Vizvari_egeszsegtan MK 6026

8/15/2019 Vizvari_egeszsegtan MK 6026

1/176

VíZVÁ RI L ÁSZL Ó

Egészségtan

•••• M ű szaki K iadó


2/176


3/176

Szerkesztette

Vízvári László

EGESZSEGTAN3. kiadás

Műszaki Kiadó, Budapest


4/176

Lektorok:DR. PINT ÉR ATTIL A

DR. RÉTHY E NDRÉ É

Szerkesztő:

Vízv ÁRI LÁSZLÓ

Szerzők:GULYÁ SNÉ GÁRDAI JUDIT , DR. MOL NÁR FERENC, DR. MOL NÁRNÉ TÚRÓCZI ÉVA, H AVASI IRÉN,

SALLAI ANTALNÉ, SEMPERGER PIROSKA , SZÁK KO CSIS GABRI ELLA, Vrzv ÁRI L ÁSZ LÓ

Köszönet DR. B ERENTE ÁGNESNEK a 4. fejezet megírá sához nyújtott tanác saiért.

© Gulyásné Gárdai Judit, Dr. Molnár Ferenc, Dr. Molnárné Túróczi Éva, Havasi Irén,Sallai Antalné, Semperger Piroska, Szák Kocsis Gabriella, Vízvári László

© Hungarian edition Műszaki Könyvkiadó Kft., 2009

ISBN 978-963-16-6026-5

Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft.Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató

Felelős szerkesztő: Rét Anna

Tördelés MI' 96 Bt.Nyomta és kötötte: az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen

Felelős vezető: György Géza vezérigazgató

Műszaki szerkesztő: Csukás MártaAzonossági száma: MK-6026-5

A könyv formátuma: B5. Terjedelme: 15,375 (A5) ívKiadvány tömege: 239 gramm

e-mail: [email protected]


5/176

TARTALOM

Bevezetés 7

A tankönyv használata 91. Az egészségkulturáltság 11

1.1. Az egészségkultúra mint az általános kultúra része II1.2. Az egészségkultúra fogalma, elemei 121.3. Az egészségkultúra alapfogalmai 12

1.3.1. Egészségi ismeret, egészségi készség 131.3.2. Egészségi szokás 141.3.3. Egészségi szükséglet 16

1.4. Az egészségkulturáltság összetevői 171.4.1. Az egészségfogalom fejlődése 171.4.2. Az egészségi állapot fogalma, befolyásoló tényezői 201.4.3. Magyarország lakosságának egészségi állapota 201.4.4. Az egészséges életmód 221.4.5. Az ember é s a környezet viszonya 24

1.5. Az egészségmegőrzés 291.5.1. Az egészség értékjellege 291.5.2. A pozitív egészségfogalom 301.5.3. Az egészségmegőrzés nemzetközi vonatkozásai 311.5.4. Népegészségügyi Program ok 31

2. Az egészséges életvitel 402.1. A higiéné fogalma és ágai 402.2. A személyi higiéné 42

2.2.1. Saját és mások külsejének értékelése a higiéné szempontjából 422.2.2. Bőrápolás 43

2.2.3. Haj- és szőrzetápolás 472.2.4. Szájápolás 482.2.5. Kéz- é s lábápolás 512.2.6. A szern-, fül- és orrápolás 52

3


6/176

2.2.7. Anális toalett, a nemi szervek higiéniája 542.2.8. Díszítő kozmetika, bizsuk, ékszerek 572.2.9. Közvetlen környezetünk tisztasága 57

2.3. Az egészséges táplálkozás 582.3.1. A táplálkozás élettani alapjai 59

2.3.2. Az élvezeti szerekről 632.3.3. Méregtelenítés, böjt, fogyókúra 652.4. Az öltözködés 67

2.4.1. Az öltözködés célja 672.4.2. A helyes öltözködés 672.4.3. A ruházat anyagai 682.4.4. A ruházat részei 69

2.5. A helyes testtartás és a rendszeres testedzés 712.5.1. A helyes testtartás 712.5.2. A rendszeres testedzés 71

2.6. Az egészséges életvezetés 732.6.1. Az életmód, életvezetés fogalma 732.6.2. Az életvezetés mint folyamat 732.6.3. Az önismeret szerepe az egészséges életvezetésben 742.6.4. A kommunikációs készség és az egészség 752.6.5. Napirend 752.6.6. Hibák az életvezetésben 76

3. Az egészséget hátrányosan befolyásoló tényezők 773.1. A betegségek kialakulása 78

3.1.1. Az egészséget veszélyeztető tényezők 783.1.2. A betegséghez vezető leggyakoribb okok és felosztásuk 79

3.2. A betegség 803.3. A betegségek elkerülését célzó magatartás 81

3.3.1. A személyi higiéné jelentősége a betegségek megelőzésében 813.3.2. Védőoltások 823.3.3. Szűrővizsgálatok 86

3.4. Természetes gyógymódok 883.4.1. Diéták 883.4.2. Borogatások 903.4.3. Lázcsillapítás 903.4.4. Inhalálás - belégzés 91

3.5. A betegségek megjelenése 913.5.1. A betegség szakaszai 91

3.5.2. Általános tünetek 923.5.3. Mi a teendő panaszok, tünetek megjelenésekor 983.5.4. Mi a teendő az orvos megérkezéséig 98

4


7/176

3.6. Betegápolás otthon 993.6.1. A beteg környezete, a betegszoba 993.6.2. Tisztálkodás 1003.6.3. Étkezés 1003.6.4. Széklet- és vizeletürítés 101

3.6.5. Pihenés, alvás 1013.6.6. Beteglátogatás otthon 1023.7. Gyógyszerelés otthon 103

3.7.1. Gyógyszerformák, a gyógyszerek alkalmazási módjai 1033.7.2. Gyógytermékek, gyógyvizek 105

3.8. Beteg a kórházban 1053.8.1. Felkészülés a kórházi ápolásra, gyógyításra 1063.8.2. Látogatás a kórházban 1063.8.3. A műtét hatása a betegre 1073.8.4. Gyermek a kórházban 1073.8.5. Hazatérés a kórházból. 107

3.9. Az egészségre károsszenvedélyek 1083.9.1. Legális és illegális drogok 1093.9.2. A drogfogyasztás lehetséges okai, kockázati tényezői 1123.9.3. A drogfogyasztás jelei 1133.9.4. A drogok osztályozása 1143.9.5. A drog hatását befolyásoló tényezők 115

3.9.6. A drogfüggőség megelőzésének lehetőségei 1163.9.7. A drogbeteg kezelése 116

4. A veszélyhelyzetek elhárítása elsősegélynyújtás 1184.1. veszélyhelyzetek 118

4.1.1. Háztartási balesetek 1184.1.2. Közlekedési balesetek 1194.1.3. Munkahelyi balesetek 1194.1.4. A veszély jelzése 120

4.2. Az elsősegélynyújtás alapjai 1214.2.1. Az elsősegélynyújtás alapfogalmai 1214.2.2. A tevékenység sorrendje 122

4.3. Segélyhívás 1234.4. Betegvizsgálat. 1244.5. Újraélesztés 125

4.5.1. Eszköz nélküli (alapszintű) újraélesztés - BLS 1254.5.2. Komplex újraélesztés 127

4.5.3. Az újraélesztés során elkövetett leggyakoribb hibák 1284.6. Eszméletvesztéssei járó állapotok 1284.7. Görcsökkeljáró állapotok 131

4.7.1. A rángógörcs 1314.7.2. A merevgörcs 132

5


8/176

4.8. Nehézlégzéssel járó állapotok 1324.8.1. A légzés megfigyelése 1334.8.2. A nehéz légzés 133

4.9. Fájdalommal járó állapotok 1354.9.1. A fájdalomjellemzői 136

4.9.2. A leggyakrabban előforduló fájdalmak 1364.10. Sérülések 1394.10.1. Sebzések 1394.10.2. Vérzések 1404.10.3. Rándulások, ficamok és törések 1434 1004 A testtájak sérülései 1444.10.5. Hő okozta sérülések 1494.10.6. Állatok okozta sérülések 1504.10.7. Áramütés 1514.10.8. Tömeges balesetek 152

4.11. Mérgezések 1534.11.1. Gázmérgezések 1544.11.2. Marószermérgezések 1554.11.3. Gyógyszermérgezések 1554 1104 Étkezés során előforduló mérgezések 1564.11.5. Drogmérgezések 157

4.12. A beteg szállítása 158

4.12.1. Kimentés 1584.12.2. Betegmozgatás 1594.12.3. A betegek fektetése 160

Irodalomjegyzék 161

6


9/176

B E V E Z E T É S Az egészségvédelem nemcsak orvosi, de

pedagógiai/eladat is: ha többet ne velünk,kevesebbet kell gyógyítanunk.

FODOR JÓZSEF

Ez a könyv arra szeretné ösztönözni az olvasót, hogy tegyen valamit önmagáért - tes-ti egészségéért, szépségéért, jó közérzetéért és önbizalmáért.

A gyermekek alkotják a társadalom azon rétegét, amely leginkább védelemre szo-rul. Köztudott, hogy egy új, egészséges generáció felnövekedése elképzelhetetlen ahatékony egészségügyi megelőzés és az egészséges életmódra nevelés nélkül.

Életmódunk, életszínvonalunk az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltozott,szokásaink azonban nem követik ezt a változást. Az emberek még nem képesek al-kalmazkodni, mert életvitelükben nem készültek fel arra, hogy a fejlődés nyújtottalehetőségekkel ésszerűen éljenek.

A társadalom és az egészségügy jelentős erőfeszítéseket tesz abetegségek gyógyí-

tása terén, de szerény marad azeredmény, ha a lakosság életmódjában, életvitelébennem következik be változás; főleg a táplálkozást, a szabadidő eltöltését, a dohányzástés az alkoholizmust illetően.

Szükséges, hogy ebbe a munkába az oktatás is intenzíven bekapcsolódjék, mertezek az ismeretek nagymértékben elősegítenék az egészséges fejlődést, egy új nem-zedék testi, lelki egészségének megőrzését. A tudás, a bajok kimondása még nem je-lenti azok eltűnését, de segítheti a cselekedni tudókat,

mert tudás és ismeret kell ahhoz ajoghoz is, hogy ki-ki saját élete feletti beleszó-lással ellenőrizhesse mindazokat a dolgokat, amelyektől élete, egészsége függ.

Ottawai Egészségügyi Karta, 1986. november

Reméljük, hogy ez a tankönyvsikeresen hozzájárul a helyes egészségi magatartásnormáinak megismeréséhez, tudatosításához és az egészségre káros magatartásfor-mák és szokások megváltoztatásához.

A könyv szerzői

7


10/176


11/176

A T A N KÖN YV HA SZ N ÁLA T AEfejezet a könyv használatát kívánjamegkonnyiteni, ezért célszerűfigyelembevenni a megadott jelölésrendszert.

• A cím alatti dőlt szövegben minden esetben az adott rész rövid tartaimát fogalmaz-tuk meg.

• A O jelölés a megelőző ismereteket felelevenítő szövegre utal. Fontos, hogy e fel-adatokat elvégezd, mert csakis így válnak érthetővé az új ismeretek.

• A tananyag igen fontos részeit, definícióit szürke tónus emeli ki.

