08 2015 KÖNYVTÁRI LEVELEZÕ LAP - OSZKepa.oszk.hu/00300/00365/00167/pdf/EPA00365_konyvtari_le...Az...

KÖNYVTÁRILEVELEZÕ LAP

2 0 1 5

0 8

A z I n f o r m a t i k a i é s K ö n y v t á r i S z ö v e t s é g h í r - é s l e v e l e z õ l a p j a

Értéktár Szegeden

Mûhe ly Értékfeltáró könyvtárak (Kukkonka Judit) .................................................................. 3

Napló A minõség dinamikája: a fejlõdõ könyvtár ................................................................. 8

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 47. Vándorgyûlése. Egy nem kizárólag

szakmai beszámoló a Szolnokon töltött napokról

(Cseh Gabriella) .................................................................................................... 10

„Az ész szüleményei” oltalom alatt

(Balog Eszter) ........................................................................................................ 18

Közh í r ré té te t i k Kertész Gyula-emlékérem ....................................................................................... 22

Kosáry Domokos-díj átadása a Szent István Egyetemen

(Barna Marianna) .................................................................................................. 25

Az Üveghegyen innen, az Óperencián túl...

(Balázs Ildikó) ....................................................................................................... 26

Kü lhonbó l je len t jük „A Fény kastélya” – az új lett nemzeti könyvtár

(Dóka Henrietta–Takács Eszter) .............................................................................. 29

I s ko la i könyv tá rakSzubjektív beszámoló az MKE 47. Vándorgyûlésérõl, Szolnokról

(Guncser Anita) ...................................................................................................... 34

Ta r t a l o m

Magyarországon 2012 óta van lehetõségnemzeti értékeket feltárni és nyilvántar-tásba rögzíteni. Az Országgyûlés ebbenaz évben nyilvánította ki, hogy a nemzetiértékeket az egyetemes értékek részénektekinti.

Mit nevezünk nemzeti értéknek? „A magyar nemzeti értékek (a továb-

biakban: nemzeti értékek), és azokon be-lül a hungarikumok megõrzendõ és egye-dülálló értékek. Az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erõsítése érde-kében nemzetünk értékeit össze kell gyûj-teni, dokumentálni, az értékvédelemalapjául szolgáló dokumentációt a szigo-rú nyilvántartás és kutathatóság szabá-lyai szerint meg kell õrizni, az értékeketpedig ápolni, védelmezni és támogatnikell.” (hungarikum.hu)

Az értékfeltárásban a könyvtárosok ésa könyvtárak szerepe is felmerült, nem isalaptalanul. A Magyar Könyvtárosok

Egyesülete (MKE) 2013-ban megrende-zett negyvenötödik vándorgyûlésén,Egerben már az értékfeltárásról szóló tá-jékoztató is megjelent az elõadások sorá-ban, valamint ezt bizonyítja az is, hogymegalakult az MKE Hungarikum Mun-kacsoportja.

„Az értékek felkutatása, azonosításaés gyûjtése a településeken kezdõdik, hi-szen a helyi értékeket a helyiek ismerik alegjobban. A helytörténészek, muzeoló-gusok, néprajzosok, pedagógusok, szak-emberek, lokálpatrióták sok helyen márel is készítették a helyi értékek listáját,amely folyamatosan bõvíthetõ.” (ImreKároly: Hungarikumok, helyi értékek.Lakitelek, Antológia Kiadó, 2012)

Az értéktár célja a térség, a hely ha-gyományainak, tárgyi-természeti és szel-lemi javainak, termékeinek, tudás- és is-meretkincsének, mûvészeti értékeinek,jeles személyiségeinek, speciális közös-ségeinek, új kezdeményezéseinek bemu-tatása, értékelése, és ezen keresztül a lo-kálpatriotizmus, gazdatudat erõsítése. A fenti célhoz tudnak kapcsolódni a könyvtárak szolgáltatásai, illetve akönyvtárosok.

Könyvtári Levelezõ/ lap • 2015. augusztus 3

M û h e l yÉrtékfeltáró könyvtárak*

✒✒ Kukkonka Judit

* Elhangzott Ruzsán, a 43. Csongrád Megyei

könyvtárosnapon, 2015. június 21-én.

Hogyan segíthetünk mi, könyvtárosok?

A hungarikum programot egy aktív kö-zösségi programnak is tekinthetjük, mi-vel az értéktárakba javaslatot tenni bárkijogosult, legyen civil szervezet, nyugdí-jasklub, magánember, bárki. Az értékekgyûjtése piramis elv alapján mûködik, ahelyi érték mint a helyi társadalomhoz(települési értéktár) köthetõ van legalul,és ebbõl építkezik tovább a megyei, ága-zati, majd a nemzeti értéktár, és végül a„magyarság csúcsteljesítménye”, a hun-garikumok. Alapnak a helyi közösséget,annak értékeit tekintik. Számítanak az al-kotó, kreatív egyénre, a helyi közösségtagjaira. Így a település minden lakosátkorra, nemre függetlenül megmozgathat-ja az értékek keresése.

A helyi érték a helyi társadalomhozkötõdik, a helyi társadalom legjobb gyûj-tõhelye és ismerõje pedig a könyvtár ésa könyvtáros. Ez a település méretétõl, akönyvtár felhasználóinak számától füg-getlenül igaz.

Kis településeken az egyszemélyeskönyvtáros, helyismereti gyûjtemények-kel rendelkezõ könyvtárakban pedig azottani helyismereti könyvtáros rendelke-zik a legtöbb információval a településkiemelkedõ, legjellemzõbb ismérveirõl.Az adott téma iránt érdeklõdõk itt szerez-hetnek bõvebb információt a keresett ér-tékrõl.

Az értékek megtalálásához a követke-zõ kérdések adhatnak útmutatást:

• Milyen saját településre vonatkozóhelyi hagyományt ismer (ének, tánc, vi-selet, szokás stb.)?

• Ismer-e olyan hagyományõrzõ hely-belieket (helytörténész, helyi író, nótafa,võfély stb.), akik tudásukat valamilyenformában továbbadják (iskolában, óvo-dában, jeles napokon, közösségi összejö-veteleken, ünnepeken, családi, baráti kör-nyezetben)?

• Ismer-e olyan kézmûvest, mesterem-bert, gazdálkodót, vállalkozót, iparost,aki egyedi, különlegesen értékes munkátvégez?

Könyvtári Levelezõ/ lap • 2015. augusztus4

• Tud-e valamilyen egyedi termékrõl,ami régi technológiával készül a telepü-lésén?

• Tud-e valamilyen helyi specialitásúételrõl, italról?

• Nevezzen meg olyan épületeket,köztéri alkotásokat, szobrokat, kegyhe-lyeket, mûemlékeket, építészeti alkotáso-kat, amelyek véleménye szerint a helyiépítészeti örökség részei (lakóházak,gazdasági épületek, intézmények)!

• Tud-e valamilyen helyben megter-melt vagy itt található mezõgazdaságikülönlegességrõl, növényrõl (gyümölcs,zöldségféle, egyéb)?

• Ismer-e olyan helybelit, akinek ked-venc hobbija mások számára is érdekeslehet (fest, farag, makettet, modelleket,gyermekjátékokat készít, felújít régi gé-peket, szõ, fon, hímez, horgol, fotózik,valamit gyûjt)?

• Ha nyáron érdeklõdõ vendége jön,mit mutat meg saját településérõl és an-nak környékérõl?

• Milyen kiemelkedõ természeti érté-ket ismer településén vagy annak szû-kebb környezetében?

Ha ezen kérdések valamelyike felme-rül és tudjuk rá a választ, akkor biztosaklehetünk benne, hogy helyi értéket talál-tunk. Az értékkeresésre a felhívást a tele-pülés helyi médialehetõségeit kihasznál-va, könyvtári és mûvelõdési intézményekrendezvényein érdemes propagálni. A helyi értéktár-bizottságok tagjai kö-zött, a politikai élet képviselõi mellett, alegtöbb esetben a könyvtár – illetve a he-lyi múzeum, helytörténeti gyûjtemény,faluház, tájház – képviselõje is jelen van.Az érték jelöléséhez szükséges központiadatlap kitöltése nem a legegyszerûbbfeladat. Az alapadatok mellett szükségesaz értékek leírása, bemutatása, az indok-lás, bibliográfiai hivatkozások, forrásokfelsorolása, illetve képi, hangzó felvéte-lek, ajánló levelek beküldése.

Az adatlapok megfelelõ kitöltéséhez akönyvtárak állománya és az ott elérhetõadatbázisok sok segítséget nyújtanak. A polcokon található kézikönyvek, mo-nográfiák, évkönyvekben fellelhetõ ta-nulmányok, az országosan elérhetõ adat-bázisok (EPA, MATARKA, különféle digitális képtárak) és a megyei könyv-


tárak oldalain megtalálható helyi adat-bázisok tartalmaiban a legjobb informá-ciókat találhatjuk munkánkhoz. A nép-szerûsítõ internetes oldalak a figyelemfelhívására tökéletesek, de egy szakmaiindokláshoz nem megfelelõek.

Csongrád megye településeinek ahonlapjain kivétel nélkül található infor-máció a helyi értéktárak mûködésérõl ésaz elért eredményekrõl. Az ott fellelhetõinformációk közlése hol szûkszavúancsak a beszkennelt adatlap feltöltésébenmerül ki (Szeged város honlapja), mígmáshol képekkel illusztrált, kedvcsináló,bemutató szöveggel ellátott értékismerte-tés történik (Ásotthalom, Makó). A nép-szerû közösségi média sem kerülhetõmeg. Jó példa erre Bordány és Zákány-szék, ahol nagyon jó érzékkel tartja emódon a kapcsolatot az érdeklõdõ lakos-sággal a könyvtáros. A megye központihonlapján a Csongrád megyei értéktár ol-dalán lehet településre, ágazatokra szû-kítve keresni a megyei értékekrõl.A Csongrád megyei értéktárban ötven-egy, míg a települési értéktárban százhu-szonnégy (2015. június 20-ai adatok) re-kord található.

A megyei értéktárban történõ keresésés az internetes oldalakon való keresgé-lés során látszik, mennyire sokszínûenfogják fel a települések, hogy náluk miszámít értéknek. Elõfordul, hogy ugyan-az vagy hasonló termék (például mézfaj-ták, növény, sajt stb.) megtalálható aszomszédos település értéktárában is.

