Áp ri lis 20.

Lyon, Fran cia or szág

Ber nard Ro che vá dol ta ma gát, ami ért a min ta ki vizs gá lá sá val ennyit

kés le ke dett, de nem tu dott vál toz tat ni a hely ze ten. Ki sej tet te vol -

na, hogy egy ho már meg öl het egy em bert? Vagy mind járt egy szer re

töb bet?

Je an Jêro me, a Tro isg ros sza ká csa Ro an ne-ból nem éb redt fel a

kómá ból; hu szon négy órá val az után, hogy a ho már da rab ká i val érint -

ke zés be ke rült, el hunyt. Hogy mi okoz ta a ha lá lát, to vább ra is rejt ély

ma radt. Tény, hogy az im mun rend sze re fel mond ta a szol gá la tot, va ló -

szí nû leg egy sú lyos to xi kus sokk kö vet kez té ben. Az sem volt bi zo nyít -

ha tó, hogy a ho már, il let ve a bel se jé ben lé vô anyag volt az oko zó. A

kony hai dol go zók kö zül is so kan meg be te ged tek, fô ként az inas, aki a

fur csa anya got meg érin tet te és kon zer vál ta. Mind nyá jan szé dü lés re,

rosszul lét re, fej fá jás ra és kon cent rá ci ós za va rok ra pa nasz kod tak. Ez

ön ma gá ban is ele gen dô lett vol na, ki vált képp a Troisg ros ét te rem nek,

ahol idô köz ben el akadt az ola jo zot tan mû kö dô gé pe zet. Ami Rochét

job ban nyug ta la ní tot ta, az a ha son ló meg be te ge dé sek szá má nak nö ve -

ke dé se, ame lyek kel, mi ó ta Jêro me meg halt, a ro an ne-i em be rek or vo -

sa ik hoz for dul tak. A szimp tó mák ke vés bé vol tak egy ér tel mû ek, még -

is a leg rosszabb ra gon dolt, mi u tán ki de rí tet te, hogy mi tör tént a

víz zel, amely ben Jêro me a ho má ro kat tá rol ta.

A saj tó nem szivárogtat ta ki a hírt, már csak az ét te rem mi att se, de

ter mé sze te sen be szél tek ró la, és más hon nan is ha son ló be szá mo lók

ju tot tak Ro che fü lé be. A Tro isg ros nem az egyet len érin tett hely volt

eb ben az ügy ben. Pá rizs ban egy szer re töb ben is meg hal tak rom lott

ho már hús kö vet kez té ben, de Ro che sej tet te, hogy ez nem fe lel meg

pon to san az igaz ság nak. Ha son ló hí rek ér kez tek Le Hav re-ból, Ca en -

bôl, Cher bo urg ból, Ren nes-bôl és Brest bôl. Idô köz ben meg bíz ta az

egyik asszisz ten sét, hogy ku tas son az ügy ben. Olyan kép kez dett

össze áll ni, mely ben a bre ton ho már alá va ló sze re pet ját szott, úgy hogy

245

raj_0245_335:raj_0245_335 10/6/10 9:31 AM Page 245

Ro che vé gül min den mást fél re tett, és csak a víz min ta elem zé sé vel

fog lal ko zott.

Is mét szo kat lan kö té sek re buk kant, ame lyek fel ad ták ne ki a lec két.

Sür gô sen to váb bi min ták ra len ne szük sé ge, így kap cso la tot lé te sí tett

az érin tett vá ro sok kal. Sze ren csét len sé gé re nem gon dol ta sen ki, hogy

va la mennyit meg kel le ne tar ta ni az anyag ból. Ugyan nem rob bant fel

se hol más hol ho már, de szó esett él vez he tet len rák ról, mely nek a hú -

sát el dob ták, és má sutt olya nok ról, ame lyek bôl már a fô zés elôtt va la -

mi ki bu gyo gott. Ro che azt kí ván ta, bár csak má sok is olyan oko sak len -

né nek, mint a sza ká csi nas, de a ha lá szok, nagy ke res ke dôk és kony hai

dol go zók saj nos nem vol tak la bo rán sok. Így egyel ôre csak fel té te le zé -

sek re ha gyat koz ha tott. El sô re úgy tûnt, hogy nem is egy, ha nem két

or ga niz mus la pult a ho már bel se jé ben. Az egyik a zse lés anyag, amely

az óta tel je sen fel bom lott.

A má sik or ga niz mus vi szont élt, nagy sû rû ség ben for dult elô, és

Rochénak na gyon rossz elô ér ze te volt ve le kap cso lat ban.

Rá ta padt a mik ro szkóp ra.

Sok ezer át lát szó gömb ci ká zott ke resz tül-ka sul, akár a te nisz lab dák.

Ha he lye sek vol tak a sej té sei, ak kor mind egyi kük ben egy össze csa vart

pe dun cu lus volt, egy or mány fé le.

Ezek az élô lé nyek öl ték meg Jêro me-ot?

