.)*mVdI mou Alncl pEl" u•ycl +s,

siii– mVn/sct amely föld vége felé a városunk volt, arrafelé mentek (III. 445.)

siii– O.sVm"m siii– +l (m" tiucm mouEmn") a szivem ott van (a szülőföldemen) (I. 87.)

-š#k/ K. kicsinyítő képzőšÍk/ K. sűrű ~ m. soksvl O. szél (margo)

sXh-svl a suba szegélye (II. 66.)sil O.

ou-sil küszöb (tk. ajtó-szél) (III. 381.)sil O. szél

sArNcn silbI silcn lXgAr aranyos szélű páncél (III. 316.)

sil O. szélm" hAdAm p"n-siln" +l a házam a fövenypart szélén van (I. 70.)lou iin/k-siln" iohtcs ő a víz szélén jött (I. 71.)iin/-sil …uclt iis, mou-siln" h•ics (= ujdI h•ics) a víz szélén jött, a föld széléhez ért (= a partra ért) (uo.)

svl(?)iern"s-svl ereszték a hónaljban, pálha az ingben

sÍl K. szél (margo)silg"-nEnhoi O. aki embert ölt

nEnhoi u…lcm nEnhoi-kI silg"-nEnhoi (II. 48.)

silt O.–El-keu "r silt Vnt k"tliil" a tiszta kőből való sok palánk nem fogja föl (II. 226.)

silt O. palánkmor-kEuI "r silt(n") Vnt k"tliil" N"r n"ngcn l‰bct silt(n") Vnt k"tliil" a terméskőből való sok palánk nem

fogja föl (a kardját), a nyers vörösfenyőből való hét palánk nem fogja föl (V. 120.)

silt O. kerítés, palánkkeu l‰bct silt, keu iirdcb l‰bct silt t¨urm kőből való hét kerítés, kőkerítéses hét sánc van vonva (II. 180.)N"r n"n/k l‰bct silt t¨urm nyers vörösfenyő(fából való) hét kerítés (palánk) van vonva (uo.)

silt"n O.NEl-n"ngi silt"n uAs hántott vörösfenyő palánkú város (IV. 71.)mor-keu silt"n uAs terméskőből készült palánkú város (uo.)

silt"n O.k‰rcn n"n/k silt"n uAs kérges vörösfenyő palánkú város (III. 286.)

silt"n O.nEl n"n/k silt"n uAs hántott vörösfenyő palánkos vár (II. 158.)

siltfn O.mor-keu siltfn (v. silt"n) iim uAs terméskő palánkú jeles város (III. 353.)

s‡mflc- O. hallatszik–Amlcn sii s‡mflcs csengő hang hallatszott (II. 240.)

simcl O. kevéssimcld"msch O.

si-kiN—" simcld"nsch iE–t" m•ycs l=lcn ennél jóval kevesebbet kellett volna innom (I. 92.)simcld"nsch analogvás* alakulat az "rd"nsch mintájáravö. simcl kevés

š¬mcl K. kevéssimi– O. olyansimi–-pElI iim i‰zcn t+rmcn

mAsl" iim i‰zcn lXusEn-kI, ~-

75

k©rfbI pXstEk libin" mol" kVslU? Ha ilyenféle jó szót, istennek tetsző jó szót mondtál, az egylábú pXstEk belsejében mit keresnénk (tk. keresünk) (III. 399.)

simi– O. olyansimi– mVl tXgain" (h¨l •mfstI tXgain") olyan mély helyen (hal ülő helyen) (II. 41.)

smr K. sügér | barschsinfb O.

keu-sinfb t‰rcm uAs (fl.) kő-támasztékú(?) erős várv. sinsfb sáncú (IV. 37.)= keu-iErdEb kőkerítés

sincs-i¨h O. padka előtt levő fa tömlő

sinis O. padka faues-‰ncn hXmlcn sinis *) (fl.) vízi szörnyeteg állához (hasonló) horgas padka fa (IV. 59.)*) m¨l-nXrI hou"t hoidI sinis-i¨h a bálvány-padka hosszában elterülő párkányfa

šnGcš v. šncš K. a halász ágya a ladik elejénvö. vog. sins sánc

šncš-iˇh B. a padkát elkülönítő deszka(?) (or. деска къ норомомъ)

svNA-iogAn (Kunž.) Szinya folyósvNA-iogAn-iAh a Szinya folyó melléki osztjákok (tk. nép)

siNal O.*udcl n¨m t=rrm h=icm iin/k siNal uai pVl"tn" ogrltfl" üvöltésük felső ég állott vizébe (é. a mennyboltozatig) …állat magasságnyira szállíttatik (II. 230.)

