Színikritikusok díja 1983/84 - szinhaz.netszinhaz.net/wp-content/uploads/pdf/1984_10.pdf · A...

52

Transcript of Színikritikusok díja 1983/84 - szinhaz.netszinhaz.net/wp-content/uploads/pdf/1984_10.pdf · A...

  • S Z Í N H Á Z MŰV É S Z E T I E L M É L E T I ÉS

    K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T

    X V I I . É V F O L Y A M 1 0 . S Z Á M

    1 9 8 4 . O K T Ó B E R

    FŐS Z E R K E S Z TŐ :

    B O L D I Z S Á R I V Á N

    F Ő S Z E R K E S Z T Ő - H E L Y E T T E S :

    C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A

    Szerkesztőség:1054 Budapest V., Báthori u. 10.Telefon: 316-308, 116-650

    M e g j e l e n i k h a v o n t aA k éz i r a t ok m e gő r z é s é r e é s v i s s z ak ü l d é s é r en e m v á l l a l k oz u n kK i a d j a a L a pk i a d ó V á l l a l a t ,B u d a p e s t V I I . , L e n i n k ö r ú t 9 - 1 1 .L e v é l c í m : 1 9 0 6 , p o s t a f i ók 2 2 3 .A k i a d á s é r t f e l e l :S i k l ó s i N o r b e r t v ez é r i g a z g a t óT e r j e s z t i a M a g y a r P os t aElő f izethető bármely postahivatalnál , a kézbesi tőkna P o s t a h í r l a p ü z l e t e i b e né s a P os t a K ö z p o n t i H í r l a p I r o d á n á l( K H I , 1 9 0 0 B u d a p e s t V . , J óz s e f n á d o r t é r 1 . )közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalássala K H I 2 1 5 - 9 6 1 6 2p é n z f o r g a l m i j e l z ő s z á m ár aE l ő f i z e t és i d í j :1 é v r e 3 0 0 , - F t , f é l é v r e 1 5 0 , - F tP é l d á ny o n k é n t i á r : 2 5 , - F tK ü l f ö l d ö n t e r j e s z t i aK u l t ú r a K ü l k e r e s k e d e l m i V á l l a l a t ,H - 1 3 8 9 B u d a p e s t , P o s t a f i ók 1 4 9

    I n d e x s z á m : 2 5 . 7 9 7

    84.2305 - A thenaeum Ny omda, Budapes t

    Í v e s m a g a s ny o m ás

    F e l e l ő s v ez e tő : S z l á v i k A n d r á s v ez é r i g az g a t ó

    HU ISSN 0039-8136

    A b o r í t ó n :

    K e r n A n d r á s ( J o c ó ) é s P a p V e r a ( M i c a ) a P e s t iS z í n h áz F a r s a n g c í m ű e l őa d á s á ba n ( P a p V e r aa l a k í t á s á é r t m e g k a p t a a S z í n i k r i k us o k d í j á t )

    A h á t s ó b o r í t ó n :

    J e l e n e t A k i r á l y nő k a t o n á i c í m ű W e s k e r - d a r a bM a d á c h k a m a r a s z í n h á z i e l őa d á s áb ó l ( d í s z l e t é tV a y e r T am á s t e r v e z t e ) ( I k l á dy L á s z l ó f e l v é t e l e i )

    TART ALOM

    Színikritikusok díja 1983j84 (1 )

    j á t é k s z í nR Ó N A K A T A L I N

    Nyolc kicsi előadás (16)W E L L M A N N N Ó R A

    A királynő katonái (18) nyá r i

    j á t é k o kN Á N A Y I S T V Á N

    Mirákulum a múzeumudvarban (22)G Y Ö R G Y P É T E R

    Keserű és édes (23)P . M Ü L L E R P É T E R

    Hitek és áldozatok (28)

    C S Á K I J U D I T

    Goldoni - kétszer (32)F O R R A Y K A T A L I N

    Zajos siker - 1843-ban (34)

    R A D I C S V I K T Ó R I A

    Magyar Electra a Romkertben (36)

    N O V Á K M A R I A

    Az elszalasztott lehetőségek vára (37)

    S Z Á N T Ó P É T E R

    A krónikás (40)

    É Z S I Á S E R Z S É B E T

    A Kőszegi Várszínház harmadik évada (42)

    né g ys z e m k öz tF Ö L D E S A N N A

    „ M i végre az egész teremtés?" (44)

    drám amel l ék l e tB U L G A K O V - B A B A R C Z Y : A Mester és Margarita

  • S z a v a z ó t ü k ö r

    Az utóbbi években már nem magyarázatot, csak bevezetőt kell(és illik) írni a. színikritikusok szavazatai elé. Az ok egyszerű. Aszínikritikusok díja természetes aktussá, mondhatni: hagyo-mánnyá vált. Az elmúlt évadban, az eddigiektől eltérően, aszínházi szakma is kiosztotta a maga díjait; igaz, csupán az Or-szágos Színházi Találkozó tizenhárom hivatalosan benevezettelőadását értékelve. A kezdeményezés mindenképpen hasznos,mert egyrészt segít megszüntetni az előítéleteket, másrészt tu-datosítani, hogy nem „abszolút" és nem egymást kizáró díjak-

    ró] van szó. Minél több szemszögből és véleményünket minélalaposabban indokolva tekintjük át, illetve értékeljük az évadelőadásait, annál több tükörben látjuk mind színházművésze-tünk helyzetét, mind a magunk munkáját. Nem utolsósorban:növekszik esztétikai szemléletünk demokratizmusa. A díjakdevalválódásától egyelőre nem kell tartani.

    Aligha hízeleghetünk magunknak azzal, hogy az elmúlt évad-ban javult a színházak és a kritika viszonya. Általános javulást aszínikritikusok díjától sem lehet várni; ellenkezőleg, lesznek,akik vitatják majd választásunkat. Csakhogy minden kritikaivélemény választás, nemcsak a kritikusé. Aki színházba jár, éstetszését vagy nemtetszését, fejezi ki, máris választott.Legfőképpen a néző, aki eldönti, hogy vált-e jegyet a következőelőadásra vagy bérletet a következő évadra.

    \ kritikus választása, különösen ha kellő körültekintésselindokolja - s nemcsak a kritikusdíj rézüméjében, hanem napikritikai gyakorlatában -, a közönség választásához is hozzájárul.Legalább egyetlen értékelő szemponttal.

    Színikritikusok díja 1983/84A legjobb új magyar dráma: SPIRÓ GYÖRGY: AZ IMPOSZTORA legjobb előadás: BULGAKOV: MENEKÜLÉS (Katona József Színház, rendezte: SZÉKELY GÁBOR)A legjobb női alakítás: IGÓ ÉVA (Lulu, Romeo és Júlia, miskolci Nemzeti Színház) és PAP VERA (Farsang, Pesti Színház) Alegjobb férfialakítás: CSERHALMI GYÖRGY (Menekülés, Katona József Színház)A legjobb női mellékszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Hamlet, kaposvári Csiky Gergely Színház)A legjobb férfi mellékszereplő: LUKÁTS ANDOR (Hamlet, A kert, kaposvári Csiky Gergely Színház)A legjobb díszlet: PAUER GYULA (A Mester és Margarita, kaposvári Csiky Gergely Színház)A legjobb jelmez: SZAKÁCS GYÖRGYI (Farsang, Pesti Színház; Lulu, miskolci Nemzeti Színház)

    Huszonkilencen szavaztak; kevesebben,mint máskor. Abszolút többséget ért el adrámakategóriában Spiró György szín-műve, Az imposztor (t9 szavazat), Kilencenszavaztak A kétfejű fenevad című Weöres-darabra, egyetlen voks esett Spiró másikbemutatott opuszára, A kertre. Más műszóba sem került. Először fordult elő akategóriában, hogy minden szavazóállított jelöltet.

    Jelentős előnnyel lett a legjobb elő-adása Székely Gábor rendezte Menekülés (t2szavazat). A Mester és Margarita ötszavazatot kapott, A imposztor kettőt, aFarsang másfelet, egyéb elő-adásoknakpedig egy-egy jutott. \ színészi díjak kétgyőztese Igó Éva és Pap Vera (utóbbinálaz azonos alakításra a mellékszereplő-kategóriában leadott szavazatokat isszámítjuk), utánuk Básti J u l i következik, aférfiaknál Cserhalmi György mögöttGábor Miklós, majd Máté Gábor és GarasDezső. A mellékszereplőknél ritkafölénnyel lett első Csákányi Eszter ésLukáts Andor (14-14

    szavazat); előbbit Molnár Piroska ésTimár Éva követi, utóbbit Kern András.Csaknem „döntetlen" született a díszlet-és jelmeztervezőknél. Itt is, ott is egy-egyszavazat döntött. A nagyobb szóródástmutató díszlettervezői kategóriában agyőztes Pauer Gyulát minimálishátránnyal, csaknem egyenlő szavazattalköveti El Kazovszkij, Szikora János,Gothár Péter, Székely László, MenzelRóbert és Szlávik István. A jel-meztervezőknél fej-fej mellett haladvaelőzte meg Szakács Györgyi El Ka-zovszkijt (1 1 -10 ). Sokan javasoltak kü-löndíjat, de nem alakult ki olyan döntőfölény, ami indokolná a díj átadását.

    ALMÁSI MIKLÓS

    ELTE Esztétika Tanszék

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztor

    1 legjobb előőadás: Bulgakov: Menekülés

    (Katona József Színház, rendezte: SzékelyGábor)A legjobb női alakítás: Psota Irén (Sarah,avagy a languszta sikolya, Várszínház) Alegjobb férfialakítás: Máté Gábor (Hamlet,Kaposvár)A legjobb női mellékszereplő: CsákányiEszter (Hamlet, Kaposvár)A legjobb férfi mellékszereplő: Hollósi Fri-gyes (Az imposztor, Katona József Szín-ház)A legjobb díszlet: Székely László (Mene-külés, Katona József Színház)A legjobb je lmez: Szakács Györgyi (Far-sang, Pesti Színház)különdíj: Kern András (Játszd újra, Sam!,Vígszínház)

    Minden évben kicsit kényszeredettenülök le listáim elé, stress alatt latolgatok:egy-egy rubrikába csak egy ne-vet lehetbeírni, s az, ami bennem az évadbólmegmaradt, valahogy nem akar ilyenformális sorrendbe rendeződni. Ritkánvan úgy, hogy egy-egy teljesítmény

  • abszolút elsőként ugrik be az emberemlékei közül. Különben is, sokféleminőséget láttunk, mindegyiket másértkellene kiemelni, az ember szembeta-lálkozik az összemérhetetlenek mérics-kélésével.

    Az idén csak Bulgakov Menekülése nemokozott döntési nehézséget. A történelememberi világképe szólalt meg azelőadásban, az emberi sorsok ki nemmondott, végig nem követett, ám érezhetőháttéranyagából bomlott ki egy világ,ritkán élvezhető teljességélmény-nyel.Majd mindegyik sors mögött kérdőjelekálltak és válaszjavaslatok, de talányosanelrendezve - hogy nekem mint nézőnektovább kelljen folytatnom a „belsőelőadást", ha legalább valamennyiremegnyugtatóan akarom elrendeznimagamban a látottakat. A főszereplőkelsőségénél már akadozik a tollam: MátéGábort emeltem ki, tőle láttam egy ízig-vérig modern, „entellektüel" Ham-letet, ésegyben a shakespeare-i hős korábban nemérvényesülő rétegeinek életre keltését.Mégsem tudtam megnyugtatóan lezárnimagamban a vitát: mit kezdjek atöbbiekkel, Őze Lajos Möbiusával ( Afizikusok) vagy Major TamésBoguslawskijával? Psota Irén sok-színű,végül is kiismerhetetlen színésznőjeemberi talányával fogott meg, de Vass Eva(Nem félünk a farkastól) radikálisan újszerűteljesítménye tovább vitázik bennem azelső helyért. A többi kategóriában islezáratlan marad ez a belső disputa.

    Jó ez vagy rossz? Sok a jó teljesítmény,vagy nincs igazán kiemelkedő produkció,alakítás? Nem tudom eldönteni, félek,bennem van a hiba.

