194

0–4

1

Szup

erhős

ök –

időv

onal

SZUPERLATÍVUSZOK

A G

WR

20

18-b

an s

zám

os s

zupe

rhős

sel t

alál

kozh

atsz

– A

nag

y tö

bbsé

gük

való

jába

n hé

tköz

napi

em

ber,

aki

vala

mily

en n

em m

inde

nnap

i tet

tet

hajt

ott

végr

e. A

z al

ábbi

akba

n az

onba

n a

klas

szik

us s

zupe

rhős

öket

mut

atju

k be

időr

endi

sor

rend

ben,

az

első

meg

jele

nésü

k al

apjá

n –

kép

regé

nybe

n, m

ozib

an v

agy

más

hel

yen

–, e

rede

ti

jelm

ezük

ben.

194

1–6

2

Sta

n Le

e és

Jac

k Ki

rby

m

unká

jána

k er

edm

énye

, a

The

Fant

asti

c Fo

ur

képr

egén

y el

ső s

zám

a (1

961)

. A F

anta

szti

kus

Nég

yes

volt

a M

arve

l el

ső s

zupe

rcsa

pata

, a

négy

es h

ozzá

járu

lt

a ki

adó

társ

aság

si

kere

ihez

az

1960

-as

évek

ben.

196

1 Fan

tasz

tiku

s N

égye

s

196

2–7

4

1974

–20

04

Tölt

sd le

ezt

a p

osz

tert

: gui

nnes

swor

ldre

cord

s.co

m/2

018

196

0A

z Ig

azsá

g lig

ája

Más

név

en a

Jus

tice

Lea

gue

of A

mer

ica

(JLA

), a

DC

szt

árja

inak

sz

uper

csap

ata,

mel

y 19

60

októ

ber-

nove

mbe

rben

lépe

tt s

zínr

e. B

ár

az e

rede

ti f

elál

lásn

ak B

atm

an é

s S

uper

man

is a

tag

jai v

olta

k, a

csa

pat

kala

ndja

iban

csa

k ri

tkán

vet

tek

rész

t, m

íg a

Mar

tian

Man

hunt

er (l

ent,

a

jobb

szé

len)

196

8-ba

n ki

vált

a li

gábó

l. A

lent

i kép

en lá

that

ó öt

ös

foga

t sze

repe

lt a

z el

ső k

iadá

s cí

mla

pján

.

194

1W

ond

er W

oman

A D

C C

omic

s am

azon

ja

az A

ll S

tar

Com

ics

nyol

cad

ik s

zám

ában

(194

1 d

ecem

ber

i dát

um

mal

) lé

pet

t sz

ínre

, de

sajá

t ké

pre

gén

yt c

sak

194

2 ny

arán

sze

nte

ltek

nek

i el

őszö

r.

Az

1993

-as

tévé

soro

zat s

iker

e ny

omán

199

4 no

vem

beré

től a

Ham

ilton

több

Pow

er R

ange

rs

képr

egén

yt je

lent

etet

t meg

, kés

őbb

pedi

g a

Mar

vel C

omic

s is

elk

észí

tett

két

sor

ozat

ot. 2

016

m

árci

usáb

an a

Boo

m! S

tudi

os ú

jabb

kép

regé

ny-

soro

zato

t ind

ítot

t az

ered

eti t

évés

oroz

at a

lapj

án.

199

3M

igh

ty M

orp

hin

Pow

er R

ang

ers

A P

ixar

A H

ihet

etle

n cs

alád

(am

erik

ai) c

. film

jét

200

4.

10. 2

7-én

mu

tatt

ák b

e a

moz

ikb

an, é

s a

prem

ierj

e h

étvé

géjé

n re

kord

nak

szá

mít

ó b

evét

elt

term

elt.

Ö

t év

vel k

ésőb

b a

Boo

m! S

tudi

os k

épre

gény

-m

inis

oroz

atot

indí

tott

útj

ára

a fil

m a

lapj

án. A

film

fo

lyta

tása

a t

erve

k sz

erin

t 20

18 jú

niu

sáb

an k

erül

a

moz

ikb

a.