Néhány helyi érték: mórahalmi szá-raztészta, homoki tanyavilág, tanyai létmint életforma, batáta (Ásotthalom), abordányi Kisapáti család veteránautó-gyûjteménye, selyemfûméz, csíramálé(Sándorfalva), mórahalmi kecskesajt, vá-sárhelyi túróslepény, Juhász Gyula fája(Makó)

Helyi értékek megjelenítése a Somogyi-könyvtárban

Szegeden a Somogyi-könyvtár a városközponti rendezvényeihez kötõdõ kiállí-tásokkal vesz részt a helyi értékek bemu-tatásában. A népszerû Hungarikum fesz-tivál, a Halászléfõzõ fesztivál idején akönyvtári állomány anyagából, illetve a jó partnerkapcsolatoknak köszönhetõenmagángyûjtõk tárgyi segítségével mutat-


juk be a helyi és országosan elismertmesterségeket, iparágakat. 2013-ban pél-dául a halasi csipke kiállítását lehetettmegtekinteni tárlóinkban. A kiállításokmellett nyereményjátékokkal is igyek-szünk felhívni a szegediek figyelmét nemcsak a fesztiválra, hanem könyvtárunkszolgáltatásaira is. A legnépszerûbb ter-mészetesen a halászléjegy-nyerõ játé-kunk, köszönhetõen a szegedi Roosevelttéri halászcsárda tulajdonosának.

Az év zárásaként kerül mindig meg-rendezésre a Mesterségek dicsérete címûtárlat a könyvtárban. A látványos kiállítása könyvtár és a Csongrád Megyei Keres-kedelmi és Iparkamara több részesre tervezett közös tárlata, amelyen mindenévben egy-egy helyi hagyományokkalrendelkezõ kézmûves, iparos mutatkozikbe. 2012-ben a kovácsok, szûcsök, sza-bók; 2013-ban az asztalosok, 2014-ben aborbély- és fodrászszakma került teríték-re. A felsorolt tárlatok a régi könyvek ésa könyvtár helyismereti gyûjteményé-ben õrzött céhes és ipartársulati iratok,oklevelek és fényképek segítségével, va-lamint egy magángyûjtõ anyagából be-rendezett iparosmûhelyben, üzlethelyi-

ségben mutatják be minden évben azadott mesterséget.

A kiállítás népszerûségét és érdekes-ségét semmi sem bizonyítja jobban, minthogy a sajtó kiemelt eseményként számolbe a róla, illetve idén filmforgatás is tör-tént a borbélymûhely dekorációs kellékeiközött az egyik helyi televízió jóvoltából.A Csongrád Megyei Iparkamara kiadvá-nyában, a Kamarai Futárban a könyvtáregy munkatársa önálló rovatban jelentke-zik a könyvtár állományában fellelhetõ,helyi iparról szóló érdekes dokumentu-mokkal foglalkozó írásaival.

A felsorolt lehetõségekbõl is látszik,hogy a könyvtárak dokumentumõrzõ ésszolgáltató szerepük mellett a helyi érté-kek megismertetésében, feltárásában iskiemelt fontosságúak.

A helyi értékekrõl és a hungariku-mokról további részletes információk ahungarikum.hu honlapon találhatók. A bizottság által elfogadott hunga-rikumokról és nemzeti értékekrõl szinténott olvashatunk bõvebb információkat, az eseményekrõl, rendezvényekrõl azegész országra és határon túlra vonatko-zóan is. ■


A Magyar Könyvtárosok Egyesülete(MKE) a fenti címmel rendezte megnegyvenhetedik vándorgyûlését 2015. jú-lius 16. és 18. között Szolnokon.

A helyszínt biztosító és a szervezés-ben közremûködõ Szolnoki Fõiskola rek-tora, Túróczi Imre köszöntõjében hangsú-lyozta, hogy milyen ritkaság, ha egy civilszervezet ilyen hosszú múltra tekinthetvissza, és még inkább az, hogy rendsze-resen, évente meg tud szervezni egy ek-kora tömeget megmozgató találkozót.Barátné Hajdu Ágnes, az MKE elnökehozzátette, hogy az MKE az egyik legré-gebbi könyvtáros egyesület a világon, ésa szolnoki vándorgyûlésre több mint hét-százhúszan jöttek el. A másik szervezõ, aVerseghy Ferenc Könyvtár igazgatója,Lászlóné Nagy Ilona fontosnak tartottamegemlíteni, hogy egy ilyen volumenûfeladat milyen kitûnõ lehetõséget teremta közösségépítésre.

Az idei témával kapcsolatban BarátnéHajdu Ágnes kiemelte, hogy az egyesületa legfontosabbnak ítélt nemzetközi tren-deket figyelembe véve határozta megéves vándorgyûlésének gondolatkörét. A könyvtárosok számára teljesen termé-szetesen kapcsolódik össze a fejlõdés, adinamizmus és a hozzáférés mindahhoz,amit a minõség fogalmához kötnek.

Az ünnepélyes megnyitón elõadásttartott Závogyán Magdolna kultúráért fe-lelõs helyettes államtitkár, aki a könyv-tárt a kulturális ellátás egyik alappillé-rének nevezte. Hangsúlyozta, hogy a kulturális terület stratégiáját a Kárpát-medencében élõ magyaroknak közösenkell megvalósítaniuk. Szövetségre hívta akönyvtárakat is, hogy vegyenek részt a kulturális alapellátás koncepciójánakkidolgozásában, az életpályamodell és azarra épülõ bérpótlékrendszer megterve-zésében. Elmondta, hogy 2016-ban elin-


N a p l óA minõség dinamikája: a fejlõdõ könyvtár

A kitüntetettek

dulnak a kulturális alapellátás mintapro-jektjei, 2017-ben pedig megkezdõdhet a pénzek allokálása.

A hagyományoknak megfelelõen avándorgyûlésen adták át az MKE díjaités más, a könyvtárosokat elismerõ kitün-tetéseket, továbbá a Fitz József-díjat is.

MKE-emlékéremben részesült:Jancskár Judit, Katona József Városi

Könyvtár, Vác;Mecsériné Doktor Rozália, Körmendi

Kulturális Központ, Múzeum és Könyv-tár, Körmend;

Némethné Matastik Magdolna, Verse-ghy Ferenc Könyvtár, Szolnok;

Szabó Judit, Dr. Kovács Pál MegyeiKönyvtár és Közösségi Tér, Gyõr;

Róth András Lajos, Haáz Rezsõ Mú-zeum, Székelyudvarhely;

Wittinghoff Judit, Richter GedeonNyrt. Mûszaki Könyvtár, Budapest.

Az Év Fiatal Könyvtárosa 2015-benBörzsönyi Nóra, a Budapesti CorvinusEgyetem Egyetemi Könyvtár munkatár-sa lett.

Kovács Máté-díjat kapott Puskás Ni-koletta, a Szegedi TudományegyetemKlebelsberg Könyvtár munkatársa.

A Kertész Gyula-emlékérmet TakátsBéla vehette át (szolnoki Verseghy Fe-renc Könyvtár).

A Fitz József-díj nyertesei:Berg Judit: Lengekalendárium. Sano-

ma Kiadó;Haraszthy László: Natura 2000 fajok

és élõhelyek Magyarországon. Pro VértesAlapítvány;

Jalsovszky Katalin, Tomsics Emõke,Toronyi Zsuzsanna: A magyarországizsidóság képes története. Vince Kiadó. ■


Hamarosan online!

Gerencsér Judit, Jancskár Judit, Barátné Hajdu Ágnes

Be kell vallanom, voltam olyan lelkes (ésvágytam már annyira a nyaralás pihente-tõ napjaira), hogy a vándorgyûlés hetétSzolnok városában töltsem – így kötveössze a kellemest a hasznossal. Én hi-szem, hogy a város megismerése ugyan-úgy besorolható mindkét kategóriába,mint a vándorgyûlés napjai.

A legtöbb ember talán nem is gondol-ja, mennyi minden van Szolnokon, amimiatt el lehet ott tölteni egy hetet. Szol-nokon nem lehet unatkozni. A kultúra ra-jongói ugyanúgy találnak maguknakprogramokat, mint a wellness, a víz sze-relmesei, vagy mint azok, akik kellemes,nyugalmas sétákra vágynak a Tisza part-ján vagy a belvárosban.

A Szolnoki Galériában augusztus 30-áig látható (hétfõ kivételével) 9-tõl 17 óráig a Fazonigazítás – Hogyan lesz ahamisból eredeti? címû kiállítás. A galé-ria épülete 1940-ig mûködött zsinagóga-ként, majd 1960-ban a város felújíttatta,azóta a Szolnoki Galéria mûködik falaiközött. A galéria a Damjanich János Múzeum egyik tagintézménye a Tabánitájházzal együtt. Itt látható a SzolnokiMûvésztelep tárlata, valamint idõsza-ki kiállításoknak is rendszeresen otthontad – amilyen a fentebb említett is. Láto-gatásom az épületben igazán emlékezetesmarad, és nem elsõsorban a kiállításmegtekintése miatt, bár ezért is. Legin-kább azonban amiatt, mert ez volt a szol-noki zsidóság vallásgyakorlásának hely-színe. A szolnoki izraelita hitközség1850-ben alakult meg, és 1898–1899-ben

építette fel zsinagógáját. Az építkezésBaumhorn Lipót tervei alapján zajlott.

A Tisza-parti sétány mellett találhatómeg, a megyeháza közelében, a Verseghypark. Itt áll a névadó Verseghy Ferencszobra is – virágágyások, csobogók éskõbékák által közrefogott medence társa-ságában. A Rozárium vagy más néven amagyar rózsák kertje is itt látogatható,aminek ékessége az a lugas, amelyet aMagyarországon õshonos rózsafajtákbólalakítottak ki. Azért is kedves számomraez a hely, mert jó pár évvel ezelõtt itt voltaz egyik geoláda életem elsõ geoláda-keresése alkalmával.

Több mûemléket és mûemlékjellegûépületet is meglátogathatunk a városban


A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 47. Vándorgyûlése Egy nem kizárólag szakmai beszámoló a Szolnokon töltött napokról

✒✒ Cseh Gabriella

Barátné Hajdu ÁgnesFotók: Mándli Gyula

– parkok, sétányok között –, ahol kelle-mes kávézók nyújtanak enyhet a forrónapokon.

Áttérve a vándorgyûlésre, elmondha-tom, hogy érdekes élmény volt. Mivelmár korábban a városba érkeztem, szer-dán feltérképeztem az utat a fõiskolához.Szemtanúja voltam, milyen lelkesen,csupa szívvel készülnek a helyi kollégáka fogadásunkra. Öröm volt számomra,hogy a mosoly, amit láttunk a vándorgyû-lés idõtartama alatt, valódi volt. Hiszenszerdán is ugyanezt tapasztaltam a fõis-kolán – pedig akkor még nem volt hozzá„közönség”.

