A szilvanit, az ardealit es tarsaik(A tortenelmi Erdelv teruleten felfedezett asvanvfajokrol)

Sylvanite, ardealite and their companionsPapp Gabor

Magyar Termeszetrudomanyi Muzeum, Asvany- es Kozettar1431 Budapest, Pf. 137.

E-mail: pappmin@ludens.elte.hu

Abstract: A brief review of the discovery and early history of the 16 valid mineralspecies of Transylvanian type locality (alabandite, ardealite, fluoro-magnesiohasting-site, krautite, krennerite, merrihueite, museumite, muthmannite, nagyagite, nativetellurium, petzite, pseudobrookite, rhodochrosite, stutzite, sylvanite, teLlurite) isgiven. For details in English see the book of Papp (2004).

A torteneti Erdely teruleterfil Io rna is erve-nyesnek tekintett asvanyfajt irtak le. A cikk-ben ezek torteneterol nyujtunk rovid ossze-foglalast. (Az asvanyok sorabol azert hiany-zik nehany, a kozrudatban "erdelyi illetose-gfikent" szamon tartott faj, mert ezek a tor-tenelmi Erdelyen kivuli, az egykori MagyarKiralysag teriiletere es6 lel6helyekr61 -Nagybanya kornyekerol, a bihari Rezbanya-1'61vagy a Bansagb61 - szarrnaznak.) Tudo-rnanytorteneti ertekelesre e cikk keretei ko-zort nem vallalkozharunk, bar Erdelybol azels6, rna is elfogadott asvanyfajt meg az1760-as evekben irtak le. A hosszu tudoma-nyos rnultat jelzi az is, bogy a tizenhatbolnyolc faj ma mar nem "szuletesi never" viseli.A legut6bbi or evben ket uj fajt is leirtak Er-delybol, ami azzal biztat, hogy az illusztrisnevsor meg korantsern lezart. A rendszertanimegoszlast tekintve a nemesfem-telluridok,a lel6helyek kozott pedig - ertheto m6don -az Arany-negyszog banyahelyei dominalnak,kozottuk is Nagyag. A fajokat abecerendbenvessziik sorra, a cimsorban az idealizalt kep-letet, a szimmetriarendszert, a mai nev szer-z6jet es kozlesi evet adjuk meg (valamintnevvaltoztatas eseten a legkorabbi azonosit-hat6 ernlites ever is).

Alabandin, MnS, szabalyos (1784; a malnev: Beudant, 1832)A nagyagi banyaban Sclnuarze Blende (feketeszfalerit) illetve SChWa17,eTZ (feketeerc) nevenismertek egy tornott, leveles, friss feluletenfemfenyfi asvanyt, EIs6 leirasat a tellurfelfedez6je, Muller kozolte 1784-ben. 6 maikemiai kifejezesekkel elve - f6kent vas-szul-fiddal szennyezett - mangan-oxidnak tartot-

1. abra: Alabandin, Nagytig. LegijmboJyijdijtt,bexaederes kristdlyok, uaskos alabandinos ere iil'egi-nek foltin, rodokrozit- is kuarckristdlyok uirsasd-gabm1. Kipszilesseg: 65 tnm. NJ.agyor Tenneszettu-domtinyi Mllzemn (NJTM) Asvtiny- is K6zettlZ1'ti-nak gylijte7llinye (Budapest). Foto: Szakdll Sandor.

Geoda, XVIII. evf, 2. szam, 2008 11

tao A kulonos ercet neves kiilfoldi vegyeszekegesz sora vizsgalta, vegiil a Francia JosephProust allapirotra meg, hogy az asvanymangan-szulfid. Mai never is Francia tud6s -az I818-ban Magyarorszagot foldtanilagbejiro - Francois-Sulpice Beudant adta amexik6i Andres Manuel del Rio korabbi(1804) alabandina slI/fi17'en (kenes mangan)kifejezese nyoman. Az alabandin es az al-mandin asvanynevek vegsd soron egyarantaz 6kori kis-azsiai Alabanda varos nevebolszarrnaznak (1. abra).

