A/7

A német könyvtárügyi, könyvtári fejlődési modell; a hozzá kapcsolódó könyvtártudományi kutatások főbb tendenciái, eseményei, teoretikusai.

BevezetésAz egyetemes és a nemzeti könyv- és olvasáskultúra

A nagyipari nyomdászat elterjedése Tömeges termelés àmind tartalmi, mind formai szempontból minőségi romlás

=bibliofilia szerepének növekedése A könyvkiadók szakosodása A könyvkereskedelem kiterjedése Könyvkiadói és könyvkereskedői nagyvállalatok alakulása (könyv+újság) A vállalatok terjeszkedése az országon kívül (multinacionális vállalatok) Az olcsó sorozat-üzlet megindulása A szervezett antikvár kereskedelem kialakulása

Németország A modern nyomdatechnika gyorsan elterjedt. Nagyipari nyomdászat kialakulása A könyvkiadók szakosodása Több kiadói központ létrejött. Legnagyobb kiadók még a 18- 19. század fordulóján alakultak meg: Göschen,

Teubner, Brockhaus, Reclam, Harrassowitz, Baedecker, Cotta, Kröner, Piper, Beck, Oldenburg, Fischer, Springer st.

Igényes, jó minőségű könyvsorozatok Újság és olcsó sorozatot (ponyvák) kiadó vállalatok alakultak Lexikonkiadás Nagy felvevőpiaca Európa Élénk antikvár piac porosz/ német modell- képkönyvtári ellátás

- elméleti alapon kutatják a könyvtártudományt

Nemzeti könyvtárügyek kialakulása, jellemzői a 19. század második felétől 1920-ig- nemzetállam kialakulása szükséges- tömegek kezdenek el olvasniànincs pénzük könyvekre- 19. sz. második feleàállami közgyűjtemények kialakulása (múzeum, könyvtár)

levéltár ekkor még nem tartozik ide- eddig az állam nem látta el a közgyűjtemény ápolását (oktatást sem az állam látta el)

o eddig magánszemélye, egyházak, olvasókörök tartanak könyvtárakat, múzeumotàállami szerveződés nincs

- új állami feladatok:o oktatáso egészségügyo szociális kérdéseko könyvtárügy

à állam nem veszi át teljes mértében a feladatot, maradnak civil szerveződések is ebben a feladatban (ha teljes mértékben az állam feladata lenne, kiszakadna a társadalmi gondolkodásból, elveszne a tulajdonosi szemléle

1

Állami könyvtárügy kialakulása= közkönyvtárak elterjedése- ok: tömegkönyvek, új olvasók

Közösségi könyvtárak elterjedése okai:- hatalmas demográfiai szaporulatàvárosokban gyűlnek az emberekàfoglakkozás

átrétegződése- iskoláztatás- tudás, szakképzettség felértékelődése

értéke volt a szakképzésnek, tudásnak, szakmának- iskolán kívüli művelődési mozgalmak

népfőiskolai mozgalom, szabadegyetem, munkásakadémia (tanulási legetpségek)

- praktikus ismeretek megszerzése- könyvtári ellátás- demokratikus jogok kiszélesedése (választójog)

nemcsak születési előjoggal megfelelő iskolázottsággalàtudatos választók legyenekàtudás

folyamatosan bővíteni kell- szegénység növekedéseàvárosi szegénység alakul ki folyamatosan - bűnözés emelkedése

à műveltségi szint emelkedéséért kell küzdeni!- szociális eszmék terjedéseàszociális felelősség vállalás a többiekért

àszerzetesek, egyházak feladata újra megjelenikàállami gondoskodás

- állam kulturális szerepvállalásának kialakulása (diktátum jelleg)àsokféleség eltűnik a kultúrából

- közgyűjtemények fejlődése- Németországban is ezt az utat követik és még más országok is Ausztria,

Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország.