    BÁNYAI GÁBOR

    Filmkultúra

    A legjobb új magyar dráma: Weöres Sándor:A kétfejű fenevadA legjobb előadás: Shakespeare: Hamlet(Kaposvár, rendezte: Ascher Tamás) Alegjobb női alakítás: Igó Éva (Lulu,Miskolc)A legjobb férfialakítás: Máté Gábor (Ham-let, A kert, Kaposvár)A legjobb női mellékszereplő: Csákányi Eszter(Hamlet, Liliom, Kaposvár) A legjobb férfimellékszereplő: Lukáts Andor (Hamlet, Akert, Kaposvár) A legjobb díszlet: PauerGyula (Diótörő, Kaposvár; Az imposztor,Katona József Színház)

    A legjobb jelmez: El Kazovszkij (Kár, hogykurva, Katona József Színház; Figaroházassága, Szolnok)Különdíj: Malgot István és a kecskemétiKatona József Színház mozgásszínházicsoportja

    Nehezen értékelhető évad volt ez amostani. Nem született benne olyankiemelkedő magyar dráma, mint néhányéve Kornisé vagy Nádasé volt. Sok jóelőadás közepette nem volt egyetlen olyanrevelatív, mint a mindenkit maga melléállító Marat. Szemlélet kérdése, hogy eztközépszerűségnek, elszürkülés-nek - vagyéppen ellenkezőleg: általánosszínvonalemelkedésnek tartjuk. Magamhajlok arra, hogy a kettő között leljem föla 8384-es évad fő jellemzőit: mind többszínház és rendező érzi úgy, hogy csak aközönség és a „baj ne történjék"-elváráskiszolgálásával nem érdemes - bár lehet -színházat csinál-ni. Van, ahol ez színházieszmény már, van, ahol csak egy-egyelőadás eszméltető felismerése. Demindenképpen felismerhető, kitapinthatólépés-lépések történtek ezen a téren. Nemmindig adekvát eszközökkel, sok botlássalaz útkeresésben - de legalább keresés-ben!

    Az új magyar drámák közül WeöresSándor új típusú színjátékot követelődarabja mellé még oda kívánkozik SpiróGyörgy két drámája, A z imposztor és Akert is - megoldatlanságaikkal együtthúsbavágóan fontosak. És egy bemutató-nak számító repríz: Mándy Iván csodá-latos Mélyvíze azt bizonyítja, hogy szín-házművészet és drámaírás viszonylatábannincs szinkron - és nem mindig a drámákhátrányára .. .

    Ami a jó vagy a legjobb előadásokatilleti: részhibáival együtt nekem a Hamlet,Ascher előadása azért a legnagyobb ésmeghatározó élmény, mert benne van -bocsánat a megbocsáthatatlan szubjekti-vizmusért - az egész életem (az életem, azéletem . . .). Fájdalmas ezzel szembenéz-niés megrázó is. De láttam még az évadbannagyszerű előadásokat - s legszívesebbena tendencia kedvéért mindre szavaznék is.De legalább felsorolásszerűen álljanak itt:a miskolci Lulu (Csiszár Imre munkája,akárcsak a Tragédia), a szép Romeo és Júlia(Szikora János); Zsámbéki Gábor munkáiközül Az imposztor és a remélem mégsokáig műsoron maradó Dühöngő ifjúság;Székely Gábor remek előadása, aMenekülés; ugyan-csak a KatonábanMenzel vendégrende

    zésében A Szarvaskirály; Ruszt Józsefizgalmas Tragédia-látomása Zalaegersze-gen; a kaposvári Diótörő (Gothár Péter),mely világsiker lehetne jó menedzseléssel,s ugyanebből a színházból A kert, a Liliom(mindkettő Babarczy László munkája) ésaz izgalmasan torzó A Mester és Margarita(Ascher Tamás); Gothár Péter briliánsFarsang-rendezése a Pesti Színházban; aHáry János kecskeméti nemcsakgyerekszínháza; és egy cseppet semfőiskolás előadás, a Kerényi Imre rendezteJános király.

    Az iménti előadásokból - természete-senkiosztható az összes többi díj is. Mert ugyealakítás és előadás mégiscsak összefügg.Nagyjából tehát ez az indoka egyébszavazataimnak. Mégis meg kellemlítenem további neveket - ismét csaknem a nivellálás, hanem egy vélt igazságkedvéért. Meg annak érzékeltetésére, hogynéha apró, alig megmagyarázhatókülönbségek dönthetnek csak. És végül isez a szavazás nem verseny -- sajátosévadértékelés inkább.

    Tehát. Nagyszerű alakításokra emlék-szem - Torday Teritől A vágy villamosában,Básti Julitól a Hamletben és aFilmcsillagban, Pogány Judittól a Liliom-ban, Udvaros Dorottyától a Kár, hogy kur-vában, Kiss Maritól a Dühöngő ifjúságban,Törőcsik Maritól A fizikusokban, VassÉvától a Nem félünk előadásán, vagyAlmási Évától az Egyedülben. És nemtűnik epizodistának vagy mellékszereplő-nek Timár Éva miskolci Dajkája, LázárKati odaadó Sirije Enquist darabjában,Csonka Ibolya, Máthé Erzsi vagy éppBodnár Erika és Molnár Piroska karak-terkölteménye a Tudós nőkben vagy Azimposztorban, Galambos Erzsi tem-peramentuma a Mahagonnyban és a III.Richárdban, Takács Kati érzékenysége aFigaróban.

    A férfiaknál talán még színesebb anévsor. Cserhalmi György a Menekülés-benés az Osborne-darabban eddigi pályájacsúcsára érkezett. Kulka János egy rosszelőadás magányos hőseként volt remekHamlet. Balázsovits Lajos IV. Bélája isegy előadás ellenére kitű-nő alakítás. KernAndrás a Játszd újra, Sam! és a Farsangfőszerepében brillírozott. Derzsi János alegizgalmasabb magyar Harpagon, akitlátni szerencsém volt. Jordán Tamásminden színpadra lépése ( A kert, A Mesterés Margarita, Tribádok) izgalmat és élménytjelent. Lukáts Andor a színpadi jelenlétlegsúlyosabb csodáira képes. És remekvolt Bregyán Péter Ádámként, egy

  • másik Tragédiában Gábor Miklós Lucifer-ként; fölényesen szellemes Szilágyi TiborFülöp királyként. És ritka érett két főis-kolás: Funtek Frigyes és Hirtling István.Vallai Péter Nicolo királya is ide kíván-kozik.

    És a remek karakterek: Bán János,Gáspár Sándor és Eperjes Károly filozo-fikus bohócai A Szarvaskirályban, HarkányiEndre mindent tudó keserűsége a StuartMáriában, Horváth József riadtbölcsessége Az imposztorban meg a Tudósnőkben, Szacsvay és Benedek. elképesztőkettősei, például a Hyppolitban, BezerédyZoltán és Spindler Béla mellékesfőszerepei A kertben. vagy A Mesterben.

    De talán elég, sőt sok is a felsorolásból- nehogy bizonytalanságnak tűnjönmindez. Inkább egy lehetséges gazdagságjelzésének. És talán még egy különdíj-javaslat: a Játékszínnek, mert hogy általavégre valóban gazdagodtunk egyszínházzal. És ez nagyon is ránk fér. Mertmég nincsen itt a Kánaán. De aholtpontról - akár tetszik, akár nem -elmozdulni látszunk.

    BARABÁS TAMÁS Esti

    Hírlap, Új Tükör

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztorA legjobb előadás: Spiró György: Az im-posztor (Katona József Színház, rendezte:Zsámbéki Gábor)A legjobb női alakítás: Básti Juh(Filmcsillag, Kaposvár)A legjobb férfialakítás: Gábor Miklós (Azember tragédiája, Zalaegerszeg; Nemfélünk a Farkastól, Nemzeti Színház) ésSzilágyi Tibor (Don Carlos, Vígszínház;Ki lesz a bálanya?, Pesti Színház)A legjobb női mellékszereplő: Csákányi Esz-ter (Liliom, Kaposvár), Molnár Piroska(Tudós nők, Katona József Színház;Hyppolit, a lakáj, játékszín)A legjobb férfi mellékszereplő: HoresnyiLászló (Galopp a vérmezőn, Játék akastélyban, Madách Kamara)A legjobb díszlet: Gothár Péter (Farsang,Pesti Színház)A legjobb jelmez: Szakács Györgyi (Film-csillag, Kaposvár; Farsang, Pesti Színház)Különdíj: Verebes István mint all-roundszínházi ember (Hyppolit, a lakáj ren-dezéséért, játékszín, konferálásáért, Mik-roszkóp Színpad, színészi. játék, adaptálás,versszöveg stb.)Gálvölgyi János mint a. szezonban a leg-

    többet és legváltozatosabban fejlődöttszínész

    Egyértelmű számomra az első kategó-ria: nálam egyszerűen nem rúg labdábasemmi más Spiró Az imposztora mellett.Annál jobban nyomaszt a bőség zavara,amikor a színészekhez érkezem, de már alegjobb előadásra is nyolc jelöltem van:Az imposztor (Zsámbéki), Storey: Otthon(Paál István), Albee: Nem félünk a farkastól(Mrsán. János), Caragiale: Farsang(Gothár Péter), Filmcsillag (Ács János),Don Carlos (Szinetár Miklós), még ha.ezzel ellentétbe kerülök is kollégáimtúlnyomó többségével, Huszti Péter ( Akirálynő katonái), már csak azért is, hogyhangsúlyozzuk: ez a kiváló színészrendezőként is befutott, s Verebes István,akinek a klasszikus magyar film emlékévelis sikerült meg-küzdenie Hyppolit, a lakáj-rendezésével. Nagy hiba, de őszinténmegmondom: Ascher A Mester ésMargaritáját nem láttam. S ki ne felejtsemBabarczy László remek Liliomát, amelylegjobb drama tizálási-adaptálási díjat isérdemelne, ha lenne ilyen. Végül is Azimposztort választottam.

    Básti Juh kettős szerepe (Filmcsillag)mellett olyan ragyogó alakításokat je-gyeztem fel., mint Vass Éváé (Nem félünka farkastól), Tábori Nóráé (Kávécsarnok ésUgyanaz hátulról), Molnár Piroskáé (Tudósnők és Hyppolit), Schütz lláé ( A bolond),Csákányi Észteré ( L i liom), Pogány Judité(Liliom), Törőcsik Marié ( A fizikusok),Káldi Nóráé (Vá r a t l an találkozások) , PapVeráé (Farsang, A kétfejű fenevad), BánságiIldikóé (A kétfejű fenevad), UdvarosDorottyáé (Tudós nők, Az imposztor).

    Nemcsak színésznői, de színészi névso-rom is éppen 12 főből áll: Gábor Miklós( A z ember tragédiája s Nem félünk afarkastól), Szilágyi Tibor (Don Carlos és Kilesz a bálanya?), Major Tamás

    ( A z imposztor), Márkus László (Játék akastélyban), Kern András (Játszd újra,Sam!) Sinkó László (Az imposztor),Benedek Miklós (Hyppolit), BálintAndrás (Otthon), Cseke Péter ( A királynőkatonái), Gálvölgyi János (Őrült nők ketrece,Jóból is megárt a kevés, Háború és béke),Mensáros László (Galopp a Vérmezőn) ésStraub Dezső (Szeretem a feleségem). Shozzá még a legjobb mellékszereplők:Koltai Róbert Poloniusként, BezerédyZoltán a Filmcsillagban, Kézdy György Asárga telefonban és Horesnyi László mertén nem unom Nuszbaum urat - a Galoppa Vérmezőn (Nuszbaum), meg a játék akastélyban (komornyik) nagyszerűkarakteralakításaiban. Gondomat annyivalcsökkenteni, hogy a rendezőikategóriából. Verebes Istvánt, aszínésziből Gálvölgyi Jánost „átemelem'' akülöndíjasok közé.

    Gothár ,Péter díszletét talaltam alegszellemesebbnek (Farsang), SzakácsGyörgyi jelmezeit (Farsang és Film-csillag)a legkifejezőbbeknek.

    BÁRON GYÖRGY

    Magyar Rádió

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztorA legjobb előadás: Caragiale: Farsang (PestiSzínház, rendezte: Gothár Péter) Alegjobb női alakítás: Takács Katalin (Figaroházassága, Szolnok)A legjobb férfialakítás: Gábor Miklós (Azember tragédiája, Zalaegerszeg) A le jobbnői mellékszereplő: Csákányi Észter(Hamlet, Kaposvár)A legjobb férfi mellékszereplő; LukátsAndor (Hamlet, Kaposvár)A legjobb díszlet: El Kazovszkij (Figaroházassága, Szolnok)A legjobb jelmez: Szakács Györgyi (Far-sang, Pesti Színház)

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György Az imposztora (Katona József Színház) (MTI-fotó)

  • A legjobb előadás: Székely Gábor Menekülés-rendezése a Katona József Színházban (Bán János ésBodnár Erika) (lklády László felv.)