sin O. hajlat, támasztékk+r/t sinbI sincn Andcb vashajlatú hajlatos bölcső (II. 123.)

sincs O. sánck"rdI sinsfn (v. sins"n) i…mcn NXl vas sáncú szentséges hegyfok (II. 83.)

sincs O. sánc | schanzelai-uEsI sinsfb uAs alvilági szörnyeteges sáncú város (III. 476.)vö. vog. sins sánc (II. 401.)

sincs O. a padka előtt levő tönkőuEs-‰ncn hXmlcn sincs a bálványpadka előtt levő uEs szörnyeteg állú horgas tönkő (III. 264.)vö. vog. sinks : n•jin sinks a tűzhely előtti tüzes tönkő (IV. 184.)

sinsfb O. sáncúkeu-sinsfb t‰rcm uAs kősáncú erős vár (IV. 37.)

sib O. meredek partsib il-rAhnfmdcs a meredek part leomlott

sib O. dombuAt h¨mbfn sibfn p"n (fl.) széltől hullámos (v. habos) dombos fövenypart (IV. 19.)

sibcn i¨h O.t¨r k©dcbn" sibcn i¨h tincn uXl togI-tVgfrlfs a torka közepén göcsörtös(?) fa drága helyén ott megakadt (a falat) (II. 204.)

sir O. törvény, rend"r-sir sokfélesirlI törvénytelen, rendetlen

sir O. szer, módhXndI sirn" osztják módra (osztják rítus szerint)~-sirn" +llU egy szeren vagyunk (II. 31.)

sir O.toglrn sirbI uai szárnyas szerű állat (é. madár) (II. 136.)

76

sir O.t©ncn sirn" +l"! illő módon viseljedjél!

sir O.p©knfl Eucdcm hXndI nEnhoi +ldI sir lju Vn/ tVilct köldöke vágott osztják emberi formájuk (tk. levő szerük) nekik (t.i. mEn/k-eknek) nincsen (V. 95.)

~-sirbI nEnhoict egyforma emberek v. egyféle emberek

s~rlI O. törvénytelen, rendetlens~rlI nEnhoi embertelen ember

sir O.si sirUn" ezen módon (tk. módunkon) (III. 276.)

sir O.si pXr'in" m" uAndcm sir"m akkor láttam (é. akkor volt alkalmam látni) (tk. akkor látott módom) (II. 51.)

sirIsirI O.sirI (sirI) hAr ogU saibcn-lAr-hï-n=grl +rt i—Em s+smfs Elől(járó) rénbika fejünk gyanánt Hálós-tavi-ember-dúcos fejedelemhős öcsém indult (kezdett lépni) (III. 355.)

sirI O. elöljáró, vezetősirI hArI ogrl +n/t-lon/k-sogrm-l•icm +r/tnA t¨l‰ict vezető (v. elöljáró) rénbika feje gyanánt Erdei-bálvány-szellem-lépésére-állt-fejedelemhőstől vitetnek (é. az megy elől (II. 178.)

sir/ k+l O. keskeny szalagsir/ k+ln" iXurr/sEm keskeny szalaggal begöngyöltem (a tetovált* kezet) (II. 60.)

srnA (vog.)mï srnA? hogyan, miképpen?

s-ArAt uoi mï-srnA uEllEn? ennyi vadat miképpen fogod meg? (tk. ölöd)

sr/ K. törvény, rendAr-sr/ sokfélesrl törvénytelen, rendetlen

srAnkA B. gyújtó (or. снрянка)srAnkA tRit hožAp/ gyújtó tartó

sr K. előbbsir/k+l O. keskeny gyapju szalagsis O. időtartam

u"n sizcn rövid ideig tartóp¨t-sis egy fazéknyi idő (é. míg egy fazék megfőhet)m" ~ p¨t-sis-kEm mVnlcm én egy fazéknyi ideig megyek~ s"r t"ldI sisn" mVn/scm egy pipa kiszívásnyi ideig mentem~ s"r t"ldI sis iXn/scm addig jártam, míg egy pipát ki lehet szívni (II. 68.)

sis O.~ l‰bct-sisn" O. egy (egész) hétig (II. 74.)l‰bct-sis egyheti időtartam

sis O.t"m-sis mosttom-sis akkortom-sis t+d" =scm akkor ott voltam (I. 96.)

sis O.m" t"d" +ldEm-sis nin"n Vnd …s˛lcl"m míg itt leszek (tk. itt levésem idején) én titeket (dual.) nem bocsátlak el (III. 484.)

sis O.siscn pon hou mVrI míg egy kece-hálót kivetve tartanak, olyan hosszú idő (IV. 16.)

sis O.sis"n iir •lcn houI "l tjuI! időtartamod (é. időzésed) végét soká ne húzd (tk. vidd) (V. 113.)