Hálásan köszönöm a segítséget, amitkaptam, a kedvességet, és hogy én lehet-tem az elsõ regisztráló könyvtáros az ese-ményen. Meghatározó volt számomra alátogatás, mert ez volt az elsõ alkalom,hogy részt vettem a Magyar Könyvtáro-sok Egyesülete vándorgyûlésén.

Nehéz volt választanom, mely progra-mokon vegyek részt pénteken. A prog-

ramfüzet izgalmas és színvonalas elõ-adásokat ígért. Végül a délelõttöt az Olvasószolgálati Szekcióval töltöttem,míg délután a TársadalomtudományiSzekció elõadásait hallgattam meg.

Az elsõ elõadás Illés Julianna területiszolgálati osztályvezetõ (Verseghy Fe-renc Könyvtár és Közmûvelõdési Intéz-mény, Szolnok) elõadása volt, Kistelepü-lések könyvtári marketingje címmel.Van-e olyan könyvtár, amelyiknek sosemlesz marketingje? – kérdezte bevezetõjé-ben az elõadó. A könyvtári marketing ki-fejezésre rengeteg találatot kaphatunk azinterneten – csakhogy minden könyvtár-nak a sajátját kell mindig kialakítania.Ennek a saját marketingnek az elkészíté-séhez sok olyan eszköz rendelkezésre áll,amellyel élni lehet – és kell is élnie egykönyvtárnak –, mint például a logó, aszóróanyagok, a plakátok, az információstáblák, a könyvtárismertetõk, a média-eszközök, a (kistelepülési) honlap, azadatbázisok, a névválasztás stb. A logó


Mecsériné Doktor Rozália és Takáts Béla

kialakítása kiemelkedõen fontos akönyvtári marketing kialakításában.Ahogy megtudhattuk, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei könyvtárak egységesenhasználják a szerzõdésmintákat, a jelen-léti ívet, a kardexet és másokat. Ez is ré-sze a Könyvtárellátási Szolgáltató Rend-szer (KSZR) hálózati marketingjének. A megyei könyvtár esetében ez a márka-építés, az innováció, amely általuk aKSZR-es könyvtárakra is kiterjed. Az elõadó szerint az a kérdés, hogy aKSZR-es könyvtárosok készen állnak-e a tudatos használatra, az innovációra. Il-lés Julianna kifejtette: a Verseghy FerencKönyvtár munkatársai szívesen adnak se-gítséget a KSZR-es és nem KSZR-eskönyvtáraknak egyaránt – véleményeszerint erre a segítségre sokszor a városikönyvtáraknak is szükségük lehet.

Jávorka Brigitta (Országos SzéchényiKönyvtár, Könyvtári Intézet), a Pécsi Tu-dományegyetem Emberi Erõforrás-fej-

lesztési Karának volt hallgatója a pécsigyermekotthonokban, illetve a baranyaitelepüléseket járó könyvtárbuszon vég-zett kutatásokat az információs mûvelt-ség fejlesztésének lehetõségei témájában.Jelen elõadásában a könyvtárbuszonszerzett tapasztalatait osztotta meg az ér-deklõdõkkel. Elõadásának Az informá-ciós mûveltség fejlesztésének lehetõségei:tapasztalatok a könyvtárbuszon címet ad-ta. A kutatás célja egy hatékony, az infor-mációs mûveltséget fejlesztõ programlétrehozása volt. Rövid bevezetõ utánmegtudtuk, nem volt könnyû a kutatásifeladat teljesítése, hiszen a buszon nemvolt mindig egyszerû megállapítani, me-lyik gyerek a kulturálisan hátrányos hely-zetû és melyikük nem, így erre különnagy figyelmet kellett fordítani. A kuta-tás során dolgozták ki a tizenkét hetesKultúrák hete programtervet, amelybenminden héten más országot dolgoz fel a programmal dolgozó, és ezen belül is a


Lászlóné Nagy Ilona és Závogyán Magdolna

Lászlóné Nagy Ilona és Barátné Hajdu Ágnes

hét minden napján más és más témákat:az elsõ a ráhangolódás napja, majd kö-vetkezik a földrajz–történelem, a nyelv, aspecialitások, végül a gasztronómia. Azelõadó – a programterv kidolgozója – ezta gyakorlatban is kipróbálta: négy napalatt tizenhat településen végzett kutatá-sokat, kipróbálva a feladatokat, huszon-nyolc (hét és tizenkilenc év közötti) gyer-mek, illetve fiatal segítségével. Háromfeladatsor jött létre: angol nyelvi foglal-kozás, információs totó (hét kérdésre kel-lett a válaszokat megtalálni hét könyv-bõl) és internetes keresési feladatok. Változó sikerekkel zajlott a négy nap: asikeresség és az aktivitás település- ésfeladatfüggõ volt. Jávorka Brigittának sikerült elérnie, hogy hatékony program-tervet dolgozzon ki. A hipotézis igazolá-sa pedig: a könyvtárbusz ideális környe-zet a fejlesztésre – ebbõl következõen pedig a könyvtár is az! A digitális írástu-dás jelen van a gyermekeknél, azonbanaz információs írástudás sajnálatosannincsen.

Péterfi Rita hálózati vezetõ, a szent-endrei Pest Megyei Könyvtár munkatársaKedvenc szerzõk változásai európaikönyvtárakban – Finnországtól Erdélyigcímmel számolt be az érdeklõdõknek egyidei, nem reprezentatív, konferenciávalegybekötött kutatásról, amely kutatásbabevonták Szentendre néhány testvérváro-sának könyvtárát is (Németországból,Finnországból, illetve két esetben Er-délybõl). Az elõadó hangsúlyozta, hogyminden település azonos méretû, így azadatok összehasonlíthatóak. A konferen-ciára érkezõ könyvtárak bemutatták akedvenc szerzõket 2014-ben, illetve 2005-ben (Németországból technikaiokok miatt nem álltak rendelkezésre a

2005-ös adatok). A magyar adatokkalkapcsolatban érdemes figyelembe venni,hogy a hazai lakosságnak csak kis részejár könyvtárba, és azt is, hogy a magyar-országi régiókhoz képest Szentendre ki-emelt régióban található, ahol iskolázott-ság szempontjából sokkal jobb a helyzeta többi régióhoz képest. Ezzel szembenFinnországban fejlett könyvtári hálózattalálható, ami meg is látszik azon, meny-nyivel több hazai szerzõt olvasnak a finnolvasók. 2005-ben ez a szám 65 hatvanötszázalék volt, amíg 2014-re ez felemel-kedett 75 hetvenöt százalékra. Az erdélyiés a németországi kutatásról is rengetegérdekes és tanulságos információt kap-tunk. A szentendrei könyvtárlátogatókkörében a magyar írók olvasottsága 2005és 2014 között nagyon lecsökkent.Ahogy Péterfi Rita elmondta: SzilágyiZsófia Móricz-kutató szerint Móricz mûvei közül nem feltétlenül kellene erõl-tetni a Légy jó mindhalálig olvasását aziskolában – fõleg azért, mert nem is gyer-mekek számára íródott. A kutató a regényhelyett adott egy olvasási listát is alterna-tívaként a magyartanároknak. Ahogyanaz elõadó kifejtette: megfelelõ könyvtárimarketinggel népszerûbbé lehetne tenniaz eddig elhanyagolt magyar szerzõket akönyvtárakban. Olyanokkal, mint ami-lyen a kiemelés lehetõsége is. Ennek se-gítségével ezek az állományrészek is el-jutnának az olvasóközönséghez.

Többen ismerjük már a KönyvkultúraMagazint, a KELLO elektronikus folyó-iratát. Rácz András fõszerkesztõ segítsé-gével alaposabban megismerkedhettünkezzel a színvonalas folyóirattal. A maga-zin alapja a Könyvtárellátó Új Könyvekcímû, nem kereskedelmi célú kiadvá-nya, ezen nyugszik az ismertetõk adat-


bázisa. A honlap azonban nem ennyireegyszerû; cikkek és különbözõ érdekes-ségek is megtalálhatók a körülbelül kétéve indult magazinban, amelyben folya-matos fejlesztések zajlanak. A Könyv-kultúra Magazint a Facebookon is meg-találhatják az érdeklõdõk. Elõadása vé-gén egy barátja szavait idézte az elõadó:„A könyv az emberi gondolat csúcstel-jesítménye.”

A Társadalomtudományi Szekció dél-utáni elõadásai közül az elsõ a Qulto Plá-giumkeresõ – a Qulto–Monguz Kft. be-mutatója címû szponzori elõadás volt,amelyet Czoboly Miklós belföldi keres-kedelmi vezetõ tartott meg. Ahogy azelõadó fogalmazott, a Qulto meghatáro-zása nehéz, leginkább azt lehet elmonda-ni, hogy mi nem a Qulto. Eszerint tehátnem az eddigi termékeik átnevezése, denem is egy termékük új verziójáról vanszó. Röviden összefoglalva: a Qulto kétévtizednyi tapasztalat esszenciája; egy újszemlélet, mûködési modell, vízió, rend-szerfejlesztés. Czoboly Miklós fontosnaktartotta kiemelni, hogy a cég a közgyûjte-ményi ágakról egységben gondolkodik,így tehát a Qulto rendszerben helye van atartalom elõállításában, a keresésben és a felhasználásban érintett üzleti szerep-lõknek egyaránt. Ennek a célnak az ér-dekében integrálják a megfelelõ kom-ponenseket. A cég mindezeknek a figyelembevételével állítja elõ új termé-keit és fejleszti a meglévõket. Plágiumke-resõ szoftverüket is a Qulto-elvek alapjánalkották meg; újszerû technikai megoldá-sok alkalmazásával, korszerû opensource (nyílt forráskódú) komponensekintegrálásával.