20

04

A H

ihet

etle

n cs

alád

193

6–4

0

193

9B

atm

an

A m

űvé

sz B

ob K

ane

és a

z ír

ó B

ill

Fin

ger

(min

dke

ttő

US

A) a

lkot

ása,

a

„Köp

enye

s ig

azsá

gos

ztó”

a

Det

ecti

ve C

omic

s 27

. szá

máb

an

szer

epel

t el

őszö

r. K

ane

kora

i raj

zain

B

atm

an é

lén

kpir

os r

uh

át, s

zárn

yaka

t és

fe

kete

mas

zkot

vis

el; F

ing

er ja

vasl

atár

a

vált

ozta

tták

azu

tán

a kü

lsej

ét

féle

lmet

eseb

bé.

Az

elős

zör

a Th

e In

cred

ible

Hu

lk 1

80

. sz

ámán

ak (1

974

. ok

tób

er) u

tols

ó ol

dal

án f

eltű

nt

nag

y ka

rmú

kan

adai

19

75-b

en, a

Gia

nt-

Siz

e X-

Men

els

ő sz

ámáb

an m

ár m

int

az X

-Men

csa

pat

ta

gja

sze

rep

el.

1974

Roz

som

ák

Len

Wei

n (ír

ó) é

s B

erni

e W

righ

tson

(r

ajzo

ló) a

lkot

ta m

eg

a D

C k

arak

teré

t, a

ki

elős

zör a

Hou

se

of S

ecre

ts 9

2.

szám

ában

(1

971.

07.

) je

lent

meg

, a

köve

tkez

ő év

ben

már

saj

át k

épre

gény

t is

kap

ott.

1971

Moc

sárl

ény

A T

he

X-M

en #

1 19

63

. 0

9. 1

0-é

n je

len

t m

eg, d

e X

pro

fess

zor

külö

nle

ges

kép

essé

gű

diá

kjai

a „

Mu

tán

sok”

n

éven

sze

rep

elte

k. A

M

arve

l kia

dój

a, M

arti

n G

ood

man

sze

rin

t, e

z az

eln

evez

és n

em le

sz

egyé

rtel

mű

az o

lvas

ók

szám

ára,

ezé

rt S

tan

Lee

meg

vált

ozta

tta

azt.

A T

ales

of

Su

spen

se

39. s

zám

ában

(196

3.

már

ciu

s) t

űn

t fe

l el

őszö

r To

ny S

tark

sz

up

erer

ejű

alte

reg

ója.

If

j. R

ober

t D

own

ey (U

SA

) h

at fi

lmb

en a

lakí

tott

a va

spán

célo

s h

őst,

s le

tt

ezál

tal a

leg

sike

rese

bb

szu

per

hős

-szí

nés

z.

196

3V

asem

ber

196

3X

-Men

E ké

t kép

regé

nyka

rakt

er

teki

nthe

tő a

z el

ső n

ői

szup

erh

ősök

nek.

Fan

tom

ah

volt

az

első

nyo

mta

tásb

an

meg

jele

nt s

zupe

rhős

nő, a

ki

a J

ungl

e C

omic

s m

ásod

ik

szám

ában

(194

0. 0

2.) m

utat

kozo

tt

be. A

z el

ső á

larc

os-k

oszt

ümös

(és

„ter

més

zete

s” m

ódon

szü

lete

tt)

szup

erhő

snő

cím

e a

Vör

ös ru

hás

nőt i

lleti

: Ric

hard

Hug

hes

és

Geo

rge

Man

del a

lkot

ása

a Th

rilli

ng

Com

ics

2. m

ásod

ik

szám

ában

(194

0. 0

3.) t

űnt

fel e

lősz

ör.

A J

oe S

imon

és

Jac

k K

irby

ált

al m

egal

koto

tt

csill

agos

-sáv

os

szu

per

hős

a C

apta

in

Am

eric

a C

omic

s el

ső

szám

ában

mu

tatk

ozot

t b

e 19

41

már

ciu

sáb

an. A

ka

pit

ány

jelle

gze

tes

kere

k p

ajzs

át (k

is k

ép) a

más

odik

sz

ámb

an h

árom

szög

al

akú

ra c

seré

lték

.