    Caragiale-rendezése talán stiláris egy-neműsége okán nyerhetett orrhosszal ebbena lehetetlen versengésben. A legjobbférfialakítás díjára is jó néhány jelölt lennemég az idén: Kern András hihetetlenül lazaalakítása a Játszd újra, Samben, VallaiPéteré a Nicolo királyban és a Figaróban,Máté Gábor és Kulka János, a kaposvári ésa pécsi Hamlet, valamint Jordán Tamásfáradt értelmiségi Claudiusa Kaposvárott.A női mezőnyben kevesebb emlékezetesteljesítmény őrződött meg, s így arányosankisebb a kritikusi lelkifurdalás is. TakácsKatalin mellett még Egri Kati jött szóba aszolnoki Pistiből, Halász Jutka a Játszdújra, Sam!-ből és Pap Vera a Farsangból.De a Farsangból akár az egész stábdíjazható lenne, akár-csak ASzarvaskirályból. Talán itt is húsz-harmincdíjat kellene kiadni, mint afilmfesztiválokon . . . El Kazovszkijdíjazása a szolnoki Figaro színpadképé-ért:evidencia; nemcsak az évad, hanem azutóbbi néhány esztendő legszebb,legfunkcionálisabb színpadképe volt azövé. (Az általam látott előadáson nyílt-színi tapsot kapott.) E sorok írója ter-mészetesen nem látott minden előadást:

    a lista bizonnyal bővíthető lenne. Soványvigasz, hogy ebben az évadbanvalószínűleg még mindig többet látott, mintamennyit jövőre fog: valami új rendelkezésszerint ezentúl csak azok a kritikusokmehetnek tiszteletjeggyel szín-házba, akikerre szóló minisztériumi jogosítvánnyalrendelkeznek. Magam az idei különdíjatannak adnám, aki ezt ki-találta.

    BARTA ANDRÁS

    Magyar Nemzet

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztorA legjobb előadás: Bulgakov: Menekülés(Katona József Színház, rendezte: SzékelyGábor)A legjobb női alakítás: Igó Éva (az el-múltévadokban nyújtott több kitűnőszerepformálásáért)A legjobb férfialakítás: Cserhalmi György(Menekülés, Katona József Színház;Dühöngő ifjúság, Dunaújvárosi BemutatóSzínpad)A legjobb női mellékszereplő: Timár Éva(Romeo és Júlia, Miskolc)A legjobb férfi mellékszereplő: KörtvélyessyZsolt (Az ember tragédiája, Miskolc)A legjobb díszlet: El Kazovszkij (Figaroházassága, Szolnok)A legjobb jelmez: El Kazovszkij (Figaroházassága, Szolnok)Különdíj: A Mester és Margarita (Kapos-vár)

    Mind Spiró György Az imposztoráról(1983. XI. 5.), mind a Katona JózsefSzínház Menekülés-előadásáról (1984. V.12.) a Magyar Nemzet hasábjain részle-tesen kifejtettem elismerő véleményemet.Ehhez most csak annyit tudok hozzátenni,hogy az egész évad „dráma-termését"

    ismerve: Spiró műve magasan kiemelkedika mezőnyből. A Menekülés pedig: azon felül,hogy minden mértékkel mérve kiválórendezés - úgy aktualizál, hogy erresemmiféle erőszakos kísérletet nem tesz, ésigen kényes politikai-művészeti kérdéseketvisz szín-re, borotvaélen táncolva,lélegzetelállító bravúrral. Ebben a sikerbenCserhalmi Györgynek oroszlánrésze van;évek óta kitűnő alakítások sorozatávalajándékozza meg a nézőket - most aDunaújvárosi Bemutató Színpadelőadásában, a Dühöngő ifjúságban is kiválóvolt.

    Tudom, hogy Timár Éva egyszer

    Aligha van csüggesztőbb pillanata akritikusi tevékenységnek, mint az éven-kénti bizonyítványosztás. A bíráló ilyen-kor óhatatlanul iskolamesteri szerepbekényszerül, ráadásul olyan nebulók kö-zött, akik nemcsak arról vannak meg-győződve, hogy a tanár úr már (vagymég) szenilis, hanem arról is, hogy csakazért dicsér valamit, mert lefizették, vagymert az előadás ügyelője a nagy-nénje.Igazából persze nem ezért hálátlan aszerep, hanem azért, mert a minőség, azérték soha nem szavazás kérdése.Egyetlen voks minden kategóriában aztjelenti, hogy jó előadások, értékes telje-sítmények maradnak ki óhatatlanul (arosszak, szerencsére, könnyű szívvel el-felejtődnek már az évad folyamán). Az ittrendelkezésünkre álló bő egy flekk igaziindoklásra nemigen ad teret; arralegföljebb, hogy tágítsuk a szűk szavazó-listát, s szóljunk azokról, akik még föl-kerülhettek volna rá. Az előadások közülpéldául A Mester és Margarita, ASzarvaskirály, a Diótörő, a kaposváriHamlet vagy a zalaegerszegi Tragédiaugyanilyen joggal szerepelhetne a listán.Emlékezetes, nagy pillanatok őrződtekmeg mindegyik produkcióból; Gothár

  • már megkapta a kritikusok díját, deszerintem ez nem akadálya annak, hogymég egyszer rá szavazzunk. Dajkája egykicsit romantizált környezetben vér-bőkarakteralakítás - mégpedig anélkül, hogymás színészek korábbi szerepemlékeizavarták volna. Körtvélyessy Zsolt azértérdemel megkülönböztetett figyelmet amiskolci Tragédiában nyújtottepizódjaiért, mert egy korábban sokszormodoros színész kezdi megtalálniönmagát, saját egyéniségét, hangját. ÉlKazovszkij látványkompozíciója a SzikoraJános rendezte szolnoki Figaróbancsodálatos színpadi-képzőművészetiegyüttes; ilyen összhangzást díszlet ésjelmez között - még egy alkotó eseté-benis - ritkán látni.

    Tudom, hogy a kaposváriak A Mester ésMargarita-előadása nem igazi „külön-díjas". De rendezői második díj nemlévén, és minthogy idén az elmúlt évekhezhasonló „különleges" produkciót nemtaláltam, Ascher rendezésére esett aválasztásom mégpedig talán első-sorbanazért, mert egységessé tudott kovácsolniegy olykor heterogén gárdát, amelynek alegkisebb szerepet játszó tagja „semlógott ki a sorból".

    BOGÁCSI ERZSÉBET

    Magyar Nemzet

    legjobb új magyar dráma: Spiró György :Az imposztorA legjobb előadás: Beaumarchais: Figaroházassága (Szolnok, rendezte: SzikoraJános)A legjobb női alakítás: Igó Éva (Lulu,Miskolc)A legjobb férfialakítás: Cserhalmi György(Menekülés, Katona József Színház;Dühöngő ifjúság, Dunaújvárosi BemutatóSzínpad)A legjobb női mellékszereplő: Csákányi Eszter(Liliom, Kaposvár)A legjobb férfi mellékszereplő: BezerédyZoltán (Filmcsillag, Kaposvár)A legjobb díszlet: Szikora János (Romeo ésJúlia, Miskolc); Gothár Péter (Farsang,Pesti Színház); Csiszár Imre (Lulu,Miskolc)A legjobb jelmez: El Kazovszkij (Figaroházassága, Szolnok)

    Égy évadban százöt előadás ennyitláttam ezúttal - talán sok, talán kevés.Annál mindenesetre több, semhogy ki-választottak szűk körére szorítkozna.Mégis ugyanazokat a neveket latolga-

    tom esztendőről esztendőre. Azelőtt torekedtem arra, hogy tekintetbe vegyem,ne olyanokra szavazzak, akik már el-nyerték a díjat. Az idén csak azon ipar-kodom, legalább ne olyanokra voksol-jak, akiket tavaly jutalmaztak. Esélyesvolna újra például Zsámbéki Gábor. Snemcsak A imposztor, a legjobb új magyardrámának jelölt Spiró-mű rendezésével,hanem még inkább a Dühöngő ifjúság, azOsborne-dráma színrevitelével. Akaposvári iskolából kiemelkedett ez idéna Farsangnak, Caragiale komédiájánakpesti színházi előadása, amelyet GothárPéter jegyzett. A szolnoki szoba-színházisorozatból pedig az Otthon, David Storeyszínműve, amelyet Paál István mutatottbe. Méltánylásra várna az a munkásságis, amely Ruszt József nevéhez fűződik.Mégis Szikora János mellett döntöttem,aki a Figaro házassága, a Beaumarchais-komédia előadásakor lenyűgözöttmagasrendű mesterség-tudásával. Ésszellemével is, amely nem„cselekményes" módon, de unom, ész-

    revétlenül .fájdalmas hangulatokkal. su-gallt gondolatot. E. szépséges játékotszolgálta az a látvány, amelyet a nagytehetségű El Kazovszkij teremtett. Méga díszleteinél is nagyszerűbbek a jelme-zei, így a Figaro házassága kosztümjeiértjavaslom díjra. Már csak azért is, mert adíszlettervezői elismerést rendezőknekszánnám: Szikora Jánosnak a Romeo ésJúliához, Gothár Péternek a Farsang-hoz,Csiszár Imrének a Luluhoz készítettszínpadképeiért. É háromszorosan meg-osztott szavazatommal nem akarnámmegbotránkoztatni a par excellence terve-zőművészeket, akik közül Pauer Gyulátés Székely Lászlót láttam a díjhoz legkö-zelebb. Inkább a rendező és a tervezőegyre szorosabb szövetségének - a mindsűrűbben egyazon személyben egyesü lőfeladatoknak - adnék nyomatékot. Csep-pet sem haboztam a legjobb férfialakításjelölésekor, amelyre Cserhalmi Györgyötérzem a messze legérdemesebbnek, mindBulgakov Menekülésének elroncsolódottHludovja, mind pedig a Dü-

    A l eg j obb nő i a l ak í t á s : I gó Év a a Lu l u c í ms z ere pé be n ( Bla sk ó Pét e r re l ) ( mi s ko l c i Ne mz e t i Sz ín há z)( Já r ma y G y ö rg y fe l v . )

  • höngő ifjúság robbanó Jimmy Portere okán.A legjobbat megközelítő jók még: VallaiPéter Figarója és Nicolo királya,, MátéGábor Hamletja és Spiró-alakja, HollIstván és Kovács Lajos Emigránsok-belipárosa. Annál inkább tépelődtem a legjobbnői alakítás esetében, amelyre végül is IgóÉvát választottam alkatának korlátait isátlépő Lulujáért. Felveheti a versenyt veleBásti Juli színes „fregoli-szereplése",Hámori Ildikó tragikai alakítása is.Klasszikus epizodista-erényekkel tündökölBezerédy Zoltán rendezőasszisztensként aFilmcsillagban, az Ács János rendezteMiljutyin-Dunajevszkij-operettben.Groteszk realizmusával nyer megCsákányi Eszter Marikája a Liliomban, aBabarczy László színre vitte MolnárFerenc-műben. Ez idén nem leltem olyan,„kategóriába nem sorolható, különlegesművészi teljesítményt", amelyetkülöndíjjal jutalmaznék. Szívem szerintazoknak a szín-házvezetőknek juttatnékkülön-külön díjat, akik jó ideje társulatukatúgy irányítják, hogy annak művészei közülmagaslanak ki a legkiválóbbak.

    CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA

    SZÍNHÁZ

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György: AkertA legjobb előadás: Bulgakov: Menekülés(Katona József Színház, rendezte: SzékelyGábor)A legjobb női alakítás: Igó Éva (Lulu,Miskolc)A legjobb férfialakítás: Cserhalmi György(Menekülés, Katona József Színház)

    A legjobb női mellékszereplő: Pap Vera(Farsang, Pesti Színház)

    A legjobb férfi mellékszereplő : Kern András(Farsang, Pesti Színház) Lukáts Andor (Akert, Hamlet, Kaposvár)A legjobb díszlet: Menczel Róbert (Hús-vét,Zalaegerszeg)A legjobb jelmez: Szakács Györgyi (Lulu,Miskolc)Különdíj: Babarczy László A Mester ésMargarita-adaptációja

    CSÁKI JUDIT

    SZÍNHÁZ

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztorA legjobb előadás: Az imposztor (Katona

    József Színház, rendezte: ZsámbékiGábor)A legjobb női alakítás: lgó Éva (Romeo ésJúlia, Lulu, Miskolc)A legjobb férfialakítás: Kern András (Játszdújra, Sam!, Farsang, Vígszínház) A legjobbnői mellékszereplő: Pap Vera (Farsang, PestiSzínház)A legjobb férfi mellékszereplő: Lukáts Andor(A kert, Hamlet, A Mester és Margarita,Kaposvár)A legjobb díszlet: Menczel Róbert (Hús-vét,Zalaegerszeg)A legjobb jelmez: Szakács Györgyi (Far-sang, Lulu)Különdíj: Babarczy László A Mester ésMargarita-adaptációja

    Miközben úgy érzem, hogy sem elégszínes, sem elég jó nem volt az elmúltszínházi évad, mégis sajnálom, hogykevés a díjazható művész és mű. Úgyhiszem, hogy a díjak végtelen számúmegosztása csökkenti értéküket; pedigszívem szerint kiosztottam volna mégnéhányat.