A második elõadás különösen kedvesvolt számomra, hiszen két kollégám,

Lencsés Ákos fõosztályvezetõ és RózsaDávid fõigazgató-helyettes (KözpontiStatisztikai Hivatal Könyvtár, Olvasó-szolgálati Fõosztály, illetve Kutatástámo-gató és Statisztikatörténeti Fõosztály)tartotta Megújuló szakmai és közmûvelõ-dési szolgáltatások a KSH Könyvtárbancímmel. Rózsa Dávid bevezetõjében akönyvtár fennállása óta betöltött szere-peirõl beszélt, illetve rövid könyvtártör-téneti összefoglalót hallhattunk, kiemel-ve, hogy az elmúlt években hangsúlyosszerepet kapott a közkönyvtári jelleg. A könyvtári tevékenységek pillérei ennekmegfelelõen: a (szak)tudásközvetítés újeszközei, az erõteljes részvétel a tudás-termelésben és a különbözõ közösségiprogramok. A fõigazgató-helyettes be-számolt a KSH Könyvtár utóbbi idõbenelért eredményeirõl. Az intézmény csat-lakozott a Magyar Tudományos MûvekTárához, tovább bõvült a Mathias adatbá-zis, és utóbbi kapcsán a tervek közöttszerepel az együttmûködés a Pécsi Tudo-mányegyetemmel. Bõvült az analitikusanfeldolgozott dokumentumok köre is: el-kezdõdött a Statisztikai Szemle feldolgo-zása a legapróbb hírek szintjéig. 2015 áprilisában pedig elindult a NemzetköziStatisztikai Figyelõ címû elektronikus fo-lyóirat. A Népszámlálási Digitális Adat-tár (Néda) az Arcanum Adatbázis Kft.-vel együttmûködve valósult meg; a Magyar Nemzeti Digitális Archívum ésFilmintézet (Manda) segítségével pedigmár több mint száz kötet harmincezer ol-dala lett digitalizálva. Rózsa Dávid be-számolt nekünk a jövõbeni könyvkiadásiés adatbázistervekrõl is. Lencsés Ákosfõosztályvezetõ a könyvtár közmûvelõ-dési szolgáltatásait mutatta be. Rövidenmegismerhettük a könyvtárközi kölcsön-


zés legfontosabb számait, és hallhattunka Könyvtári esték programsorozatról is.Az intézmény több könyvkiadóval alakí-tott ki gyümölcsözõ együttmûködést, ezzel is segítve a népszerû és magas láto-gatottságú koncertek, beszélgetések,könyvbemutatók sorát. A kisebb korosz-tálynak a közösségi szolgálatot vállalódiákok segítségével rendez a könyvtármesedélutánokat, legújabb és nagyonnépszerû programunk pedig a társasjá-tékklub, a Homuludens.hu Egyesület támogatásával. A Központi StatisztikaiHivatal elnyerte a Családbarát Munka-hely címet, amihez nagymértékben hoz-zájárul programjaival a könyvtár is. Azelõadó bemutatta népszerû szolgáltatá-sunkat, a születésnapi csomagot is,amelynek különlegessége – és éppenezért tarthat érdeklõdésre számot –, hogyitt nem fix csomagok megvásárlásárólvan szó, hanem a megrendelõ a rendelke-zésre álló lapok közül maga válogathatja

össze az oldalakat, nincsen mennyiségikorlát sem.

Híd a közgyûjtemények és az oktatásközött – az Oktatáskutató és Fejlesztõ In-tézet Országos Pedagógiai Könyvtár ésMúzeum e szerepérõl számolt be Boros-tyániné Rákóczi Mária a délután harma-dik elõadásában. Az intézmény országosfeladatkörû tudományos szakkönyvtár-ként az oktató-nevelõ munkában és azoktatásirányítás támogatásában vállalkulcsfontosságú szerepet három terüle-ten: 1. Információ- és tartalom-elõállítás:a különbözõ adatbázisok (mint például a Pedagógiai Szakirodalmi Adatbázis, atankönyvek adatbázisa, a gyermek- és if-júsági irodalom adatbázisa vagy éppen az iskolai évkönyvek adatbázisa) építésé-vel nyújt segítséget a könyvtár a szakem-bereknek. Az olvasóvá neveléssel kap-csolatos információkat, híreket pedig azOlvasás Portálon gyûjti a könyvtár. 2. In-formációszolgáltatás: saját adatbázisait


A kitüntettettek

szolgáltatja az OPKM, de külsõ szakiro-dalmi adatbázisok is elérhetõk az intéz-ményben, (JSTOR, ERIC, ProQueststb.). A dokumentumok bibliográfiai ada-tainak feltöltésével építik a MOKKA és a MOKKA-R adatbázisát, részt veszneka Hungaricana feltöltésében (elsõsorbaniskolai értesítõk tekintetében), és ODR-szolgáltatást nyújtanak. BorostyáninéRákóczi Mária elmondta: a könyvtár in-formációszolgáltatását széles és tagoltfelhasználói kör számára nyújtja, a szükségleteknek megfelelõen. Ennek a szolgáltatásnak a bázisa pedig a faktografikus adatok mellett a saját dokumentum- és szurrogátumvagyon. 3. A könyvtár oktatási szerepet is betölt:részt vesz akkreditált pedagógiai tovább-képzésekben, könyvtár szakos hallgatók-nak szakmai gyakorlati helyet biztosít, ésrendszeresen tart tankönyv- és tanesz-köz-bemutatókat. Mindezek mellett akönyvtár munkatársai elõadásokat tarta-

nak, bemutatva a pedagógiai információsforrásokat a felsõoktatás számára. Fontosmegemlíteni az OPKM egyéb szakmaitevékenységeit is, mint az idõszaki kiállí-tások rendezése, a szakmai rendezvényekszervezése vagy éppen a szakmai tanács-adás. Az elõadó kifejtette: mindezen te-vékenységek mellett hangsúlyt fektetneka szolgáltatásfejlesztésre, a távolról elér-hetõ szolgáltatásokra, a személyre sza-bott információszolgáltatásra vagy éppena portálszerû szolgáltatások fejlesztéséreaz oktatás számára.

Magyar Parlamenti Gyûjtemény – azországgyûlési dokumentumok szolgálta-tása a kézirattól az online adatbázisigcímmel tartott elõadást Villám Judit, azOrszággyûlési Könyvtár Nyilvános Szol-gáltatások Osztályának munkatársa, aTársadalomtudományi Szekció elnöke. A bevezetõbõl megtudtuk, hogy a szol-gáltatás már ötvenhárom éve áll az érdek-lõdõk rendelkezésére, és az elmúlt tizen-


A közönség

öt évben jelentõs változásokon ment át.Ezután pedig a Magyar Parlamenti Gyûj-temény izgalmas történetével ismerked-hettünk meg. A gyûjtemény muzeális ér-tékû dokumentumokat is tartalmaz, mintamilyen a Gyurikovits-gyûjtemény, arendszeres regnikoláris bizottságok anya-gai, a kerületi ülések anyagai, az Ország-gyûlési Tudósítások és a követjelentések,követutasítások. Hasznos és alapos tájé-koztatást kaptunk az elõadásból a Ma-gyar Parlamenti Gyûjtemény dokumen-tumainak fajtáiról és az országgyûlésiadattárakról, illetve egyéb forrásokról.

Ezután még három elõadást hallgat-hattunk meg. Sági Ildikó, a BudapestiCorvinus Egyetem Egyetemi Könyvtárés Levéltár Olvasói Szolgáltatások Osz-tályának vezetõje Kalandozások az olva-sói vélemények tengerén. Mikor mond-junk igent? Hogyan mondjunk nemet?címû elõadásában az intézmény olvasóielégedettségméréseinek tanulságait ele-mezte, majd kollégája, Hoffmann Ádám,az Elektronikus Tartalomkezelési ésKönyvtári Informatikai Osztály osztály-vezetõje adott elõ A Corvinus Kutatásokrepozitórium használatának elemzése té-

májában. A repozitóriumot az egyetemenlétrehozott eredmények (tudományospublikációk, kutatási eredmények vagyszellemi termékek) láthatóvá tételérehasználják a nemzetközi szakmai köz-életben. Ennek eszköze a Corvinuskönyvtárában használt Eprints repozitóri-umkezelõ szoftver. És hogy mi a nemze-ti könyvtár szerepe a Civic Epistemo-logies, avagy a civil kutatók bevonása adigitális kultúra korában projektben? Er-rõl Maczelka Árpád (Országos SzéchényiKönyvtár, E-könyvtári SzolgáltatásokOsztály) mesélt nekünk.

Elsõ vándorgyûlésem volt a szolnoki –és talán éppen ezért lepõdtem meg a fel-építésén. Ugyanis mivel minden szekcióegyazon napon rendezte meg programját,több szekcióba nem jutottam el. Délelõttés délután is választanom kellett, hovámenjek, és ezt nagyon bántam. Túl kevésidõbe lett belezsúfolva túl sok érdekes-ség, míg csütörtökön nagyon kevés prog-ram volt a péntekihez képest. Úgy érzem,a csütörtök átalakításával talán át lehetettvolna tenni egy-két félnapos szekció elõ-adásait, így több programon lehetett vol-na részt venni. Vagy akár háromnaposrakibõvíteni az eddig (a nulladik napot és aszombatot leszámítva) kétnapos ese-ményt. Biztos vagyok benne, hogy meg-van a maga oka ennek a szervezésnek, de sajnálom, hogy sok elõadásról le-csúsztam.

Kedves kollégák az egyesületnél,Szolnokon a könyvtárban, a fõiskolán ésmáshol, akik szerveztétek a vándorgyû-lést, szíveteket-lelketeket beleadva, hogyjól érezzük magunkat: nagyon köszönökmindent! És azt is köszönöm, hogy a vá-ros a legszebb arcát mutatta nekünk ezena héten. ■


Hamarosan online!

A százhúsz éves önálló magyar szabadal-mi törvény címmel tartott konferenciát2015. június 4-én a Magyar Könyvtáro-sok Egyesülete Jogi Szekciója és a Szelle-mi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH)a hivatal Garibaldi utcai épületében.

A rendezvény résztvevõit SándorGertud, a Jogi Szekció elnöke, valamintGyetvainé Virág Dóra, a Szellemi Tulaj-don Nemzeti Hivatalának szabadalmi fõ-osztályvezetõje köszöntötte.