• Egyes részek végén, a ? után ellenőrző kérdéseket és feladatokat találsz. Megoldá-sukkal elmélyítheted tudásodat.

• Ahol ezt a jelet látod:/, ott a tankönyvben is dolgozhatsz.

• Az olvasmányokat más betűnagysággal emeltük ki, éstft/'-gel jeleztük.

Sok sikert és jó munkát kíván a könyvszerkesztője:

Vízvári László

9


12/176


13/176

1. A Z EG ÉSZSÉG KU LTU RÁLTSÁGAjejezet a kultúra és az egészségkultúrakapcsolatát.fogalomrendszerét ismerteti.

1.1. AZ EG ÉSZSÉGKULTÚRA M INT AZ ÁLTALÁNOSKU LTÚ RA RÉSZE

A fejlett társadalmakban törvényszerűen fokozódik a kultúra jelentősége. A kultúraszűkebb értelemben csak a tudományt, a művészetet, az oktatást és a közművelődéstjelenti. Tágabb értelmezése szerint magában foglalja az anyagikultúrát, a társas érint-kezés kultúráját és a szellemi kultúrát.

A kultúra azoknak az anyagi és szellemi értékeknek azösszessége, amelye-ket az emberi társadalom a történelme folyamánlétrehozott.

A személyiség fejlődésének feltétele, hogy a kultúra elemeit az ember elsajátítsa,

magáévá tegye. Ezt az elsajátított kultúrát nevezzük kulturáltságnak műveltség-nek. Társadalmunk történelmi feladata, hogy képes legyen a fejlődő tudomány éstechnika birtokában fejleszteni és emelni az egész nép anyagi és kulturális színvona-lát. Napjainkban a kultúra birtokbavétele csakis dinamikus módon mehet végbe. Fon-tos a műveltség iránti nyitottság, a folyamatos ismeretelsajátítás és a megszerzett tu-dás alkalmazása. Így jut el az egyén akorszerű műveltséghez.

Tudjuk, hogya kultúrák környezetfüggőek. A táj és az éghajlat, a szokások, az élet-mód, a nemzeti hagyományok, aművészetek és nem utolsósorban a közös nyelv min-den népben sajátos kultúrát hoz létre. Magyarságunknak a Balaton, a Szózat, Petőfi-Ady - József Attila csakúgy része, mint az Árpádok vagy Széchenyi - Kossuth - Deáktörténelemalakító egysége. A személyiség harmonikus fejlődését, az egyén műveltsé-gének gazdagítását az államnak kell biztosítania a közművelődésen és az intézmé-nyein keresztül. Feladata az általános műveltség, a társadalomtudományi, a természet-tudományi, a művészeti, a műszaki, az egészségügyi, a testi és környezeti kultúragyarapítása, a világnézet, az erkölcs, a magatartás, az életmód és az ízlés fejlesztése.Az egészségkultúra átszövi az egész emberi életet.

11


14/176

1.2. A Z EG ÉSZSÉG KU LTÚ RA FOG ALM A ELEM EI

A közművelődés szerves és fontos része az egészségkultúra az egészséggel kapcso-latos műveltség megszerzése.

Egészségesnek tekintjük azt az egyént, akinek életműködései (az adott környezet-

ben) kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, s aki a társadalom vele szemben tá-masztott elvárásainak képes eleget tenni.

Olvasmány

Az orvoslásnak mindig volt valamilyen eszményi, illetve eszményesített őse. A régi egyiptomiaktöbb egészséget védő, gyógyító hatalmú istent is tiszteltek. Agörög mitológiában is helyet kapott

. az orvostudomány. Keiron agyógyfüveket ismerte, Aszklépiosz még a holtakat is életre tudta kel-teni. Zeusz megölette Aszklépioszt, később pedig kiutasították az Istenek honából, így kénytelenvolt visszatérni a földre,s hogy meg tudjon élni, orvosi gyakorlatot folytatott. Aszklépiosznak több

gyermeke is volt. Egyik fia a belgyógyászatot, másik a sebészetet művelte. Egyik lánya, Hügieiaaz egészségeséletmód papnője lett. A másik, Panaquia a gyógyszerek készítésében jeleskedett.Az ógörögöknél a gyógyítás kezdetben a felszentelt templomokban összpontosult. A gyógyítók

papok voltak. E gyógyintézmények igen vonzó környezetben jöttek létre, némely helyen színházatis építettek. A beteg, megérkezve aszent helyre, megtisztálkodott, böjti ételeket fogyasztott. Miu-tán átadta az istenségnek hozott áldozati ajándékait, alkonyatkor nyugovóra tért a templomban.Másnap a papok tüzetesen kikérdezték, hogy mit álmodott. Elbeszéléséből megmagyarázták nekibetegsége okát, és előírták a követendő gyógymódot. A betegek hamarosan hazatértek, és otthonfolytatták a kúrát.

.1. A társadalmi fejlődés során az életben maradásért folytatott küzdelmek, elszenve-dett csapások és kudarcok a személyes életviszonyokban erős kapcsolatot mutattakegyes betegségekkel, sőt a teljes egészségi állapottal. A társadalmi fejlődés hogyanbefolyásolta az egyén és a közösség egészségkultúráját? Gyűjtsd össze ezeket ko-ronként és társadalmi rétegenként

2. Milyen művészeti alkotások maradtak ránk, amelyek az egyes korok egészségkul-túráját tükrözik? Gyűjts erre vonatkozó képeket

1.3. A Z EG ÉSZSÉG KU LTÚ RA A LA PFOG ALM AI

Ebben a részben megismerjük az egészségetelősegítő szokásokat, különös tekintettel azegyén és a társadalom befolyásoló hatásaira.

. Idézd fel az egészségkultúra legfontosabb elemeit2. Gyűjts olyan szokásokat, amelyek befolyásolják az életmódot3. Csoportosítsd ezenszokásokat táblázatba

12


15/176

Jó szokások Rossz szokások

1.3.1. Egészségi ismeret egészségi készség

Ismerni a jót könnyebb, mint követni . (Kölcsey Ferenc)

Az egészségi ismeret az egyén egészséggel kapcsolatos tájékozottsági szint-jét jelzi. Ezeket az ismereteket elsősorban az orvostudomány közvetíti.

Elsajátítása kisgyermekkortól kezdve fokozatos és folyamatos. Az egyéni tapasztala-tok bővítik, ily módon formálják az egészséggel kapcsolatos nézeteket, az egészség-magatartást (pl. ismerje az ember a saját testét, a helyes életmód követelményeit, azegészséget veszélyeztető tényezőket stb.).

Az egészségi készségek az egészségi követelményeket biztosító tevékenysé-gek amelyek magas fokú begyakorlottságot tesznek lehetővé anélkül hogytudatosan ellenőriznénk.

E készségek feltételezik az egészségi ismeretek meglétét. A legnagyobb jelentő-ségű egészségi készségek: a személyi higiéné, a mozgás, a helyes táplálkozás alap-elemeinek kialakítása.

13


16/176

1.3.2. Egészségi szokás

A szokás nem más mint begyakorolt cselekvéssor amit automatikusan afigyelem ráirányítása nélkül végzünk. Ezek a cselekvéssorok annyira elmé-lyülnek, hogy esetleges elmaradásuk kényszerítő hiányérzetetvált ki. E szo-kások az ismeret készség talaján alakulnak ki.

A szokások kialakítására azért vanszükség, hogy tehermentesítsük a tudatot: ne kell-jen mindig minden tevékenységünket figyelni, tudatosan végrehajtani. Így megszo-kott cselekvéseink nem okoznak különösebb erőfeszítéseket, és megkönnyítik a kör-nyezethez való alkalmazkodást.

A szokások kialakításának feltétel eiAz egészség szempontjából a szokások lehetnek hasznosak és károsak.• A gyermek az egészségkultúra első és megalapozó elemeit a családban szerzi

meg. Döntő szerepe van a szülőknek abban, hogy milyen viselkedési mintákat,szokásokat alakítunk ki.

• A szokások akkor alakulnak ki, ha a cselekvést mindig ugyanolyan formábanhajtatjuk végre a gyermekkel, tehát következetesek vagyunk. Nagyban segíti ahelyes szokásformák kialakulását és rögzülését, ha a szülők és a többi felnőtt isjó példát mutatnak.

• Használjuk ki azt, hogy a kisgyermekek szeretik utánozni a felnőtteket, a na-gyobb testvéreiket és a társaikat.• Szintén fontos, hogy szívesen hajtsa végre azokat a cselekvéseket, amelyekhez

hozzá akarjuk szoktatni.• Később a jó szokásrendszer megszilárdítása, továbbfejlesztése, kibővítése, illet-

ve a családi nevelés hiányosságainak pótlása az iskolai nevelés során folytatódik.• Meggyőzéssel hassunk az érzelmekre, az akaratra és a viselkedésre. Jelentős a

kortársak befolyásoló hatása is.A szélesebb rétegek egészségtudatosságára a tömegtájékoztatás eszközei (rádió,

tv, sajtó és a reklám) is hatással vannak. A tömegkommunikáció a közvéleményterősen befolyásoló, mondhatni szuggeráló tényező. A közölt ismeretek által közvet-lenül és közvetve egyaránt az egészségmagatartás döntő formálói.

Egészséget elősegítő szokások

Minden ember annyit ér,amennyit tud . (Gárdonyi Géza)

Ahhoz, hogy fizikai és szellemi erőnlétünket meg tudjuk őrizni, olyan mindennapi

magatartási szokásokat kell megtanulnunk, amelyek hozzásegítenek jó közérze-tünkhöz. Olyan egyéni módszerek kifejlesztésére is szükség van, amelyekkel a kap-csolatteremtést, a stresszhelyzeteket és a napi problémákat megoldhat juk.

Az egészség védelme az egyén és az egész társadalom érdeke és kötelessége. Atársadalmi fejlődés napjainkban felgyorsult. Az élet- és munkakörülmények nagy-

4


17/176

mértékben változtak (urbanizáció, a foglalkozás változás kedvezőtlen hatásai, mun-kanélküliség stb.). A ritmusgyorsulás, a túlterhelés, a technikai civilizáció ártalmai(zaj, levegő-, vízszennyeződés, sugar- és vegyi ártalmak) mind-mind erős próbára te-szik az emberek egészségét.

Az orvostudomány fejlődése, a gyógyításban elért eredmények jelentősen csök-

kentették a járványokat, a fertőző betegségeket. Vannak betegségek, mint például aszívinfarktus, a daganatos betegségek, a szenvedélybetegségek stb., amelyek vissza-szorítására az orvostudomány nem tud megfelelő megoldást nyújtani.

Az elmondottakból látható, hogy a választott életmód nemcsak az egyéntől függ,hanem a gazdasági, a társadalmi, a kulturális, a tradicionális és a biológiaitényezőktől. Ezeken belül az egyén mikrokörnyezetétől, a műveltségi helyzetétől,önmaga és környezete értékrendjétől, a tanult szokásaitól is.

A káros szokások megelőzéseE szokások megelőzésében a családi nevelés alapvető fontosságú. Esetenként a rá-

beszélés vagy megnyerés, de akár a szülői példa, a tiltás sem elegendő.