    Jutott volna Spiró György másikdrámájának, A kertnek (bár a vége kisséesetlen); kaphatna Cserhalmi György ésKiss Mari Osborne: Dühöngő ifjúság címűdrámájának előadásáért; Gábor Miklós azalaegerszegi Tragédia Luciferéért; MátéGábor a kaposvári Hamletért, CsákányiEszter a Liliomban nyújtottteljesítményéért.

    Szívesen adtam volna rendezői díjatGothár Péternek a Farsangért; végül in-kább főszereplővé „léptettem elő" a Játszdújra, Sam!-ben amúgy is főszereplő KernAndrást - az ő játékát kategória-győztesnek értékelve a Farrang előadásá-nak egészét is dicsérni szeretném.

    Tetszett még Szikora Romeo és Júlia-rendezése is Miskolcon. Juthatna színészidíj Szilágyi Tibornak és Tahi TóthLászlónak a Ki lesz a bálanya? címűelőadásért.

    De nem jut. A legjobbaknak azokattartom, akikre végül - nem könnyen -szavaztam.

    CSÍK ISTVÁN

    Ipari Minisztérium, Sajtóosztály

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztorA legjobb előadás: Kalevala (Állami Báb-színház, rendezte: Urbán Gyula) A legjobbnői alakítás: Vass Éva (Nem félünk afarkastól, Nemzeti Színház)

    A legjobb férfialakítás: Balkay Géza (Azember tragédiája, Nemzeti Színház)A legjobb női mellékszereplő: Timár Éva(Romeo és Júlia, Miskolc)A legjobb férfi mellékszereplő : SzacsvayLászló (Tudós nők, Katona JózsefSzínház)A legjobb díszlet: Szlávik István (IlI.Richard, József Attila Színház)A legjobb jelmez: El Kazovszkij (Figaroházassága, Szolnok)

    Sokan valószínűleg meglepő ötletnektartják, hogy az évad legjobb előadásakéntegy bábszínházi produkciót jelöltem meg.Ráadásul egy olyan produkciót, amelynem csak, sőt nem elsősorban azúgynevezett felnőttelőadások közönségeszámára készült, hanem a szín-háztörzsközönségének, a gyerekeknek -valamint a serdültebb ifjúságnak ésmindenki másnak .. .

    Éppen ezért, még mielőtt extravagan-ciának minősítenék állásfoglalásomat,sietek indokolni.

    A Kalevala előadását megteremtő mű-vészek valóban nem a „vájtfülűekhez"kívántak szólni; személyes tapasztalatommégis az, hogy azok a bizonyos vájt-fülűek, gyermekeikkel és unokáikkalegyütt, ugyanúgy élvezik a produkciót,mint a színházba csak nagy ritkán eljutóapukák és anyukák.

    Ritka jelenség, sajnos, mindig is ritkavolt az olyan színházi élmény, amelyegyszerre és szinte azonos intenzitássalragadja meg a kakasülő és a páholysoroktörzsközönségét, a földszint első sorábanülőket és az erkély pótszékein szo-rongókat. Még ritkábban hoz egy élménygenerációkat, hat-nyolc évestől hatvan-nyolcvan évesig, közös nevezőre. Bár azÁllami Bábszínházban nincs semkakasülő, sem páholy, valami ilyesmitörtént a nézőtéren.

    Az elmúlt évadban más színházakban isszülettek jelentős előadások. Ha a „bőségzavarával" nem is kellett volnaszembenéznem, ha közülük akarok vá-lasztan, találhattam volna nem is egyet,amelyre nyugodt szívvel adom a szavaza-tomat. Mégis a bábszínházi Kalevalamellett döntöttem. Elsősorban azért, mertvalóban ezt tartom a legjobbnak, de azértis, mert szeretném felhívni a figyelmet: abábszínház is színház. Nem isakármilyen!

    A többi szavazat, úgy vélem, nem kívánkülön indokolást.

  • ÉZSIÁS ERZSÉBET

    Film Színház Muzsika

    legjobb új magyar dráma: Spiró, György:Az imposztorA legjobb előadás: Bulgakov: A Mester ésMargarita (Kaposvár, rendezte: AscherTamás)A legjobb női alakítás: Bodnár Erika(Menekülés, Katona József Színház) Alegjobb férfialakítás: Gábor Miklós (Azember tragédiája, Zalaegerszeg) -1 legjobbnői mellékszereplő: Schubert Éva (A sárgatelefon, Játékszín)A legjobb férfi mellékszereplő: ReviczkyGábor (Farsang, Május, Pesti Színház) Alegjobb díszlet: Székely László (Menekülés,Katona József Színház)A legjobb jelmez: Szakács Györgyi (Farsang,Pesti Színház)

    1. Az idei évad igazi színházirevelációja Spiró György új bemutatójavolt: a Katona József Színházban. Azimposztor igazi, vérbeli dráma, amelynekadekvát színpadi interpretációjakülönleges szín-házi élmény. A kritikaegyhangúan úgy üdvözölte ezt abemutatót, mint Spiró méltó és régótavárt színpadi diadalát, hiszen a rendkívültehetséges fiatal író-nak eddig nem voltszerencséje a szín-házakkal. Legjobbdrámát kötetben maradtak, színpadrakerült művei pedig kevéssé sikerültalkotások. Ikszek című regény egyikmotívumának ön-törvényű drámaiváltozatában Spiró olyan szintézist hozottlétre, amely végre áthidalja a színpadrakerült és bemutatatlan művei közötthúzódó szakadékot azzal, hogy megtaláljaaz összhangot az előadatlan drámák nagyformátumú világképe és a bemutatottdarabok proli. színpadtechnikája között.

    2. Ascher Tamásnak idén két rendezéseis volt Kaposvárott: a Hamlet, amelybő lnemzedéki drámát csinált egy fiatalértelmiségi főhőssel, és A Mester ésMargarita, amely Babarczy László színpadiadaptációjában került színpad-ra. Ascherlátnokian álmodja színpadra Bulgakovvízióját, amelyben a harmincas évekMoszkvája éppúgy helyet kap, mintPoncius Pilátus és a Mester vitája vagy aboszorkányéj a sátánnál. Nem könnyűszínpadra vinni Bulgakov zseniálisregényét (pár évvel ezelőtt, a Tháliaszínházi változatnak is ellenállt), mégis akaposvári együttes bámulatos csapat-munkája a rendező irányításával meg-éreztet valamit e remekmű szellemiségé-ből, és rendkívül összetett, intenzív

    színházi élménnyel ajándékoz meg.kaposvári A Mester és Margarita mellettkétségtelenül a másik Bulgakov-előadás, aKatona József Színház Menekülése alegérdekesebb ebben az évadban. Ha ajáték nem esne annyit a második rész-ben,minden bizonnyal Székely Gábor vinné ela legjobb rendezésért járó díjat.

    3. Bodnár Erika Szerafima Korzuhinájaa Menekülésben szorongatóan izgalmasalakítás. Bodnár Erika emberi és színésziszemélyiségének minden érdekességeösszesűrűsödik ebben a nőalakban:vibráló idegessége, kiismerhetetlen sze-szélvessége, fanyar humora, hideg érzéki-sége, felfokozott szenzibilitása.

    4. Gábor Miklósnak jót tettek a vidékiévek, Ruszt József vándorló színháziműhelye. Művészete megújult, új szí-nekkel és szerepekkel gazdagodott. Luci-fere a zalaegerszegi Az ember tragédiájábana tulajdonképpeni főszereplő. Bölcs éskaján tanítómester, aki mintegy celebráljaa történelmet a több alakban létezőÁdámnak. Kalapban-ballonkabátban ésugyanilyen kevés eszközzel, rendkívülszuggesztíven jeleníti meg Gábor Mik-lósa tagadás ősi szellemét e sajátos misz-tériumjátékban. Egészen más típusúszerep - és ráadásul epizód -, amit aVárszínház két árra-felújításán játszik,mégsem lehet említés nélkül hagyni. AmitGábor Miklós erről a műfajról amelodráma paródiájáról tud, azt tanítanikellene a főiskolán.

    5. Schubert Éva számára nincsenekismeretlen karakterek. A számos franciásnagyasszony mellett villamoskalauzt,démont, kispolgári feleséget is e! tudjátszani. Most egy szocialista káder-feleséget alakít Vészi Endre A sárgatelefon című darabjában hibátlanul.Kelemen K. Kelemennéje a kispolgáributaság szobra. Élete a háztartás ésmagasra kapaszkodott férjének árnyéká-ban telik, de valósághoz való kötöttségéta halál sem ingatja meg. Özvegyként isjárnak neki a társadalom nyújtotta elő-nyök és státusszimbólumok. Schubert Evavillanásnyi remeklése a Játékszín-ben egylétező típus hatásos karikatúrája.

    6. Reviczky Gáborra évek óta, mindenszerepében oda kel! figyelni. Rendkívülitehetségű fiatal színész, akinekalakításaiban a tragikus és komikuselemek váltakoznak. Azaz, ritka érzéke vana groteszk színjátszáshoz. A Pesti SzínházCaragiale-előadásában adóhivatali gyakor-nokot játszik, akinek foghúzási jelenete azegyébként is magas színvonalú előadásegyik fénypontja. Reviczky külső

    adottságai, szögletes mozdulatai, élénkgesztikulációja és a fekete humor irántimélységes affinitása felejthetetlenné tesziezt az apró epizódszerepet. Ugyan-ebbenaz évadban eljátszott egy ízig-vériggroteszk figurát is Szép Ernő Májusában.Öngyilkosa valójában szimbolikus alak,aki szkeptikus tudásával és az életbőlvaló groteszk és sikerület-lenkivonulásával egy egész világ ellentiltakozik.

    7. Székeld László díszlete BulgakovMeneküléséhez hűen adja vissza a század-eleji orosz világ gyertyafényes-ikonos-misztériumos szorongató világát. Dísz-letterve ugyanakkor jól alkalmazkodik aKatona József Színház körülményeihez,kitágítja és megnagyobbítja az egyéb-kéntkis színpadtér lehetőségeit.

    8. Szakács Györgyi jelmezei CaragialeFarsang című komédiájához (akárcsakGothár Péter díszletterve) a korabeliromán környezet szegénységét, a szerep-lők kisstílűségét hangsúlyozza. É szedett-vedett és rikítóan ízléstelen kacatokközött más hangsúlyt kap és jobbankibontakozik az író morbid humora,amelyet eddig a, franciás könnyedségűjáték-stílus jószerivel eltakart.

    FÖLDES ANNA

    Nők Lapja

    A legjobb új magyar dráma: Weöres Sán-dor: A kétfejű fenevadA legjobb előadás: Bulgakov: Menekülés

    (Katona József Színház, rendezte: Szé-kely Gábor)A leg jobb női alakítás: Básti Juli(Filmcsillag, Kaposvár)A legjobb férfialakítás: Garas Dezső (A

    Mester és Margarita, Kaposvár)A legjobb női mellékszereplő: CsákányiEszter (Hamlet , Kaposvár)A l e g j o bb fé r f i mellékszereplő: L u k á t sAndor (A kert, Kaposvár).1 leg jobb díszlet: Pauer Gyula (A Mester ésMargarita, Kaposvár)A legjobb jelmez: El Kazovszkij (F igaroházassága, Szolnok)

    Az évad végi mérleg elkészítésekorcsődöt mond a matematika: soha nem azelőadások átlagos színvonala, mindig akiemelkedő, a rendkívüli számít. Az ideiévad színházi átlaga nem volt rossz: egy-két érthetetlenül gyenge, sivár vagyelhibázott előadást leszámítva, akár azt ismondhatnánk, hogy a bemutatók el-értéka megkövetelt professzionalista

  • szintet, a közönség udvariasan tapsolt, akritikusok pedig, legalábbis színésziteljesítmény dolgában, elégedettek le-hetnek. Sőt még büszkék is, hiszen vég-reelértük, hogy az évad „nagy" alakításai(Gábor Miklós konzseniális Luciferét ésAndorai Péter újszerű III. Richárdjátkivéve) már nem nőttek fejjel az előadásokfölé. A legjobbak a társulatok egészévelegyütt lélegezve, partnereik-kel együttadtak rangot egy-egy produkciónak.