194

1A

mer

ika

kap

itán

y

194

1A

qu

aman

A D

C v

ízbe

n sz

ület

ett

csod

alén

yét P

aul N

orri

s és

M

ort W

eisi

nger

alk

otta

meg

, az

olv

asók

a M

ore

Fun

Com

ics

73. s

zám

ában

lá

that

ták

elős

zör,

1941

no

vem

beré

ben.

Kés

őbb

ő le

tt a

Jus

tice

Lea

gue

of

Am

eric

a eg

yik

alap

ítój

a.

Supe

rman

sik

ere

adta

az

öt le

tet a

DC

-nek

egy

női

tár

s m

egal

kotá

sáho

z –

ez a

tár

s

Zor-

El le

tt. A

z ír

ó O

tto

Bin

der

és a

rajz

oló

Al P

last

ino

hőse

az

Act

ion

Com

ics

252.

sz

ámáb

an m

utat

kozo

tt b

e 19

59 m

ájus

ában

.

195

9S

up

erg

irl

193

8S

up

erm

an

Az

Acé

lem

ber a

jele

nleg

a

legé

rték

eseb

bnek

sz

ámít

ó ké

preg

ényb

en,

az A

ctio

n C

omic

s el

ső

szám

ában

tűn

t fel

. Sup

erm

an

volt

az

első

szu

perk

épes

sége

kkel

re

ndel

kező

szu

perh

ős, a

ki

nem

e v

ilági

kép

essé

gein

ek

kösz

önhe

tően

gyo

rsab

ban

tudo

tt

futn

i egy

exp

ress

zvon

atná

l, és

fe

lhők

arco

lókr

a tu

dott

felu

grál

ni

egye

tlen

lend

ület

tel.

Késő

bb m

ég

több

erő

re t

ett s

zert

.

Több

Mar

vel k

apit

ány

is lé

tezi

k a

Mar

vel

Uni

verz

umba

n, d

e az

itt l

átha

tó a

Whi

z C

omic

s m

ásod

ik s

zám

ában

(194

0. f

ebru

ári d

átum

mal

) m

utat

kozo

tt b

e, é

s je

lenl

eg a

DC

tul

ajdo

na.

Az

194

0-e

s év

ekbe

n an

nyir

a né

psze

rű le

tt,

hogy

a k

épre

gény

ei n

agyo

bb s

zám

ban

kel -

te

k el

Sup

erm

anén

él. A

kar

akte

r más

ik n

eve

S

haza

m –

ezt

kel

l kiá

ltan

ia a

z if

jú B

illy

Bat

son -

na

k, h

ogy

Mar

vel k

apit

ánny

á vá

ltoz

zon

át.

193

9M

arve

l kap

itán

y

A J

SA

vol

t az

els

ő sz

up

erh

őscs

apat

, am

elyi

k az

A

ll S

tar

Com

ics

har

mad

ik s

zám

ának

(194

0–

41

tél)

cím

lapj

án s

zere

pel

t el

őszö

r. Fe

nt

az a

lap

ító

tag

ok lá

that

ók, b

alró

l job

bra

: Ato

m, D

octo

r Fa

te,

a Z

öld

Lám

pás

, Haw

kman

, a V

illám

, San

dm

an,

Hou

rman

(ere

det

i írá

smód

dal

Hou

r-M

an)

és S

pec

tre.

A N

ew M

utan

ts 9

8.

szám

ában

(19

91.

feb

ruár

) tű

nik

fel

elő

ször

Dea

dpoo

l, az

elle

ntm

ondá

sos

anti

hős

, ak

i azu

tán

1993

-ban

ka

pja

meg

els

ő sa

ját

min

isor

ozat

át, a

Th

e C

ircl

e C

has

e-t.

A 2

016

-ban

b

emu

tato

tt D

eadp

ool

(US

A) c

. moz

i let

t m

inde

n id

ők le

gn

agyo

bb

bev

étel

t h

ozó

R b

esor

olás

ú (1

7 év

en

alul

iakn

ak n

em a

ján

lott

) fi

lmje

.

199

1D

ead

poo

l

Mik

e M

ign

ola

dém

oni

szu

per

hős

ének

p

roto

típ

usa

az

olas

z D

ime

Pre

ss f

anzi

ne

neg

yed

ik s

zám

ában

(1

993

már

ciu

sáb

an)

tűn

t fe

l elő

ször

, míg

a

vég

leg

es k

arak

ter

a S

an D

ieg

o C

omic

-C

on C

omic

s m

ásod

ik

szám

ában

(19

93. 0

8.)

deb

ütá

lt.