Háromféleképpen lehet valamit elvégezni: csináld meg magad, bízz meg valakit,hogy elvégezze helyetted, tiltsd meg a gyerekeidnek, hogy ó'kcsinálják(Monta Crane)

Ha a családban káros szokások honosodnak meg, azhibás mintát ad a gyerme-

kek számára. Például így kezdik el a serdülők az idő előtti alkoholfogyasztást és adohányzást. Az egészségkárosító élvezeti szerek fogyasztása a.felnöttség utánivágy, az önállóság megszerzésének státusszimbólumává válhat. Ettől már csak egylépés a rászokás.

TUDNUNK KELL AZT MONDANI: KÖSZÖNÖM, NEM

A családok belső gondjai, feszültségei meg sokszorozzák, felerősítik a családi egész-ségnevelés problémáit. A válsághelyzetben lévő emberek gyakran a sok evésben, ivás-ban keresik a feloldódást. Mozgásviláguk is beszűkül, tétlenné, cselekvés szegénnyé vá-lik.

Olvasmány

Nincs új a Nap alatt. Korunk szenvedélybetegei igen régi hagyományokra támaszkodhatnak. Azókori görög és római társadalomban két fontos hagyomány volt: Dionüszosz és Aszklépiosz ünne-pe. Ezeknek a vallási szertartásoknak az volt a célja, hogy közelebb vigyék a hívőket Istenhez. Eztbor, tánc és a drogok segítségé vel érték el.

Szinte minden nép hagyományában szerepel az alkoholfogyasztás. Svédországban a hering ésapálinka, az angol pubokban és a bajor sörcsamokokban a sör ugyanolyan megszokott, mint Fran-ciaországban a bor az asztalon, vagy a szaké-ceremónia Japánban. Indiában a bételrágás, a régi Kí-nában az ópiumszívás, az arab országokban a vízipipa és a hasis évezredeken át a megváltozott tu-datállapot előidézését szolgálták.

Az alkohol és a drogok a lehető legártalmasabb szerek az ember tartós, kellemes testi és lelki ál-lapotának elérésére. Az emberiség nagy része azért használja őket, hogy.megszabaduljon a gon-doktól, bajoktól. Mai világunkban e szerek forgalmának növekedése és az alkoholfogyasztás elter-jedtsége önmagáért beszél

15


18/176

1.3.3. Egészségi szükséglet

Azegészségiszükséglet az emberi élet folyamatosságát és fejlődését biztosí-tó feltételek rendszere.

Ezen feltételek elsajátítása, megszerzése, biztosítása hozzájárul az egészség megtar-tásához. Az élet fenntartásához alapvetően fontos:

• a légzés,• a megfelelő hőmérséklet,• a táplálkozás és a folyadékfogyasztás,• a pihenés, mozgás,• a tisztálkodás,• a szaporodás.

A teljes értékű élethez az embemek szüksége van arra, hogy biztonságban érezzemagát, hogy szeressék és ő is szerethessen, hogy ismereteket szerezzen, és megszer-zett tudását alkalmazni tudja, hogy becsületes legyen, ésmásokat is becsülni tudjon.Igénye van a szépre, a tiszta, rendezett esztétikus környezetre és az önmegvalósítás-ra.

Ha az egyén szükségletei nincsenek tartósan kielégítve, akkor megbetegszik, és

más emberek, illetve a társadalom segítségére szorul. Az ember társas, társadalmilény. Ahhoz, hogy a társadalom fennmaradása, fejlődése biztosítva legyen, az egyénszükségletei mellett alapvetően fontosak a társadalmiszükségletek is. Ilyenek: atermelőmunka, a közrend, a béke, a jogrend, az oktatás-nevelés, egyenlő lehetőségek:az egészségvédelem ben, a gyógyításban, a testi, a szellemi erők fejlesztésében.

ÖsszefoglalvaAz egészségkultúráltság az általános kultúra része, ezek egymást kölcsönösen be-

folyásolják. Az egészségkultúráltság kialakításában nagy jelentősége van az egész-ségnevelésnek, melynek helyzete meghatározza az egészségkultúra fejlettségiszint-jét. Az egészséges életmód alapelveinek betartása biztosítja az egészség megőrzését,a betegségek megelőzését. Ennek megvalósításához szükséges a lakosság aktív rész-vétele és a megfelelő munka és életkörülmények biztosítása.

A gyermekkortói kezdődő megfelelő szoktatásésnevelés hatására kialakulnak azalapvető szokások. Arra kell törekedni, hogy minél több jó szokás alakuljon kiésezek rögzüljenek. Ha elmulasztunk bizonyos elemiszokásformákat kialakítani,később már igen nehéz azokat pótolni. Ha valaki gyermekkorában káros feltételes

reflexeket, szokásokat épít ki (pl. körömrágás vagy az evésben vagy az alvásban ésmás testi funkciókban megrögzülő nemkívánatos szokások) azokról később igen ne-hezen fog tudni leszokni. Tehát könnyebb eleve helyes szokásokat kialakítani, mintazokat megszüntetni és helyettük újakat, jókat kialakítani.

16


19/176

.1. Milyen feltételei vannak a helyes szokások kialakításának?2. Miért nehéz megváltoztatni a kialakult rossz szokásokat?3. Gyűjtsd össze a helyes egészségi szokásaidat4. Környezetedben milyen káros szokásokkal találkoztál már? Próbáld megindokolni

ezek okait5. Milyen életmódot akarsz folytatni az elkövetkező évtizedekben? Írd le 10-20 sor-ban

1.4. A Z EG ÉSZSÉG KULTU RÁ LTSÁ G ÖSSZETEV Ő I

Ez a témakör segíti az egészségfogalmakértelmezését, rámutat az összetevó1cre, ésmintát ad az egészséges életmódmegvalásiiásához

1. Gyűjts egészséggel kapcsolatos közmondásokat, szólásokat 2. Egészségesnek érzed-e magad? Ha igen vagy ha nem, sorold fel, hogy miért.

1.4.1. Az egészségfogalom fejlődése

Jobb szegénynek lenni épen, egészségben, semmint beteg testben vagyonosnaklenni.

Az egészséges élet aranynál többet ér az egészséges test több bármi szerencsénél.Nincs nagyobb gazdagság az egészségnél és nagyobb boldogság a derűs szivnél (Sirák fia könyve 30, 14, 15, 16.)

A mindennapokban nagyongyakran használjuk az egészség , egészséges szava-kat. Az egészségről még ma is nagyon sok ember azt gondolja, hogy ez nem más,mint a betegség ellentéte. Tehát, ha valaki nem beteg, akkor egészséges. Ez a szemlé-letmód nem az egészségre, hanem annak helyreállítására helyezi a hangsúlyt.

Az egészség kifejezés az egész szóból származik, jól érzékelteti, hogy az egészsé-ges ember tökéletesen illeszkedik a világegészbe. A világegyetem egyik legfonto-sabb alapja az egyensúly. Ha a Föld közelebb lenne a Naphoz, pokoli forróság ural-kodna. Ha viszont távolabb keringene tőle, hideg sivataggá válna. De jelenlegi hely-zetében a Naptól éppen ideális távolságra egyensúlyoz , így alkalmas arra, hogy azélet izgalmas tarkaságát fenntartsa. Így van ez saját testünk esetében is.

Az emberi szervezet egységes egész -felfogásaaz európai kultúrkörben előszörPlatónnál jelenik meg. Platón neheztelt egyes görög orvosokra, akik nem az egészszervezetet kezelték, hanem annak csak egyes részeit. A testet nem lehet meggyógyí-

tani a lélek gyógyítása nélkül. Az ógörög felfogásmódhoz hasonló tisztasággal a XX.századig nem jelent meg a szervezet egységes egészének elve. Pavlov nézeteiben is-mét fellelhető a gondolat: A szervezet pszichés és szomatikus értelemben teljes egy-ség... A részek egymással és egységes egészükkel a környező természettel szorosanösszefüggenek.

17


20/176

Többfajta egészségmeghatározást ismerünk. A naturalista felfogás szerint a szer-vezet egészsége tapasztalati kérdés, amely társadalmi normától független. Egészségesaz a szervezet, amely környezetéhez jól alkalmazkodik, beteg az, amelyik rosszul.

A normativista iskola ettől eltérően fogalmaz. Az egészség társadalmi normátólfügg; attól, amit a társadalom tart kívánatosnak. Egészségesnek számít az az ember,

aki képes ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a társadalom elvár tőle.Az egészség hármas: testi, lelki és társadalmi meghatározottságát domborít ja ki az

Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapokmánya:

Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, s nem pusztána betegség, a nyomorékság hiánya.

EGÉSZSÉG

Testi Lelki Társadalmi

Jólét

DINAMIKUS EGYENSÚLY

Tekintsünk néhány példát a három összetevő kölcsönhatásáról:• A pszichés izgalmak testi tünetekkel járnak, pl. szapora pulzus, tenyérizzadás,

elpirulás stb.• A romló életkörülmények következtében (munkanélküliség, hajléktalanság)

gyakoribb az alultápláltság, a szervezet ellenálló képessége csökken és így fogé-konyabb a betegségekre (pl. a TBC-s megbetegedések száma növekszik).

• A munkanélküliség következtében fellépő anyagi gondok szorongáshoz, depresz-szióhoz, önértékelési problémákhoz, szenvedélybetegségekhez vezetnek.

• A hosszan tartó betegségek hatnak az egyén anyagi helyzetére, pszichés állapo-tára és a társadalomban elfoglalt helyzetére.

• Az előző meghatározás ból látható, hogy az egészség nem állandó állapot, hanemegy életen át tartó aktív folyamat.

18


21/176

Magában foglalja:• az egészségi állapot változásait (a fejlődés folyamata nem egyenletes, hanem

életszakaszonként alakul);• az egészség átmeneti romlását;• az egészség javíthatóságát, fejleszthetőségét.

Az egészség nem statikus állapot hanem állandó mozgásban, változásban lévő,egyensúlyt kereső folyamat. Ennek eredménye a szervezeten belüli és a külső kör-nyezet (természettársadalmi) közötti dinamikus egyensúly.

KREATIVITÁSAUTO ÓMIA

védekezés MEGŐ RZÉSFÉLAUTONÓMIA kompenzálás fenntartás

védekezés adaptáció folytonosságVÉDETT adaptáció vállalkozás megóvás

ÉS FÜGGŐ SÉGI növekedés teremtés, alkotás haladásFÜGGŐSÉG ÁLLAPOT kibontakozás adakozás a függőség felé

9. hónap 1-6.év 20.év 40.év 60-80.év

A mai egészségmodell az embert egészében szemléli, ez a holisztikus egészség-szemlélet (holosz: teljes, egész; holisztika: egészség, teljesség). A szemlélet figye-

lembe veszi a test mentális és szellemi aspektusait. Nagy súlyt fektet a személyekegyediségére és a testre szabott egyéni szükségletekre. Olyan gyógymódokat alkal-maz, amelyek az ember veleszületett öngyógyító képességeit mozgósítják. Elismeriaz orvosi beavatkozás szükségességét, de előnyben részesíti a megismerést és önma-gunk segítését, a felvilágosítást, a magunkról való gondoskodást akiszolgáltatottság-gal szemben.

BioenergiaCsodatétel

MeditációImádság p

szi

h

ot

er

ápia

AkupunktúraMasszázsJóga táncFizioterápiaTorna

Test

k

u

tú

r

a

Szellemi integráció

BELSŐEGYENSÚLY

OrvostudományGyógynövények

GyógyszerekDiéta

9


22/176

1.4.2. Az egészségi állapot fogalma, befolyásoló tényezői

Az egészségi állapot azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége,amelyek között a személy létezik, s amelyek hosszabb-rövidebb ideig jel-lemzik.