    Mégis, amikor az évad maradandó él-ményét, legjobb előadását kívántam föl-idézni, elsőnek a Hermann csatája, abochumi színház vendégjátéka jutotteszembe. Claus Peymann azonban, saj-nálatos módon - más mezőnyben verse-nyez. De vajon beszélhetünk-e ma, amikoréletünk minden területén a világszínvonalaz eszmény, a norma, más mezőnyről?Nem kellene-e az eddiginélkövetkezetesebben törekedni színház-szerte az elérhetetlen, de egyedül ösztönzőszakmai perfekcionalizmusra?

    Ezt az igényt, törekvést véltem felfe-dezni a Katona József Színház legjobbprodukcióiban és Székely Gábor rendezőioeuvre-jében, ezért választottam aMenekülést az év előadásának.

    Magyar dráma dolgában megkönnyí-tette a szavazást, hogy egy leendő klasz-szikus alkotás ősbemutatóját - színpadivázlatát - láthattuk az évad elején a Víg-színházban. De a kritikusi becsület úgykívánja, hogy megint csak megjegyezzem:valójában ma már Weöres Sándor semtekinthető a kortársak versenytársának. Őmár életében a halhatatlanok közé tartozik.A kortársak versenyében pedigegyértelműen Spiró Györgynek nyújtanáma pálmát. Színházi életünk-ben fehérhollónak számít az a szerző, aki egyetlenévadban két jelentős alkotással ( A zimposztor és A kert) bizonyította drámaíróitehetségét.

    A bőség zavara kizárólag a kiemelkedőférfialakítások megítélésekor fenyegetett.Amikor Garas Dezsővel együtt (Woland)Major Tamás (Bogusławski), GáborMiklós (Lucifer), Kézdy György(November kartárs) és Szilágyi Tibor(Abonyi) neve is felkerült a listámra.

    A többi - a szavazólapon látható .. .

    GYÖRGY PÉTER

    ELTE Esztétika Tanszék

    A legjobb új magyar dráma: Spiró GyörgyAz imposztor

    A legjobb előadás: Bulgakov: Menekülés(Katona József Színház, rendezte: SzékelyGábor)A legjobb női alakítás: Bodnár Erika(Menekülés, Katona József Színház) Alegjobb férfialakítás: Garas Dezső (AMester és Margarita, Kaposvár); Cser-halmi György (Menekülés, Katona JózsefSzínház)A legjobb női mellékszereplő : CsákányiEszter (Hamlet, Kaposvár)A legjobb férfi mellékszereplő: Lukáts Andor(Hamlet, Kaposvár)A legjobb díszlet: Él Kazovszkij (Figaroházassága, Szolnok)A legjobb jelmez: El Kazovszkij (Figaroházassága, Szolnok)

    Különdíj: Tóth Béla (Liliom, Kaposvár)

    1. Spiró György Az imposztora. Efolyóirat hasábjain írhattam a drámáról,úgyhogy itt mindössze egy megjegyzésttennék. Mikor lesz Spirónak arra is esélye,hogy ama rettegett történelmi darabjaiközül valamelyiket is bemutassák?(Békecsászár, Hannibál stb.)

    2. A legjobb előadás: Bulgakov: Me-nekülés. A Katona József Színház A Manójaóta ezzel az előadással nyújtotta szá-momra a legtöbbet, s visszatekintve úgyérzem, hogy a két előadás bizonyos meg-oldásai között igen sok a rokonság.Székely Gábor vizionárius rendezéseSzékelv László pregnáns és lenyűgözőterében felidézhető képek sorozatát nyúj-totta, visszatérő gesztusokat, formulákat,hangsúlyokat, fényeket - s azt hiszem, alegtöbb, ami egy előadással történhet,hogy egyes mozzanatai nem pusztán akultúrába, hanem a minden-napjainkszövedékébe is beágyazódnak, jelenmaradnak.

    3. Bodnár Erika a Menekülésben. Ez azeszköztelen, természetes, manírmentesszínészet az egyik legfontosabb színészimunka, amely a Katona József Színházkeretei között kibontakozhatott. Szokásmondani: ez vagy az a színésznő mármindent tud, bármit eljátszhat. Nos, arravalóban minden esély megvan, hogyBodnár Erika igen széles skálán belülképessé legyen erre. A képlékenységnektűnő eszköztelensége - talán alegnehezebben megtanulható, leg-személyesebb színészet záloga lehet ez.

    4. Garas Wolandként A Mester ésMargaritában és Cserhalmi Hludovja aMenekülésben. (E tekintetben nem is kí-vánnék dönteni.) Amit Garas Kaposvárottelér, az minden színész iskolapéldájalehet. Némán állni perceken át, s szavak

    nélkül lebírni a közönséget - aki erreképes, azt mostanában Garas Dezsőnekhívják. Cserhalmi Hludovja pedig egy-szerűen - számomra - élete eddigi legjobbalakítása volt.

    5. 6. Lukáts Andor és Csákányi Esztera Hamletban - s megint csak azt lehetleírni, amit eddig: mindkét színész teljesenérett, többet nem „fiatal", „kezdő",„ígéret". Lukátsról ebben az évben lassanmindeki tudomásul vette, hogy ki-csoda -Csákányiról a nagyérdemű közönség éskritika már jóval előbb hajlandó volttudomást venni.

    7. Kazovszkij a különben messze nemegyértelmű Figaro házasságában. Mindaz,amit ő tud a térről és a térben valómozgásról, teljesen egyedi. A képek,amelyek megmaradnak erről az elő-adásról: utolérhetetlenül szépek, képző-művészetileg kifogástalan, lenyűgözőmunkák.

    8. Ugyanaz.9. Tóth Béla a kaposvári Liliomban a

    lenyűgöző naturalitás és humor, a ki-dolgozott stílus és az átható személyességpéldája volt. Igazi érdeme a kaposváriszínháznak, hogy ennyi tehetséges, lassannagy alakításokra is képes színésze van.

    HERMANN ISTVÁN ELTE

    Filozófia Tanszék

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztorA legjobb előadás: Ford: Kár, hogy kurva(Katona József Színház, rendezte: Zsám-béki Gábor)A legjobb női alakítás: Udvaros Dorottya(Kár, hogy kurva, Katona József Szín-ház)A legjobb férfialakítás: Márkus László(Játék a kastélyban, Madách Kamara) Alegjobb női mellékszereplő: Halász Judit(Ugyanaz hátulról, Vígszínház)A legjobb férfi mellékszereplő': GáspárSándor (Kár, hogy kurva, Katona JózsefSzínház)A legjobb díszlet: Szlávik István (III.Richárd, József Attila Színház)

    Spiró György A z imposztor című darabjamindenekelőtt azért tetszett, mert nagyonrégen lehetett magyar színpadi írótólennyire szellemes dialógusokat hallani.Semmi túlzás, semmi álavantgardizmusnincs ezekben a dialógusokban, hanemegy színházi társulat belső izgatottságát - sezáltal a társadalom belső izgatottságátjelzi több irányban.

  • Az izgatottság egyfelől szól a művésziteljesítménynek, mely várható, másfelőlszól annak a csalódásnak, melyet a főhősimposztor híre és valóságos megjelenéseközött a színpad illetve a társadalomérzékel, végül harmadrészben szól annak adrámának, amely a drámán belül is lezajlik- a cárizmus elleni küzdelem sajátosvisszfényeként. Ilyen módon Spiródarabját tartom az évad legjobb magyardarabjának.

    Márkus László alakítását azért érzem alegjobb idei alakításnak, mert Márkus azíró figurájában össze tudja fogni azegyébként széthulló színpadot, s valóbanazt érzékelteti, hogy ő a legjobb színpadiszakember az összes szereplők között,mégpedig azáltal, hogy egyszerre tud okosés humorosan fölényes lenni, nyugodt ésmégis aktív. Ami Udvaros Dorottyáraadott szavazatomat illeti, éppen úgy, mintGáspár Sándor, olyan mértékbenalárendelik egész egyéniségüket a színpaditársulatnak, s ugyanakkor mozgásbanilletve mimikában olyan bravúrokathoznak létre, mely mégis messze föléemeli alakításaikat az együttes egészalakításának. Különlegesnek érzem HalászJudit figuráját is az Ugyanaz hátulrólban,mivel itt Halász, noha nem klasszikusértelemben fő-szereplő, mégis olyansajátos lendülettel hozza az alakot, hogyteljesítménye fel-tétlenül kiemeléstérdemel.

    A I I I . Richárd díszletére azért sza-vazok, mert talán még soha nem sikerült anehezen díszletezhető shakespeare-iművek esetében ennyire mozgékony sugyanakkor a színészekkel csaknem együttjátszó díszletkompozíciót teremteni.

    KOLTAI TAMÁS

    SZÍNHÁZ

    A legjobb új magyar dráma: Weöres Sándor:A kétfejű fenevadA legjobb előadás: Bulgakov: Menekülés(Katona József Színház, rendezte: SzékelyGábor)A legjobb női alakítás: Hámori Ildikó(Laodameia, Várszínház) és Igó Éva(Romeo és Júlia, Miskolc)A legjobb férfialakítás: Cserhalmi György(Menekülés, Katona József Színház)A legjobb női mellékszereplő: Pap Vera(Farsang, Pesti Színház)A legjobb férfi mellékszereplő : Lukáts Andor(Hamlet, A kert, Kaposvár)A legjobb díszlet: Pauer Gyula (A Mester ésMargarita, Kaposvár)

    A legjobb jelmez: Szakács Györgyi (Far-sang, Pesti Színház)Különdíj: Emőd György Szentivánéjiálom-fordítása

    Nem sokat tudok hozzáfűzni szavaza-taimhoz. Az évad véleményem szerintmeglehetősen közepes volt; „helyezésilistámon" kevesebb név sorakozik, minttavaly vagy tavalyelőtt. Csak drámábanvolt erős a mezőny. Három jó darabegyetlen évadban több mint szép ered-mény. Az is ritka, hogy egy szerző -Spiró György - két figyelemreméltóbemutatóval álljon elő. A kert és Azimposztor közül az utóbbi egységesebb,igazi „piéce bien faire", boldogan sza-vaznék rá, ha nem került volna összeWeöres Sándor remekével. Meggyőző-désem, hogy A kétfejű fenevad kvalitásaiméltó előadásban kiragyognak majd. Énmár most besoroltam a mindenkorimagyar dráma kevés élő klasszikusaközé.

    A legjobb előadásokat szemlézve a

    Menekülés mellett csaknem egyenrangúGothár Péter Farsangja, Babarczy LászlóLilioma és Kerényi Imre főiskolai Jánoskirálya. Székely Gábor Bulgakov-rende-zése „esik" ugyan a második részben, deszámomra így is lenyűgöző. Talán azért,mert különösen szeretem ezt a fajta,érzelmileg-gondolatilag tömény, ví-ziókba sűrített színháztípust.

    Cserhalmi Györgyben régóta készülő-dik a nagy alakítás. Fantasztikus Hlu-dovja most is olyan kiválóan megformáltszerepek közül emelkedik ki, mintOsborne Jimmy Portere és Ford Vas-quese. Díjat azért egyikért sem adtamvolna. Gábor Miklós Luciferének (hanincs Cserhalmi Hludovja) annál inkább.

    Ritkán szoktam „felezni", de ezúttalképtelen voltam választani Hámori Ildikólenyűgöző Laodameiája és Igó ÉvaJúliája (nem Luluja!) között. A mellék-szereplő-kategóriában is majdnem ugyan-ilyen nehéz ,volt dönteni. Lukáts Andormellett (Kern András „ellenében") végül

    A legjobb férfialakítás: Cserhalmi György a Menekülésben (Katona József Színház) (lklády László f e l v . )

  • azért voksolok, mert két előadás háromepizódjában, A kert Parancsnokaként, aHamlet Szellemeként és Sírásójakéntegyaránt remekelt; Kern alakítása aFarsangban a maga nemében szintén töké-letes volt. Csákányi Eszter Sírásónéját isegyenértékűnek vélem Pap Vera Ca-ragiale-beli alakításával; kettőjük között(utóbbi mellett) egyrészt az elő-adásokegészének minősége döntött, s még inkábbaz, hogy ami Csákányitól nem voltváratlan, az a meglepetés, a minőségiugrás erejével hatott Pap Veránál. (Agroteszk iránti érzékre gondolok.)

    Végül a díszletek és a jelmezek díjáról.Egy szcenikai kiállításon a Műcsarnokbanhabozás nélkül El Kazovszkijnak ítélnémmindkettőt a szolnoki Figaro házassága„látványvilágáért". De mert a színházban alátvány nem önmagáért való, hanem egyelőadás „működésrend-szerének" része,díszletügyben Pauer Gyula kaposváriBulgakovjára szavazok (bár Szikoramiskolci Romeója és Székely pestiBulgakovja ott volt a sarkában), ajelmezek közül pedig Szakács GyörgyiFarsang-beli figurateremtő ruháinaknyújtom a pálmát.