19. század második fele(àpublic library modell (USA, Anglia, Skandináv országok)

- első nyilvános könyvtár: Boston 19. század vége- másfajta gondolkodásmód- polgárok saját maguk hozzák létre, pénzügyi befektetéssel, saját képreàtulajdonosi gondolkodásmód- szolgáltatás központú- elvárják, hogy jól működjön- külön adó működik

à legjobb kiszolgálásà hosszú nyitva tartásà amire igény vanàgyerek- és ifjúsági szolgáltatásà fontos a gyermeki gondolkodásàreferensz szolgáltatás

- jellemző:o általános gyűjtőkörű tudományos könyvtáro erős szakirodalmi gyűjteményo helyben olvasáso gazdag állományo közösségi tereko nagy könyvtáro foglalkozások, tanuló szoba

àNépkönyvtári modell (Európa többi része)

2

- közkönyvtár elterjedéseàkönyvkiadás, kötelező iskoláztatás, nők iskoláztatása, új olvasók (polgárok) megjelenése

- állam által létrehozott modell, állami támogatás- nevelő szemléletőàállami diktál- nem direkt módon adóból tartják fent, mint a public libraryt- kevésbé társadalmiànem érzik magukénak- indirekt visszacsatolás- könyvtár érdeke: elfogadtassák a feladatukat, szükség legyen rájuk- 3 tagolás:

o Bücherei= népkönyvtár- csak kölcsönzéso Lesehalle= Public Library beszivárgása- olvasó csarnok/ teremo Bibliothek =tudományos gyűjtemény

- jellemzők:o erőteljesen szelektált, sekély gyűjteményo célzatosan összeválogatottàmegfeleleő polgárok nevelése céljából

(mintajegyzék, törzsjegyzék)o alacsony fokú igényeket elégít kio sok elaprózott könyvtáro általában csak kölcsönzés lehetségeso osztályhelyzet alapján korlátozza a kínált irodalmat

- sokat változik a népkönyvtári modellàenyhül

A nyilvános könyvtárak két nagy csoportot alkotnak: 1. Tudományos könyvtárak (wissenschaftliche Bibliotheken): nemzeti könyvtárak, az

egyetemek, tudományos társaságok és intézmények könyvtárai, a nyilvánossá tett magángyűjtemények stb.

2. Népkönyvtárak (Volksbibliotheken, Volksbüchereien): lényegében csupán kölcsönzőhelyek.

– Németországban igen fejlettek a tudományos könyvtárak – A népkönyvtárak csak későn kezdtek fejlődni.

Német könyvtári modell- fejlett tudományos könyvtári rendszer- gazdag egyetemi szakképzési hagyományok- 18-19. század- felvilágosodás hat a német fejedelemségekre- fellendül a gazdaságàszükség van az írás-olvasás tudásra- polgárság létszámának növekedéseàpolgárság érdekeinek megjelenése- iskoláztatás kiszélesedéseàszükség van a könyvtárakra, könyvekre- megjelenik a köznevelés fogalma

o eddig nem az állam látta el az oktatást

Immanuel Kant /1724-1804/: Die öffentliche erziehung (köznevelés)o állam felelős a polgárok neveléséérto nevelés részterületei: fizikai, esztétikai, intellektuális, praktikuso nevelés szinterei: magánszféra (család), közszféra (iskola, egyház, könyvtár)o szükség van:

3

városi polgárokra, akik a megújuló gazdaságot és a közigazgatási rendszert működtetik

vidéki polgárokra, akik korszerű ipari és mezőgazdasági termelési folyamatokat, technológiákat ismerik és alkalmazzák

jó polgárokra!o jó polgárság egyik nevelési színtere: KÖNYVTÁRo szükség van: városi könyvtárakra, az iskolázottabbak számára és praktikus

ismereteket tartalmazó gyűjteményre (vidék)- német területek könyvtárai

o kialakuló városi könyvtárak- kezdeti stádiumo falusi könyvtárak- legfeljebb 100 db szekrényből elővett könyvo fejlett könyvkiadás és könyvkereskedelemàmeghatározó a kölcsönkönyvtár

szerepeàüzleti haszono fejlett városi könyvtár, de az állami elvárásokhoz igazodik!o cél a könyvtárak hasznosságának kialakítás, mind a falusi, mind a városi

könyvtáraknál

Közkönyvtárak kialakulását segítő népművelési mozgalom- A polgárok nevelése „állami megrendelésre” történik paternalisztikus elemek

megjelenése.- Utilitarizmus = haszonelvűség- A népművelési mozgalom fő célja: „jó állampolgárok” nevelése.- A közkönyvtárak gyűjteményeinek alakításában a haszonelvűség dominál. - A szelekció szempontjai: szolgálja-e a mű a „jó állampolgár” személyiségének

kialakítását?- Ennek megfelelően vannak jó (a célokat szolgáló) művek, és vannak rossz (a célokat

nem szolgáló, sőt azzal ellenkező értékeket közvetítő) kiadványok. - A paternalisztikus művelődéspolitikai felfogás miatt a közkönyvtárak a „jó műveket”

kell, hogy olvastassák.