Az egészségi állapotot külső és belső tényezők határozzák meg.Külső tényezők:• a természeti környezet (éghajlat, levegő, ivóvíz stb.);• a társadalmi környezet, amelyet az élet- és munkakörülmények határoznak meg;• az életkörülmények (a kereseti, a lakás- és a táplálkozási viszonyok);• az egészséges és biztonságos munkakörülmények. A kedvezőtlen munkakörül-

mények foglalkozási betegségeket, üzemi baleseteket okozhatnak.Belső tényezők: idesorolhatók az örökletes adottságok. Vannak megbetegedések,

amelyek örökletesek (pl. a vérzékenység) vagy gyakoribbak egyes családokban (pl. acukorbetegség). Létrejöttükben genetikus tényezők játszanak szerepet.

Az egészség megóvásában nagy szerepet játszik az egészségügy fejlettsége, szer-vezettsége és az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége. Az egészség fenntartása nemnélkülözheti az egyén közreműködését, ezen belül az egészséges életmódot.

1.4.3. Magyarország lakosságának egészségi állapota

A népesség egészségi állapotát kifejezi:• a születéskor várható élettartam;• az általános halálozási arányszám;• a különböző betegségek előfordulása és gyakorisága;• az életmód-korlátozottság, -fogyatékosság népességszintű aránya;

• a lakosság minősítése saját egészségi állapotáról (ez statisztikai felméréssel tör-ténik; pontatlan, mert a saját egészségi állapot megítélése sokszor nem reális);• a táppénzes napok száma (az utóbbi években a táppénzes esetek száma megha-

ladta az 5 milliót. Naponta átlagos an 250-280 ezer ember marad távol munkahe-lyéről keresőképtelenség miatt).

A születéskor várható élettartam összefügg az ország gazdasági fejlettségével,kulturális szintjével, hagyományaival, illetve azzal, hogy az ország jövedelmébőlmennyit fordítanak az egészség megőrzésére, javítására. Hazánkban a férfiak szüle-téskor várható élettartama 1963 óta csökken, miközben valamennyi civilizált ország-ban növekszik.


23/176

Születéskor várható átlagos élettartam, évidőpont férfiak nők

1970 66,3 72,11987 65,7 73,7

1993 64,5 73,81998 66,1 75,22005 66,7 75,9

Távolabbi kilátások szerint a jelenleg 15 éves fiúk 60%-a remélheti, hogy megéri a60. születésnapját. A hazai népes ség 10év alatt 350 ezer fővel csökkent a korai halálo-zások miatt (a középkorúak halálozási aránya kétszer annyi, mint 20évvel ezelőtt volt).

A vezető halálokok:• szív- és érrendszeri betegségek,• daganatos megbetegedések,• erőszakos halállal végződő események (baleset, gyilkosság, öngyilkosság).

A betegségek okai lehetnek:• a helytelen táplálkozás, a kevés mozgás, a stressz;• az alkoholizmus (600 ezer alkoholbeteg);• a dohányzás (világelsők vagyunk: évi 3 ezer szál/fő cigaretta);

• a környezeti ártalmak: levegő-, víz- és talaj szennyezés;• a szegénység, arossz életkörülmények.

A felsorolt rizikótényezők főként az emberek helytelen életvezetésébó1 erednek.A jelenlegi állapot kialakulásához az is hozzáj árult, hogy az emberi élet értéke ala-csony. Az olcsó munkaerő nem ösztönöz munkahelyi egészségvédelemre, továbbáellentmondás van a hazai nyugati szintű igények és az alacsony keresetek között.

A KSH időmérleg-vizsgálatai szerint nálunk a napi munkaidő 11,5 óra. Nem ma-rad idő pihenésre, kikapcsolódásra. Eltűnőben vannak a hagyományos emberi kap-csolatok, tovább rontják a helyzetet a társadalmi élet változásai.

Nem menthető fel az egészségügy sem, amely a rendelkezésére álló összegeknek1%-át fordította megelőzésre.

Olvasmány

Hat évvel ezelőtt, 2000-ben a párizsi Charta február negyedikét a rák világnapjává nyilvánította,hogy a rák ellen folytatott küzdelem eszméje a világon élő összes ember szívében és gondolatai-ban éljen. Mi ennek a napnak az üzenete?

A daganatos betegségek még most, a Ill. évezred elején is a legpusztítóbb betegséget, az embe-riség legnagyobb ellenségét jelentik. Bár a tudomány minden területe, így az orvostudomány isnagy lépésekkel fejlődik, a rák sajnos mind a mai napig nem előzhető meg. Mivel azonban ismer-jük a kialakulás kockázatának tényezőit (dohányzás, táplálkozás, életmód stb.), ezért nem állunkteljesen tehetetlenül a daganatos betegségekkel szemben: kialakulásának veszélye csökkenthető. Abetegség elleni felelősségteljes küzdelem mindannyiunk közös ügye. Mindenki tehet valamit, scsak közös összefogással vehetünk erőt e szörnyű kór uralmán.

21


24/176

1.4.4. Az egészséges életmód

l 1. Idéz~ fel,a következő fogalmakat:• egeszseg;• egészségi ismeretek, készségek, szokások

2. Milyen tényezők befolyásolják a szokásokat?

Ábrándozz el, milyen életmódot álmodnál magadnak, ha egy jótündér megvalósítaná Pontosantervezd meg, hisz tündéred csak így tudja valóra váltani álmodat

Rossz éjszakád volt. Azt álmodtad, hogy az életed rossz irányba változott. Írd le az álmod

Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek közt ésahogyan élünk, amelyek jellemzők ránk és meghatározzák egyéniségünket.

Életmódunkra igen jellemző például azidőbeosztás unk. azok a rendszeresenismétlődő tevékenységek, amelyek kitöltik napjainkat. Ez jól mutatja, hogy milyenszükségletek, igények kielégítésére törekszünk, milyen mintákat követünk, s végül ismilyen szinten élünk. Mint mindent, ezt is lehet tervezni és átalakítani, báreredendően magától alakul ki. Éppen ezért olyan természetesnek tűnik, hogy sokáignem vagyunk tudatában annak, hogy milyen életmódot is foly tatu nk valójában.

Dr. Simon Tamás szerint az egészséges életmód fő követelményei 12 pontban fog-lalható öszze:

1. Személyi higiéné2. Egészséges táplálkozás3. Több mozgás4. Stressz tűrés, stressz kezelés5. Baleset megelőzés6. Kiegyensúlyozott szexualitás7. Nemdohányzás8. Kevesebb alkoholfogyasztás9. Drogtagadás

10. Időben orvoshoz fordulásll. Egészségüggyel való együttműködés12. Környezet tisztelete és védelme

Ideális arány a fizikai és a szellemi terhelés között, megfelelő napirend kialakítá-sa. Ezen követelmények egymással kölcsönhatásban fokozzák a szervezet alkalmaz-kodóképességét, az egészség megőrzését. Ennek megvalósításához szükséges a la-

kosság aktív részvétele és a megfelelő munka- és életkörülmények biztosítása.Az életmód teszi lehetővé az egyén számára az egészség megőrzését és megszilár-

dítását, a képességeinknek megfelelő sikeres munkavégzést és az aktív, hosszú életet.Tudományos alapját az orvostudomány, szűkebb értelemben a közegészségtan

22


25/176

(egészségtudomány) adja. Azegészségnevelés az emberek számára elérhetővé tesziaz egészséges életmódhoz szükséges tudást, és technikákat ad ahhoz, hogy az egész-séges életmód igényszintre emelkedjen.

Korábban már beszéltünk az egészséges életmód fő követelményeiről. Nézzük,hogyan gondolkodtak ezekrőlelődeink:

• A szervezet igényeinek megfelelő táplálkozás: A jövő orvosa nem orvosságot fog felírni betegeinek. hanem érdekeltté fogja ten-

ni őket abban, hogy étrendjük segítségével jól karbantartsák magukat, hogymegelőzzék a betegségeket.

(Thomas A. Edison)

Azért egyél, hogy élj, és ne azért élj, hogy egyél A sokétel sok betegséghez ve-zet.

(Ben Franklin)

• A szervezet állapotának megfelelő testkultúra: Ép testben ép lélek.

(Iuvenalis, római költő)

• Személyek közötti és személyen belüli (interperszonális és intraperszonális) har-monikus kapcsolatok:

Fogadd el magadat Ha azt az energiát, amit a magaddal való hadakozásra pa-zarolsz, másokra fordítod, könnyebben boldogulsz.

(A Gordon-tanfolyamon gyakran elhangzó idézet)

• A helyes szexuális magatartás: é nem tudom, mi ez, de jó nagyon,Fájása édes, haddfájjon, hagyom.Ha balgaság, ha tévedés, legyen,Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem

(Juhász Gyula: Szerelem?; részlet)

Mert mi teremtünk szép, okos lányt bátor, értelmes fiút,Ki 'Őrizbelőlünk egy foszlányt,Mint nap fényéből a Tejút- ...

(Juhász Gyula: Március; részlet)

• Az egészséget szolgálószemélyi higiéné: A tiszta földet könnyebb megmunkálni, mint azt, amelyet bedudvásítottak.

(Bartók Béla)

23


26/176

• Az egészség megőrzését szolgáló életvitel: A Természet minden túlzásnak ellensége.

(Hippokratész)

• Felelősségteljes emberi magatartás a munkában:

Mióta világ a világ, a saját vagyonával garázda ember élete nem hosszú. (Ueda Akinara)

• A káros szokások elutasítása (kábítószer, alkohol, dohányzás stb.): ...mert ki az erős? Az, aki legyőzi rossz szokásait.

(Ben Franklin)

Ezen követelmények teljesítése az életvitelben fokozza a szervezet alkalmazkodó-képességét, az egészség és amunkaképesség megőrzését, megszilárdítását és helyre-állítását.

Az egészség olyan elmeállapot, amelynek a test általában nincs tudatában, egyolyan állapot, amelyben élvezet gondolkodni, érezni, létezni.

(Sir Andrew Clark, Viktória királynő orvosa)

Az egészséges életmód kialakítására ható tudományágakAz egészséges életmódra tudományosan a közegészségtan gyakorol közvetlen ha-

tást. Feladata, hogy az ember egészsége megőrzésének, megvédésének és fokozásá-

nak feltételeit kutassa. Tanulmányozza akörnyezetnek az emberre gyakorolt hatását,és az egészséges életmód követelményeit. Tudományos eredményeinek gyakorlati al-kalmazója a közegészségügy. A közegészségtan és a közegészségügy tartaimát a hi-giéné foglalja magában, amely széles területet ölel fel.

·mindennapi hírek, újságcikkek és olvasmányaid alapján gyűjtsd össze, hogyanalakul az életmód a gazdaságilag elmaradott, illetve a fejlett országokban

1.4.5. Az ember és a környezet viszonya

Az ember szoros kölcsönhatásban él a környezetével. Az embert• természeti környezet és• társadalmi környezet veszi körül.

Természeti környezet

Az emberré válás folyamatában igen nagy szerepet játszottak a természeti ténye-zők. Napjainkra úgy tűnik, az ember technikai tudásával leigázta a természetet.Erőit kiaknázza, kincseit értelmetlenül pusztítja.