77

sis O.p•dcm NogA lIdI sis fagyos hús evő ideig (II. 191.)

sis O.s‡zcn O.s. p+n sis •mfssct ameddig a kecehálót föl nem húzzák, annyi ideig ültek (II. 190.)

sis O.molcm p¨t sis (míg egy) föltett fazék (megfőhet annyi) ideig (II. 252.)

sis O.lIdI sis iim s+b laincltsflI (ogrl) evő idő jó darabjáig lóggatta (a fejét) (III. 363.)

ss K. időtartam-s"

Am/s"-s"! ülj csak le! (95.)-sa O.

u•rrS, lAiA-sa tĚ iuuAsa! vércse, állj meg csak, gyere ide!

-s"+l•tcn-sA v: +l‰tcn-s"! várjatok csak (2.)

-sA O.tAm~ uAnd¬-sA! nézd meg csak ezt!

sAbEh csizma (178.)s‰bcl-loucl a nyakacsigolyáját

(48.)s•bcl-lou O.

nXn s•bcl-loucn tAm tahti-idi ‡-sidi s…ucrmclEm a te nyakad csigolyáját (is) úgy (szét)vagdalom, mint ezt a rénszarvasbőrt

s•dcb hüvelyoh-sAtpI rézhüvelyes (51.)

–Ag"r legelő–Agrcl mXgrlt" mVncs a legelőt megkerülni ment (31.)

SAgAr O. legelősidi oldcn Euclt SAgrcn ant

uandiiillcn a mint így vannak (dual.) a legelőt nem nézik (tk. nézegetik)

sXgA majd aytánm©n sXgA *ulU mi majd aztán üvöltünk (24.)

sXgA O. ezutánsXg•ict vagy: sXgAict

lou mVnd"l sXg•ict mikor ő (így) megy (120.)

sXgAsch majd csak aztán (97.)sXgAt O.

lou sXgAttcl k•ucrl magától forrsXgAt O. közben

l~dal sXgAt evése közbensXgAt O.

h=lrm mEn/k/-Eui h=lrm hAt-sun sXgAt haNEmcsct a három erdei manó-leány a ház három szögletében elbújt

sXgAt O.tXhti s…ucrdal sXgAt hAt harcl uerr~ iis miközben a rénszarvasbőrt vagdalja, a szobapadló csupa vér lett

sXgAt O.iid…mcn sXgAt sXrrmna si pitscmcn jövésünk közben halálba estünk ím

s•grl O. deszkasXgrl/t i¨h fűzfa

sXgrl/t i¨gcn pŻgrr fűzfás sziget (132.)

sVgl"nt- birkóziksVgl"ntt" iXgA hXn/scncn birkózni összekaptak (55.)

sXglAntscncn O. birkóztak (dual.)-sXh O.

mAL–An-sXh máliczasubasXh-kimlel O.

iEl-pidcm sXh-kimlel előre csúszott (tk. esett) ruhájuk alját

sXh-NirsXgcn-Nircn

78

lXbAs p…lck-p©sscl, sXgcn-Nircn ueriiE "r a kamrát fölnyitották: öltöző ruha (suba-botos) csakugyan sok van (ott) (159.)

nin sXhnA iistcn? ti megbolondultatok? (21.)

sXhna i~sten O. hodv, nin sXhna i~stcn! Hogyan, ti megbolondultatok!

s'i mögk"t i¨h s'i …uclt t¬ Etsct két fa mögénél errefelé tartottak (tk. jöttek) 139.)

saibI-–•rcs-svln" m¨r saibIlct a tenger szélén a nép vonóhálóval halászik (84.)

–Vk-k+—'iU, iXrU –VkmEn! gazdánk, urunk, össze vagy esve! (148.)

–Vk- összeroskadlillI –Vgcs étlenül roskadt össze (69.)

–Vk-sXh Xnt h°liliil" i Vnt –Vgcs a suba nem feslik és nem szakadt ki (79.)

–"Lit- megsajnálm©nilU –"lidIl"! minket sajnálj meg! (155.)