Elsõ elõadóként Alpár Erzsébet ipar-jogvédelmi szakértõ átfogó képet adott amagyar szabadalmi jogalkotás százhúszéves történetérõl. Mint bevezetõjében el-hangzott: nem is gondolnánk, de a szaba-dalom mindennapjaink része. Elég csakbelépni például egy konyhába, ahol a for-matervezett konyhai eszközök, védjegy-gyel ellátott gépek, szerzõi joggal bírószakácskönyvek sorát találjuk. Mind-mind jogi oltalom alatt állnak, s e nélkülbárki felhasználhatná, lemásolhatná azegyedi találmányokat. Ám amíg eddig el-

jutottunk, hosszú volt az út – derült ki aszakértõ elõadásából. Az elsõ ismert sza-badalmi levél I. Jakab angol király nevé-hez fûzõdik, s Rathbone Áronnak adomá-nyozta õméltósága 1617-ben. Hazánkbannéhány évtizeddel késõbb, 1675-benChristian Sind gyapjúszövõgyára gyári,száz évvel késõbb, 1770-ben MadruczyAndrás tojáshéjból készített festéke pe-dig találmányi szabadalmat kapott. Azipari találmányok korában, 1822 és 1895között már a szabadalomhoz kapcsolódórendeletek, pátensek és egyezményekszülettek, amelyek megadták a jogi ala-pot. E korban alkotott például JedlikÁnyos, Irinyi János vagy Puskás Tivadaris. Ekkor még az osztrák–magyar szaba-dalom nem vált külön, s a legtöbben – amagyarok is – az osztrák felségterületenjelentették be a szabadalmat, így a pénzis oda vándorolt. Ennek hátrányát csak-hamar felismerték, s 1895-tõl már önállómagyar szabadalmaztatásról beszél-hetünk, amelyet kezdetben a Magyar


„Az ész szüleményei” oltalom alatt

✒✒ Balog Eszter

Az elõadások során a szabadalmi törvény százhúsz évébe tekinthetett be a hallgatóság

Kereskedelmi Minisztérium, majd a Sza-badalmi Hivatal intézett. Az oltalomlajstromszámot kapott, tizenöt évre szólt,s ezen idõszakban jellemzõen a gyógy-szeripar használta ki leginkább a lehetõ-séget. Miután néhány évig (1949–1957) aszovjet modell alapján kialakított szaba-dalmi rendszer mûködött, 1969-tõl visz-szatértünk a klasszikus piacgazda-sági jogvédelmi rendszerhez az 1969. évi II. törvény révén. Ezt az 1995. éviXXXIII. törvény váltotta, amely amellett,hogy megtartotta a százéves szabadalmitörvény alapjait, nemzetközi jogharmoni-zációt valósított meg.

A történelmi áttekintést követõenVégh László osztályvezetõ (SZTNH) ré-vén konkrét szabadalmakkal és tervekkelismerkedhettünk meg. Az elõadás soránvirtuálisan elutaztunk 1790-be, amikor isGeorge Washington szignálta az elsõamerikai szabadalmat. Kiderült az is,hogy az elsõ bejegyzett, magyar azonosí-tóval sorszámozott szabadalom egy ön-mûködõen záródó ruhaakasztó voltSchwarczenberg Károlytól. Megtudhat-

tuk, hogy Karl Benz 1886-ban kapottszabadalmat az elsõ „gázmotor hajtásújármûvére”, a mai személyautó elõdjére.Érdekességként említette az osztályveze-tõ, hogy a német mérnök neve és az azzalösszecsengõ benzin elnevezés nem függössze. Néhány évtizeddel késõbb szüle-tett a dízelmotor szabadalma Rudolf Die-seltõl, majd 1906-ban Enrico Forlaniniszabadalmaztatta a „vízen és levegõbenmozgó jármûvét”, a hidroplánt.

Azt, hogy mennyire szorosan egymás-ra épülnek, „egymásra szorulnak” a talál-mányok, jól mutatja, hogy az autó megal-kotása egy sor, a jármû korszerûsítését,fejlesztését célzó találmányt is szült. Depéldául 1909-ben magyar szabadalmiszám alatt regisztrálták az elsõ italau-tomatát, ami magával hozta a papírpohárfeltalálását is. Az ötletgyártás pedig egy-re szélesebb kört szólított meg, nem kel-lett tudós embernek lenni ahhoz, hogynagyot alkosson a kor kreatívja. A vízivelocipédet például egy kovács és egymolnármester közös munkájával hoztáklétre 1896-ban, s olyan, a mindennapi


Végh László látványos „bemutatót” tartott a hallgatósának

életet megkönnyítõ kis apróság is ekkoresett szabadalom alá, mint a kenyereszacskókat napjainkban is lezáró, hajto-gatható pánt.

Az SZTNH adatbázisa segítségévelbebarangolt elmúlt százhúsz évet követõ-en Ignéczi Lilla egy egészen más „talál-mány” területére kalauzolta el a hallgató-ságot: a honlap-fõszerkesztõ az SZTNHnemrég megújult weblapját mutatta be. A http://www.sztnh.gov.hu/hu cím alattelérhetõ oldal az érintettség, érdeklõdés,tájékoztatás, jogkövetés, megszólítás éstudásnövelés hívószavak mentén alakultát, s az eddigi tapasztalatok szerint jólmûködõ, könnyen kezelhetõ és szerethe-tõ felület született. A hivatal igyekszik a legszélesebb korosztályt megcélozni,illetve tájékoztatni. A szakmai hírek, ada-tok mellett közérdekû, közérthetõ infor-mációt is megosztanak. Lehetõség van e-ügyintézésre, de ügyfélszolgálat is azérdeklõdõk rendelkezésére áll. Az elõadóbemutatta az SZTNH legfiatalabb egysé-gét is, a 2008-ban alakult Hamisítás El-

leni Nemzeti Testületet, amely a legszé-lesebb kört – fogyasztók, vállalkozók, diákok, pedagógusok, jogalkotók – cé-lozza meg információval. ZárszavábanIgnéczi Lilla felhívta a figyelmet egynapjainkban nagyon is aktuális honlapra,a http://www.hamisitasellen.hu/hamis-gyogyszer/-re, amelyet a testület üzemel-tet. Mint mondta, ezzel is igazodnak amindennapi élet tendenciáihoz, hiszennapjainkban rengeteg gyógyszer, illetvegyógykészítmény kerül forgalomba, s afogyasztókat segíteni kell eligazodniezen a veszélyes terepen.

A honlap-fõszerkesztõ elõadásáhozSzéchenyi István mottójával – „[A] múltismerete nélkül nem lehet jövõt építeni”– Tószegi Zsuzsanna nyugalmazott elnö-ki fõtanácsadó kapcsolódott, aki a hon-lapon található Magyar feltalálók és ta-lálmányaik linkre, az Arcok a múltbólsorozatra, illetve az Országos SzéchényiKönyvtárral közös Jeles napok weboldal-ra hívta fel a figyelmet. Mindemellettrészletesen beszélt a szerzõi jogvédelem


Ignéczi Lilla révén a virtuális térben barangoltunk

alatt álló képek felhasználásának szabá-lyairól, kitérve a képügynökségi fotókrais. Elhangzott: mindig nézzük meg, mi-lyen feltételek mellett engedik a képekfelhasználását, jogvédett fotókat csakszerzõdés birtokában használjunk, hivat-kozzuk meg a forrást, utaljunk a továbbiképek meglétére, illetve fellelhetõségére.Megtudhattuk továbbá, hogy miként„védhetõk” a felvételek exif adatokkal,digitális vízjellel, illetõleg a sztegonográ-fia módszerével, amely tulajdonképpenegy szabad szemmel nem látható kép el-helyezését jelenti a kép mögött. Zársza-vában Tószegi Zsuzsanna óva intett min-denkit attól, hogy azt gondoljuk, egy-egyrégi fotó csak úgy átvehetõ, mert márnem esik oltalom alá. Ez nem igaz, hi-szen a digitalizálás során újabb jogok ke-letkeztek, amelyeket szintén nem szabadfigyelmen kívül hagyni.

Erre, csakúgy, mint a délelõtt fo-lyamán elhangzott érdekes és hasznosrészletekre is figyelemmel leszünk amunkánk során, s ezúttal is köszönetteltartozunk a Szellemi Tulajdon NemzetiHivatala munkatársainak a színvonalaselõadásokért.

Zárásként került sor a jogi szekciótisztújítására. Ennek az volt az indoka,hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesüle-te 2015. május 6-án megtartott küldött-közgyûlése Gerencsér Juditot a szervezetfõtitkárává, Amberg Esztert az ellenõrzõbizottság elnökévé választotta, FüzesBarnabás pedig megválasztását követõenlemondott tisztségérõl. A megüresedetthelyekre új vezetõségi tagokat választot-tunk Balog Eszter és Elek Judit szemé-lyében, míg az ellenõrzõ bizottság elnökeNagyné Gvizd Ágnes lett.

Szeretnénk ezúton is köszönetet mon-dani a rendezvény ötletéért, a befogadá-sért, a szervezés lebonyolításáért, a nagy-szerû vendéglátásért házigazdáinknak, aSzellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ve-zetõségének, a kedves köszöntõ szava-kért Gyetvainé Virág Dóra szabadalmifõosztályvezetõnek, Tószegi Zsuzsannaelnöki fõtanácsadónak, a Frecskay JánosSzakkönyvtár minden munkatárásának,de különösen Varju Zsuzsannának, TóthRitának, Katona Edinának és Sajti Eriká-nak. Az elõadóknak pedig köszönjük azérdekfeszítõ, tanulságos és remek elõ-adásokat. ■


Tószegi Zsuzsanna révén megismerhettük a sztegonográfia ámulatba ejtõ módszerét

K ö z h í r r é t é t e t i kKertész Gyula-emlékérem

A díjról

Az adományozását 2005 februárjábanPraznovszky Mihály javaslatára határoztael a Magyar Könyvtárosok EgyesületeHelyismereti Könyvtárosok SzervezeteElnöksége és a Bibliográfiai Szekció.A díjat évente egy alkalommal, az orszá-gos tanácskozás idõpontjában adják át azerre érdemesítettnek oly módon, hogy adíjazott személyére – évenkénti váltással– a Helyismereti Könyvtárosok Szerve-zete, illetve a Bibliográfiai Szekció teszjavaslatot. Az emlékérem átadási ünnep-ségén Kertész Gyula özvegye, Katalin

asszony is minden alkalommal résztvesz.

Kertész Gyula a magyar könyvtárügykiemelkedõ személyisége volt, könyvtá-rosok százait tanította Debrecenben, aTanítóképzõ Intézetben. Számos konfe-rencián vett részt és tartott elõadást ahelyismereti könyvtári tevékenységrõl.Helyismereti könyvészeti tanulmányai,bibliográfiái megalapozták és továbbfej-lesztették e szakterületet.

A díjat átadta és a laudációt elmondta:Mennyeiné Várszegi Judit, a MagyarKönyvtárosok Egyesülete HelyismeretiKönyvtárosok Szervezete elnöke.


A Kertész Gyula-emlékérem díjazottja:Takáts Béla

A Helyismereti Könyvtárosok Szerveze-te a Kertész Gyula-emlékérmet 2015-benTakáts Béla könyvtárosnak ítélte oda, akia szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár ésKözmûvelõdési Intézmény megyei fel-adatokat is ellátó szakmai igazgatóhe-lyettese, a Helyismereti KönyvtárosokSzervezete alapító tagja, 2003-tól 2010-igelnöke, jelenleg vezetõségi tagja. 2011-tõl a Magyar Könyvtárosok Egyesületeelnökségének tagja.

Személyében olyan szakembert ismer-hettünk meg, aki mindig nyitott a helyis-mereti tevékenységekben és a könyvtáriinformatikában megjelenõ új folyamatok-ra, képes felismerni és a gyakorlatba átül-tetni az azokban rejlõ új lehetõségeket.