24


27/176

A környezetvédelem azon tevékenységek összessége, amely az emberi környezetmegóvását, tervszerű kialakítását és fejlesztését biztosítja.

A környezetvédelem feladata, hogy:• a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és károsodások okait felis-

merje;• azok megelőzésének, csökkentésének és megszüntetésének módját és feltételeit

megállapítsa;• érvényesítse a környezetvédelmi szabályokat.

Napjainkban a Európai Unió tagállamai is a környezetvédelmi programjukatazENSZ 2002. augusztus 26-ától, szeptember 4-éig tartó világkonferencián elfogadottelvei alapján állítják össze. A konferencia helyszíne Dél-Afrika, Johannesburg volt.A rendezvény címe ENSZ Világtalálkozó a Fenntartható Fejlődésről.

A Johannesburgi Konferencián két dokumentumot fogadtak el:

• Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről, amely 32 pontot tartalmaz• Végrehajtási Terv, amely153 pontból áll.

A Konferencia visszatért a riói(1992) elvekhez és kötelezettségvállalásokhoz. Adokumentumok megerősítették a korábbi elveket és a régebbi vállalások teljesítésétszorgalmazták. Új elemek az elhatározásokban. 201S-ig felére kell csökkenteni azokszámát, akik ma még nem jutnak egészséges ivóvízhez, illetve azok számát, akikneka napi jövedelme nem ériel az 1 US dollárt. Nagyobb hangsúly esett a környezet-egészségügy kérdéskörére is. Johannesburg nagy újdonsága, hogy megjelent a fenn-tartható fejlődés szociális dimenziója, vagyis a környezetpolitika és aszociálpolitikaintegrálódása. A fenntartható fejlődésnek tehát három tartópillére, más szavakkalhárom dimenziója van: a környezeti a gazdasági és a szociális tényező melyekösszefonódva és egymást kiegészítve jelennek meg.

Az élő szervezet csak az őt körülvevő környezettel vizsgálható. Kölcsönhatásbanvan vele, vagyis a létfeltételéhez szükséges anyagok és ingerek felvételeés az anya-gok és az ingerek leadása folytánszoros kapcsolatban áll környezetével. A szervezet

alkalmazkodása a külvilág állandóan változó feltételeihez az életben maradás érdeké-ben elengedhetetlen.

Pavlov szemlélete szerint: Az élő szervezet és a feltételeit szolgáltató külső kör-nyezet elválaszthatatlan, dinamikus egységet alkot. Ezért egy élőlényt sem szabad akörnyezetéből kiragadva tanulmányozni. Az embert sem ragadhat juk ki sem a termé-szetes, sem a komplex társadalmi környezetéből, ha életviszonyait tanulmányozzuk.Hiszen az ember elsősorban társadalmi kategória.

25


28/176

Az ember és a környezet viszonya látható a következő táblázatban is.

Természeti környezet

Légkör

Tápanyagkészlet -,

~ ~.. N«Z

Elő szervezetek

Talaj

Környezetvédelmi szabályozás

Emberi tevékenység

Mezőgazdaság Ipar Közlekedés Urbanizáció

Társadalmi környezetA társadalmi környezet nagymértékben befolyásolja az egyén életmódját. Beleszü-

letünk egyfajta társadalmi rendszerbe, amelynek három fontos hatótényezőjét kellkiemelni: a gazdasági körülményt, az egyes társadalmi rétegek intelligenciaszintjét ésa szociális körülményeket.

A gazdasági körülmény megszabja a társadalom különböző gazdasági szintjén élőemberek életkörülményeit és így az életmódját. A pénz által behatárolható lehetősé-gek határozzák meg az elérhető tárgyi és szellemi javakat, ami visszahat az egyén élet-vitelére, életmódjára. Az egyes társadalmi rétegek intelligenciaszintje nagymértékbenellensúlyozhatja a rossz gazdasági helyzetet. Értelmes munkával és az egészségkultú-ra fejlesztésével az anyagi javak bizonyos fokig pótolhatók és az életmód is javítható.A kulturáltság, ezen belül az egészségkulturáltság az egészséges életmód fontos ele-me. Az egészségkultúra szintje tükrözi az egészségnevelés helyzetét.

A szociális körülmények a társadalom különböző rétegei esetében nagymérték-ben függenek a gazdasági és kulturális környezettől, amelyek kölcsönhatásban van-nak egymással. Az anyagi helyzet javulása jótékonyan befolyásolja a szociális hely-zetet, de a kulturáltság hiánya ellenkező hatást is kiválthat. Például a hirtelen jött gaz-dagság értelmes életcél nélkül magával hozhatja a káros szenvedélyek és az önpusz-tító életmód kialakulását is.

A szociális körülményeken belül fontos tényezők az emberi kapcsolatok és hatá-suk az életmódra. Az életmódbeli hasonlóságok és különbségek befolyásolják az em-

6


29/176

beri kapcsolatokat. A különböző kapcsolati szinteken a közös történelmi múlt, vallás,gazdasági közösség, nyelv, földrajzi helyzet stb. hat a benne élő emberek életére.

Az interperszonális kapcsolatok nagymértékben visszahatnak a társadalmi kör-nyezetre. A hatás a kapcsolatok minőségétől függ. A személyek közötti kapcsolatokhárom szintje, a család, a középszintű közösségi kapcsolatok (osztály, munkahelystb.) és az össztársadalmi szintű emberi kapcsolatok alakulása, abennük élő emberekegészségkulturáltságától függ.

A tudomány segített, hogy megértsük a természetet és uralkodjunk/elette. Talánsegít majd, hogy önmagunkat is megértsük és uralkodjunk önmagunkon, miközbenmagasabb szinten új emberi életformát teremt, amelynek gazdagságát és szépségétma még alegélénkebb képzelet sem tudná megfesteni, (Szent-Györgyi Albert)

Az egészségi állapot észlelhető é s mérhető. Teljes értékű egészségen nem egysze-rűen a betegség hiányát értjük, hanem a teljes testi-lelki harmóniát, tágabb értelem-ben ellenálló képességet és alkalmazkodóképességet.

A WHO jelmondata szerint az egészséga teljes testi, szellemi és szociális jólét ál-lapota . Életmódunk és a környezeti, ill. munkahelyi hatások szerepet játszhatnak abetegségek kialakulásában. Ezeket a hatásokat kockázati tényezőknek vagy rizikó-faktoroknak nevezzük. A különböző rizikófaktorok hatásai nem egyszerűen össze-adódnak, hanem megsokszorozzák a betegségek kialakulásának esélyeit.

OlvasmányA környezet védelem néhán y jele s dátuma

l962-ben egy amerikai újságírónő, Rachel Carson megírta a Néma tavasz című művet. Ez a nép-szerű könyv hozzájárult ahhoz, hogy akörnyezet megóvása társadalmi mozgalommá vált.

1970. április 22-én tartották meg az Egyesült Államokban az első Föld Napja rendezvényt. Amodem környezetvédelmi mozgalmak megjelenését ettől a dátumtól számítják. Később a kezde-ményezés átterjedt a többi kontinensre, és ma már világszerte, így Magyarországon is minden év-ben megtartják a Föld Napját április 22-én, amikor is értékelik a globális és helyi problémákat.

A következő fontos esemény a Római Klub létrejötte volt, ami a globálisan gondolkodó elit értel-

miség vitafóruma, szigorúan zártkörű tagsággaJ: maximum 100főlehet a tagja. E zártkörű elit társa-ság első jelentését Dennis Meadows és munkatársai állították össze,és l972-ben jelent meg, Anöve-kedés határai CÍmmel.A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a 21. század közepére globáliskörnyezeti katasztrófa léphet fel, kimerülnek atermészeti erőforrások, drámai módon megnövekszika környezet szennyezettsége, s a Föld rohamosan növekvő lakosságát egyre nehezebb lesz megfelelőmennyiségű, és minőségű élelemmel, ivóvízzel ellátni. Mindennek elkerülésére kidolgozták aglobá-lis egyensúly koncepcióját, amely szerint sürgősen csökkenteni kell a népesség növekedését, korlá-tozni kell az ipari termelést és ameg nem újuló természeti erőforrások felhasználását.

AZ ENSZ főtitkára sürgette, hogy azmielőbb szervezzenek világkonferenciát a témáról.Kitűzték a dátumot és megjelölték a helyszínt: 1972. június 5. Stockho1m. Azóta június 5. a

Környezetvédelmi Világnap, amelyről világszerte és Magyarországon is minden évben megemlé-keznek, elsősorban az állami, kormányzati intézmények szervezésében. A Stockholmi Konferen-cia eredménye a következő dokumentumok és intézkedések megszületése, elfogadása volt:

• Nyilatkozatot az emberi környezetről• Nyilatkozatot az irányelvekről• Akcióprogram-javaslatok.

27


30/176

Határozat született egy új ENSZ szakosított szervezet, az Egyesült Nemzetek Környezeti Prog-ramja (United Nations EnvironmentalProgramme - UNEP) felállításáról. Az új szervezet Titkár-ságának székhelyéül Kenya fővárosát, Nairobit választották.

A Konferencia elsősorban a természeti és az épített környezet (levegő, víz, talaj, élővilág, táj,települések) problémáira koncentrált. Természetesen az emberiség egyéb súlyos gondjai is szóbakerültek, mint például a gazdasági éstechnológiai szakadék a fejlődő és a fejlett országokközött,a globális nukleáris katasztrófa lehetősége, a fegyverkezés és ahelyi háborúk környezeti hatásai.

A Konferencia nagy hatással volt a környezetvédelmi politikák kialakulására nemzeti szinten.A tanácskozás nyomán létrehozták az állami környezetvédelmi szervezeteket - hivatalok, minisz-tériumok alakultak. Magyarországon 1977-ben alapították meg az Országos Környezet- és Termé-szetvédelmi Hivatalt mint illetékes főhatóságot.

Az ENSZ közgyűlés 1989-ben úgydöntött, hogy I992-re konferenciát szerveznek Rio de Jane-iróba, hivatalos nevén az ENSZ Környezetés Fejlődés Konferenciáját. Ekkorra már a környezet-védelem mellett a gazdasági szektor szerepe is előtérbe került, természetesen abban az értelemben,hogy miként egyeztethető össze a gazdasági érdek a környezeti érdekkel.

A következő főbb dokumentumokat fogadták el a Riói Konferencián:• Riói Nyilatkozat aKörnyezetről és Fejlődésről, amely összesen 27 alapelvet tartalmaz

• Feladatok a 21. századra (AGENDA-21) című dokumentum, amely több száz oldalas ajánlás-gyűjtemény 40 fejezetben összefoglalva. Ezek az ajánlások jogilag nem kötelezőek.• Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról- e dokumentum lényegében az üvegházhatású gázok

kibocsátásának csökkentését célozta meg, s jogilag kötelező azokra az államokra nézve, ame-lyek aláírták.

• Egyezmény a Biológiai Sokféleségről - abiodiverzitás egyezmény a teljes élővilág védelmétszorgalmazza ésjogilag kötelező.

• Elvek az Erdőkről - e dokumentum eredetileg nemzetközi egyezménynekindult, de csakirányelv-dokumentum lett belőle. Jogilag nem kötelező.