Ardealit, Ca2HPO~SO~ • 4H20, monoklin(Schadler, 1931)Az ardealitnak mar a neve is jelzi, hogy ezvolt az els6 asvany, melyet mar a roman ura-10m ala kerult Erdelybol irtak le. A Szaszva-rosi- (Kudzsiri-) havasoknak a jura/kreta ha-taran lerak6dott rneszkoveben kepzodottSzaraz-Csoklovinai-barlang aljzatat dene-verguanobol keletkezett negyedid6szakikitoltes boritja, ebb51 1912-41 kozott vagy30 000 ml-c rmirragya-nyersanyagkent kiter-meltek. A foszfattelepet kutat6 JosefSchadler osztrak geol6gus a barlangban vila-gossarga, finom porszerfi kivalasokat talalt,

2. abra: Ardealit, Csoklouina. Feher porszeril bal-maz brusbittal es nhni utonetittel keuerue. Akijzepttijt Mthata gU111a10 em szeles. Bogdan OuacszfvessegebOl.

A vegyelernzesi adatokat ugyan gipsz esbrushit egyen15 aranyu keverekekent is lehe-tett ertelmezni, de a rontgendiffrakcios vizs-galat igazolta, hogy a mikrokristalyos anyagegy ismeretlen asvany. Az ardealit a foszfatosuledekekbol leszivargo savas oldatok es a fe-kii kalcitjanak reakcioterrneke (2. abra).

Fluoromagneziohastingsit,NaCa2Mg4Fe3+[AlzSi60nl F2], monoklin(Bojar & Walter, 2006)Az utobbi evtizedekben SZalTIOS olyan amfi-bolfajt irtak Ie, amelyben a "szokasos" OI-Ihelyen fluoridion talalhato. Kozejiik rartozika "legfiatalabb" erdelyi asvanyfaj, a 2006-ban

3. abra: Fllloro1Jlngneziobnsti11gsit, Am11)'. Lecesk1'istdlyok ziildes nllgitbnlllluzoko71. Kepszelesseg:5 unn. Hans-Peter Bojar szivessegebOl.

4. abra: Fluoromagneziobastingsit, ATOlI),. Pdsz-ttizo elektronntikroszkopos kip. Hans-Peter BejarszivessigebOl.

12 Geoda, XVIII. evf, 2. szam, 2008

Hans-Peter Bejar es Franz Walter gnici mi-neralogusok altal leirt fluoromagneziohas-tingsit, a magneziohasringsit fluoridos meg-feleloje. Az asvany az Aranyi-hegy (lasdpszeudobrookit) porozus, hernatitdus kczet-zarvanyaiban (xenolitjaiban) alkot tobbnyirezold augiton fenn-ncrt, gyakran flogopittaltarsulo, nehany rnrn-es, nyult oszlopokat (3.es 4. abra).

Krautit, MnHAs04 • H20, monoklin(Fontan, Orliac & Permingeat, 1975)Az asvany tortenete voltakeppen 1882-benkezdodort, amikor Emile Bertrand franciamineralogus egy nagyagitos peldanyon apro,halvany rozsaszin, igen lagy, egy iranyban jolhasado kristalyokat figyelt meg, amelyeketMn-tartalmu hornesimek hatarozott meg.Majd' szaz ev mulva, 1975-ben, FrancoisFontan es munkatarsai ugyanezen minta estovabbi (tobbek kozt kapnikbanyai lelohe-lyfi), hasonlo muzealis peldanyok vizsgalata-val kimutattak, hogy nem hornesitvaltozat-

rol, hanem egy iij asvanyfajrol van szo.(Egyebkent annak idejen a hornesitet is egycsillarnnak hitt rmizeumi darab alapjin irtakIe.) Never Francois Kraut (1907-1983) rna-gyarorszagi szuletesfi Francia mineralogustiszteletere kapta (5. abra).