SAlitlalcn O. sajnáljátoksVmEm uAhl" éhes vagyok (34.)sVmcl p" uoliiil az éhsége megint

(csak) elmúlik (168.)sXmcm šenk uAhla O. pedig

ennem kell (tk. a szívem igen kívánja)sXm O. szív

sXmcl an/ uAhla nem éhes (= a szíve nem kíván semmit)

sVmcl mVncs megijedt (139.)sXmclna O.

ior-pAm sXmclna pon/sa az erőfűvet a szívébe tették

EuEncn sVml"n mVnm"l a leányok egészen odalettek (20.)

sVmn" Vnt mAstI i‰zcn szívnek nem tetsző hír (tk. beszéd) (146.)

samcn tvuct pikkelyes tegez (172.)

sVmclt-Nog•icl lXbAsnA sVmcltsclI a husát az éléskamrában elásta (17.)

sXmcltsa O.mouna sXmcltsa-gi loln, mattv uaina oSsa loln ha a földbe temették volna, valamelyik állat csak megtalálta volna

–AmlI pitl nincs ereje (142.)sVng"n (v. s"ng"n) harang

uAs-tEl sVng"n Noglcs (sEn/l‰ict) az egész város haranga szól (126.)

sXngrmuAs-ilbI sXngrm ho—A ujdI haiscm a város alján levő magas partnál szárazra vetődtem (136.)

sVn/kmc- megizzadhAd"iEm ~mI m¨ndI sVn/kmcs" a néném asszony az imént megizzadt (20.)

sVn/kmc-m" sVn/kmcs‰icm melegem van (tk. izzadok) (102.)

–Xr- megromlik, megavasodik~ –Xrcm oh-p=zrh tVilcm egy megromlott fejem (é. halfej) van (99.)

sArA hamar (24.)sAra O. hamarébb

sAra manda uutSiscn hamarébb akartál menni

sAra O. hamarhundv sAra mo—AtlEm mA sit mikor tudom én ezt hamar meggyógyítani

il sArA •mcslcn be hamar ülsz-e? (95.)

79

sArA-tXhtI hamarosan (108.)sArAiI

mouEnn" iogrttEn i©bIn" iimV– tXgA sAraiI iilcn a földedre érkezted után hamarosan jó helyre találsz (tk. jössz) (164.)

s"r"n °ngi p¨t nagy (tk. zürjén) szurkos fazék (13.)

sArAn put O. üst, nagy (tk. zürjén) fazék

s•rclt- száríttXuI s•rcltcm NogA tavasszal szárított hús (128.)

–•rcl-h¨ndI sEnkI –•rcll3lcn, m" l‰bct tXl"-l©ncl ~ p¨l Vnt ujlcm ha nagyon erőltettek, én hét évig (tk. tél-nyár) egy falatot sem veszek (91.)

sXrcmn" pidcs meghalt (tk. halálba esett (85.)

sXrfmn" si pits3mcn halálba estünk ím (27.)

sXrmcm O. halálomsXrmcm-ki andAm ha nincs itt a halálom (ideje)

sXrmcl O.t=rrm pArdcm sXrmcl iohtcs az isten rendelte halála jött el

–Xrcs-hoibI L"L ezer emberből álló had (119.)

–•rcs O. tenger–•rcsna O.

p+tL"n icnkpi –•rcsna iohtcs a benne nem fagyó vizű tengerhez érkezett

–•rcs-Xu tengertorkolat (128.)–•rcsicn/k O. a tenger vize–•rcs-l+h tengeröböl (67.)–•rcs-l+h O. a tengernek hosszan

benyúló keskeny öble

sarNi-oh O. aranysarNi-oh l=ict arany gyűrű

sXrt v: sArt csuka (3.)sXr/cl O. a csukájasAr/t-oh csukafej (67.)sAr/t-pXl csukafogó cége (144.)sAr/t –+n/k szárított csukahát

(144.)–Art

mos" –ArtnA-kI pitlcn ha valami bajba kerülsz (70.)

SQrtna O.mosa SQrtna-ki pitlcn, mosa on/kna-ki pitlcn, ma nXnEn XndAs uErlcm ha valami bajba kerülsz, ha valami gödörbe esel, én neked segítséget nyújtok

sVs hátEuiiE, sVsn" +l"! leánykám, menj hátrább! (87.)

sXs-p+dAli O. gerinczcsontsXs O. hát

(kEzi) sXsna s•ucr horda pitscl~ a kés hátával a nyulat nyúzni kezdte

sVsln" l•icm h¨i a háta mögött álló (tk. állt ember) (146.)

sVsn" Nogrml hátrafelé (é. visszafelé) iramodik (a gyermek) (131.)

sVs-uoi hátfaggyú (tk. hát-zsír) (167.)

sAs menyét (67.) (sqs?)sqs O. menyéts"s-p…lck féltérd

m" ~ s"s-p…lckn" •mcsscm én az egyik féltérdemre ültem (134.)

sAs O. térdsAsna u!sl~ a térdére vette

sasA v: sVs"! várj csak! (1.)sVs", "l tErm"l"! Ej hát ne siess!

(120.)