A polgárok könyvtári igényei A könyvkiadás és könyvkereskedelem fejlettsége miatt meghatározó a

kölcsönkönyvtárak (Leihbibliothek) működése à üzleti haszon. Fejlett, de az állami elvárásokhoz (hasznosság) igazodó városi könyvtári rendszer. Nevelő könyvtár példája: első „nyilvános népkönyvtár” 1928.Großenhein,

Szászországo Benjamin Preusker gossenheini könyvtára városi népkönyvtár, fontos, hogy

a nép hozzájusson a könyvhöz, nevelő célzatú könyvek

Friedrich von Raumer 1841-ben Berlin alapítványt hozott létreo Public Library mintájára 4 könyvtárat hozott létre o referensz szolgáltatások, olvasóterek o a berlini városi tanács csak azzal a feltétellel támogatta a könyvtárak

működését, ha azok gyűjteményétől távol tartják az erkölcsi, vallási és állami kifogásolható műveket

o Olyan kiadványokat szereznek be, amelyek erősítik a fenti értékrend fejlesztését.

A tudományos könyvtárak és a népkönyvtárak közötti jelentős különbözőségek oldására.

4

Az állományt úgy alakítják, hogy valamennyi olvasó megtalálhassa az őt érdeklő műveket.

1899-ben a Comenius Társaság minden 10 ezernél nagyobb lélekszámú településen kezdeményezte a Bücher- und Lesehallek létesítését pl. Jena, Essen, Hamburg

A legnagyobb Bücherhalle-ko 1896. Jena – Öffentliche Lesehalle (az alapítók különböző társaságok,

társulatok + vállalati támogatás: Zeiss-Werken in Jena)o 1899. Essen – Krupp’sche Bücherhalle (üzemi Bücherhalelleként alapítva,

majd nyilvános)

o 1899. Hamburg - Öffentliche Bücherhalle (üzemi könyvtárként alapítva, majd nyilvánossá vált

1899. Bosse- Erlaß (kultúrpolitikus), Poroszországo Célja:

a népkönyvtárak létesítésének és fenntartásának ösztönzése, kezdeményezése, támogatása.

A könyvtárak feladata: szakszerű tájékoztatás, a hazafias érzés és a moralitás erősítése.

o Direktívái: A nyilvános könyvtárak közfeladatot ellátó szervezetek. A könyvtárak a múzeumokhoz, színházakhoz, iskolákhoz állami gondozás alá

kerülnek. A közkönyvtárak fenntartása állami, városi és községi finanszírozással történik. A különböző politikai irányzatokat távol kell tartani a könyvtáraktól.

Vita a hagyományos és modern könyvtári szolgáltatás képviselői között1. hagyományos német modell (népkönyvtár):

Walter Hoffmann: a könyvtár szociális, oktató, nevelő intézmény, csak szép és jó könyvek

2. modern, szolgáltatóközpontú könyvtár Paul Ladewig: alap a használók igényeinek kielégítése, kooperáció a

könyvtárak közöttàvita következményei:

o A hagyományos népkönyvtári modellhez való visszatérés.o A kirobbant vita 20 évig húzódott el.o A német könyvtárügy modernizációjára vonatkozó törekvések megbuktak. o A folyamat része a német a kultúra és a nyugati kultúra között ezekben az

években lezajlott összeütközésnek, amelyben a német kultúra maradt alul. o tartományonként van önálló jogszabály, de próbálnak egységes elveket is

kidolgozni

Könyvtártudomány, könyvtári szakirodalom fejlődése- Eltérő megközelítések: Bibliofil megközelítésàRichard de Bury: Philobiblon, 1344. Bibliográfiai megközelítésà Konrad Gessner,1545 :Bibliotheka Universalis;

5

A könyvtári praktikum felőli megközelítésà feldolgozás, katalogizálás, Kallimakhosz, Kr. e.7. sz.

Közművelődési jellegű megközelítésàNaudé (1627) „minden könyvtár annyit és, amennyire olvasóinak hasznára válik”

Filozófiai jellegű megközelítésàLeibniz (1695), a könyvtár legfőbb értékét annak használata adja.