Krennerit, (Au, Ag)Tel, rombos (mullerin1832, Weisserz l835; a mai nev: vorn Rath,1877)Krenner a nagyagi telhirercekben egy korab-ban isrneretlen, vilagos acelsziirke, rostozottoszlopokat alkoto arany-tellurid asvanyttalalt, es 1877-ben, Robert Bunsen nemetvegyesz tiszteletere bunsenin neven irta Ie.Az asvany szerinte a korabban Weisserz (fe-herjtelhirjerc) gylijtonevvel illetett Au-Ag-telluridokkal egyezik meg. Gerhard YomRath bonni rnineralogus Krenner utan ne-harry honappal kozolte - Krennereivel le-nyegeben egyezo - vizsgalati eredrnenyeit,es tekintettel a mar letezc bunsenitre (NiO)a bunsenint krenneritre keresztelte at. Kren-

5. abra: Krautit, Nagytig. Rozsaszin kristdlyos kereg Sti1-gtiSuillyaellenit ttirsastigtiban. Kipszelesseg: 14 em.Babes-Bolyai Tudomdnyegyetem (BBTE) gyzijte71lel1ye (Kolozsudr), Forray Ferenc felvetele, Dana PopszivessegebOl.

Geoda, XVIII. evf, 2. szam, 2008 13

6. abra: Krenuerit, Nagydg. Hosszant etiisen ros-tozott, zij11lok oszlopos kristtilyok kuarccal beleltkozetih·eg [akin. Kepszelesseg: 7 1JJ1Jl. NITMgyfijte71lenye. Poto: Papp Gabor.

ner J6zsef (1839-1920) ekkoriban a Mfi-egyetem Asvany- es Foldtani Tanszekenek,valamint a Nemzeti Muzeum Asvany- es Os-lenytaranak vezet5je volt. Vom Rathnak ep-pen Bunsen elemezte az asvanyt, es vegyilega calaverithez hasonl6nak talalta. A krenne-rit kemiai keplere a XIXIXX. szazad fordu-lojsra tisztazodort, de az, hogy a calaverit akrennerit (monokJin szirnmetriaju) dimorfparja, csak az 1960-as evekre (6. abra).

Merrihueit, (K, Na)iFe, Mg)sSi1z030,hexagonalis (Dodd, Van Schmus & Marvin,1965)Az egyeclen olyan asvany, mel yet Erdelybenhullott meteoritbol irtak le. A Mezomadarasmellett 1852-ben leesett meteorit kondrit,tehat tized mm-es kondrumokat, reszbenvagy egeszben olvadt anyagbol keletkezettgombolyii cseppeket tartalmaz. Robert T.Dodd amerikai meteoritkutato es munkatar-sai e meteoritban nehany szokaclan osszete-telfi kondrumot talaltak, Ezekben klinoensz-tatit, fayalit es nikkelvas rnellett egy uj, arontgendiffrakcios vizsgala tok es a vegye-lemzesek alapjan az osumilithoz es a milarit-hoz hasonl6 asvanyt mutattak ki 1965-ben.

7. abra: Muthumnnit, Nagytig. Ttibltis kl'isttilyokkuorcon. Kepszelesseg: 13 1mJ/. Centro Musei delleScienze Naturnli dell'Uniuersita degli StudiFederico n g),lijtelllenye (Ntipo6~, Carmela PettiszivessegebOl.

Never Craig M. Merrihue (1933-1965), aSmithsonian Intezet (USA) AsztrofizikaiObszervatoriumanak az evben, hegymaszo-balesetben elhunyt rneteoritkutatoja tisztele-tere kapta. Ujabban egyes vulkani kozerek-ben is megtalalrak, pl. a burgenlandi Kaboldmelletti Pal-hegy es az ettringeni (NSZK)Bellerberg kofejtojeben.

Muthmannit,AuAgTez, monoklin (Zarnbonini, 1911)Ferruccio Zarnbonini olasz mineral6gus egykrenneritkent vasarolt, de a vegyelernzesalapjan (Ag, Au)Te osszetetehinek bizonyultnagyagi peldanyt vizsgalt, 1911-ben egy-ketkorabbi, hasonl6an ertelrnezheto elemzesiadatra is hivatkozva muthmannit neven ujasvanyfajkent irta le. A nevet WilhelmMuthmann (1861-1913) miincheni krisztal-lografus es vegyesz tiszteletere adta. A sokaigkerdeses faj masodik elofordulasara 1985-ben szovjet kutat6k Aranyosbanyan bukkan-tak, megallapitottak az AuAgTe2 kepletet.2004-ben olasz kutat6k a becsi Termeszet-rajzi Muzeum egy nagyagi szilvanitos pelda-nyat vizsgalva az asvany kristalyszerkezetet ismeghatarozrak (7. abra).