Vallja, „…hogy a helyismereti gyûjte-mény vonatkozásában minden könyvtárnemzeti könyvtár, hogy az itt elhelyezettdokumentumokra alapozva a legkisebbkönyvtár is újat, eredetit alkothat …”

A népmûvelõi és történelem szakosdiplomája mellé megszerezte az ELTEBölcsészettudományi Karán a könyvtáro-si végzettséget. Tudását folyamatosan ki-egészítette informatikai ismeretekkel. Ezirányú tájékozottságának köszönhetõenúttörõ tevékenységet végez a helyismere-ti dokumentumok digitalizálása, illetveaz elektronikus helyismereti dokumentu-mok gyûjtése, szolgáltatása terén.

A helyismereti szervezet szakmai fó-rumain és a könyvtáros szakirodalombansürgette a munkafolyamatok országosösszehangolását. Az Országos digitalizá-lási terv egyik kidolgozója volt.


Mindannyiunk hasznára a gyakorlat-ban szerzett tapasztalatait a magyarkönyvtári szaksajtóban is közzéteszi.

Néhány cím a publokációi közül:A Jász-Nagykun-Szolnok megyei elektro-nikus könyvtár; Elektronikus dokumentu-mok a helyismereti gyûjteményekben;Helyismereti gyûjtõkör és az elektronikusdokumentumok; Aprónyomtatványok tel-jes szöveges keresésének megvalósításakönnyen, gyorsan; Kísérlet egy megyeinapilap teljes szövegû feltárására; A di-gitalizált mikrofilmek szolgáltatásánakegyik alternatívája: a kétrétegû PDF.

Egyik fõ törekvése a digitálisan léte-zõ, de ilyen formában nem publikált do-kumentumok, számítógépes állományokbegyûjtése a helyismereti részlegekbe.

Úgy gondolja, „…valószínûsíthetõenötven év múlva éppen olyan kíváncsiaklesznek utódaink egy-egy település 2000.évi jelenlétére az Interneten, mint ami-

lyenek mi vagyunk az ötven évvel ezelõttmegjelent aprónyomtatványokra, hír-lapra…”

Tudását oktatóként is megosztja, aKönyvtári Intézet által szervezett,A helytörténetírás módszerei, segédesz-közei, a publikálás formái és lehetõségei;helyismereti-helytörténeti információkközzététele könyvtári honlapokon elne-vezésû akkreditált programban rendsze-resen részt vesz.

2000-ben létrehozta a helyismeretikönyvtárosok szakmai levelezõlistáját ésazóta is ellátja az adminisztrátori teendõ-ket.

A díjjal azt a sokoldalú és innovatívszerepvállalást ismerjük el, amivel TakátsBéla hozzájárult ahhoz, hogy a helyisme-reti tevékenység a XXI. század elején isfontos része legyen a helyi közösségek ésa közkönyvtárak újraformálódó kapcso-latának. ■


A magyar tudományosközélet 2013-ban ün-nepelte KosáryDomokos, azMTA rendestagja, egykorinagy tekin-télyû elnöke,a Széchenyi-n a g y d í j a störténész szü-letésének szá-zadik évforduló-ját. Az évforduló-hoz kapcsolódva, aKosáry Domokos Könyv-tár és Levéltár az Egyetemmel kö-zösen, névadója tiszteletére, emlékénekmegörökítésére Kosáry Domokos-díjatalapított. Az érem Csikai Márta Mun-kácsy Mihály-díjas szobrászmûvész al-kotása.

A kitöntetés a könyvtárügy területén,a könyvtári, levéltári munka szervezésé-ben több éven át elért kimagasló ered-mény, az egyetemtörténeti, agrártörténetikutatásokban végzett magas szintû tevé-kenység, illetve a könyvtár érdekében, akönyvtárügyért kifejtett támogatás elis-meréseként adományozható.

Ebben az esztendõben, az elsõ önállóMagyar Agrártudományi Egyetem és aközponti könyvtár megalakításának het-venedik évfordulója évében, harmadikalkalommal került sor a díj átadására aSzent István Egyetem Szenátusának tan-évzáró ünnepi ülésén. 2015. június 19-éna Szent István Egyetem aulájában Tõzsér

János rektor és BarnaMarianna megbízott

könyvtári igazga-tó, a kuratórium

elnöke adta áta díjat a ki-tüntetettnek.

A KosáryD o m o k o s -díjat 2015-

ben a kurató-rium javaslatá-

ra a Szent IstvánEgyetem Szenátu-

sa Füleky György pro-fessor emeritusnak adomá-

nyozta. A kitüntetést a Szent IstvánEgyetem Egyetemtörténeti Bizottságmunkájában végzett eredményes tevé-kenységéért, az egyetemtörténeti emlé-kek összegyûjtésében, számos interjú,dokumentumfilm elkészítésében vállalttöbb évtizedes, példaértékû, valamint azegyetemi könyvtár szakkönyvtárait tá-mogató magas színvonalú munkájánakelismeréseként kapta a díjazott.

A kuratórium javaslatára a Szent Ist-ván Egyetem Szenátusa idén Kosáry Do-mokos-díjat adományozott posztumuszPrincz Ágostonné fõkönyvtárosnak, rész-legvezetõnek.

A kitüntetést a Kosáry DomokosKönyvtár és Levéltárban, illetve jogelõdintézményeiben végzett több mint négyévtizedes kiemelkedõ, magas színvonalú,példaértékû könyvtárosi, valamint egye-temtörténeti munkájának elismerésekéntkapta a díjazott. ■


Kosáry Domokos-díj átadása a Szent István Egyetemen

✒✒ Barna Marianna

...az Alföld szívében, Szolnokon voltegyszer egy gyermekkönyvtár. Mindig agyermekek kedvére volt, mindig a gyer-mekek olvasástudását szolgálta, nemze-dékek szerették meg a betûk birodalmátáltala. Immár hatvan éve szolgálja olva-sóit a legkisebbektõl a felnõttekig. Hat-van év még egy intézmény esetében isnagy idõ, fõleg, mert a gyermekkönyv-tárnak mindig fiatalnak illik maradnia.Most megálltunk egy pillanatra, hogyvisszatekintsünk fiatalságunk hatvan évé-re. Történeti kiállítást rendeztünk be agyermekkönyvtárban a fotókból, doku-mentumokból, amelyek híven mutatjákbe múltunkat, jelenünket.

Hol is kezdõdött? 1955. március 1-jénnyitotta meg kapuit az akkori Úttörõház-ban a Verseghy Könyvtár önálló gyer-mekrészlege. Vezetõje az országosan iselismert Pápayné Kemenczey Judit volt,akinek nevéhez kötõdik az állományunktematikus feltárása, korosztályoknakmegfelelõ elhelyezése. Ekkoriban is gaz-dag olvasószolgálati tevékenység zajlotta részlegben, ez a nyitottság, színes ésgazdag programkínálat napjainkig jel-lemzõ. Az elsõ gyermekklubtól kezdve, aCsemegék címmel kiadott gyermeklaponát, amely olvasókból szervezõdött szer-kesztõséggel mûködött, a huszonöt évigrendszeresen meghirdetett Verseghy


Az Üveghegyen innen, az Óperencián túl...

✒✒ Balázs Ildikó

www.vfmk.hu/gyermekkonyvtar

www.facebook.com/pages/Verseghy-Ferenc-Könyvtár-Gyermekkönyvtára

nyelvmûvelõ versenyig, hogy csak né-hány kiragadott példát hozzak a múltból.A könyvtári táborok hagyománya márHorváth Attiláné vezetése idejébõl szár-mazik, a zebegényi olvasótábor 1979-benemlékezetes eseménye volt a résztvevõk-nek. Az elsõ otthonunkból több költözéstmegérve – elõször a múzeumba, majd azenei részleggel közös épületbe – 1996októberében foglaltuk el mai helyünket akönyvtár Kossuth téri épületének föld-szintjén. Ki hinné, hogy már ez is majdhúsz éve volt? Ez idõ alatt a gyermek-könyvtár igazi családi találkozóhellyévált, Teleki Józsefné munkájának köszön-hetõen, aki a legapróbbak felé nyitotta kia könyvtár kapuit: babafoglalkozások ésbábelõadások szervezésével a gyermekekolvasóvá nevelését a legkisebbeken kezd-ve. A tavalyi évben magam is csatlakoz-tam a gyermekkönyvtáros csapathoz,hogy a jó gyakorlatokat továbbéltetveújabb tradíciókkal gazdagítsuk a könyv-tár életét.

Ciróka Móka címmel felújítottuk alegkisebbeknek szóló dalos, verses, mon-dókás foglalkozást; újjáalakult a gyer-mekkönyvtárosok Minerva bábcsoportja,amely bábelõadásaival a hozzánk érkezõóvodás és kisiskolás csoportokat ugyan-úgy várja, mint a havonta megrendezettcsaládi hétvégéken a könyvtárba betérõszolnokiakat. Az Ifi-Art kiállításokonegy-egy iskola mutatkozhat be mûvésze-ti tevékenységével a könyvtárba járónagyközönségnek, a kézmûves foglalko-zások, a Fényvirág együttes gyermek-koncertjei mind-mind színes program-kínálatot jelentenek az aprónépnek ésszüleiknek.

Az olyan hagyományos rendezvé-nyek, mint a könyvtári órák, meseposztófoglalkozások, az író-olvasó találkozókés a könyvtári tábor mellett különbözõpályázatokkal, vetélkedõkkel a gyerme-kek tudását is próbára tesszük az iroda-lomtól a környezetvédelemig, érdeklõdé-süknek megfelelõen. Együttmûködésünk


a könyvtáron belüli más osztályoktól atársintézményeken át a helyi médiáig sokszálon bonyolódik. Ezen alkalmakkorvagy helyszínt biztosítunk a rendezvény-nek (Mese percek tévéfelvételkor), vagymi magunk telepítjük ki szolgáltatásain-kat külsõ helyszínre: fesztiválokra, kiállí-tásokra. A rendkívüli nyitva tartás rend-hagyó programjai is hagyománnyá vál-tak, mint a Könyves vasárnap, a Múzeu-mok éjszakája stb.

Errõl is szól a kiállítás, hiszen a gyer-mekkönyvtár falait borító tablók akönyvtári életet mutatják be a rendelke-zésre álló fotókból. A könyvtári dolgo-zók és az olvasók több generációját fedezhetjük fel egymás mellett. És eznemcsak mese, mert volt olyan látoga-tónk, aki saját gyermekkori önmagát is-merte fel az archív fotón, s örömmel mu-tatta unokájának, akivel mostanában jár agyermekkönyvtárba. A vitrinekben a Ver-seghy nyelvmûvelõ verseny relikviáimellett olvasóink által készített képek,

bábok, makettek láthatók, de nagy érdek-lõdéssel hasonlítják össze olvasóink araktárunkból elõhozott régi gyermek-könyveinket mai kiadásukkal.