199

3P

okol

fajz

at

194

0A

Vill

ám

Har

ry L

amp

ert

rajz

oló

és G

ard

ner

Fox

író

álta

l meg

álm

odot

t em

ber

fele

tti

gyo

rsas

ágg

al

ren

del

kező

ala

k a

Flas

h C

omic

s el

ső

szám

ában

(194

0.

jan

uár

i dát

um

mal

) m

uta

tkoz

ott

be.

Er

edet

ileg

Jay

Gar

rick

vo

lt a

z al

tere

gój

a, d

e az

id

ők s

orán

töb

bsz

ör is

vá

ltoz

tatt

ak r

ajta

.

194

0

Th

e C

omet

194

0 ja

nu

árjá

ban

d

ebü

tált

a C

omet

a P

ep

Com

ics

1. s

zám

ában

, m

ajd

a 1

7. s

zám

ban

ő

lett

az

első

szu

per

hős

, ak

i meg

hal

t. A

z 19

60

-as

évek

től

azon

ban

a k

arak

tert

tö

bb

alka

lom

mal

is

felt

ámas

ztot

ták.

196

2H

ulk

A g

amm

a-su

gárz

ás

hatá

sára

düh

öngő

zö

ld g

óliá

ttá

vált

ozó

dr. R

ober

t B

ruce

Ban

ner a

M

arve

l egy

ik le

grég

ebbi

fő

hőse

, aki

a T

he In

cred

ible

H

ulk

c. k

épre

gény

ben

debü

tált

196

2 m

ájus

ában

.

193

6A

Fan

tom

A L

ee F

alk

(US

A) á

ltal

m

egal

koto

tt F

anto

m v

olt a

z el

ső s

zup

erh

ős. 1

936.

02.

17

-én

tűnt

fel

egy

nap

ilapb

an

lekö

zölt

kép

regé

nybe

n. A

sz

tori

Kit

Wal

ker k

alan

djai

t m

esél

te e

l, ak

i oly

kor l

ila

ruh

át é

s ál

arco

t ölt

ve a

Fa

ntom

má

– va

gy a

„sé

táló

sz

elle

mm

é” –

vál

tozo

tt

át. P

upill

a n

élkü

li, t

iszt

a fe

hér

sze

me

késő

bb t

öbb

más

ik s

zupe

rhős

nek

is

jelle

gzet

essé

ge le

tt,

így

péld

ául B

atm

ann

ek,

a Zö

ld L

ámpá

snak

és

a Zö

ld

Íjász

nak

is.

198

4T

ini n

ind

zsa

tekn

őcök

198

4 m

ájus

ában

jele

nt m

eg a

mut

áns

tekn

ősök

, M

iche

lang

elo,

Leo

nard

o, D

onat

ello

és

Raff

aello

els

ő sa

ját k

épre

gény

e a

Mir

age

Stu

dios

kia

dásá

ban,

maj

d eg

y an

imác

iós

tévé

soro

zat k

övet

te 1

987-

ben.

Az

al ko

tók

(Kev

in E

astm

an é

s P

eter

Lai

rd) a

ko r

a bel

i nép

szer

ű ké

preg

énye

k, a

Ron

in, a

Cer

ebus

, a F

eneg

yere

k és

az

Új

mut

ánso

k pa

ródi

áján

ak s

zánt

ák m

űvük

et.

A M

arve

l ala

kja

az A

maz

ing

Fant

asy

15. s

zám

ában

(196

2.

08.

) tűn

t fel

elő

ször

, míg

el

ső ö

nálló

kép

regé

nye,

a T

he

Am

azin

g Sp

ider

-Man

196

3 m

árci

usáb

an je

lent

meg

. A

kara

kter

t Sta

n Le

e és

Ste

ve

Dit

ko ra

jzol

ó ál

mod

ták

meg

.

196

2P

ókem

ber

194

0J

ust

ice

Soc

iety

of

Am

eric

a

194

0Fa

nto

mah

/Vör

ös r

uhás

nő