Ro che fo gott egy ste ril in jek ci óstût, és be le szúrt a hü vely kuj já ba.

Egy kis vér csepp buggyant ki. Óva to san be le csep pen tet te a min tá ba,

és is mét a mik ro szkóp ba né zett. Hét száz szo ros na gyí tás nál Ro che

vér sejt jei meg annyi vö rös vi rág szi rom ra ha son lí tot tak. Az át lát szó

göm bök azon nal ak ti vi zál ták ma gu kat. Ki nyom ták az or má nyu kat, és

vil lám gyor san ne ki es tek az em be ri sej tek nek. A pe dun cu lus ke resz -

tül döf te a sejt fa lat, és a ször nyû kis mik ro bák las sacs kán vö rös szí nû -

vé vál tak, ahogy ki szív ták a vér tes te ket. Ha az egyi ket ki ü rí tet ték,

azon nal egy má sik ra vet tet ték ma gu kat. Köz ben da gad tak, pon to san

olyan kép pen, aho gyan at tól Ro che már az ele jén is tar tott. Ak kor azt

jó sol ta, hogy mind egyi kük nagy já ból tíz vér tes tet szív majd ki, és leg -

ké sôbb há rom ne gyed óra múl va be fe je zik ál dat lan te vé keny sé gü ket.

Meg ba bo náz va fi gyel te a szín já té kot, amely rôl meg kel lett áll apí ta nia,

246 I. RÉSZ

raj_0245_335:raj_0245_335 10/6/10 9:31 AM Page 246

hogy gyors ab ban men nek az ese mé nyek, mint gon dol ta. Sok kal

gyors ab ban.

Ti ze nöt perc múl tán vé get ért a „da rab”.

Ro che me re ven ült a mik ro szkóp elôtt, majd fel je gyez te:

„Fel te he tô en Pfi es te ria pis ci ca da.”

A „fel te he tô en” a ké tely utol só ma rad vá nya it hi va tott meg je löl ni, de

biz tos volt ab ban, hogy si ke rült azo no sí ta nia a kó ro ko zót. Ami iga zá -

ból za var ta, hogy a Pfi es te ria pis ci ca da egy szörny ki a dá sá val állt szem -

ben. So kak sze mé ben már így is szörny ként sze re pelt, mi köz ben az át -

mé rô je ép pen csak hogy el ér te a mil li mé ter ez red ré szét. A föld egyik

leg ki sebb ra ga do zó ja, és egy ben az egyik leg vesz élye sebb.

A Pfi es te ria pis ci ca da egy vám pír.

So kat ol va sott már ró luk. A tu do mány el sô ta lál ko zá sa ve lük a nem is

oly tá vo li múlt ban tör tént. A nyolc va nas évek ben kez dô dött öt ven la -

bo ra tó ri u mi hal pusz tu lá sá val Észak-Ka ro li na ál lam egye te mén. A víz

mi nô sé ge, amely ben a ha la kat tar tot ták, meg fe lelt a kö ve tel mény nek,

le szá mít va azt a folt nyi kis egy sej tût, ame lyek szin tén ben ne lubic kol -

tak. Ki cse rél ték a vi zet, és újabb ha la kat he lyez tek be le, ame lyek egy

na pig sem él tek. Va la mi nagy ha té kony ság gal pusz tí tot ta ôket. Nem kí -

mél te az arany ha la kat, a har csát és az af ri kai ti la pi á kat sem. Órák, sôt

gyak ran per cek alatt vé gez tek az ál do za tuk kal. A tu dó sok ész re vet ték,

hogy a ha lak fáj dal ma san rán ga tóz nak, mi e lôtt kí nok kö zött ki múl nak.

Min den al ka lom mal a sem mi bôl tûn tek elô a rej télyes mik ro bák, és

ugyanolyan gyor san fel is szí vód tak.

A kép las san tisz tul ni kez dett, mi u tán egy bo ta ni kus nô az or ga niz -

must az os to ro sok egy még ed dig is me ret len fa ja ként azo no sí tot ta.

Egy Di nof la gel la ta, egy al ga fé le. A leg több al ga faj ve szély te len volt, ám

né há nyuk iga zi mé reg gyá ros nak bi zo nyult. Egész kagy ló te le pe ket fer -

tôz tek meg, míg má sok a vö rö sal ga-in vá zió ki a la ku lá sá ért vol tak fe le -

lô sek, ame lyek a ten gert vér szín ûre vagy bar ná ra fes tet ték. De az újon -

nan fel fe de zett fajt te kint ve lab dá ba sem rúg hat tak.

Mert a Pfi es te ria pis ci ca da kü lön bö zött a töb bi faj tól. Akt ívan tá ma -

dott. Bi zo nyos szem pont ból a kul lancs hoz ha son la tos, de nem az alak -

ja mi att, ha nem mert ugya no lyan tü rel mes. Lát szó lag élet te le nül fek -

ANOMÁLIÁK 247

raj_0245_335:raj_0245_335 10/6/10 9:31 AM Page 247

szik a ta vak, po cso lyák al ján, és mind egyi ket egy faj ta kap szu la ve szi

vé dôn kör be. Ilyen mó don éve kig tudja éle lem nél kül ki vár ni, míg va -

la mi hal raj ból ki vá lasz tó dó anyag a fe nék re süllyed, és fel éb resz ti az

ét vá gyát.