A kiállítás megnyitó ünnepségét július15-én, a vándorgyûlés nulladik napjántartottuk. Erre az alkalomra igyekeztünkmeghívni minden kollégát, aki a hatvanév során velünk dolgozott. A hosszú név-sor összeállításban segítségünkre voltAlmási Gizella mellett Szûcs Gyuláné is.Nagy örömünkre szolgált, hogy többeneljöttek a régiek közül, hogy együtt ünne-peljenek az intézmény mai dolgozóival.Lászlóné Nagy Ilona igazgató köszöntõszavait Kocsis Andrea és Balázs Ildikóduettje követte, majd az elmaradhatatlancsoportkép készült el. Születésnap nemmúlhat el gyertyás torta nélkül, amelyet amúltidézõ beszélgetés mellett fogyasz-tottunk el.

Aki nem hiszi, járjon utána a VerseghyFerenc Könyvtár internetes oldalain, sze-retettel várunk minden érdeklõdõt! ■


2014 több szempontból is kiemelt jelen-tõségû év volt Lettország számára. A fõ-város, Riga a svédországi Umeával közö-sen viselte az Európa Kulturális Fõvárosacímet, valamint befejezõdtek az új nem-zeti könyvtár építési munkálatai, és meg-nyitotta kapuit a nagyközönség elõtt.

A nemzeti könyvtár alapítása

A nemzeti könyvtárat 1919. augusztus29-én alapították, s 1920-ban kötelespél-dány-szolgáltatás keretében megkezdte aLettországban kiadott dokumentumokbeszerzését, tárolását, feldolgozását ésvisszakereshetõvé tételét. Az 1930-asévek végére gyûjteménye több mint egy-millió kötetet tartalmazott. Az 1940 és1945 közötti német és szovjet megszállásidején a könyvtár számtalan értékes pél-dányt elveszített, valamint jogi formájátés több funkcióját is, a lefoglalt helyisé-gek pedig alkalmatlanná váltak a könyv-tári munkára.

1988-ban megkezdõdött a lett függet-lenség fokozatos visszaállítása, a nem-zetközi együttmûködések és kapcsolatokmegújítása, valamint a külföldi irodalombeszerzése.

A nemzeti könyvtár minden alapfunk-cióját helyreállították, és elkezdõdött azátállás egy automatizált információsrendszerre. A könyvtár vált az ÁllamiEgységes Könyvtári Információs Hálózatgerincévé, és 1999-ben a Nemzeti Digitá-lis Könyvtári projekt kivitelezése is elin-dult.

Az új nemzeti könyvtári projekt

Az elsõ megbeszélések az új épülettelkapcsolatban 1926–28-ban kezdõdtek,majd folytatódtak a II. világháború elõttés után, az 1960–70-es években kiválasz-tották a jelenlegi helyet és megalkottákaz elsõ vázlatokat. Az új épületet a nem-zetközileg elismert, lettországi születésûamerikai építész, Gunnar Birkerts ter-vezte, aki 1989-tõl kezdett foglalkozni a projekttel és aki mélyen megértette akönyvtár épületének lényegét, feladataités szükségességét. A tervezési munkála-tokban a szintén kiváló lett építésszel,Modris Gelzissel mûködött együtt.Birkerts tervezte a Michigani Egyetemjogi könyvtárának és a corningi Üvegmú-zeumnak az épületét is, amelyek szere-peltek az Amerikai Építészek Intézetének(American Institute of Architects) azonlistáján, amely a százötven legkedveltebbépületet gyûjtötte össze.

Annak ellenére, hogy megalakult aLett Nemzeti Könyvtár Alapítvány és az UNESCO támogatását is elnyerték az1990-es évek végén, a tervek megvalósí-tása lassan haladt. A hivatalos döntés2002-ben született meg, az építési mun-kák azonban csak 2008-ban kezdõdtekel, s 2013 májusáig tartottak. Ezután azév hátralévõ részében folytatódtak az inf-rastruktúra fejlesztésének munkálatai, s2014-ben nyitotta meg kapuit a könyvtár.A nemzeti könyvtár állami finanszírozá-sú közigazgatási intézmény, amely a Kul-turális Minisztérium felügyelete alatt áll,


K ü l h o n b ó l j e l e n t j ü k„A Fény kastélya” – az új lett nemzeti könyvtár

✒✒ Dóka Henrietta–Takács Eszter

aki egyben a projekt kivitelezõje is. Azépítkezés teljes költsége (beleértve azinfrastruktúrát, a könyvtár berendezésitárgyait, valamint a projekt egyéb kiadá-sait) 163 millió euró volt.

Az új nemzeti könyvtári projekt magá-ban foglalta az új épületet a város-központban (korábban a könyvtár hat kü-lönbözõ épületben helyezkedett el), egyraktárt huszonöt kilométerre Rigától, aNemzeti Digitális Könyvtárat és az Álla-mi Egységes Könyvtári Információs Há-lózatot, a „Lightnet”-et, amely elektroni-kusan összekapcsol minden könyvtáratLettországban. A város építészeinek voltegy elképzelése Riga központjának fej-lesztésérõl a következõ tíz–húsz évre. Je-lenleg Riga hat adminisztrációs régióraoszlik, központi körzetében található Ri-ga történelmi belvárosa, amely azUNESCO világörökség része. A könyv-tár új épülete a Daugava folyó túlsó, balpartján helyezkedik el. Rigának ez a ré-sze folyamatos fejlesztés alatt áll, az épí-tészek tervei alapján ide költözik a Város-

háza, az egyetemi campus, a NemzetköziBuszterminál és más intézmények is.

Riga 2014

A megnyitó ünnepségek öt napig tartot-tak, rengeteg programmal készülve azaugusztus 29-én tartott felavatási cere-móniára. De már ezt megelõzõen is be-vonták Riga lakosságát a készülõ könyv-tár életébe, ugyanis január 18-án, az Európa Kulturális Fõvárosa cím egyikközponti eseményeként, egy emberek al-kotta élõlánccal vitték át a könyvtárkönyveit a régi helyrõl, a városközpont-ból a történelmi belváros utcáin át, azOld Stone hídon keresztül az új épületbe.Ezt a megmozdulást a könyvszeretõkláncának nevezték el, és emlékeztetõülszolgált az 1989-es balti élõláncra. A több mint tizennégyezer ember (lettek,litvánok, észtek minden korosztályból ésnéhány amerikai is), aki részt vett benne,nem törõdve a mínusz húsz Celsius-fo-kos hideggel, várakozás közben népdalo-


kat énekelt és táncolt. Az elsõ könyv aLambsdorff család lett nyelvû, 1825-ösbibliája volt, amit délben kezdtek el kéz-rõl kézre adni, s kétezer kötettel késõbb,délután fél ötkor ért be az utolsó könyv,ami Peteris Upenieks Balandnieki címûmûve volt. A szervezõk úgy gondolták,több könyv fog átérni az új épületbe, dehangsúlyozták, a mennyiség kevésbéfontos egy ilyen szimbolikus vállalkozásesetében.

Kapcsolódva a kulturális fõváros év-hez, a nemzeti könyvtár számos kulturá-lis eseményt szervezett, például egy kiál-lítást The Book 1514–2014, valamint egynemzetközi konferenciát The Content ofthe 21st Century címmel. Ezeken kívül a könyvtár szintén házigazdája volt aLIBER éves konferenciájának, idén pe-dig a Fény kastélya (The Castle of Light)a központja az EU lettországi soros el-nökségi programjainak.

The Castle of Light

Az új épület az egyik legösszetettebb éslegjelentõsebb kulturális objektum, amit

a független Lettországban építettek. Ki-hívást jelentett mind az építõknek, minda könyvtári szakembereknek, hogy meg-feleljenek a XXI. századi könyvtár mo-delljének követelményeinek.

Külsõ megjelenése magában foglalolyan metaforákat és utalásokat a lett né-pi legendák és népdalok legfontosabb ké-peire, mint például az üveghegy. A Fénykastélya metaforája az elveszett tudásnakis, ami egy nap újra felemelkedik aDaugava folyó mélyérõl, miután a lettnép felülemelkedik a háború és megszál-lás intellektuális sötétségén.

Az új épület kulcsjellemzõi a rugal-masság, a fény és a tér. A nemzeti könyv-tárak eleinte zárt raktárak voltak, a doku-mentumok örökös megõrzésére szánva.Most a nemzeti könyvtárak rugalmassáés szabadon hozzáférhetõvé váltak min-denki számára. A fény Gunnar Birkertskedvenc nyersanyaga, úgy tervezte a bel-sõ teret, mint egy eszközt a fény szétszó-rására az egész könyvtáron keresztül.Együtt dolgozva a könyvtár szakértõivel,Gunnar Birkerts olyan infrastruktúrát ter-vezett, ami Lettország feltûnõ építészeti


szimbólumává vált, a modern, multifunk-cionális szerkezet pedig találkozik egymodern, információalapú társadalom igé-nyeivel.

A könyvtár fõbb jellemzõi:• 1000 olvasói férõhely,• naponta 3000 látogató kiszolgálása,• szabad hozzáférés 350 000 dokumen-tumhoz,• koncert- és konferenciaterem 380 ülõ-hellyel,• 6 millió könyv, folyóirat és egyébnyomtatott dokumentum helye,• 10 terem 6–16 fõs csoportoknak tanu-láshoz, egyéni tanulótermek,• Lett Könyvtörténeti Múzeum,• ritka könyvek és kéziratok kiállítása,• konferenciaközpont,• 400 fõs személyzet,• 13 szint (beleértve a földszintet),• teljes alapterülete 40 455 négyzetmé-ter,• magassága 68 méter,• könyvtári hozzáférhetõség: mindenszolgáltatás elérhetõ a mozgáskorlátozot-taknak, speciálisan felszerelt munkaállo-mások látássérülteknek.