14 Geoda, XVIII. evf, 2. szam, 2008

8. abra: Mllzelt1J1it, 1 agyog. agytigitbfl1l (nag)leVQ nttizettmitos (mils) ih-egkitiJ'ites uissznszort-elektron-kepen. Luca Bindi szivessegeboi.

Muzeumit, PbsAuSbTe2S)2> monoklin(Bindi & Cipriani, 2004)A muthmannitkerdest lezaro olasz kutat6k,Luea Bindi es Curzio Cipriani, a FirenzeiEgyetern Terrueszetrajzi Muzeurnanak egyregi (IS90-bol szarmazo) nagyagitpeldanya-nak vizsgalata soran nagyagit es egyeb ne-mesfem-telluridok tarsasagaban egy, alakilages minosegi kerniai osszeteteleben a nagya-githoz hasonl6, de magasabb kentartalmamiatt att61 elterc asvanyra bukkantak. A2004-ben publikalt uj asvanyfaj neve a rmize-umoknak a regi asvanypeldanyok megorze-seben betoltott szerepere ural (S. abra).

Nagyagit, [pb(pb, Sb)S2][(Au, Te»),monokJin (1767; mai nev: Haidinger, 1845)Az Erdelyi-erchegysegben Devatol eszakke-l~tre fekvo agyag (kesobb Nozsag) falutolEK-re levo szekerembi erdoben, 1747 -ben,egy serteseit makkoltat6 roman pasztor egyregi tarora bukkant. A benne talalt, eloszorvascsillamnak hitt ere dus aranytartalmanyornan azonnal banyaszat kezdodott. A let-rejott uj telepules anyakozsegenek magyarnever orokolte. A kozepso miocen konikvarcandezitben alig 1km'

valt teljesen elfogadotta, pontos kerniai kep-letet az 1940-es evekben, mig szerkezetet1959-ben hataroztak meg (9. abra).

Pszeudobrookit, Fe2Ti05, rombos (Koch,1878)Az Erdelyi-erchegyseg deli perernen, a Ma-ros jobb partjan felev6Arany melletti Aranyi-hegy pleisztocen koru, helyenkent er6senoxidalt trachiandezitjet feltaro, ma felha-gyott k6fejt6k meg java ban rnfikodtek,amikor Koch Antal 1877-ben felkereste6ket. A kolozsvari egyetem ekkor 34 evesprofesszora a k6zet iiregeiben apr6, alakjuk-ban es kiillemiikben a brookitra emlekezteto(innen a nev) , nehany mm hosszu, igen ve-kony tablas, femes gyemantfenyti, sotetbar-na-vasfekete kristalyokra figyelt fel. Kochkristalytanilag a brookitt61 elteronek, vegyilegaz ilmenittel azonosnak talalta az uj asvanyt, Apszeudobrookit pontos kepletet es kristalytani

10. abra: Pszeudobrookit, Am71Y. A nagyobbikk1'istti/y szelessege: 1,3 nmt, Koch Antal dlta]adonuinyozott peidol1)', NfI'1W gyzijte1l1ellye. Fot»:Papp Gdbor.

adatait - reszben Schmidt Sandor es KrennerJ6zsef altal vegzert - tovabbi kutatasok tisz-taztak az 1880-90-es evekben (10. abra).

11. iibra: Rodokrozit, Nagyiig. Rmnboederes k1'isttilyok esoportja alabaudinos e-reib·egeben. Kepszelesseg: 9 em.MT1Vl gyfijtemblye. Fot»: Szakdl! Sandor.