ÖsszefoglalásAz egészségkultúráltság két fontos összetevője: az egészségi állapot és az életmód.Az egészségi állapot észlelhető és mérhető. Teljes értékű egészségen nem egyszerűena betegség hiányát értjük. Teljes testi-lelki harmóniát, tágabb értelemben ellenállóképességet és alkalmazkodóképességet értünk rajta. A WHO jelmondata szerint ,,azegészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota.

Az életmódunk és a környezeti, ill. munkahelyi hatások szerepet játszhatnak be-tegségek kialakulásában. Ezeket a hatásokat kockázati tényezőknek vagy rizikó-faktoroknak hívjuk. A különböző rizikófaktorok hatásai nem egyszerűen össze-adódnak, hanem megsokszorozzák a betegségek kialakulásának esélyeit.

Az egészségkulturáltság szintje meghatározza az életmódot. Az életmód függ atermészeti és társadalmi körülményektől. Szoros kölcsönhatásban van az ember akörnyezetével, alakítja természeti és társadalmi környezetét, és ugyanakkor a környe-zet pozitív vagy negatív irányba befolyásolja életmódját. A tudományos ismereteklehetővé teszik, hogy az ember okosan használja a természet és a társadalom erőit, é sígy javulnak életfeltételei, változik életmódja és egészségesebb lesz.

8


31/176

•1. Magyarázd meg az egészség szó eredetét2. Mire helyezik a hangsúlyt az egyes egészségre vonatkozó definíciók?3. Ha a WHO egészségfogalmát egy egyenlő oldalú háromszöggel ábrázoljuk, mitír-

nál az egyes oldalak melléé s miért?4. Hogyan változik az egészség dinamikus folyamata az élet során?5. Jellemezd a holisztikus egészségszemléletet6. Milyen tényezők befolyásolják az egészségi állapotot?7. Milyen mutatókkal jellemezhető hazánk lakosságának egészségi állapota?8. Sorold fel a leggyakoribb rizikótényezőket

1.5. AZ ECÉSZSÉCMECŐ RZÉS

Ebben a részben napjaink hazai egészségiállapotáról, az egészségmegőrzés fontossá-gáról, további feladatairól lesz szó.

1.5.1. Az egészség é rtékje llege

Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes,hogy ne csak időt, verejtéket.fáradtságot, vagyont vesztegessünk rá,de még az életünket is kockára tegyük a nyomában:hiszen nélküle az élet csak szánalmas botrány.Nélküle kéj, bölcsesség, tudomány, erény elfakul és elernyed ...

(Montaigne: Bölcsességek könyve)

Az értékek segítenek a különféle jelenségek megítélésében. Gondolkodásunk, csele-kedeteink iránytűjeként szolgálnak. Nagymértékben befolyásolják világnézetünket,meggyőződésünket. Az általunk elfogadott értékek alapján döntjük el egyben, hogymit tartunk helyesnek vagy helytelennek, szépnek vagy csúnyának, egészségesnekvagyegészségtelennek.

Az élet és az egészség az ember alapvető értékei, nélkülük emberi társadalom, kul-túra, civilizáció nem létezhet. A társadalmi jelenségek megfigyeléséből jól ismerttény: az egészség leértékelődése, az élet értéke is harmadrangú kérdéssé vált napja-ink értékrendszerében. Pedig az egészség érték az egyén és a társadalom számáraegyaránt. A társadalom számára gazdasági é rték, mert az egészséges ember képestermelőmunkára. Társadalmi érték , mert a beteg ember a kömyezetét negatívan be-folyásolja, továbbápolitik ai érté k, mert az egészség az emberek közérzetét befolyá-soló tényező.

9


32/176

1.5.2. A pozitív egészségfogalom

Az egészség értelmezése messzemenően befolyásolja az egészségmegőrzés elméletétés gyakorlatát. Ha ugyanis az egészséget a betegség hiányának tartjuk, akkor azegészségmegőrzés a gyógyításra, a betegségek elkerülésére koncentrál. Ha az egész-

ség lelki egyensúlyt is takar, akkor az egészségmegőrzésnek már mentálhigiénés tar-talma is van. Ha azt valljuk, hogya gazdasági-társadalmi feltételrendszer is megha-tározza, akkor az egészségmegőrzés már átlép a személyes felelősségen, társadalmijelentőséget kap.

Az egészséget pozitív fogalomként kell értelmeznünk, és a gyógyító szemléletetfel kell váltania a megelőzésnek, vagyis erősíteni kell az egészséget pozitívan befo-lyásoló hatásokat. Az egészséges életmód az egészség-magatartás, a fitt állapotfenntartása, az alkalmazkodóképesség egészségmegőrző ismereteinek birtoklása, fo-kozása, a szabad önkibontakoztatás, az optimális növekedés-fejlődés biztosítása fo-galmakat foglalja magában. Az egészségmegőrzésnek erre az új segítő-támogatórendszerére napjainkban mind nagyobb társadalmi igény mutatkozik.

Jelszó: Tedd segítek

Ezzel párhuzamosan csökkenteni kell az egészséget negatívan, vagyis károsan be-folyásoló tényezőket.

Jelszó: NeA pozitív egészség jegyei:

• jó közérzet;• kiegyensúlyozottság;• megelégedettség;• munkakedv;• kreativitás;• életöröm;

• pozitív társas kapcsolatok;• empátia;• problémaviselés;• célszerű alkalmazkodás;• terhelhetőség stb.

Mindezek érzékeltetik, hogy az egészségmegőrzés az egészség megteremtéséhezszükséges feltételek, lehetőségek ismeretén és aktív megvalósításán nyugszik.

Az egészségmegőrzés (health promotion) olyan aktív folyamatot jelent, amelyneksorán az egészségesek növelik az ellenőrzésüket egészségük felett, készek és képesekkedvezőbbé tenni, megváltoztatni környezetüket.

Az egészségmegőrzéshez szükség van mindazon gazdasági, társadalmi, szociálisszervezési, orvosi és egészségnevelési intézkedések összehangolására, amelyek akedvező feltételek kialakítására irányulnak.

Az egészségmegőrzésnek prioritást kell biztosítani. Élet és egészség nélkül se tár-sadalom, se termelés, sejólét nem képzelhető el

30


33/176

1.5.3. Az egészségmegőrzés nemzetközi vonatkozásai

A nemzetközi összefogás egyik legfontosabb szerve, az ENSZ 1945-ben alakult meg,alapokmányát 50 ország írta alá. Jelenleg több mint 150 tagállama van. Egyik célja,hogy gazdasági, szociális, kulturális, emberbarát jellegű nemzetközi feladatok megol-dása útján, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok fajra, nemre, nyelvrevagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletben tartás ának előmozdítása és támo-gatása révén nemzetközi együttműködést létesítsen. Feladata: a szociális és egészség-ügyi problémák megoldása, az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása.

Az ENSZ szervezete, a WHO 1948. december 18-ai közgyűlése meghirdette azEmberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Az emberi jogok azok a jogok, amelyekbenne rejlenek természetünkben és amelyek nélkül nem élhetünk emberi lényként.Az alapvető emberi jogok lehetővé teszik, hogy az egyén olyan életet élhessen,amelyben személyisége kiteljesedik, kielégíti lelki és létszükségleteit, munkája tisz-

teletet és védelmet élvez.A WHO segítséget nyújt a járványos betegségek elleni küzdelemben, az egészség-

ügyi hálózat kiépítésében, a táplálkozás, az egészségügyi szolgálat javításában. AzAlma-Atai Konferencia (1978) meghirdette az Egészséget mindenkinek 2000-re programot, ahol újraértékelték az egészségfogalmat.

Ehhez• tervezni, elemezni kell az egészségvédelmet;• az egészségügyi állapotot, az egészségügyi ellátás hatékonyságát;

• tudatosítani, hogy az egészség érték;• hogy nem csak az egészségügy feladata;• a fejlesztés fő súlyát az alapellátásra kell tenni, amely hozzájárul az életmód

megváltoztatásához;• érvényesíteni kell az egészségügyben a nemzetközi nyitottságot.1986. november 21-én Ottawában ült össze az első nemzetközi konferencia az

egészségmegőrzésről. A konferencia által kiadottcharta rögzíti az egészségmegőr-zés közmegegyezésre épülő alapelveit, és kiemeli:

• az alapvető életkörülmények, a források, az egészség előfeltételei nek jelentőségét;• a kapcsolatteremtést a közegészségügy és a társadalompolitika között.A világ hat régiója a charta célkitűzéseinek megfelelően kidolgozta specifikus

programját.

1.5.4. Népegészségügyi Programok

Az egymást váltó kormányok, rendre rövidebb illetve hosszabb távú programokatdolgoznak ki, a társadalom egészségmegőrzésének és fejlesztésének az érdekében.Prioritásaikat (elsődleges feladataikat) a lakosság egészségi állapotának megfelelőenhatározzák meg.

Az egészségmegőrzés nagyon nehéz feladat: szükség van mindazon társadalmi,gazdasági, szociális, orvosi és egészségnevelési intézkedésekre és ezek összehango-lására, amelyek olyan kedvező feltételeket biztosítanak, amelyben a cél, az egészségmegtartása.

31


34/176

Az egészségmegőrzés célja:• Az egészségért való felelősségérzet az egészség megőrzésére, megtartására,

megvédésére• Az átlagos élettartam meghosszabbítása• Minden ember számára lehetőséget biztosítani saját egészsége megőrzésére

Az egészség megőrzésével az alábbi világnapokon emlékezünk meg:

Rákellenes világnap február 4.

Betegek világnapja február 13.

A víz világnapja március 22.

A Föld napja április 22.

Nemzetközi vöröskereszt napja május 8.

Dohányzásmentes világnap május 3l.Környezetvédelmi világnap június 5.

A fogyatékkal élők napja szeptember 18.A szív világnapja szeptember 30.

Az idősek világnapja október 1.

Emberi jogok napja december 10.

Hol tartunk jelenleg?Minden nemzet jövője számára rendkívül fontos, hogy hány gyermek születik. Ha

a gyermekek száma csökken, a nemzetet az elnéptelenedés fenyegeti. A népességhosszú távú fennmaradásához családonként átlagosan 2,2-2,3 gyermekre lenne szük-ség. Magyarországon a születések száma 1975-től csökken, 1981-től pedig a népes-ségcsökkenés is megindult.

A születések és halálozások közötti különbség következtében évente 2%o-kel, kb. 20ezerrel csökken az ország népessége.

1990 10374800A népesség alakulása hazánkban, becslések alapján, 1990-2040-ig, fő

2040 8 560 600

32


35/176

A lakosság megoszlása életkor és nem szerint: Magyarország korfája.A korösszetétel átalakulása: Magyarország 1900 2000 2100

85

80

757

65

6055

50454035

30

2520

105O~ ~ ~ ~ ~ ~~~~

00000 80000 60000 40000 20000 20000 40000 60000 80000 100000

2 9

Forrás: KSH 2004

Amint az ábrán is látható, évről évre kevesebb gyermek születik, ezért keskenye-dik a születések számát ábrázoló korfa törzse. Míg 1975-ben csaknem 195 ezer fővelnőtt az ország lakossága, tavaly mindössze 94 647 újszülött sírt fel a szülészeti osztá-lyokon.