Eltekintve a hagyományos szolgálta-tásoktól, a nemzeti könyvtár igyekszik újszerepeket betölteni, szolgálni a társadal-mat – mint kreatív labor, színtér és a mégismeretlen tudás raktára. A könyvtár újhelyiségei nemcsak a könyvek és más ki-adványok értékes gyûjteményét kínálják,hanem modern környezetet a tanuláshozés a kutatáshoz, konferenciatermeket, ki-állítási tereket és olyan kulturális esemé-nyek találkozóhelyeit, mint a filmvetíté-sek, könyvbemutatók, koncertek, mûvé-szeti elõadások. Ezekkel együtt igyek-szik az új könyvtár célját elérni, azazközpontja lenni a kutatásnak, a kultúrá-nak, az oktatásnak és kommunikációnak,nyitva állva az egész közösség elõtt. ■

Irodalom

Berndtson, Maija – Öström, Mats: Two newcultural capitals Two new libraries. In:Scandinavian Library Quarterly, 2014. 47. évf. 3. sz. 20–23. o. http://slq.nu/?article=volume-47-no-3-2014-9[Letöltve: 2015. 05. 14.]Birkerts, Gunârs: The National Library ofLatvia: the Idea of the Project.


https://www.lnb.lv/en/nll-new-building/gunars-birkerts-national-library-latvia-idea-project [Letöltve: 2015. 05. 12.]Motown to Mountain: Gunnar Birkets’s newNational Library of Latvia.http://www.designcurial.com/news/motown-to-mountain-4346260/ [Letöltve: 2015. 05. 14.]The National Library.http://www.gaisma.lv/en/national-library [Letöltve: 2015. 05. 13.]National Library of Latvia. http://www.europeana-inside.eu/national_library_of_latvia.html [Letöltve: 2015. 05. 14.]NLL building.https://www.lnb.lv/en/library/nll-building [Letöltve: 2015. 05. 13.]The opening week of the National Library ofLatvia. http://www.lnb.lv/en/ opening-week-national-library-latvia [Letöltve: 2015. 05. 14.]Spetz, Einar: The Castle of Light. In:Scandinavian Library Quarterly, 2003. 36.évf. 3. sz. 26. o. http://slq.nu/?article=the-castle-of-light [Letöltve: 2015. 05. 13.]Vilks, Andris: The Castle of Light: the NewNational Library of Latvia. In: NationalCentral Library Bulletin, 2013. 6. sz.115–131. o.http://www.ncl.edu.tw/upload/P1021204003/cats/8-Andris%20Vilks-The%20Castle%20of%20Light%20the%20New%20Nationa%20Library%20of%20Latvia.pdf. [Letöltve: 2015.05.13.]

Videók

Castle of Light – main venue of presidencyevents in Latvia. „Könyvszeretõk lánca”, belsõterek bemutatása, alapkõletétel, bokrétaünnep,támogatók fala stb. Szerepel a videóbanGunârs Birkerts építész, Vaira Vike-Freibergavolt köztársasági elnök és Andris Vilks, akönyvtár igazgatója.https://www.youtube.com/watch?v=2TTE4q2t5Ls National Library of Latvia, Pass the scissors,please, Interactive, 2015. „Add tovább az ol-lót!” – egy rendhagyó megnyitó. A 10 km-esszalaggal sokakkal szerették volna éreztetni akönyvtár fontosságát.https://www.youtube.com/watch?v=1WTs59QC19Q My Library is My Spot. A könyvtár és a gör-deszkások. A gördeszkások is meghódították akönyvtár elõtti teret és ezt a könyvtár is támo-gatja.https://www.youtube.com/watch?v=HMArD4kPYIk Latvian National Library. Látványtervek. A könyvtár külsõ és belsõ tereinek digitálismegtervezése.https://www.youtube.com/watch?v=lwfdEs880UE

A „National Library of Latvia” kifejezésre ke-resve további videókat találhatnak az érdeklõ-dõk most is, és bizonyára újabbak is megjelen-nek.


Megújúló formában, megújuló tartalommal!

H a m a r o s a n !


Sokan, sokféleképpen próbáltuk már sza-vakba önteni a vándorgyûlés lényegét.Részvételünk indíttatása különbözhetugyan, de tény: a hazai és a Kárpát-me-dencei könyvtárügy legjelentõsebb ese-ményét jelenti évrõl évre a vándorgyûlés.Melegszívû és gondos házigazdáinknagyszerû szervezésének köszönhetõenidén Szolnokon, negyvenhetedik alka-lommal rendezték meg, több mint hét-száz fõ részvételével.

A 2015. évi vándorgyûlés témája: A minõség dinamikája: a fejlõdõ könyv-tár. Számunkra, iskolai könyvtárosok éskönyvtárostanárok számára is a minõség,a fejlõdés, a korszerûség az egyik legak-tuálisabb kérdés. Használóink igényei-nek meg kell felelnünk, sõt, az igényeketfel kell keltenünk. Könyvtáraink életébenszámos változás volt az utóbbi idõben.

Az újdonságokat pedig a Könyvtáros-tanárok Egyesületének (KTE) szekciójamind-mind gyakorlatias módon, konkrétpéldákat, jó gyakorlatokat felsorakoztat-va tárgyalta. Az iskolákat és az iskolaikönyvtárakat, valamint a könyvtárosokés pedagógusok munkáját érintõ változá-sok, az életpályamodell, a portfólió márnem jövõbeni távlati célokat jelentenek.A közmûvelõdési könyvtárakkal valóegyüttmûködési formák, a szaktanárokbevonása további aktuális kérdéseket vet-nek fel. A napi munkánk részét képezik,olyan megoldandó feladatokat állítanakelénk, amelyekre most kell reagálnunk.

Nem ez az elsõ alkalom, amikor aKönyvtárostanárok Egyesülete szervezé-sében csoportmunkán vehettünk részt,Szolnokon a szekció záróeseményeként.Hat-nyolc fõs csoportokban, hozzánk ha-

I s k o l a i k ö n y v t á r a kSzubjektív beszámoló az MKE 47. Vándorgyûlésérõl, Szolnokról

✒✒ Guncser Anita

Fotók: Dömsödy Andrea (KTE)

sonló könyvtártípusban dolgozó kollé-gákkal aktuális problémákra kerestük amegoldást közösen. Ilyen módon nemcsupán pár elõadó tapasztalata hallhatóegy adott problémáról, hanem egy egészcsoport diskurzusa, eszmecseréje jelenikmeg. Ez a vándorgyûlés egyik legna-gyobb érdeme: lehetõséget ad a találko-zásra, érvek és ellenérvek sorolhatók felés ütköztethetõk, tanácsokat kérhetünk ésadhatunk egymásnak egy-egy bennünketérintõ esetrõl. Minderre év közben nincsvagy csak ritkán adódik ilyen módon le-hetõségünk.

Aki figyelmesen olvasta a vándorgyû-lés programját, minden szekcióban hall-hatott számára hasznos és elengedhe-tetlen elõadást. A könyvtárostanárok számára kiemelendõek a KözkönyvtáriEgylet és a Gyermekkönyvtáros Szekciónagyszerû elõadásai is. Ahogyan Szolno-kon is elhangzott: sokszor nehéz döntésthozni, mikor mely programot a legérde-mesebb választani!

Szolnok könyvtárai is hatalmas figyel-met fordítottak a vándorgyûlés résztve-

võinek fogadására. A KTE könyvtár-pedagógiai sétát szervezett a szolnokigyerek- és iskolai könyvtárak végigláto-gatására. Látva saját környezetünket is,számtalan dolgot tanulhatunk kollégáink-tól. Bármilyen egyszerûnek tûnik is, aszemélyes könyvtárlátogatás tapasztala-tai egyszerûen pótolhatatlanok. A KTEmellett több szekció is várta résztvevõitkönyvtár-látogatási programokkal. A há-rom nap alatt számos könyvtárat volt le-hetõségünk így végigjárni. Bár idõ hiá-nyában szinte lehetetlen mindenen résztvenni, ahová csak lehet, mindenképpenérdemes ellátogatni..

A tizenkét szekció és az idén újonnanalakuló Módszertani szakmai fórumszakmánk minden színét bemutatja: min-den könyvtártípus múltját, jelenét és jövõjét, sikereit és jelenlegi legfõbb fel-adatait. Az elõadások, a kollégákkal foly-tatott eszmecserék, tapasztalataik, véle-ményük, beszámolójuk, inspirálnak, akárhónapokra is új lendületet adhatnak, akárévekre is meghatározhatják a munkássá-gunkat, tevékenységünket. Ez az élményaz, amely pótolhatatlan.

Igazán szerencsésnek mondhatom ma-gam, hiszen idén is lehetõségem adódottkönyvtáros hallgatónként, a MagyarKönyvtárosok Egyesülete hallgatók ré-szére kiírt pályázata támogatásával résztvenni a vándorgyûlésen. Tapasztalatom,hogy a könyvtáros hallgatók számára egyilyen magas színvonalú és egyedülállószakmai rendszervényen részt venni felejthetetlen élmény. Tudom, hogy avándorgyûlés élménye a könyvtáros hall-gatók számára egész karrierjükön át meg-határozó. Ezúton is hálásan és szívbõlköszönöm az egyesületnek a megtisztel-tetést, hogy támogatták részvételemet. ■



Balázs IldikóVerseghy Ferenc Könyvtár és

Közmûvelõdési IntézménySzolnok

Balog EszterZalaegerszegi Törvényszék

dr. Degré Alajos Jogi SzakkönyvtáraZalaegerszeg

Barna MariannaSzent István Egyetem Kosáry Domokos

Könyvtár és LevéltárGödöllõ

Cseh GabriellaKSH Könyvtár

Budapest

Dóka HenriettaNyugat-magyarországi Egyetem

Szombathely

Guncser AnitaKerepesi Széchenyi István Általános Iskola

és Alapfokú Mûvészeti IskolaKerepes

Kukkonka JuditSomogyi-könyvtár

Szeged

Takács EszterNyugat-magyarországi Egyetem

Szombathely

Augusztusi lapszámunk szerzõi

KÖNYVTÁRI LEVELEZÕ/LAPXXVII. évf. 2015. 8. szám

Kiadja az Informatikai és Könyvtári Szövetség

Felelõs kiadó: Ramháb MáriaFõszerkesztõ: Fülöp Ágnes ([email protected])

Nyomdai elõkészítés: Tóth János

Szerkesztõség:1827 Budapest, Budavári Palota F épület

Tel./fax: 331-1398

Megjelenik évente tizenkétszer A megrendelõknek befizetési csekket vagy számlát küldünk

Egy szám ára 520 Ft Éves elõfizetési díj áfával és postaköltséggel együtt 6200 FtNyugdíjasoknak és könyvtár szakos hallgatóknak 2600 Ft

HU-ISSN 0865-1329

www.epa.oszk.hu/kll

Készült az Inkart Kft. nyomdájábanFelelõs vezetõ: Somogyi Sándorné

08 2015 KÖNYVTÁRI LEVELEZÕ LAP - OSZKepa.oszk.hu/00300/00365/00167/pdf/EPA00365_konyvtari_le...Az...

Documents

Transcript of 08 2015 KÖNYVTÁRI LEVELEZÕ LAP - OSZKepa.oszk.hu/00300/00365/00167/pdf/EPA00365_konyvtari_le...Az...