16 Geoda, XVIII. evf, 2. szam, 2008

Rodokrozit, .LVlnC03, trigonalis (1772; mainev: Hausmann, 1813)A rodokrozit els6 azonosithat6 emlitese va-loszinfileg Scopoli nevehez ruz6dik, 6 1772-ben azt irta, hogy agyagon egy voroses pattalalhato. A nagyagi asvanyt az erdelyi szule-tesfi foldrudomanyi szakernber, Ignaz vonBorn 1772-ben es 1774-ben voros foldpat-kent emlitette. EIs6 vizsgaloja, TorbernBergman, a hires sved vegyesz, 1780-banmagnesium aeratum neven irta le. De nern-csak a magneziurnot es mangant, hanem amai rodokrozitot es a rodonitot is sokaignem tudtak elkulonireni egymastol. Vegre afreibergi banyaszati akadernia professzora,Wilhelm August Lampadius, 1800-bankirnutatta, hogy az egyik "vorosmanganerc"a rnangan karbonatja, a masik a szilikatja. Azalrala elemzett mangan-karbonat egy kap-nikbanyai peldany volt, es ezt keresztelte el1813-ban - a "r6zsaszinii" jelentesfi gorogszobol alkotott nevvel - rodokrozitnakJohann Friedrich Ludwig Hausmann, nernetmineral6gus (11. abra).

Stiitzit,Ags_xTe3' hexagonalis (Schrauf, 1878)Albrecht Schrauf, a becsi egyetem asvany-tanprofesszora, a tanszeki gyfijterneny egyikregi erdelyi aranypeldanyan talalt apr6,gornbszerfi, lapdus, hexagonalis kristalyokat1878-ban stiitzit neven uj asvanykent irta le.A nev ihlet6je, Andreas Stutz (1747-1806)becsi minera16gus, egy hasonl6 ezust-telluri-dot ernlitert Tagyag kornyekerdl. A stiitzitpontos osszetetele es a vele sokaig azonosnaktartott empressitrol (AgTe) val6 kulonallasacsak az 1950-60-as evekben, amerikai es ka-nadai szerz6k ismetelt vizsgalatai nyornantisztazodott ..

Szilvanit, AgAuTe{, monoklin (1786; malnev: Necker, 1835)Az asvanyra eloszor Offenbanya (kesobbAranyosbanya), az Erdelyi-erchegyseg EK-ireszen, az Aranyos foly6 men ten fekv6 regi

banyavaros mellett 1782 -ben nyitott Fran-cisci- (Ferenc-) taroban bukkantak. (Nagy-agon kesobb kerult el6 a banyamezo E-i re-szen.) A kornyekbeli banyakban akkoriban amiocen kvarcandezitben kifejlodott arany-eziist telluridos erctelepet fejtettek. Az as-vanyrol eloszor Carl Abraham Gerhard, aberlini banyaszati akadernia tanara irt 1786-ban. Az arany es eziist bizmut-, illerve anti-monvegyuletenek velt ere vegyi osszeteteletKlaproth deritette ki 1798-ban, az erdelyitellurasvanyok vizsgalata kapcsan. A jelleg-zetes dendrites megjelenese folytan iraserc-kent is emlegetett asvany mai never LouisAlbert Necker svajci tud6s alkotta meg1835-ben Beudant syluane terminusabol,mely vegso soron a telhir korabbi szilvanitnevere vezethet6 vissza. Az asvany szerke-zete es pontos keplete 1941-ben tisztazodott,arnerikai kutat6k vizsgalatai reven.

12. abra: Tellurit, Facebinya. A kristdlyuutgassi-ga: 1,2 111111. BBTE gyzijte11linye. Fot»: SzakdllSandor, Dana Pop szivessigibO/.

Geoda, XVIII. evf, 2. szam, 2008 17

Tellurit, TeOz, rombos (1798; mal nev:Haidinger, 1845)A finoman rostos gomboker, illetve hosszu-kas, gyernantfenyfi, hatoldalu tablacskakatalkoto asvanyt a Magyarorszagot es Erdelyt1797-ben beutaz6 Jens Esmark dan fold-tud6s vette eszre eloszor a facebanyai (lasdterrnestellur) Sigismundi- (Zsigmond-) ba-nyabol szarrnazo tellurerces darabokon. Mi-vel 0 a telhirt antimonnak, illetve antimonic-nak velte, nem rneglepo, hogy a telluritot an-tirnonokkernek tartotta. Stutz (lasd snitzit)1803-ban a neki Franz Josef Estner becsi mi-neral6gus altal megmutatott asvanyban mara tellur "patos formajat" gyanitotta. 1842-ben Petz (lasd petzit) igazolta, hogy az as-vany vegyileg telhir-oxid, ennek nyoman1845-ben Haidinger nevezte el telluritnak.Kristalytani adatait 1886-ban, csaknem egy-idejiileg, Aristides Brezina becsi es KrennerJ ozsef budapesti mineralogus hatarozta meg(12. abra).