Az 1974 és1977 között született nők 30%-a hajadon. Ahhoz azonban, hogy az or-szág lakossága ne csökkenjen, 100 nőnek 210 gyermeket kellene szülni.

Megváltozott a fiatalok értékrendje. Egyre többen tanulnak, utána szeretnénekmunkát vállalni, anyagi biztonságot teremteni maguknak. Csak ezt követően gondol-nak a gyermekvállalásra. Az idei év első felében 666 gyermekkel született kevesebb,mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Ha ez a folyamat nem fordul meg, akkornéhány évtizeden belül sokkal több eltartott, azaz idős, nyugdíjas ember él majd Ma-gyarországon, mint amennyi az aktív keresőképes fiatalok száma.

De milyen igazságtalan a világ A világ népessége a mai 6,4 milliárdról 8,9 milli-

árdra nőhet 2050-ig. A Föld minden öt lakójából kettő azért küzd, hogy napi 2 dollár-ból tengődjön. 200 millió nőnek nincs hatékony fogamzásgátlója, ez 4 milliárd dol-lárba kerülne. Ebből az összegből 1,4 millió csecsemőhalált lehetne megakadályozni.

A 60 éven felüliek száma lO%-kal növekszik. Az időskorú népesség életkörülmé-nyei és egészségi állapota az életkornövekedésével párhuzamosan romlanak. Ez a

33


36/176

társadalomra fokozott feladatot ró a szociális ellátás terén. Mivel az idült megbetege-dések is ennél a korosztálynál fordulnak elő leggyakrabban, nő a betegek és a gondo-zásra szorulók száma.

Az ország lakosságának többsége városokban él, ami szükségessé teszi az egész-ségügyi ellátórendszer módosítását. Számolni kell az urbanizációs ártalmak növe-kedésével is. A számítógépes adatfeldolgozás gyorsítja, javítja a felfedezett betegsé-gek gyógyításának, gondozásának lehetőségeit. A halálozási arány évről évre roha-mosan emelkedik. Az összesítés szerint a magyar férfiak az első, a nők a harmadikhelyet foglalják el. A 80-as évek óta Magyarországon a halálozási okok között vezeta daganatos betegségek okozta halálozás.

A 2006-ot a Magyar Tüdőgyógyász Társaság tüdőrákellenes évnek nyilvánította.Figyelemre méltó, hogy a daganatos betegségek között már a nőknél is vezet atüdőrák, megelőzve ezzel a rettegett mellrákot is. A tüdőszűrésekre pont azok nemmennek el, akiknek leginkább szükségük lenne. (Rossz szociális körülmények között

élők, hosszú ideje és rendszeresen dohányzók.)Hazánkban kétszer annyi fiatal (25-30 év) hal meg valamilyen daganat következ-tében, mint például Belgiumban, ahol szintén magas a halálozási arány. A fejlett or-szágoktól eltérően a fiatal nemzedéknek egyre rosszabbak az életkilátásai: a maszületett magyar csecsemő 7 évvel él majd kevesebbet, mint nyugat-európai társa.

Senki nem tudja megválaszolni, hogy a helyzet meddig romlik tovább. A legfon-tosabb rizikótényezők önmagukban nem adnak elegendő magyarázatot a drasztikusromlásra. Ezenkívül,bűnös a bennünket érő sok-sok környezeti terhelés. Egy hazaifelmérés szerint a lakosság 44,3%-a szennyezett, 30%-a pedig súlyosan szennyezettlevegőjű vidéken él. Márpedig az egészséget károsító tényezők hatása annál erőtel-jesebb, minél fiatalabb kortól minél több irányból és minél hosszabb ideig támadjáka szervezetet.

Nem véletlen tehát, hogy riasztó módon megemelkedett afiatalok halálozási ará-nya azokban a rákfajtákban, amelyek kifejlődésében tagadhatatlan szerepe van akör-nyezetszennyezésnek.

Az orvosok sem tagadják, hogy a betegek rossz szociális helyzete csökkenti a to-vábbélés esélyét. Napjaink magyar társadalmának igen nagy gondja azéletszínvonal

csökkenése és az elszegényedés. Statisztikai adatok bizonyítják: a szegényebb éselsősorban az iparban dolgozó emberek gyakrabban halnak meg rákban. Hasonló ahelyzet a szív- és érrendszeri megbetegedés ekkel is (sovány segédmunkások beteg-sége).

A különféle rizikófaktorok, úgymint:• az egészségtelen táplálkozás,• a dohányzás,• az alkoholizmus,• a rossz életkörülményeknem egymás mellett, hanem egymást átfedve jelentkeznek. l millióra tehető azok

száma, akiket mind a négy tényező érint, s így aligha javítják az élettartam-statiszti-kát. Ha mindehhez hozzávesszük a komoly stresszt okozó munkanélküliséget, amelyugyanezt a mindinkább szélesedő szegény réteget fenyegeti, egy indokkal több sora-

34


37/176

kozik az idő előtti halálozás listáján. Szegénynek lenni életveszélyes, azt pedig senkinem jósolja, hogy a hazai életszínvonal belátható időn belül nőni fog.

A születéskor várható élettartam romlik, 1993-ban a középkorú népes ség halálozásiaránya rosszabb volt, mint a harmadik világbeli országok népei esetében. E korosztályhalálozási mutatója megegyezik az 1929-30-as évek arányaival. A jelenség nem egyet-

len okra vezethető vissza (egyéni felelősség, rizikótényezők, helytelen életvezetés).A társadalom feladatai, hogy az állampolgár hibáztatása nélkül, illúziókat nemkergetve kidolgozni azegészségfejlesztés programját. Változásra akkor van esé-lyünk, ha egyszerre megvalósul öt feltétel:

• olyan politikai döntési rendszer, amelyben érték az egészség,• egészséget támogató fizikai, gazdasági, szociális környezet,• közösségi jellegű programok,• az egyén lehetősége az egészség választására,• az egészségügy átszervezése.Ha a program alapján vázolnánk fel a jövőt, bizonytalan alapokra építkeznénk. A

kérdéskör gazdasági-szociális háttere több újabb konfliktustól terhes, az adott szerve-zet az egészségmegőrzés programjában felvállalt feladatok ellátására inadekvát. Vi-lágosan körvonalazott politikai állásfoglalás, több pénz, tágabb mozgástér szükségesahhoz, hogy az egészségmegőrzési program valóban hatékony legyen, és az intéz-ményrendszer elláthassa feladatát.

Az egészségnevelést korlátozzák a körülményeké s a lehetőségek is. A kitűzött fel-

adatokból a 90-es évekre a következők valósultak meg:• 1990-ben Magyarország az Európa Tanács teljes jogú tagja lett. Ennek azok azországok lehetnek tagjai, amelyekben biztosítják az állampolgárok alapvető jo-gait és demokratikus parlamenti rendszer működik.

• A kötelező betegbiztosítás jogán minden lakos szabadon választhat háziorvost ésveheti igénybe a szükséges szakellátást.

• Teljesítményarányos finanszírozást vezettek be az egészségügyben.• Új szociálpolitikai irányelveket dolgoztak ki:

- szociálisasszisztens-munkás képzésének beindítása;- a házi gondozási rendszer bővítése;- gyermeknevelési támogatás;- táppénz, családi pótlék, nyugdíj;- munkanélküliek jövedelem pótló támogatása;-lakásépítési támogatás.

• Újra bevezették az egészségtan tantárgy tanítását valamennyi iskolatípus esetén.• Az egészségnevelés önálló tudománnyá vált.• Létrejött: az Országos Egészségnevelési Intézet, a Nemzeti Egészségvédelmi In-

tézet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat.Az egészségmegőrzés érdekében meghirdetett: Egészséget mindenkinek 2000-re jelmondat teljesíthetetlen, hiszen mindenki egészségét biztosítani irrealitás.Ezért a WHO meghirdette az Egészséges életmódot mindenkinek 2000-rec. prog-ramot.

35


38/176

Az élet ésaz egészség az ember alapvető értéke.

Genetikai feltétel Gazdasági-szociális fejlettség Egyéni képesség

Az egészségi állapot javítása érdekében a következő négy területen kell alapvetőváltozást elérni:

• esélyegyenlőség;• életet az éveknek;• egészséget az életnek;• éveket az életnek.A hazai egészségmegőrzési programszorosan összefügg a gazdasági, társadalmi

politikai rendszerváltás gondjaival. A bevezetett szociálpolitikaiés egészségügy-át-szervezési intézkedések sem oldották meg a lakosság egészségügyi állapotának prob-lémáját.

1. Jellemezd a pozitív egészségfogalmat2. Ismertesd a pozitív egészség jegyeit3. Határozd meg az egészségmegőrzés fogalmát4. Milyen nemzetközi szervezetek fogják össze az egészségmegőrzést?5. Hazánk milyen feladatokat vállalt az egészségmegőrzési programból?6. Milyen feladatokat kell még megvalósítani a lakosság egészségi állapotánakjaví-

tása érdekében?

36


39/176

OlvasmányA higiénia és az emberiség története egyidős. Az egészségmegtartására, a betegségek elkerülésé-re irányuló törekvések ősrégiek, az életet fenntartó ösztönökből fakadnak. A megfigyelések és ta-pasztalatok alapján már a primitív körülmények között élő ősember is megtanulta, hogy melyek afogyasztható, ill. a halált okozó növények. Az őskori ember arra is rájött, milyen fontos a tiszta ivó-víz, a jól szellőző lakhely vagy anem romlott étel.

A nagy ókori kultúrák közül Babilonban és az Asszír birodalomban már Kr, e. 4500-ban hasz-náltak vízvezeték- és szennyvízelvezető rendszereket. Az indiai Miuhenjudaro és Harappa váro-sokban Kr. e. 3000-ben népi fürdők, öblítéses árnyékszékek (klozettek) ésvízvezetékek működtek.Hammurabi Kr, e. 1700 körülépíttette az első központi vízvezetéket, amely a Tigris folyó vizét ve-zette a városba. Kréta szigetén is szárnos emlék utal arra, hogy már Kr. e. 2400-1200 körül magasszínvonalú egészségügyi higiénia létezett.

Az antik higiénia a legmagasabb színvonalon Hippokratész tanításai ból maradt ránk (Kr. e.460-377). A levegőről, vízről és tájról c. munkájában higiéniai kérdésekkel foglalkozik, pl. atáplálkozás és az életmód, valamint a klíma befolyásával az egészségre.

A görögök a mértékletes élet mellett elsősorban az edzésre, az ellenálló képesség fokozására

fektették a hangsúlyt. Jelszavuk ez volt: ép testben ép lélek.A higiéniás létesítmények Rómában voltak a legfejlettebbek. Itt lecsapolták a mocsarakat, víz-

vezeték- és szennyvízelvezetés is létezett, a hulladékot pedig eltávolították. Az ásatások nyomán4000 éves víz- és csatornavezetékek kerültek elő.

A Kr. e. 1500 körüli időből származó papirusztekercsekből megállapítható, hogy az egyiptomi-aknak széles körű ismereteik voltak a fertőző betegségekről, és sokféle egészségügyi szabályt iselőírtak. Nehéz megállapítani, hogya higiéniai vonatkozású előírások mennyire gyökereznek akülönböző vallások kultikus és misztikus hitében, vagy mennyire épülnek a megfigyelésekre.