    KOVÁCS DEZSŐ

    Kritika

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztorA legjobb előadás: Bulgakov: Menekülés(Katona József Színház, rendezte: SzékelyGábor)A legjobb női alakítás: -A legjobb férfialakítás: Szilágyi Tibor (DonCarlos, Vígszínház)A legjobb női mellékszereplő: Molnár Piroska(Tudós nők, Katona József Szín-ház)A legjobb férfi mellékszereplő: Lukáts Andor(A kert, A Mester és Margarita, Kaposvár)A legjobb díszlet: Szikora János (Romeo ésJúlia, Miskolc)A legjobb jelmez: Szakács Györgyi (III.Richárd, József Attila Színház, Az embertragédiája, Miskolc, Tudós nők, KatonaJózsef Színház)

    KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR

    Új Tükör

    A legjobb új magyar dráma: Spiró GyörgyAz imposztor

    A legjobb előadás: Zágon-Nóti-Eisemann:Hyppolit, a lakáj (Játékszín). Rendezte:Verebes IstvánA legjobb női alakítás: Tábori Nóra(Kávécsarnok, Pesti Színház)A legjobb férfialakítás: Bánffy György (Alegnagyobb magyar, Pesti Vigadó) Alegjobb női mellékszereplő: Pap Vera(Farsang, Pesti Színház)A legjobb férfi mellékszereplő: BenedekMiklós (Tudós nők, Katona JózsefSzínház)A legjobb díszlet: Götz Béla (István, a király,Városliget)A legjobb jelmez: El Kazovszkij (Figaroházassága, Szolnok)

    A hosszabb külföldi portyák - ráadásulha az embernek alkalma nyílik kissé afelszín alá pillantani - mindig szolgálnaknéhány tanulsággal. Ajánlatos persze kellőóvatossággal következtetni atapasztalatokból Az idén tavasszal példáulPortugáliában határozottan meglepett,hogy a színházi szakma társa-dalmi ésanyagi megbecsülése nem éri el apedagógusokét. Először hajlottam arra,hogy nem is rossz ez így. Végtére is azoktató, nevelő munka országosjelentősége meghaladja a szín-házét. Haegy ország arányosan nagyobb gondotfordít a kiművelt ember-fők számánakgyors növelésére, akkor ez néhány éven,évtizeden belül a szín-ház számára ismegtérülő ráfordítás.

    A baj csak az, hogy hamarosan arról isértesültem, Portugáliában még mindigijesztően magas az analfabéták száma,igen nagy a különbség a tengerpartinagyvárosok és az elmaradott mező-gazdasági területek kulturális színvonalaközött. És akkor egészen furcsán jutotteszembe Magyarország. Jó két évtizeddelezelőtt sokan komolyan aggódtak, hogy azakkor még új televízió hatásáravisszaszorul és elsatnyul a vidékiszínjátszás, talán még Pesten is gondotokoz majd a nézők utánpótlása.

    Ez a tér- és időbeli eltávolodás valahogyhirtelen kifényesítette nekem a maimagyar színházat. Nem szeretném azegekbe vinni hazai viszonyainkat. De nemvolt rossz egy pillanatra tudatára ébredni,milyen sokféle lett az utóbbi évtizedekbena magyar színház. Menynyiretermészetessé vált a rendezői és színészistílusokról, iskolákról beszélni.

    Angliából, Lengyelországból hazajövetsem kell már azt éreznünk, hogy szín-háziértelemben törpeország vagyunk.

    MÁRIÁSSY JUDIT

    Élet és Irodalom

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztorA legjobb előadás: Bulgakov: A Mester ésMargarita (Kaposvár, rendezte: AscherTamás)A legjobb női alakítás: Törőcsik Mari (Ó,azok a szép napok!, Kecskemét)A legjobb férfialakítás: Major Tamás (Azimposztor, Katona József Színház) ésHuszti Péter (Isten, császár, paraszt,Madách Színház)A legjobb női mellékszereplő: Szabó Éva(Disznójáték, József Attila Színház)A legjobb férfi mellékszereplő : Kern András(Farsang, Pesti Színház)A legjobb díszlet: Szlávik István (IIl.Richárd, József Attila Színház)A legjobb jelmez: Gombár Judit (Izzóplanéták, Győri Balett)Különdíj: János király (Kerényi Imrefőiskolai vizsgarendezése)

    Egy közepes évad után könnyebbmegjegyezni a kiemelkedő teljesítménye-ket. Akad köztük olyan is, mint GáborMiklós Luciferje, Szoboszlay SándorMöbiusa, melyeket azért nem jelöltem,mert a színházi fesztivál alkalmából márkitüntették őket. Őszintén sajnálom, hogynem találok alkalmat Tolnay Klára - nemszületésnapi! - megemlítésére, noha aMadách Kamaraszínházban kiválóalakítást nyújtott egy sajnálatosan rosszdarabban, és hasonlóképpen remekepizódfigurát formált Gyurkovics Tiborművének nagymamájaként. Szívemszerint megemlítettem volna a díjazandóelőadások között a zalaegerszegi HevesiSándor Színház Mély-vízét, ha annakhatását a főszereplő nem rontja le. Nemtudok véleményt mondani a GyurkóLászló-Jancsó Miklós-Hernádi Gyula-félevállalkozás, a számtalan bemutatót tartókecskeméti társulat munkájáról. A véletlenúgy hoz-ta, hogy csak egy produkciójukatláttam, a Banovich Tamás által rendezett,kitűnő Beckett-előadást. Hasonlóképpenhiányos a képem a Játékszínt és méginkább a győri Kisfaludy Színházatilletően. Az új magyar darabok közülsajnálatosan könnyű volt a választás.Meggyőződésem, hogy az a jó tendencia,mely erőteljesen szorgalmazza az eredetimagyar bemutatókat, ez idő szerint olyankompromisszumok árán érvényesül, melymegingatja még az elismert és kitűnő-nekismert szerzők tekintélyét is.

  • MÉSZÁROS TAMÁS

    Magyar Hírlap

    A legjobb új magyar dráma: Weöres Sándor:A kétfejű fenevadA legjobb előadás: Bulgakov: Menekülés(Katona József Színház, rendezte: SzékelyGábor)A legjobb női alakítás: Pap Vera (Farsang,Pesti Színház)A legjobb férfialakítás: Cserhalmi György(Menekülés, Katona József Színház) Alegjobb női mellékszereplő: -

    A legjobb férfi mellékszereplő: Lukáts Andor(Hamlet, Kaposvár)A legjobb díszlet: Székely László (Mene-külés, Katona József Színház)A legjobb jelmez: Szakács Györgyi (Farsang,Pesti Színház)Különdíj: a kaposvári Csiky GergelySzínház Diótörő-előadása

    MIHÁLYI GÁBOR

    Nagyvilág

    A legjobb új magyar dráma: Weöres Sándor:A kétfejű fenevadA legjobb előadás: Bulgakov: Menekülés(Katona József Színház, rendezte: SzékelyGábor)A legjobb női alakítás: Törőcsik Mari (Ó,azok a szép napok!, Kecskemét) A legjobbférfialakítás: Gábor Miklós (Az embertragédiája, Zalaegerszeg) A legjobb nőimellékszereplő: Csákányi Eszter (Hamlet,Liliom, Kaposvár)A legjobb férfi mellékszereplő: Lukáts Andor(Hamlet, A Mester és Margarita, A kert,Kaposvár)A legjobb díszlet: El Kazovszkij (Figaroházassága, Szolnok)A legjobb jelmez: El Kazovszkij (Figaroházassága, Szolnok)Különdíj: az István, a király városligetielőadása

    A holnap fogja eldönteni, de a Víg-színház félsikerű bemutatója után is úgyvélem, hogy A kétfejű fenevad a magyardrámairodalom nagy, klasszikus alkotása,amelynek színpadi megjelenítése állandókihívást jelent a jövő rendezői számára.Ha tíz év után nem most mutatják beWeöres darabját, Spiró eddigi legjobbdrámájára, Az imposztorra adom le vok-somat.

    Elgondolkodtató tény, hogy ma mind-össze két színházunk van, a budapestiKatona József és a kaposvári Csiky Ger-gely Színház, amelyben többé-kevésbé

    adva vannak a folyamatos, színvonalasművészi munka feltételei. Tehetségesrendezők, kiváló színészgárda önmagábannem elég a sikerhez, az eredményhezszükséges világnézeti és művészi egységetis könnyebb hirdetni, mint meg-valósítani.Unalmas ismételni, de a bajok az elavultszínházi struktúrában gyökereznek.Strukturális okok magyarázzák, hogyvidéki színházaink Kaposvár kivételévelnincsenek azon a szinten, hogy néhányprodukciótól el-tekintve, folyamatosanolyan előadásokat hozzanak létre,amelyeket Pesten is szériában lehetnejátszani. Az igényes produkciók félsikerevagy bukása is a kommercializálódásirányába hat, mint-hogy a nézőteret megkell tölteni. Igy Kaposvár és a Katonamindinkább a „bezzeggyerek" helyzetébekerül, és valljuk be, ez nem kellemesszerep. Nézetem szerint az idei évad két'bors concours' produkciója is e kétszínházban jött létre, Bulgakov MenekülésSzékely Gábor rendezésében és a vidékiszín-házak évad végi seregszemléjénnagy-díjat kapott A Mester és Margarita. Harendezőí díjat osztanánk, úgy hi-szem,Ascher Tamást illetné a pálma, de mivel alegjobb előadást kell díjaznunk, aMenekülést, a színészi teljesítményt isfigyelembe véve, tökéletesebbprodukciónak érzem.

    A legjobb férfialakítás díját szívem sze-rint Major Tamásnak, Garas Dezsőnek,Lukáts Andornak és last but not least Már-kus Lászlónak is odaítéltem. De GáborMiklós Lucifer-alakítása végül is párjátritkító színháztörténeti esemény. Re-méljük, hogy készült róla filmfelvétel ajövő generációk okulására.

    Szakács Györgyi ma egyike legjobbjelmeztervezőinknek, de amit idén lát-hattunk tőle, a megszokott kereteken belülmaradt. Él Kazovszkij díszletei ésjelmezei a szolnoki Beaumarchais-elő-adásban újat, rendkívülit is tudtak, azonfelül, hogy szemet gyönyörködtettek.

    Ha van tömegeket mozgató népszín-ház,akkor az István, a király városligetiprodukciója az volt. Eredményei és tanul-ságai nemcsak a kritikusok vitaírásait,hanem a különdíját is megérdemlik.

    MOLNÁR GÁL PÉTER

    Filmszem

    A legjobb új magyar dráma: Weöres Sándor:A kétfejű fenevad (leszámítva az elő-adást)

    A legjobb előadás: T. T. E. R. I. (Termé-szeti és Társadalmi Eseményeket Ren-dező Iroda Utcaszínház, rendezte:Hegedüs Tibor)A legjobb női alakítás: -A legjobb férfialakítás: Derzsi János(Fösvény, Zalaegerszeg)A legjobb női mellékszereplő: CsákányiEszter (A kert, Hamlet, Liliom, Kapos-vár)A legjobb férfi mellékszereplő: Lukáts Andor(A kert, Hamlet, Kaposvár)A legjobb díszlet: Gothár Péter (Farsang,Pesti. Színház)A legjobb jelmez: Pilinyi Márta (Zűrzavar,Pécs)Különdíj: Melis László - legjobb kísérő-zene (Két Bolyai, Nyíregyháza); ÁcsJános - legjobb zenés rendezés (Film-csillag, Kaposvár)

    Legszívesebben minden rubrikát ki-.

    húznék. Az évadban nem volt legjobb.Helyette: jó, közepes évad volt. (Jel-lemző: a legjobb mai drámát több mintévtizede írták, a legjobb előadás egyamatőrszínházé, a legjobb díszletet egyrendező tervezte, a legjobb jelmezeketegy pályakezdő. Képzeljék el a többit!)Munka közben vagyunk. Minden dekla-rált végeredmény: coitus interruptus.Nem értékelni kell: elemezni. Amihezviszont itt nincs hely.