Termestellur, Te, trigonitis (I727?, 1767;mai nev: Klaproth, 1798)A magyarositort neven Facebanyakent is-men, az Erdelyi-erchegyseg sziveben fekvoZalatnahoz tartozo teriileten a XVI. szazadora mfikodtek kisebb aranybanyak. Ezekbena kozepsf rniocen torrnelekes uledekes koze-tek repedeskitolteseiben talalhato, de az an-dezites magmatizmus harasara keletkezetthidroterrnas erceket fejtettek. Az 1770-esevektol szaporodtak meg a hirek egy, azaranyercet kisero, tobbnyire antimon(it)nak,esetleg bizmutnak tartott, felfernes as-vanyrol. Ennek mibenleterol 1783-85 soranAnton Ruprecht, a selmecbanyai BanyaszatiAkademia tanara es Franz.joseph Muller, ek-koriban Nagyszebenben dolgoz6, egykorSelmecen tanult osztrak banyaszati szakem-ber, Born becsi szabadkomtives paholyanaktermeszetrudomanyi folyoirataban folytarottvitat. A vizsgalatok vegere Muller meggyo-zodott r6la, hogy a kerdeses anyag egy ter-

mesallaponi uj felfern. A ,,11letnllu7J1 problem-aticum" igazolasat Torbern Bergman svedvegyesztol varta, 0 azonban 1784-ben, a kez-deti kiserletek elvegzese utan meghalt. Anevtelen elemet 1796-ban Richard Kirwan irvegyesz es mineralogus - erdelyi Ielohelyemiatt - szilvanitnak keresztelte el. 1795-96korul Kitaibel Pal is vizsgalra az asvanyt, esmegtalalta benne az altala korabban Nagy-borzsonyben felfedezett fernet, de sem ezt azeredrnenyt nem publikalra, sem a fern altalaadott never (pilsum). Vegiil1798-ban MartinHeinrich Klaproth berlini kemikus igazoltaMiiller felfedezeset, es a r6mai Foldistenno-rol (Tellus) tellurnak nevezte el az uj femet,

IrodalomBOlAR, H.-P. & WALTER, F. (2006): Fluoro-

magnesiohastingsite from Dealul Uroi(Hunedoara county, Romania): Mineraldata and crystal structure of a new am-phibole end-member. European Joun1alof Mineralogy, 18, 503-508.

PAPPG. (2002): A Kdrpdt-iiuezetben felfedezettdsvrinyok, kozetek es fosszilis gymwik torte-nete. Magyar Termeszerrudornanyi Mu-zeurn, Budapest.

PAPP, G. (2004): History of minerals, rocks andfossil resins discovered ill tbe Carpathian'region. Magyar TerrneszettudornanyiMuzeurn, Budapest.

A szovegben ernlitett magyar foldrajzi nevekallamnyelvi megfelelci: Aranyos: Aries,Arany: Uroi, Aranyi-hegy: Dealul Uroi,Aranyosbanya (Offenbanya): Baia de Aries,Deva: Deva, Erdelyi-erchegyseg: MuntiiMetaliferi, Facebanya (Facebaj): Fata Baii,Kabold: Kobersdorf, Kapnikbanya: Cavnic,Maros: Mures, Mezomadaras: Madaras,Nagyag: Sacaralnb, Nozsag: Nojag, Pal-hegy: Pauli berg, Selmecbanya: BanskaStiavnica, Szaraz-Csoklovinai-barlang: pes-tera Cioclovina Uscata, Szaszvarosi-havasok:Muntii Sureanu, Zalatna: Zlatna

18 Geoda, XVIII. evf. 2. szam, 2008