18. század vége, 19. század eleje A történeti vonal erősödése

o OKAI:o A történettudományi kutatások általános fejlődéseà a régiségek gyűjtése,

kutatása felé fordulás.o A könyvről szóló tudományok fejlődéseà írástörténet (paleográfia),

könyvtörténet, kiadástörténet, bibliográfiatörténet, könyvtártörténet, ősnyomtatványtörténet, kodikológia stb.

o DE! Ezeket a történettudományi ismeretekként fogták felà nincs kapcsolat a könyvtártudománnyal és a könyvvel foglalkozó stúdiumok között.

A történeti tartalmú ismeretek bekerültek a „szent tudományosság” panteonjába.

Michael Denis: Einleitung in die Bücherkunde: Bevezetés a könyvtártudományi ismeretekbe könyvvel kapcsolatos ismeretek összegzése, könyvtártudomány története, szakirodalomtörténet

A bibliográfiai vonal erősödéseo A kurrens nemzeti bibliográfiák kiteljesedése. o Retrospektív nemzeti bibliográfiák megjelenése.o A világbibliográfiai törekvések folytatása (Allgemeines Europäisches

Bücherlexikon 1-5. köt. 1742-1758)o Bibliofil bibliográfiák megjelenése (BRUNET: Manuel du libraire et de

l’amateur des livres 1-3. köt. 1810.)o A bibliográfia-elmélet szakirodalmi megjelenése: Friedrich Adolf Ebert:

Allgemeines bibliographisches Lexikon 1-2. köt.(1821–1830)

A könyvtártudomány fogalmának megjelenése Martin Schrettinger – a könyvtártudomány fogalmát először értelmezi. a gyűjtött

könyvanyag könyvtárrá szervezhető, a tudományos igényt gyorsan ki kell elégíteni, fontos a katalogizálás: a fontos szavakat kiemeli a könyvek címeiből

- Fő műve: Bibliothekwissenschaft 5 kötetes a praktikum felől közelít, fontos a könyvtári szervezőmunka, főleg feldolgozás

- értelmezése:1. A könyvtári szervező munka (a mai értelemben vett

könyvtártan).2. A könyvtári feldolgozó munka.

- 20. századi viták és értelmezése Adolf von Harnach – Ha könyvtártudomány felé csak történeti oldalról

közelítünk, akkor nem kell önálló tanszék, de ha van partikum és tudományos vonatkozás, akkor igen.

Milkau Fritz – Handbuch der Bibliothekswissenschaft: az első rendszerezett szintézis könyvtártöri, a könyvtárak működése, jogi szabályozása

6

Georg Ley – Das neue Berufsideal, Der Bibliothekar der Zukunft a könyvtáros és a könyvtárosságà a könyvtár történelmi és tudományos szerepének hangsúlyozása

Joris Vorsitus – Bibliothek, Bibliothekar, Bibliothekswissenschaft- A könyvtártudomány fő vizsgálati szempontjául a könyv tartalmát

jelölte meg. - A könyvtártudomány fő feladata: a könyvtár gyűjteményeiben

felhalmozott irodalom értékesítése különböző kulturális célok érdekében.

Albert Predeek – Die Bibliothekswissenschaft al Disziplin und Universitätsfach

- A tudomány és a könyvárak kapcsolatának vizsgálatát tartotta elsődlegesnek.

- A könyvtártudomány vizsgálati tárgya legyen: - Mit jelent a könyvtár a tudományos kutatás számára? - A kutatás mennyiben járult hozzá a szervezett könyvtárügy

kialakulásához? - A tudománytörténet legnagyobb hatású művei (Bacon,

Darwin, Montesquieu stb.) hogyan hatottak a könyvtári állomány alakulására

- Mi a szerepe a könyvtárnak a népművelésben, az igazgatásban, a jogszolgáltatásban és a gazdasági életben.

Könyv- és könyvtártudományi, könyvismereti kézikönyvek a német nyelvterületről- LEXIKON DES GESAMTEN BUCHWESENS(LGB)- Lexikon des Bibliothekswesens- Lexikon der Bibliotheks- und Informationswissenschaft (LBI) 1-3. köt.

Könyvtártudományi szakfolyóiratok a német nyelvterületről- SERAPEUM (1840-1870, Lipcse)- Anzeiger – Neuer Anzeiger für Bibliographie und Bibliothekswissenschaft (1840-

1886, Halle, Drezda, Lipcse, Berlin)- Centralblatt (Zentralblatt) für Bibliothekswesen, 1884- Lipcse- Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie (ZfBB) 1954- (NSZK)

7