A Biblia szárnos előírása (Mózes 3. és 4. könyvében) az egyiptomi hagyományokon alapul. Mó-zes könyvében, amely Kr, e. 1200-400 között keletkezhetett, számos előírást találunk minda sze-mélyi, mind pedig a környezethigiéniára vonatkozóan. Az előírások az élet minden területét érin-tik. Tiltották a közeli rokonok házasságát, előírták a körülmetélést, elkülönítették a fertőzőnek tar-tott betegeket.

A hindu vallás törvényei vegetáriánus étrendet írtak elő, tiltották a szeszes italok fogyasztását.Előírás volt a gyakori rituálés mosakodás és szájöblítés.

Az ősi Kínában a természettel való harmonikus együttélés szükségességét hangsúlyozták.

A korai középkor évszázadaiban a lakosság túlnyomó része igen egyszerű körülmények kö-zött, alacsony higiéniás szinten élt. A házak nyílásait pergamennel fedték be, ruházatuk durva há-zi szőttesből készült, és általában egy rétegből állt. A tisztátalanság megszokott dolog volt, ez az

ételekre is vonatkozott. Szappant csak a VIlI. századtól kezdve használtak. A köztisztasági viszo-nyok elhanyagoltak voltak. A szemetet, a szennyvizet az utcára öntötték, az elhullott állatokatazárokba dobták. A városokban megengedett dolog volt az állatok tartása és leölése.

Mindezek hozzájárultak a járványok kialakulásához. A középkorelső kétharmadában alepra ál-landóan jelen volt. A leprásokat a város falain kívül elkülönítették. A VI. században, majd az 1340-es években megjelent az óriási embertömegeket elpusztító pestisjárvány, amely visszaszorította alepra terjedését, de valószínűleg azért, mert a pestisjárvány során a legtöbb leprás is meghalt.

A járványok terjedésének megakadályozására vesztegzárat vezettek be. A levegőt füstöléssei méregtelenítették , ill. fertőtlenítették, amit már Hippokratész azantik medicinában is előírt ilyenesetekre.

A XVI. században újabb betegség jelent meg: a szifilisz. A fertőzés veszélyétől való félelem mi-att a szigorú hatósági óvintézkedések következtében bezárták avárosi közfürdőket. A krónikákmég számos középkori járványról számolnak be (pl. himlő). Az elégtelen táplálkozás következté-ben gyakori volt a skorbut.

A középkorban jelentek meg a kórházak. Feladatuk a koldusok és a magatehetetlen emberekelhelyezése, ápolása és ellátása volt. Ez a pozitív gondolkodás felebaráti szeretetből fakadt.

37


40/176

A XVI-XVII. században a higiénia fejlődése szorosan összefüggött azorvostudomány fejlődé-sével. Fracastoro 1546-ban írt könyvében arról írt, hogy a járványok okozói nem a levegőt mérgezőmiazmák, hanem aszaporodó betegségcsírák , amelyek érintkezéssel és ahasználati eszközök útjánterjednek. Ramazzini (1633-1714) rámutatott az egészség megőrzését elősegítő életmód jelentő-ségére. Ugyanebben az időben az egyéni higiénia is változáson mentát. Elterjedt az evő- és ivókész-letek használata. Az öltözködésben divatba jötta fehémemű. A lakás, a ruházkodás, a köztisztaság ésaz egyéni tisztálkodás higiéniájának fejlődésével csökkent a fertőző betegségek terjedése.

A közlekedési eszközök fejlődésének és elterjedésének következtében a XVII. század végén el-terjedt a tuberkulózis amely nagy pusztítást okozott.A XVIII.század, az európai felvilágosodás korszaka a természettudományoknak, így a higiéni-

ának is nagy fejlődési lehetőséget biztosított. Az iparosodás fejlődése megváltoztatta a települési,lakás-, élelmezés- és munkaviszonyokat. Nagy számban jelentek meg a betegségek megelőzésétszolgáló útmutatások. Különösen nagy figyelmet szenteltek a terhesség és csecsemőellátás higié niájának. A XVIII. században Svédországban az egészségügyi hatóságok előírták a legalább félévi&tartó szoptatást.

Eppen az ipari fejlődés következtében nőtt az ipari üzemek száma, amelyekben fiatalkorúakatis alkalmaztak, sokszor nagyon nehéz körülmények közötti, 12 órás munkára. Ennek gyakran sú-lyos egészségkárosodás volt a következménye. A gyermekmunka szabályozására csak a XIX. szá-zad 40-es éveitől került sor.

A XVIII. században kezdték meg amentőszolgálat szervezését. Az lnO-as évektől Angliában,majd a kontinensen és az Egyesült Államokban is elterjedt a himlőoltás. Az állam által kezdemé-nyezett egészségügyi reformok megvalósítására a XVIII. században értek meg a feltételek. A higi-énia történetében különösen nagy jelentősége van a német Johann Peter Frank 1779-1817 közöttmegjelent hatkötetes művének ( Systemeiner vollsrandigen medicinischen Polizey }. A mű aszo-ciálhigiénia teljes területét, valamint a személyi higiénia igen nagy részét is felöleli. Felhívja a fi-gyelmet arra, hogy az egészségápolás az állam feladata. (Ezt a gondolatot már az ókori görögök-nél is megtalálhatjuk.) Elemzi a természetes és mesterséges eredetű tényezőket, amelyek betegsé-geket is okozhatnak a lakosság körében. Részletesen foglalkozik a szexuális élet, a terhesség, a

csecsemő- és gyermekkor, a táplálkozás, az öltözködés, az iskola, a munka, az életmód és a kör-nyezet higiéniájával. Tanításai és követelései közül sok minden még ma - 200 éveIteltévei is -időszerű.

A XIX. században megindult ipari fejlődés a személyi higiéniaterületén is előrelépést eredmé-nyezett. A ruházat könnyebb, finomabb anyagokból készült, szokássá vált a réteges öltözködés. Azotthonok világítása megjavult, megjelent az elektromos áram. A városi vízvezeték-hálózat kiépíté-sével a rendszeres tisztálkodás társadalmi igény és követelmény lett. Aszappan- é s a fogpaszta-gyártás ugrásszerűen megnövekedett. A táplálkozás bőségesebb és változatosabb lett. Ugyanakkoraz ipari forradalom következtében nőtt meg anagyvárosok zsúfoltsága. Míg a XVII. század utolsóharmadában Európában a lakosság átlagéletkora növekedett, a népesség pedig a fejlett országok-ban 15-20%-kal gyarapodott, a XIX. század első felében a nagyvárosokban a halálozási arányromlott. Ennek oka részben az ipari ártalmak okozta egészségkárosodás, részben a sűrűn fellépőfertőző betegségek voltak. Bár a pestis visszavonulóban volt, a himlő, a diftéria, a kolera előtérbelépett. Ezek a betegségek a napóleoni háborúk alatt emberek százezreinek életét követelték.

Ebben az időben a higiénia legfontosabb területe a fertőző betegségek kutatása ill. leküzdésevolt. Pettenkofemek a járványok terén tett megfigyelései és tapasztalatai - tévedései ellenére -nagyban segítették a járványtan fej lődését. Pettenkofer a járványok keletkezésének magyarázatá-hoz levegő- és talajvizsgálatokat végzett. Talajelmélete helytelen volt, hiszen a járványok létrejöt-tének okát a szennyezett talaj rothadási folyamata során keletkezett gázok áramlásában és

gőzölgésében látta. Azt állította, hogy ha a fertőző anyag akülvilágba kerül, nem képes betegségetokozni, csak akkor, ha a talajban előbb érési folyamaton megy át. Tanítványa, Fodor József cáfol-ta meg ezen elméletét. Tévedései ellenére Pettenkofer nagy érdeme, hogy szembeszállt azzal azirányzattal, amely minden fertőzést a baktériumoknak tulajdonított és nem volt tekintettel a szer-vezet fogékonyságára és a környezeti feltételekre.

3 8


41/176

Semmelweis Ignác 1847-ben felfedezte, hogya gyermekágyi láz okozója a gennyvérűség és be-vezette az aszeptikus sebkezelést, amely által a fertőzés továbbvitele megakadályozható.

A XX. században egyre több népszerű ismeretterjesztő irodalom jelent meg. Higiéniai kiállítá-sokat és múzeumokat szerveztek Európában (Drezda, 1911: Első nemzetközi higiénés kiállítás) ATBC-vel mint népbetegséggel a múlt század utolsó évtizedétől országos és nemzetközi konferen-ciák foglalkoztak. Európában a 20-as évektől elterjedt a BCG-oltás. A középkori járványokelőtérbe hozták a személyi higiénia jelentőségét, ezen belül a kézhigiénia rendkívüli fontosságát.

A XX. századtól kezdve mondhatjuk, hogy rendelkezésre állnak, ill. folyamatosan fejlődnekazok az eszközök (pl. a szappanok), amelyek hozzásegítenek a kézhigiéniához. Napjaink legmo-dernebb kézhigiéniás megoldása a folyékony szappan, ill. az egyszer használatos papír kéztörlőkalkalmazása. E termékek maximális védelmet nyújtanak a járványok ellen és szolgálják mindenna-pi jó közérzetünket.

39


42/176

2 A Z EGESZS EGES EL ETV ITEL

2.1. A HIGIÉNÉ FOGALM A ÉS ÁGAI

A fejezet a higiéné alapfogalmaités szakterületeit ismerteti.

A higiéné kifejezés Hügieia istennő nevéből származik. Ebből képezte Dioklész gö-rög orvos a .Jiygyeiosz'' (egészség) kifejezést, ami azután a latin nyelv közvetítésé-vel, magyaros írásmóddal alakult át mai formáira (higiénia, higiénikus, higiéné).

A higiéné az orvostudománynak az a része, amely az egészség megvédését,a károsodások megelőzését kívánja elérni.

Elméleti részétközegészségtannak, gyakorlati feladatait, munkáját közegészség-ügynek nevezzük. Ennek része az egészséges életvitel, amely azokat az egyénre vo-

natkozó szabályokat tartalmazza, amelyek célja az egészség megőrzése az élet során,azaz a lehető legjobb testi, lelki állapot és szociális körülmény létrehozása az adotttársadalmon belül.

A higiéné különböző szakterületei környezetünk, testi és lelki egészségünk, élet-körülményeink részletes vizsgálatával foglalkoznak. Feladatuk egészségügyi, köz-egészségügyi követelmények megállapítása, fejlesztése, érvényesítése és ellenőr-zése.

A település-egészségtan feladatai:• a városok, községek, egyéb lakóhelyek, lakótelepek, házak, lakások tervezése,

fejlesztése, telepítése, üzemeltetése;• az ivóvíz minőségének vizsgálata és védelme;• a talaj- és a felszíni vizek egészségének védelme;• a lakóhelyek, intézmények építésének, világításának, fűtésének, szellőztetésének

egészségre alkalmas kialakítása.

A környezetvédelem feladatai:• a hulladékok és szennyvizek elhelyezése, elvezetése, kezelése, a levegőszennye-

ződés mérése, minőségének megóvása;• óvni a természetes élővilágot, a talajt, a természetes vizeket.

4


43/176

Az élelmezés- és táplálkozás-egészségtanfeladatai:• útmutatást adni a korszerű, teljes értékű élelmiszerek előállí

Vizvari_egeszsegtan MK 6026

Documents

Transcript of Vizvari_egeszsegtan MK 6026