80

sAt O. száz–"t-

ncn –"ttcn tXgain" Vn iil, m" –"ttEm tXgain" iis a ti hallásotokra nem jön, az én hallásomra jön (19.)

–•dcm O. hallszik–Atlct

h=lrm nEnho –Atlct három ember hallatszik

sAtlcm vmi százsAtlcm N'urEm piln" m" iilcm valami száz gyerekemmel (é. harcosommal) én is megyek (tk. jövök) (150.)

sXurn nyírhéjedénysimi– hXnz"n sXurn iAntl olyan hímes nyírhéjedényt varr (86.)

s‰icr O. nyúls‰ucr-mXgcl nyúlmáj (152.)s‰ucr-soh nyúlbőr

~mI ogrl s‰ucr-soh-idI n"uI az asszony feje olyan fehér, mint a nyúlbőr (175.)

s"uI- őrizkVl"n t"– s"uilct rénszarvas csordát őriznek (13.)

sAui- O. megőrizsAuiscl~ megőrizte

sAuidv O.tAS sAuidv ho a nyájőrző ember

sAuidv O.uas sAuidI hoi városőrző ember

s"uilii- őrizm" +ldEmn" t"– Vnt s"uliilEm mióta csak vagyok, marhát nem őrzök (38.)

s•zclt-lilcn iin/kn" s•zcl/t" pits" az életvízzel öntözni kezdték (77.)

s•zcl/la O. öntöziksVzEmc-

lou tVim"n toglcn uai hXnz"n

h•bcl hXmdA sVzEmcslI az ő birtokában volt szárnyas állat (= madár) rajzos csónakját fölfordította (136.)

s•zEmc- mom. önt~mI EltI s•zEmcslI az asszonyra döntötte (a forró vizet) (24.)

sEb"n samánsEb"n-nEnhoi samán-ember (22.)

sEb"n uErdI samanizálni (23.)sEbAn uErl O. samanizálsEbAn uErdv O.

Angcn tUda i~scm sEbAn uErdv azért jöttem, hogy anyátokat vigyem samanizálni

sEbAn uErdv hAt varázsló házseda O. ittseda uAnna O. ide közel (vagy itt a

közelben)sed"sch ide kissé (közelednek)

(40.)scicl O.

tqus scicl holna andAm a tunguznak (még) semmi nesze sincs

scicl O.nEmcza scicl andAm semmiféle nesz sincs

sEicl O.marcn scicl s~malcs csattogó robaj hallatszott

sii"lc- meglát+r-kVl"n sii"lcslI a rénszarvast meglátta (16.)

siiAlc- O.siiAlclAicn-gi ha meglátnak

siiAlcs O.nEmcza ant siiAlcs semmit sem látott

siiAlcmal-kEmna O. amint meglátta

81

siiAlcl~-gi O.siiAlcl~-gi, lou siiAlcl~ ha látja, csak ő látja

siiAlcs O.si-kEmna u•rrS siiAlcs ezenközben vércsét látott

siiAlcscn O.mola siiAlcscn? mit láttál?

siiAlcsl~ O.or-kXlAn siiAlcsl~, iogo-iis az erdei rénszarvast meglátta, visszajött

siiEmc-h+ntcn-mou Nil hAbn" L"L-t¨r *um"n siiEmcs" a kondavidéki négy csónak ellenséges torokkal üvöltvén pillantotta meg (136.)

siict-ogrl siictscllI, ogrl iVn"s tAgncs (v. t•gncmdcs) a fejét megcsavarta, a feje csak levált (179.)

siiI- keringl°ndct n+mcn siiilct a ludak fönn keringenek (47.)

sciitta O.mA uas sciitta manlcm én a várost megkerülni megyek

siiIt- megkerüluAs siiItscl a várost megkerülték (52.)

sEl-oh eyüstsEl-oh hXm-i¨h ezüst koporsósEl-oh hXm-i¨hn" uEr‰lcn! ezüst koporsót csináljatok neki! (147.)

sEL" lőporuji"t pXsk"n, uji"t sEL"! fogjatok puskát, vegyetek puskaport! (179.)