    NÁNAY ISTVÁN

    SZÍNHÁZ

    A legjobb új magyar dráma: Weöres Sándor:A kétfejű fenevadA legjobb előadás: Bulgakov: Menekülés(Katona József Színház, rendezte: SzékelyGábor)A legjobb női alakítás: Pap Vera (Farsang,Pesti Színház)A legjobb férfialakítás: Cserhalmi György(Dühöngő ifjúság, Dunaújvárosi BemutatóSzínpad, Menekülés, Kár, hogy kurva,Katona József Színház)A legjobb női mellékszereplő: Timár iva(Romeo és Júlia, Miskolc), Barta Mária(Húsvét, Az ember tragédiája, Zalaeger-szeg)A legjobb férfi mellékszereplő: HunyadkürtiGyörgy (A Mester és Margarita, A kert,Hamlet, Kaposvár)A legjobb díszlet: Pauer Gyula ( A Mester ésMargarita, Kaposvár)A legjobb jelmez: El Kazovszkij (Figaroházassága, Hovámész, Szolnok) Különdíj:Diótörő (Kaposvár)

  • i. Több, mint húsz új magyar darabkerült színre az elmúlt szezonban, közü-lük néhány témafelvetése, mondandójavagy/és művészi megformálása kitüntetettfigyelmet érdemel. Mindenekelőtt SpiróGyörgy két drámáját (Az imposztor -Katona József Színház és A kert -Kaposvár), valamint Weöres Sándorhosszú, kényszerű hallgatás után a Víg-színházban bemutatott A kétfejű fenevad-játkell említenem. Bár mindegyik mű-benszámos dramaturgiai megoldatlanság van,mégis ezek - más-más módon - történelmiés jelenkori valóságunk lényegeskérdéseiről lényeglátón és érzékenyenszólnak. Közülük számomra a leg-komplexebb, a legmegrázóbb WeöresSándor műve, ezért esett erre a választá-som, még akkor is, ha a Vígszínház alko-tógárdája nem tudott megbirkózni a nemkönnyű drámával.

    2. Öröm - s egyben persze nehéz is -akkor voksolni, ha nagy a választék.Márpedig az elmúlt évadban jó néhánykiemelkedő előadás volt, hogy csak a leg-jelentősebbeket említsem: Bulgakov:Menekülés (Katona József Színház),Caragiale: Farsang (Pesti Színház),Shakespeare: Hamlet, Bulgakov: A Mesterés Margarita, Molnár Ferenc: Liliom(Kaposvár), Wedekind: Lulu, Shakes-peare: Romeo és Júlia, Madách: Az embertragédiája (Miskolc), Babel: Húsvét,Madách: Az ember tragédiája (Zala-egerszeg). Mivel csak egy produkciótlehet választani, én Székely Gáborrendezését, a Menekülést választom, mertebben az előadásban valósult megszámomra leginkább az adott művilágszerűsége, a részletek és az egészösszefüggésrendszerének következetes ésszinte maradéktalan kidolgozása, a figu-rák és a helyzetek differenciáltságának,

    mélységének érzékeltetése, egyszóval akomplex színházi műalkotás.

    3. Mivel kiemelkedő részteljesítményekcsak kitűnő összteljesítményből születnek,az előbbiekben kiemelkedő-nek ítéltelőadásokban találtam meg a legjobbszínészi, díszlet- és jelmeztervezőiteljesítményeket.

    Pap Vera Farsang-beli alakítása egy-részt azt példázza, hogy milyen fontos egytársulat életében, hogy egy-egy szuverénművészi világú rendező időnként újimpulzusokat adjon az együttesnek,másrészt azt, hogy milyen káros a renyhe,szerepsémákban való gondolkodás. Aszínésznő ugyanis felrúgott minden rólaalkotott egyszerűsítő elképzelést, ésGothár Péter intencióinak kitűnő meg-valósítójaként kirobbanó és fergetegesalakítást nyújtott.

    Cserhalmi György nemcsak a Meneküléskulcsfigurájaként remekelt, hanem aDunaújvárosi Bemutató Színpad Osborne-előadásának és John Ford Kár, hogy kurvacímű darabjának (mindkettő ZsámbékiGábor rendezése) is meghatározója volt;érett, sokszínű, emberi mélységeketfeltáró alakítás mind a három.

    Bár csak a legjobbra lehetne szavazni, alegjobb női mellékszereplő kategóriáiábannem tudok dönteni. Barta Mária nemcsakmindig nagyon pontos és élő figurákatteremt, de az ő kisebb szerepekben valófellépése több, mint művészi teljesítmény;etikai súlya van a Húsvétban vagy A zember tragédiájában el-játszottszerepeinek, amelyekkel a fiatal társulatformálásáért is sokat tesz. Timár EvaRomeo és Júlia-beli Dajkája viszontminden általam kül- és belföldön eddiglátott Dajka-alakítás közül a legsokszí-nűbb, a legösszetettebb, a legemberibbvolt.

    Hunyadkürti György kitűnő epizodistaezt eddig is tudtuk róla, ám ahogy A Mesterés Margarita első részének végénmegoldotta Lévi Máté szerepét, vagyahogy A kert sofőrjeként egyszerre élte ésvéleményezte a történteket, vagy a Hamletegyik színészeként élte a mindenkoriaktorok életét, az nemcsak egy színészpályájának ígéretes állomásait jelzi, hanemazt a műhelyt is a legmagasabb fokonminősíti, ahol ilyen színésszé érett.

    Pauer Gyula díszlete, tere, látványvilágaaz Ascher Tamás rendezte kaposvári Mesterés Margarita-előadás egyik legfontosabbeleme lett, és nagymértékben hozzájárultahhoz, hogy megszületett a Bulgakov-regény adekvát színpadi víziója.

    El Kazovszkij sajátos, öntörvényűképzőművészeti látásmódja nemcsak a kétszolnoki előadás - a Szikora János rendezteFigaro házassága és Csizmadia Ti-borgyereklátványossága, a Hovámész -látványvilágát határozta meg, hanem jó-tékonyan befolyásolta, sőt megszabta azelőadások rendezői és színészi stílusát is.

    4. A kaposvári Diótörő az évad egyiklegszebb előadása volt. Nem csupángyerekelőadás -- előadás. Vagymásképpen: azért lett a legfelkavaróbbgyerekelőadás, mert felnőtteknek ésgyerekeknek egyaránt szóló igazi színházialkalom volt, amelyben olyan varázslat,csoda történt a nézővel, ami csak nagyonritkán esik meg a színházba járó emberéletében. Valami egészen különösminőséget képvisel ez a produkció, ezértjavaslom különdíjra.

    PÁLYI ANDRÁS

    SZÍNHÁZ

    A legjobb új magyar dráma: Weöres Sándor:A kétfejű fenevad

    A legjobb előadás: Bulgakov: A Mester ésMargarita (Kaposvár, rendezte: AscherTamás)A legjobb női alakítás: Básti Juli (Film-csillag, Kaposvár)A legjobb férfialakítás: Cserhalmi György(Menekülés, Katona József Színház)A legjobb női mellékszereplő: Csákányi Eszter(Hamlet, Kaposvár)

    A legjobb férfi mellékszereplő: Lukáts Andor(Hamlet, Kaposvár)

    A legjobb díszlet: Pauer Gyula (A Mester ésMargarita, Kaposvár)

    A legjobb női és férfi mellékszereplő: Csákányi Eszter és Lukáts Andor a kaposvári Hamletben

  • A legjobb jelmez:: El Kazovszkij (Figaroházassága, Szolnok) Különdíj: MárthaIstván (zenéiért)

    RÓNA KATALIN

    Film Színház Muzsika

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztorA legjobb előadás: Bulgakov: Menekülés(Katona József Színház, rendezte: Szé-kely Gábor)A legjobb női alakítás: Igó Éva (Romeo ésJúlia, Miskolc)A legjobb férfialakítás: Szilágyi Tibor (DonCarlos, Vígszínház)A legjobb női mellékszereplő: Molnár Piroska(Hyppolit , a lakáj, Játékszín) A legjobb férfimellékszereplő: Bács Ferenc (Don Carlos,Vígszínház)A legjobb díszlet: Szikora János (Romeo ésJúlia, Miskolc)A legjobb jelmez: -Különdíj: Ruszt József (Az ember tragé-diája és a Húsvét színreviteléért, Zala-egerszeg)

    Ebben az esztendőben a szavazást meg-zavarta az Országos Színházi Találkozódíjkiosztása. A vidéki színházak közöttkiosztott díjak önkéntelenül vagy önké-nyesen meghatározták a mostani szavazatmenetét: - akár az egyetértés, akár azegyet nem értés okán. Gábor Miklósmindenképpen megérdemelné a kritikusszavazatát is, ugyanakkor egyfajta belsőjóérzés ti ltakozik, hogy ugyanaz a művészvigyen el minden díjat. A legjobb drámaszámomra egyértelműen Spiró alkotásavolt, hozzátéve, hogy mint előadás(Zsámbéki Gábor rendezése) és MajorTamás nagyszerű alakítása is méltatástérdemel. A színházi teljesítmény egészeadja a dráma értékét. Hasonlóképpen azévad nagy színházi pillanata volt SzékelyGábor Bulgakov-rendezése. Rögtön idetartozik Ruszt József színházitevékenysége, amely nem-csak egy drámaszínrevitelében, de szín-házszervezőműködésében és idei két rendezőimunkájában is minden elismeréstmegérdemel Ezért ítélném neki a rendezéskülöndíját.

    Ha lenne karakteralakítás-elnevezés,úgy szívből szavaznék Benedek Miklós ésSzacsvay László színpadi jelenlétére aHyppolit, a lakáj előadásában.

    S végül egy mondat a díszletről. Ez-úttal a képi kompozíció meghatározástkívánom használni Szikora János mun-

    kájára, amellyel rendezőileg a maga te-remtette színpadi víziót szolgálta Romeoés Júlia-színpadképe.

    SZÁNTÓ JUDIT

    Magyar Színházi Intézet

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György Azimposztor (Katona József Színház) Alegjobb előadás: Wedekind: Lulu (Miskolc,rendezte: Csiszár Imre)A legjobb női alakítás: Igó Éva (Lulu,Miskolc).-1 legjobb férfialakítás: Máté Gábor(Hamlet, Kaposvár), Cserhalmi György(Menekülés, Katona József Színház)A legjobb női mellékszereplő: CsákányiEszter (Liliom, Hamlet, Kaposvár)A legjobb férfi mellékszereplő: l uk á t s Andor(Hamlet, A kert, Kaposvár)Kern András (Farsang, Pesti Színház)A legjobb díszlet: Szikora János (Romeo ésJúlia, Miskolc)A legjobb jelmez: Szakács Györgyi (Lulu,Romeo és Júlia, Miskolc, Farsang, PestiSzínház)Különdíj: Gothár Péter (Diótörő, Ka-posvár)

    Az évad jó néhány előadásáról őrtokkellemes és bizonnyal maradandó emlé-ket, tehát mint néző , sőt, mint egyesprodukciók bírálója is elégedett lehet-nék; az összképet szemlélve mégis nyug-talanság tölt el. A figyelemre méltó elő-adások továbbra is egyes színházakhoz,sőt, ugyanazon színházakhoz, s ami mégnyugtalanítóbb, ugyanazon alkotókhozkötődnek, amiben nem az a baj, hogy akitavaly és tavalyelőtt tehetséges volt , aztovábbra is tehetséges maradt, hanem az,hogy a kör nem bővül újabbakkal és

    fiatalabbakkal; félő , hogy a díjazottak éshelyezettek köre hovatovább vissza-térőnevek római klubjává alakul. Ésmindennek persze sokkal tágabb impli-kációi is 'vannak. Ha meggondoljuk, hogya jó előadásokat országos viszony-latbanhányan látják, méltán tölthet el azaggodalom: vajon erősítheti-e pozícióit ajó színház a nehezedő gazda-ságihelyzetben és a legolcsóbb mulattatásnövekvő kínálatával szemben?

    A szekció körlevele aláhúzva egy flekketkér; abbahagyom hát, és rátérekszavazólapom exegesisére.

    Ami a legjobb magyar drámát illeti:Weöres Sándor A kétfejű fenevadja irodal-milag minden bizonnyal ékesebb remekAz imposztornál. Drámai életbőlazonban Az imposztorban kering több.Más élményem e tárgykörben nem volt.

    A legjobb előadásnak, akár bemutatásaidején, most is a miskolci Lulut tartom,amely a legnehezebbet oldotta meg:egyfajta stilizálás következetes szintentartását. Ebben csak a Gothár Péterrendezte Farsang vetekedhet vele, de ittszubjektív vagyok: a Lulu írói világaközelebb áll hozzám. Voksom tehátelsősorban a homogeneitásnak szól; másprodukciók egyes mozzanataikbanelementárisabbak voltak, de ugyanakkoregyenetlenebbek is. A Menekülés első feleabszolút díjnyertes lehetne; a másodikérzésem szerint nem tudta tartani a tö-kélynek ezt a szintjét. És hálás vagyokAscher Tamásnak, aki a drámák drámá-jának néhány részletét teljesen új oldal-ról világította meg számomra, össz-koncepciójával pedig az évad legizgal-masabb új magyar drámáját írta meg.