Ami ez után tör té nik, azt leg in kább a vil lám csa pás hoz le het ne ha son -

lí ta ni. Az al gák mil li árdszám ra jön nek ki a kap szu lák ból és fel úsz nak

két os to ruk se gít sé gé vel. Az egyik fo rog, mint egy pro pel ler, a má sik -

kal a kí vánt irány ba kor má nyoz nak. Ha meg ta padt egy hal tes tén,

azon nal mér get vá laszt ki, amely bé nít ja az ideg rend szert és egyút tal

kö röm hegy nyi lyu ka kat üt az ál lat bô rén. Majd be le nyom ja az or má -

nyát a seb be, és ki szív ja a test ned ve ket hal dok ló ál do za tá ból. Ami kor

pe dig jól la kik, vissza süllyed tár sa i val a fe nék re, ahol új ra be hú zód nak

vé dô bur kuk ba.

A to xi kus al gák hét köz na pi nak szá mí ta nak, nagy já ból mint a gom -

bák az er dô ben. Né hány al ga mér gé rôl már na gyon rég óta tud tak,

pon to sab ban már a bib li ai idôk óta. Mó zes má so dik köny vé ben ta lá -

lunk egy le írást, amely meg döb ben tô en ha son lít egy vö rö sal ga-in vá zi -

ó ra: „És min den vi zek vér ré vál toz tak. A ha lak el pusz tul tak, és a fo lyó

bûz lött, hogy az egyip to mi ak ab ból nem ihat tak.” Te hát sem mi rend -

kí vü li nem volt ab ban, hogy al gák ha la kat pusz tí tot tak el. Csak a mód -

szer bru ta li tá sa volt új sze rû. A je len ség a Pfi es te ria pis ci ca da ne vet

kap ta, és a vi lág ban min den hol fel buk kant. Ten ge ri ál la tok mér ge zé -

ses tü ne tei, új faj ta ko rall be teg sé gek, fer tô zött hí nár me zôk, min de zek

jel le mez ték a vi lág ten ge rek áll apo tát, me lyek le gyen gül tek a ká ros

anyag szûn ni nem aka ró ára da tá tól, a túl ha lá szás tól, a part vi dé kek kö -

nyör te len ki zsák má nyo lá sá tól és az ég haj lat vál to zás kö vet kez mé nye i tôl.

Vi ta tott volt, hogy a gyil kos al gák újak, vagy pe ri o di ku san vissza té rôk,

de tény ma radt, hogy az egész föld te két so ha nem lá tott gyor sa ság gal

hó dí tot ták meg, és hogy a ter mé szet na gyon kre a tív nak mu tat ko zott a

kü lön bö zô új fa jok lét re ho zá sá ban. Míg az eu ró pa i ak ör ven dez tek,

hogy ezen a szé les sé gi fo kon a Pfi es te ria nem ho nos, Nor vé gia vi ze i -

ben ren ge teg hal pusz tult el, és a la zac te nyész tôk a tönk szé lé re ju tot tak.

A gyil kos ez eset ben a Chrysoch ro mu li na poly lep sis volt, a Pfi es te ria

buz gó ki söccse, és sen ki sem tud ta, hogy ez után mi kö vet kez het még.

248 I. RÉSZ

raj_0245_335:raj_0245_335 10/6/10 9:31 AM Page 248

Te hát a Pfi es te ria pis ci ca da ezút tal bre ton ho má ro kat tá ma dott meg.

De tény leg a Pfi es te ria pis ci ca da volt?

A ké tely kez dett el ha tal ma sod ni Ro chéban. Az egy sej tû ek vi sel ke dé -

se mel let te szólt, ha bár sok kal ag resszí vebb nek bi zo nyul tak, mint a le -

írá sok ban. De min de nek elôtt az volt a meg le pô, hogy a ho már ho gyan

tu dott ilyen so ká ig élet ben ma rad ni. A bel se jé bôl szár maz nak az al -

gák? Az zal az anyag gal együtt? A zse lés massza, amely a le ve gôn fel -

bom lott, ha tá ro zot tan is me ret len nek tûnt. Egy ál ta lán, mind ket tô a ho -

már bel se jé bôl szár ma zik? De ak kor mi tör tént a ho már hú sá val?

Egy ál ta lán ho már volt még?

Ro che mély ta nács ta lan ság ba süllyedt. Csak egy va la mit tu dott biz -

to san. Akár mi is volt az, a da rab kái most Ro an ne ivó víz ve ze té ke i ben

ka va rog nak.

ANOMÁLIÁK 249

raj_0245_335:raj_0245_335 10/6/10 9:31 AM Page 249