–…lcm forgács, szilánk(hAbl"l) sal(?) i¨h h=lrm –…lcm sEn/scl"m (a csónakjaikat) szilánkos(?) fa három szilánkjává vertem (140.)

silch v. silck-keu kavicstal silck-keu iis puszta kaviccsá lett (114.)

silck-keu-ujr kavicsdomb (116.)sElt" aztán

sElt" uXicm/s" aztán elaludt (28.)selta O. aztán

selta uantscl~ aztán nézteselta-ki O.

selta-ki lĎgAslcm aztán ha megharagszom

selta-ki O.ittam holi+n hoi selta-ki LaLL~ i+lct, mA tAm mouna olda an/ uEritlcm most már aztán ha a harmincz ember ellenségül jön, én ezen a földön meg nem maradhatok

selta-gi O. aztán haseltta O. onnét

tAm AsN~ seltta tĚ iogrtl ez a medve onnét idejön

seltta O. innétsEmEm hol pitl, s¬ mVnlcm

amerre a szemem lát (tk. esik), arra megyek (91.)

sEmEm p‰iitlEmtogr– Alni– sEmEm p‰iitlEm arrafelé előre vetem a szememet (135.)

s…mcl uAntm"l si uEl/sA egy szempillantás alatt megöletett ím (159.)

sEmnilAl noh-ujiliid"l k©tn" miközben a két szemét fölemelinti (170.)

sEmlAl-tElna O.noidv ~mi sEmlAl-tElna k•ucrcm icn/kna azAt l~umct a varázsló asszony szemeit a forró víz egészen kiette

82

sEmlAn O.sEmlAn azAt hos-p•gcl/lclAm mind a két szemedet kiverem

s…mctnVn p" s…mct •mcstI uaict uEld" kurtsEn! te pedig a szem előtt ülő vadakat sem tudod megölni (162.)

sEm-iin/k könny (tk. szem-víz) (129.)

sEm-sart …uclt …uctscllI egy szempillantás(?) alatt kettévágta (a récéket) (163.)

sEmlI-bVllI AsnI süket-vak medve (78.)

–im—"r buvármadár–im—"r-hAtn" +ldI EuEm lE—"tlEm a buvármadár bőrös házban levő leányomat készítem föl (65.)–im—"r-h•dcn EuI

–cmz"r-hAdcn Eui = mEt ai Eui a buvármadár-bőrös házban lakó leány = a legkisebb leány

sEnk- O. üt, ver, csapsEnscl~ verdeste

sEn/tal O.s•ucr sEn/tal Euclt uerlAl “tsct a mint a nyulat veri, a vére folyt

–Eb O. zseb–Ebna pon/scl~ zsebbe tette

ser"m-m¨r p" ser"m/sct az emberek (tk. a nép) megdöbbentek (87.)

ser"mt-lou noh-ser"mdcs ő fölserkent (157.)

sErck (v. s…rck) hirtelenlaucl NXl sErck iXur" k"rEmcs a lovának az orra hirtelen félre fordult (120.)

–Erm"t kantár(?) gyeplő (112.)–Ert-

–Ertta O.

sqs –Ertta pidcs* a menyét varázsolni kezdett

–er/l O. varázsol–erdcs O. varázsolt–erdal O.

sidi –erdal Euclt N=hmcs a mint így varázsol, megszólal

–erdA O. varázsolj–i–-oh háncs(vékonyságú) ezüst

(15.)–c–-oh O. háncs(vékonyságú)

ezüstk…m-oh tElan hAt, –c–-oh tElan hAt silány ezüsttel teli ház, háncs(vékonyságú) ezüsttel teli ház

seu- fonigEn seun" seuI! az uradnak a haját fond be! (155.)ogEn seul3mcn! a fejedet fonjuk be! (156.)

ogEm mXl‰icl seulEn? a fejemet miért fonod be? (uo.)

seu hajfonat, hajfürts…ucn hajfonatoss…ucn +rdct hajfonatos fejedelemhősök (62.)

sjul¨b-tVi sjuctn" il-ogrllcm evezőhegyre támaszkodva leszállok (a ladikról) (136.)

s…ucr- O. vágniiuh s…ucrda fát vágniiugcl s…ucrlaNaurEmclna

s…ucrta O. vágnis…ucrta pitscl~ vágni kezdte

s…ucrdal sXgAt O.hAr-oh l•icmna s…ucrdal sXgAt miközben a rénbikafejet fejszével vagdalja

83

s…ucr/sEm O.uul iaicl l~da uutSiicm mEn/k/-Eui mA seda l•icmna s…ucr/sEm az öregebbik bátyámat megenni akaró (tk. akart) manó-leányt én ott fejszével összevagdaltam

s…ucrA O.iuh s…ucrA nXn! fát vágj te!

s…ucrdal O.tahti s…ucrdal sXgAt miközben a rénszarvasbőrt vagdalja

s…ucrcm O.si s…ucrcm hullAl kut Euclt nEnhoi NogA noh-“tltcsl~ az összevágott halak közül emberhúst vett föl

s…ucr"nt- vagdalkoziks…ucr"nttI h¨i s…ucr"ndcs a vagdalkozó ember vagdalkozott (135.)