    Színházművészetünk leggazdagabb ré-tegét: férfi színészeinket tekintve idén

    A legjobb díszlet: Pauer Gyula színpadképe A Mester és Margarita című előadáshoz (kaposvári CsikyGergely Színház) (Fáb ián Józse f f e l v é te l e i )

  • kényeztetem magam: mindkét kategóriárakét-két jelöltet állítok, mert az élménynekezen a szintjén már nem tudok és nem isakarok rangsorolni. Es említ-hetnék mégmásokat is: főszerepekben Major TamástBoguslawskiként (és ugyanőt a fehérparancsnok epizódszerepében), SzilágyiTibor Fülöp királyát, Kozák AndrásAndrej hercegét, Bálint Andrást StoreyOtthonjában, Sinkó Lászlót Kazynskiként,vagy a csúcsformában lévő Kern Andrástegy fő- és egy további epizódszerepben(Allan Felix, Badeni Lajos) és azepizodisták közül Bán Jánost Rybakként.

    Hölgyekben sajnos változatlanul sze-gényesebb a kínálat; főszerepben Igó Évamellett még Bánsági Ildikó Susannájátemlíteném, epizódszerepben két szolnokiművésznőt: Takács Katalint (Dühöngőifjúság, Anatol) és Egri Katit (Szabad szél,Anatol).

    A színpadképek közül Szikora JánosRomeo és Júliáját azért érzem kiemelke-dőnek, mert egyrészt gyönyörű volt,másrészt az esztétikumot össze tudtaegyeztetni az iróniával, az édességnekönmagán való hallatlanul finom túleme-lésével, és mindezt egy igen eredeti drá-maolvasat precíz és hajlékony szolgála-tában. Emellett Székely László Menekülés-díszlete és Csiszár Imre szimultán Lulu-terei álltak különösen közel hozzám, és -sajnos az előadástól némiképp függetlenül- képzőművészeti élményt jelentett ElKazovszkij szolnoki Figaro-szcenikája.

    Jelmeztervezőnek jó lélekkel idén semajánlhatok mást, mint Szakács Györgyit;méltatlanság lenne csak azért beérni egymegközelítő megoldással, mert tavaly is őkapta a díjat.

    A különdíjat egy komplett, teljes jogúszínházi előadásnak ítéltem - felnőtt nézőiéletem legjobb gyermekelőadásának.Felnőttek vagyunk, sajnos, felnőtteknekszóló előadások érintenek a legmélyebben;a gyermekelőadás tehát eleve hátrányoshelyzetből indul. Nosztalgiámat éslelkifurdalásomat próbálom levezetni-vezekelni ebben a szavazatban.

    SZEKRÉNYESY JÚLIA

    Élet és Irodalom

    A legjobb új magyar dráma: Weöres Sándor:A kétfejű fenevadA legjobb előadás: Bulgakov: A Mester ésMargarita (Kaposvár, rendezte: AscherTamás)

    A legjobb női alakítás: -A legjobb férfialakítás: Garas Dezső (AMester és Margarita, Kaposvár) A legjobbnői mellékszereplő: Egri Kati (Pisti avérzivatarban, Szolnok)

    A legjobb férfi mellékszereplő : Funtek Fri-gyes (János király, Ódry Színpad) Alegjobb díszlet: Menczel Róbert (Az embertragédiája, Zalaegerszeg)

    A legjobb jelmez: Wágner Tamás (Pisti avérzivatarban, Szolnok)Különdíj: Deák Bill Gyula és VikidálGyula (István, a király)

    Nehéz dönteni, ha több kiváló telje-sítmény közül kell kiválasztanunk a leg-jobbat. De ez azért korántsem elviselhe-tetlen nehézség. Sőt. Hogy mennyire nemaz, arra akkor jövünk rá, amikor viszontalig van miből választanunk. Mert végül iscsak örülhettünk annak az 1983/84-esévadban, hogy meglehetősen jómezőnyből kellett kiválasztanunk példáula legjobb két férfialakítást. Ennekjellemzésére elegendő megemlítenünk:volt két érdekes Luciferünk (GáborMiklós, Blaskó Péter), Koltai Róbert -egyebek mellett - két főszerepet is él-ményszerűen játszott el (Pantagleize, azEgerek és emberekben pedig George). Aférfi epizódalakításokból is sok figye-lemreméltót láthattunk : így példáulMáriáss Józsefet, Spindler Bélát, DerzsiTamást, Csapó Jánost, Nemcsák Károlyt,Rácz Tibort, Lukáts Andort és ÁronLászlót több szerepben is.

    Ezzel szemben igen sok fejtörést okoz,ha igazán kiemelkedő női alakításokatakarunk találni. E téren igencsak távolállunk a bőség zavarától. Azért is be-szélek erről, mert már szinte jelenség-kéntérezhető e hiány. Oka - úgy érzem - nem aszínésznőkben keresendő, nem az őalkalmatlanságuk, netán félrevonulásukeredményezte ezt a helyzetet. Talán olyandarabok, olyan rendezések hiányoznakinkább színházaink műsoráról, melyekmegfelelő erőpróbának, kívánatosterhelésnek tennék ki művész-nőinkképességeit.

    TAKÁCS ISTVÁN

    Népszava

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztorA legjobb előadás: Bulgakov: Menekülés(Katona József Színház, rendezte: SzékelyGábor)

    A legjobb női alakítás: Hámori Ildikó(Laodameia, Várszínház)

    A legjobb férfialakítás: Cserhalmi György(Menekülés, Katona József Színház)

    A legjobb női mellékszereplő: Csákányi Eszter(Hamlet, Kaposvár)

    A legjobb férfi mellékszereplő: Bán János (ASzarvaskirály, Katona József Szín-ház)

    A legjobb díszlet: Gothár Péter (Farsang,Pesti Színház)

    A legjobb jelmez: Béla Suchá (A Szarvas-király, Katona József Színház)

    Különdíj: Márkus László (Játék a kas-télyban, Madách Kamara)

    Spiró György darabját azért jelöltemmeg az évad legjobb új magyar drámá-jaként, mert nemcsak azt tartom rend-kívül érdekesnek, amiről szól, hanem aztis nagyra értékelem, ahogyan szól róla.Székely Gábor Bulgakov-rendezését ár-nyaltsága, mélysége, összetettsége és ki-dolgozottsága ajánlja. Cserhalmi Györgyesetében nem egyedül Hludov-alakításátvettem figyelembe, hanem az évadbanjátszott más szerepeit is (Vasquez - Kár,hogy kurva; Jimmy Porter - Dühöngőifjúság), melyekben szintén kiemelkedőteljesítményt nyújtott. Hámori Ildikónál isLaodameia mellett tekintet-be kellettvennem a Magyar Electra Clytamnestráját.Csákányi Eszter Sírásónéját eredetiségedicséri. Bán János-nál megint csak többszerep volt az ajánló : a pompásanmegcsinált Durandarte mellett: a Kár,hogy kurva Poggiója s a MenekülésGolubkovja. S noha Gothár Péter nemdíszlettervező, a Farsanghoz készítettszínpadképei mégis kiemelendők, mertmeghatározó erejűek voltak az egészelőadásra nézve. Béla Suchá jelmezei ASzarvaskirályban ugyanilyen döntőszerepet játszottak, különösen a nőijelmezek s a női parókák. Végül MárkusLászló különdíját számomra az indokolja,hogy itt nemcsak egy briliáns darab, egybriliáns szerep és egy briliáns színésztalálkozik ritka szerencsés módon, hanemegy mindenkit fő-hajtásra késztetőemberi-művészi-morális tartás ésakaraterő is jelen van.

    S ha egy-egy kategóriában több díjat iski lehetne adni, szívesen javasolnámMáriáss Józsefet a zalaegerszegi MélyvízSteiner mosodása alapján a legjobb férfiepizódalakítás díjára, vagy ReviczkyGábort a Farsang adóírnoka okán.

  • TARJÁN TAMÁS

    ELTE XX. századi Magyar IrodalomTanszék

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztor (Katona József Színház nemhibátlan voltát, hanem viszonylagosjelentőségét elismerve, és Spiró A kertcímű drámájának erényeit is nyugtázva) Alegjobb előadás: Molnár Ferenc: Liliom(kaposvári Csiky Gergely Színház, ren-dezte: Babarczy László mert vállalásai éslehetőségei beteljesítésében ez jutottlegközelebb önmagához)A legjobb női alakítás: Bánsági IldikóWeöres Sándor A kétfejű fenevad címűművében (Vígszínház - ezúttal is meg-csillantotta különös érzékét, amellyel egy-egy darab hangvételét, stílusát akkor is eltudja találni, ha az előadás kevésbésikerült)A legjobb férfialakítás: Gábor MiklósLucifere (zalaegerszegi Hevesi SándorSzínház - mert Az ember tragédiája mind-egyik új értelmezése szerzett kisebb-na-gyobb örömet, tanulságot, de az ünnepiévet egészében és leginkább ünnepivétenni ő tudta)A legjobb női mellékszereplő: Csákányi Eszter(Hamlet, II. sírásó, kaposvári CsikyGergely Színház - a kiszolgáltatott és jobbhíján örömteli élet-nemértés tökéleteskifejezéséért)A legjobb férfi mellékszereplő: Lukáts AndorParancsnoka (Spiró György: A kert,kaposvári Csiky Gergely Szín-ház - asúlyos néma jelenlét tolakodás nélkülibravúrjáért)A legjobb díszlet: Csiszár Imre (Az embertragédiája, miskolci Nemzeti Színház

    valamennyi előadás közül ez a térfüggött össze legszervesebben a koncep-cióval: Csiszár díszlete a saját rendezé-sével)A legjobb jelmez: Szakács Györgyi (Ca-ragiale: Farsang Pesti Színház - már csak azöld kabátra varrott piros gombokért is).

    VARJAS ENDRE

    Élet és Irodalom

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztor.i legjobb előadás: Caragiale: Farsang (PestiSzínház, rendezte: Gothár Péter),Shakespeare: János király (Odry Szín-pad,rendezte: Kerényi Imre)A legjobb női alakítás: Básti Juli (Filmcsil-lag, Kaposvár)A legjobb férfialakítás: Gábor Miklós

    (Az ember tragédiája, Zalaegerszeg),Andorai Péter (III. Richárd, József AttilaSzínház), Hirtling István ( János király,Odry Színpad)A legjobb női mellékszereplő: Csomós Mari(Menekülés, Katona József Szín-ház),Csákányi Eszter (Liliom, Kaposvár) Alegjobb dísz/e: Götz Béla (István, a király,Városliget)A legjobb jelmez:Különdíj: a kecskeméti Katona JózsefSzínház mozgásszínházi csoportja

    ZAPPE LASZLO

    Népszabadság

    A legjobb új magyar dráma: Spiró György:Az imposztor1 legjobb előadás: Bulgakov: A Mester ésMargarita (Kaposvár, rendezte: AscherTamás)A legjobb női alakítás: Hámori Ildikó(Laodameia, Várszínház)A legjobb férfialakítás: Őze Lajos (A fizi-kusok, Nemzeti Színház)A legjobb női mellékszereplő: Pap Vera(Farsang, Pesti Színház)A legjobb férfi mellékszereplő: Lukáts Andor(A kert, Kaposvár)A legjobb díszlet: Kerényi József (Aki apofonokat kapja, Miskolc),1 legjobb jelmez: Béla Suchá (A Szarvas-király, Katona József Színház)Különdíj: A hatalmas színrabló(Universitas)

    Az imposztor bizonyára akkor is ki-emelkedik az évadban bemutatott újmagyar drámák közül, ha a Katona JózsefSzínház előadása nem is sikerült oly enerőteljesre, mint amilyet a dara-

    bot olvasva vártunk. A poén bizonyáratúlságosan összetett ahhoz, hogy elsőnekifutásra sikerüljön teljes bonyolult-ságában és ugyanakkor hatásosan szín-padra állítani. A többi kategóriában ál-talában több rendkívül különbözőképpenjó produkcióból lényegében eset-leges aválasztás. A Mester és Margarita talánátgondoltságával és következetességéveljobb néhány más jelentős elő-adásnál,mint például a Tragédia zalaegerszegi ésmiskolci előadása, a HúsvétZalaegerszegen, a Katona József Szín-házban a A Szarvskirály, a HamletKaposváron. Őze Lajos Möbiusa mellettfeltűnő Kern András bravúros WoodyAllenje, Koltai Róbert Pantegleize-je,Máté Gábor és Kulka János hamletje,Bregyán Péter Aki-je. Drámai erőtekintetében alighanem egyedül áll azévadban Hámori Ildikó Laodameiája, demellette Feltétlen említésre méltó BástiJuli bravúros kettős szerepalakítása aFilmcsillagban. Lukáts Andor re