s…ucrmcda O.tAm l•icmna nXn s•bcl-loucn pA s…ucrmclda mAsl ezzel a fejszével a te nyakad csigolyáját is el kellene vágni

s…ucrmclEm O.nXn s•bcl-loucn s…ucrmclEm a te nyakad csigolyáját (szét)vagdalom

siuAs s"uidI hoi si a városőrző

ember ez (19.)si O.

manEm si uEllcl~ engem ím megölsi O.

mA si uEllAicm! mindjárt megöletemsi

m" mVnEn si lIlEm, iAsl"m Etlct én téged mindjárt megeszlek, a kezeim már nyúlnak (tk. előjönnek) (97.)

si O.tXll~ si iis, hundv manlcmcn! már télre vált az idő, mikor megyünk!

si hátuEllEn, si uEllEn (ha) megölsz, hát megölsz (35.)

si-"r"ttI ijum"l annyi lett (37.)si horb~ O. ilyenformasi horbii~ O. olyan formávási-kEm O.

mola-kEm uEritlcm, si-kEm XndAs uErlcm a mennyire (csak) tudok, annyira segítségedre leszek

si-kEmmol"-kEm t=rrm p"rdiliiis, si-k…mcl +l tXngA amennyit az isten adott, annyi van talán (37.)

si-kEmn" ekkor (33.)si-kEmn" ezenközben (24.)si-kiN—" ettől fogva (51.)si-kiN—a O. egyébkéntsi-kiN—"

m" mouEm si-kiN—" hou, k©rn" Vn/ iogrtlcm az én földem innét messzire van, gyalog (oda) nem jutok el (169.)

si-kuš O. bársi-kuš O. jóllehetsi-kuš O. bármennyiresi-k©t hoi némely ember (117.)si-k©t iAhl"l némely emberek

(150.)si-k©dct némelyek (122.)si-k©t isn" néha (28.)si-louAt iim uEr"! tedd meg azt a

szívességet (21.)si-mXr/t O. olyannyira

si-mXr/t uoiAn olyannyira zsírossi-mXz" addig

si-mXz" lailcs"dI! addig várjatok! (141.)

si pXrAina O. akkor (abban az időben)

84

si pXr"-kEmmI iis, hX– "t pXr'in" kii"r pitt" pidcs olyanforma idő lett, éjnek idején alighogy kezdett esni a dara (34.)

si sirclna O. ily módon (tk. ily módján)

si ujs …uclt, si k©rcn pXstcr …uclt pXstcr,iAh selt" i r~tmcsct ettől fogva, a gyalogos pXstcr-től származott a pXstcr-nemzetség (169.)

s¬ O. otthAndEb svlna s¬ haNEmA! a lépcső szélén ott rejzőködjél el!

s¬ O.mA ittam lilcm s¬ iohtrbtcsEm az életemet most ím megmentettem (tk. a lelkemet most ide visszahoztam)

s¬ O. odas¬ iohtcs oda érkezett

s¬ O.hol n•ucrlct, s¬ n•ucrlct a merre ugornak, arra ugornak

s¬s¬ hXl/sn! s¬ hXl/sn! végünk van! végünk van! (tk. itt halunk! itt halunk!)

sid"mEuEncn VzAt sid"mcncn a két leány egészen megnémult (20.)

VzAt sid"mI iis egészen elnémult (42.)

sid"m"n +l"! csöndben légy! (104.)

sid"mc-ujl ‡mcl VzAt sid"mcs az öreg asszony erre egészen elhallgatott (155.)

sidi O. ígysidi laurl így szól

sidiliiilu O.NAN sidiliiilu kenyeret keresünk

sidUn" m©n hXndI k+r/t AlnU pEl" iogI-l•urltsU erre aztán (tk. ezünkre) a mi osztják falunk felé haza eveztünk (143.)

svii– O. odasvii– manA! oda menj!

svii– O. arrasii"n(?)

iin/kn" lXngm"l sXgAt t"m sii‰ncl …uclt hais" miközben a víz alá ment, az egyik vékonya felől találva lett (158.)

svl O. szélicn/k-svlna a víz szélén

s~malcs O.marcn scicl s~malcs csattogó robaj hallatszott

simcl O. kevéssimcl kevés

iorcl simcl az ereje kevés (36.)simcS O. valamelyes

Eui mancs, simcS lQr-on/gct +źcs a leány ment, valamelyes áradványgödröket talált

simcs horb~ O. olyansimi–-l"mb" olyanforma

simi–-l"mb" i¨h olyanforma fa (*.)simi–-l"mb"

simi–-l"mb" ior-uai =scn olyan erős állat vagy, hogy… (70.)

simcS O.icna/ simcS uEr ol, mA •dcm ujlcm uEr/scm csakugyan olyanformán van a dolog, (mert) én rosszat álmodtam

sib epe (152.)lXu-nin sib tElbI p¨t jászkeszeg epével teli fazék (152.)*

sirilbi sircmna lE—AtsEm loln ezelőtt (tk. a régi módom szerint) helyrehoztam volna

85

siritt"m Nogail"l, sircl hodI +s, sidI pon/scl"l erre a húsát, ahogyan következett egymásután (tk. ahogyan a rendje volt), úgy helyezték el (77.)

sir O.mol" sirn" mi módon

sir O.tohlcn-sir uai szárnyasféle állat

sirclna O.~mi-hĎlĎ si sirclna •dcl uas •mdcs az Asszony-unokája ily módon külön várost alapított

sir O.lou sirclna ¤ucs i hAl/lcs egymagában (tk. a maga módján) ordított és sírt

sir/k+l keskeny szalagujrdI sir/k+l vörös szalag(ogrl) seus" ujrdI sir/k=lctn" keskeny vörös szalagokkal befonta (157.)

sIrtn" (= si Irtn") akkor (141.)sis

m" u"n sizEm, m" hou sizEm t'd" lailI! az én rövid időmet, az én hosszú időmet (é. amíg távol lesz) itt várd meg! (66.)

sis~ hXt˛l-sis egy napig (7.)

sis O.mA ‡ iXn/cm siscmna a míg én egyet jártam, (az alatt az idő alatt)

sis O.milcm put-sis, hXncm •n-sis míg egy föltett fazék megfőhet, (annyi ideig), míg egy hosszukás fatálat telemernek, (annyi ideig)

siskI O. madársit O. azsitncn O. ezek (dual.)

sitlAl O.sitlAl u!s ezeket kivette (é. a halakat a hálóból)

sit O.sit hoidau uas? kinek a városa ez?

sit O. ezsit mola? ez micsoda?

siteclna O.sas sitclna n•ucrda pidcs a menyét aztán ugrálni kezdett

sitclna O. aztánsitclna ~mi iogo-lXncs aztán az asszony bement a házba

sitsidEm tXbcs az veszett el (tk. ezem) (t.i. a subám) (80.)

sit az–"g"r •lcnn" iogrtl3dI/gI, sit p" iim ha a legelő végére odaértek, az is elég (38.)

sitn" ayért, azértImEm uEl/sEm, m" sitn" +rnA i hontscm a feleségemet megöltem, ezért (aztán) az erdőbe menekültem (110.)

sitna O.nXn-ki manlcn, mun sitna •rAtElna hXllu ha te mégy, mi aztán (helyesebben: akkor) mindnyájan meghalunk

sitna O.mA si sXrt-oh sitna s…ucr/sEm én a csukafejet azért vagdaltam össze

sit =rcnn" ezért (15.)sit +rcnna O. azértsittEln" erre aztán (158.)sittElna O.

sittElna –•rcs-icn/kna h+iil ettől fogva a tenger vizében fekszik (nyugszik)

86

sit-t"mI Euncn iin" hou sitlcncn ezek a leányok ugyancsak soká végeznek (20.)

šitlazAt an/ šitl sehog sem bírja (kiszabadítani)

sitsatcn O.malai hou sitsatcn (v. sitsadv)? miért késtetek ilyen sokáig?

sidcs O.nEmcza ant sidcs semmire sem ment vele

sit-m"-kEb" EuI Vnt tViscm, iXngcm r+b+t‰icn iug"n EuIn" hodI sitscl"m l=lcn! nekem biz leányom nincs, járt munkátok gyanánt (é. azért, hogy odajártatok) hogyan adhaték nektek leányt! (151.)

sit-h+ntcn-mo© l‰bct +r/t …uclt n…mcz" Vnt sitlct a kondavidéki hét fejedelemhős közül (a nyiluk) egyet sem találnak (143.)

sit-sidilii-N"n sidiliilU keresünk (szerzünk) kenyeret (71.)

siucs halász-sas (70.)siucs-k©rck-t…grl sasfészek

(175.)sogA fogoly (16.)sogAict O. foglyoksoga O. fogoly

soga uElda foglyot fognisogA-louct fogolycsontok (33.)sogA-iElbcs fogolyhurok

sogA-uElbcs •mctlcncn fogolyhurkot állítanak (32.)

sogAn"uI toglcb sogA fehér tollú fogoly (137.)

87

A - Debreceni Egyetemmnytud.arts.klte.hu/papay/papay22.doc · Web view–El O. t"mI loul"l holn"...

Documents

Transcript of A - Debreceni Egyetemmnytud.arts.klte.hu/papay/papay22.doc · Web view–El O. t"mI loul"l holn"...